Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-21 / 143. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 21. Vélemény És háttér 7 Ha a németek hagynák továbbmenni a görögöket, eurómilliárdokat tudnának megspórolni Esély a görögöknek? A vasárnapi választások eredményeiből kiindulva Görögország talán képes lesz megtartani az eurót, de szombat este óta biztos, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságon sikerült bizonyítania. Ez pedig nagy szó. HORBULÁK ZSOLT Magyarország és még inkább Németország nagyon jól tudja, hogy a világ legnépszerűbb sportágában elért siker milyen fontos a nemzet önbecsülésének a növelésében. 1954 a német gazdasági csoda megvalósításnak a kezdete. A 2004-es athéni olimpia megrendezése és az azonos évben elért labdarúgó Eb-győzelem korunk görög történetének a csúcspontja volt. Akkor még senki sem kételkedett Görögország euróérettségé- ben, noha a költségvetés kozmetikázása már akkor is nagyban folyt. A csoportmérkőzéseket nézve a hellászi labdarúgók mindenképpen elégedettek lehettek magukkal, mert eredményeik elérésében nem támaszkodhattak bírói segítségre. Most legfeljebb attól kell tartani, hogy a nyolcad- döntőben helyt tudnak-e állni a németekkel szemben, rosszabb esetben egy tisztességes vereséggel zárjanak, ne pedig egy zakóval. A spanyolokról pontosan ez mondható el. Persze, tőlük nagy eséllyel várhatunk egy tornagyőzelmet, de azt is, hogy egy rossz eredmény esetén a szurkolók randalírozásba kezdenek, ami ne adj isten akár országos megmozdulásba is torkollhat. Most úgy tűnhet, hogy ha a görögök és a spanyolok jól szerepelnek, javítani lehetne az eurózóna helyzetén is. Ha a németek hagynák továbbmenni a görögöket, eurómilliárdokat tudnának megspórolni. Egyáltalán nem bundáról lenne szó, hanem józan megfontolásról. A fentebb leírtak némiképp a fikcióba hajlanak, de az továbbra is tény marad, hogy a sportsikerek közvetlen összefüggésben állnak a gazdasági sikerekkel. Egy spanyol és egy görög diadal természetesen nem oldja meg az eladósodottság problémáját, de nagymértékben hozzájárul a közhangulat pillanatnyi javulásához. Jelenleg ugyanis idegesek a tőkepiacok és feszültek az érintett országok lakosai is. Elérkezett az az idő, amikor már magukban sem bíznak, és ön- sorsromboló módon tiltakoznak, szabotálják a munkát és saját megtakarításaikat is kiviszik olyan országokba, amelyeket mellesleg gondjuk-ba- juk okozójának tartanak. Napjainkra a helyzet odáig fajult, hogy a két mediterrán ország bedőlése a mi pénztárcánkat is komolyan veszélyezteti, így már csak anyagi okból is minden okunk megvan rá, hogy ezen a labdarugó Eb-n a görögöknek, illetve a spanyoloknak szurkoljunk. JEGYZET Összetűzés LAMPL ZSUZSANNA A bibliaórán a beszélgetés témája a véletlen volt. A jelenlevők példákkal bizonyították, hogy nincs véletlen. Egy lány elmesélte, hogy csizmát akart venni, de sehol nem kapott. Eldöntötte, hogy Istenre bízza az ügyet. Aztán felszállt egy buszra, hogy hazamegy. De! Véletlenül elnézte a számot, és a busz egy ismeretlen városrész felé vitte. Az első megállón leszállt. És mi volt a megálló mellett? Cipőüzlet! Bement, és megtalálta álmai csizmáját! Látjátok, nem volt véletlen, hogy rossz buszra szálltam, Isten is akarta, hogy új csizmám legyen! Voltak, akik megmosolyogták, de a nő arra gondolt, milyen csodálatos, ha valakinek ekkora hite van. Aztán tőle is megkérdezték, hisz-e abban, hogy nincsenek véletlenek. Igen, válaszolta, de példát nem tud mondani, mert neki csak a véletlen mintavétel és a véletlen számok táblázata jut az eszébe. Beszéljek róluk? Kérdezte reménykedve, mert véletlenül épp ezek a kedvenc témái. Még véletlenül se! Mondták neki nevetve. Sok év után bukkant elő ez a történet. Izgalmas nap volt, a fia államvizsgázott... Finom töltött csirkemellel fogom várni, gondolta a nő. Csakhogy nem volt otthon fogpiszkáló, amivel a töltött húst szokta összetűzni. Cérnával kötözgetni nem volt kedve. Úgy döntött, inkább gombostűvel tűzi össze a melleket. Gyorsan elkészült. Egyszerű, kreatív, tiszta megoldás, szabadalmaztatni kéne, gondolta elégedetten, aztán leült dolgozni. Telt az idő. A hús megsült. Enni kéne jutott eszébe. Nekilátott, de közben, mint darazsak, csodás történetek rajzottak az agyában a véletlenről, s ő oda sem figyelve kapkodta be a falatokat. Az egyik kicsit nehezen ment le. Odaégett, gondolta ijedten, de aztán észbekapott. Lenyelte az egyik gombostűt! A tepsihez rohant, gyorsan kiszedte a többi tűt, de akkor már kezdett félni, és szipogva felhívta egy barátját, aki véletlenül orvos. Azonnal be kell jönni az ügyeletrere! Én már ott leszek! Utasította a doki. Az ügyelet várószobája tele volt néppel. Mindenki komoran, magába roskadva ült. Sajnálom, mondta a nő, de nem várhatok, mert lenyeltem egy gombostűt. Hirtelen mindenki jobban lett. Maga varrónő? Kérdezte egy asszony. A nő egy szuszra kipakolta, hogyan történt. Mindenki mosolygott, a bátrabbak röhögtek. Odabenn is el kellett mondani. A nővérek illedelmesen vigyorogtak, az orvos leplezetlenül hahotázott. Olyan már volt, hogy valaki lenyelte a műfogsorát, de hogy valaki gombostűvel tűzze össze a húst, és utána meg is egye, hát ez nagyon eredeti!!! A nő ennyi vidámság láttán már bízott benne, hogy túléli, de azért folyton az járt az eszében, miért kellett ennek megtörténnie: Mert ha nincsenek véletlenek... Amikor az orvos kíséretében röntgenre ment, odalépett hozzájuk egy komoly férfi. Ez a gombostűs eset? A doki bólintott. Aztán elárulta, hogy ez volt a professzor. El fogja mondani a diákjainak! Bekerülsz az orvoslástörténetbe! Hát csak ezért történt? Hogy híres eset legyek? KOMMENTÁR Változatlan eszköztár KOCUR LÁSZLÓ Amikor a sajtó arról számol be, hogy egy, a parlamentbe éppen hogy csak bekúszott, hatszázalékos párton belül belharcok dúlnak, az ember nem tudja, nevessen-e vagy sírjon. Ez van, ha egy párt vezetése nem ismeri fel, mikor kellene abbahagyni. Maradnak az intrikák és a belharcok, megindul a kiszorítósdi. Béka-egér-harc. A szlovákjai) jobboldal a két cikluson át tartó regnálás után bekövetkező 2006-os választási vereséget követően elmulasztotta annak esélyét, hogy vezetői emelt fővel távozhassanak. Ehelyett próbálták elkenni a felelősséget. A következményeket ismerjük. E politikai törésvonal egyik utórezgésének tekinthető az, hogy Lucia Zitnanská, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió Pozsony megyei pártszerve elnökének-valamint a párt sikertelen elnökaspiránsának- menesztését kezdeményezte 31 megyei alapszervezetből 21. Zitnanská a pártvezetésből (joggal) kiebrudalt, roppant tehetséges, de háttérjátszmáikkal az SD- KÚ-t enyészetbe vivő és hiteltelenné tevő Mikulás Dzurinda és Ivan Miklós, azaz az előző rendszer „koronahercegnője”, míg az új vezetés radikálisan ezzel szemben határozta meg magát, a (párton belüli) választási kampány során élesen bírálva azt, a múltat tehát végkép el kell törölni. Zitnanskának lett volna lehetősége az integrációra, megválasztása után az új pártelnök, az SDKÚ körüli gazdasági érdekcsoportoknak valószínűleg a megyei milliók feletti rendelkezés végett kedves Pavol Freso a tisztújítás után felajánlott neki egy alelnöki széket, melyet azonban Zitnanská elutasított. így lapátra került. Ez a párt belügye, amitől még a nyájas olvasó épp oly nyugodtan alhat, mint e sorok írója. A baj az, hogy a látottak alapján úgy fest, Freso Dzurinda eszközeivel próbálja meg eltávolítani korábbi riválisát. Ahelyett, hogy kertelés nélkül kiadná az útját, mondvacsinált okkal menesz- tené, a helyi pártszervek elnökeivel próbálja kirúgatni. Azaz a májusi tisztújító közgyűlés óta a párt - illetve a választások óta eltelt időszakban a honi jobboldal, de ez most nem tárgya ennek az írásnak - háza táján semmi sem változott. Freso leragadt néhány néppártivá válásról elmondott lózungnál, a jobboldali választó számára elfogadható víziónak se híre, se hamva, csak az az eszköztár változatlan, amely sikerrel dolgozta le 6 százalékra a Meciar-buktató pártot. De ne aggódjunk, van még ennél is lejjebb. RhHBHBHBHBHHSHmBE Antiszemitizmus Magyarországon Nyilatkozatban hívta fel a figyelmet Hannah Rosenthal, az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmus megfigyelésével foglalkozó külön- megbízottja arra, hogy az utóbbi időben aggasztó mértékben növekedtek a különböző magyar személyekhez kötődő antiszemita cselekmények és megnyilatkozások. Megállapította, hogy a magyar kormány és a civil társadalom is megfelelően reagált, és elítélte az incidenseket. Rosenthal a legújabb magyarországi fejleményekről foglalt állást a budapesti amerikai nagykövetséghonlapján. Megemlítette a 90 éves nyugalmazott rabbit ért verbális támadást, több holokauszt-emlékmű és egy zsidó temető meggyalázását, a „szélsőjobboldali Jobbik” ismétlődő antiszemita nyilatkozatait. „Aggódunk a fenti incidenseknek a jövőre gyakorolt hatása miatt, és továbbra is figyelemmel kísérjük az eseményeket” - írja a különmegbízott. Megállapítja, hogy a magyar kormány és a civil társadalom pozitívan reagált az incidensekre. Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és a kormány több illetékese nemrég kemény nyilatkozatban ítélte el az antiszemita bűncselekményeket, támogatásáról biztosítva a magyarországi zsidó közösséget. Az ellenzéki pártok többsége és a nagy egyházak vezetői is elítélték a történteket, támogatják a zsidó közösséget. „Üdvözlöm és bátorítom az ilyen megnyilvánulásokat, remélem, hogy a magyar hatóságok mielőbb felkutatják és megtalálják a legutóbbi bűntettek elkövetőit, és felelősségre vonják őket” - írja Rosenthal. Megjegyzi, hogy a magyar vezetők nem légüres térben tették pozitív lépéseiket. „A magyar múlt olyan alakjainak közelmúltbeli rehabilitálása, akiknek személyén foltot ejtett a fasizmus és az antiszemitizmus támogatása, elősegíti a szélsőséges eszmék elfogadását, ebben a légkörben a rasszizmus, az antiszemitizmus és az intolerancia más megnyilvánulási formái megerősödhetnek. Remélem, Magyarország vezetői figyelembe veszik ezt, amikor fellépnek az antiszemitizmus és a szélsőséges eszmék erősödése ellen. Az intolerancia elleni harcban a magyar kormánynak kötelessége nemzeti párbeszéd keretében biztosítani a fenti történelmi alakok átfogó és őszinte értékelését.” (MTI) Szöveg nélkül (tubomír Kotrha karikatúrája)
