Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-21 / 143. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 21. www.ujszo.com A pénzintézetek 93%-a külföldi kézben van Stabilan áll a bankszektor ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai bankok ügyfeleinek az egyre fenyegetőbb méreteket öltő európai bankválság ellenére sincs okuk az aggodalomra - állítja Martin Suster, a szlovák jegybank kutatási osztályának az igazgatója, Szerinte az európai országok közül nálunk a legjobbak a feltételek, a pénzintézeteknek ugyanis elegendő tőkéjük van, a betéteken lévő összeg meghaladja a hitelekét, ráadásul az itteni bankok nem függnek olyan nagy mértékben a nyugat-európai anyabankjaiktól, mint más országokban. „Ha az euró- zóna többi országában lévő pénzintézetek az elkövetkező időszakban csökkentik is a leánybankjaikban lévő tőkét, Szlovákiát ez nem érinti majd olyan mértékben, mint a régiónk többi országában lévő pénzintézeteket, mivel az itteni bankok nem kötődnek olyan nagy mértékben a külföldi anyabankokra” - vallja Suster. A szlovák bankszektor mára ugyanakkor már csaknem teljes mértékben külföldi kézben van. A pénzintézetekben a külföldi tőke aránya az idei évre már elérte a 93 százalékot. A 30 hitel- intézet körül az elmúlt év végén 10-ben volt hazai tőke is. Száz- százalékos hazai tulajdonban csak a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank és a CSOB Lakás-takarékpénztár volt. A jegybank elemezése szerint a Fico-kor- mány által tervezett banki különadók miatt az ágazat nyereségessége már nem érheti el a gazdasági válság előtti szintet. Április végére a bankszektor összesített nyeresége 178,6 millió euró volt, ami 30,2 százalékkal marad el az egy évvel korábban mérttől, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megbüntetik a Tesco üzletláncot Pozsony. A Tesco nem ússza meg büntetés nélkül, hogy az ellenőrök a pozsonyi Lamacs városrészben lévő üzletében kedden 430 darab jelöletlen és penészes lengyel tojást találtak - nyilatkozta tegnap Eubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter. A tárcavezető azt sem zárta ki, hogy ha a jövőben megismétlődnek az ehhez hasonló hiányosságok, az üzletlánc egyes üzleteit be is zárhatják. „Meglepett, hogy a múlt heti botrányt követően, amikor több mint 1,8 millió fertőzött tojást vontunk ki a forgalomból, még mindig akad olyan üzletlánc, amely jelöletlen tojásokat árul” - mondta el Jahnátek. A Tesco szerint a jelöletlen tojásokat a szeredi Larim SK szállította számukra, Jahnátek szerint azonban a felelősséget az üzletláncnak kell vállalnia. (SITA) Magyarország nem vonzó Budapest/Pozsony. Magyarországot egyre több befektető kerüli el - derül ki a Portfolio.hu által közzétett elemzésből. Eszerint európai összevetésben is nagyon alacsony a beruházások szintje Magyarországon, régiós viszonylatban pedig egészen kiábrándító a helyzet. A beruházások bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított szintje a 2012 első negyedévével záródó egyéves időszakban 16,5%-ra esett vissza. Összehasonlításképpen, Csehországban ez 24, Szlovákiában pedig 21 százalékhoz közelít, (mi) Tömhetőek a libák az unióban Brüsszel. Az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága elfogadta a 2012-2015 közötti európai uniós állatjóléti stratégiával kapcsolatos jelentését. A szervezet elvetette a hízott libamáj betiltását célzó javaslatot, a libatömést így továbbra is engedélyezik - jelentette be tegnap Glatt- felder Béla fideszes EP-kép- viselő, aki azt reméli, hogy a plenáris szavazáson is sikerül megvédeni a magyar érdekeket. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8060 Lengyel zloty 4,2393 Cseh korona 25,453 Magyar forint 286,95 Horvát kuna 7,5420 Román lej 4,4636 Japán jen 100,24 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2919 USA-dollár 1,2704 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 26,15-24,63 300,48-274,61 OTP Bank 1,31-1,22 26,16-24,62 298,67-277,08 Postabank 1,31-1,22 26,29-24,51Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 26,08-24,63 300,74-274,84 Tatra banka 1,30-1,23 26,18-24,65 299,38-276,62 Príma banka 1,33-1,20 26,77-24,22 303,04-274,18 Általános Hitelbank 1,30-1,22 26,14-24,62 301,99-276,11 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Róbert Kicina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) igazgatója az új adóterhek negatív hatásairól Túl sok teher a vállalkozók vállán Kicina: A vártnál is szigorúbb intézkedések jönnek (Képarch. A takarékossági csomag negatívan érinti a vállalkozókat, visszafoghatja a beruházási kedvet, az egyéni vállalkozók pedig anyagi kárt szenvednek el - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) friss felméréséből. A hatásokról Róbert Kicinát, az ágazati szövetség ügyvezető igazgatóját kérdeztük. S1DÓ H. ZOLTÁN Ismertté váltak a Fico- kormány takarékossági csomagjának részletei. Nincsen olyan intézkedés, ami ne érintené legalább részben negatívan a polgárokat, a vállalkozókat. Hogyan vélekedik az intézkedésekről? Szervezetünk még a 22 pontos koncepció ismertté válása előtt megkérdezte a vállalkozókat, hogyan vélekednek az adók átalakításáról, a várható kormányzati lépésekről. Nos, a most napvilágot látott csomag még a vártnál is szigorúbb, még inkább negatív hatású, mint ahogyan azt előzetesen vártuk. A hatása garantáltan negatív lesz a vállalkozói szférára, s bár nem állítom bizonyosan, hogy valóban 5% körüli elbocsátási hullámot indít be, azonban a munkanélküliek számát biztos növelni fogja. Vagyis kimondottan rossz hatással lesz a vállalkozóiszférára. A vállalkozók szövetségének felmérése, ami néhány hete látott napvilágot, 4,9 százalékos leépítést vetít előre, ha a tervezett módon emelik az adókat. A PÁS 125 céget átfogó felméréséből azt szűrtük le, hogy a Fico-kormány tervezett adó- és járulékemelései a cégek költségeit átlagosan 7,8%-kal növeli meg. Ami még ennél is kellemetlenebb, hogy a cégek előzetes számításai szerint a többletterhek miatt az alkalmazottak számát átlagosan 4,9%-kal csökkentik, emellett a vállalatok 25,4%-kal fogják vissza beruházásaikat. A válaszadók fele leginkább a nyereségadó 19-ről 23%-ra történő emelését nehezményezi. A válaszadók 39%-a attól tart, hogy a bankadó miatt megdrágulnak a hitelforrások. Azonban úgy tűnik, a kormány egyik intézkedése elnyerte a tetszésüket. Ez pedig az adóelkerülést megnehezítő törvényi lépések sora. Erre a kormány szerint azért van szükség, mert az Európai Unióban Görögország után nálunk a legmagasabb arányú az adóelkerülés mértéke. Valóban, harcot kell folytatni az adóeltitkolás, az adóelkerülés ellen, hiszen ez a becsületes vállalkozók érdekeit sérti, pozícióit rontja. Viszont néhány intézkedés kimondottan barátságtalan. Például egy újonnan alakuló vállalkozásnak igazolnia kell, hogy az alapítóknak nincs a korábbi időszakból származó adóhátraléka, elmaradása. Először fel kell mutatniuk az igazolást, és csak azután kaphatják meg a működési engedélyt. Miközben az államapparátus ezt maga is elintézhetné, hiszen az adatbázis lekérhető, vagyis csak feleslegesen küldözgetik egyik hivatalból a másikba az érintetteket. A vállalkozói szövetség indexe szerint már most, a megszorító intézkedések életbe lépése előtt is romlik a helyzet. Valóban, a vállalkozók hangulatát, a jövőbe vetett bizalmát tükröző indexünk már hat éve folyamatos romlást mutat. Attól félek, hogy a júliusban napvilágot látó legújabb adat is további romlást tartalmaz majd. A tartós lejtő eredménye, hogy számosán adják vissza vállalkozói engedélyüket. Vagyis a helyzet nem biztató, a magasabb adó- és járulékterhek pedig garantáltan tovább rontanak a helyzeten. Az egyéni vállalkozók átalányát is átalakítják, magasabb adóalapból kell majd fizetniük a járulékokat. Szervezetünk máris előzetes számításokat végzett, hogy az új adók és járulékok hogyan befolyásolják a vállalkozókat. Eszerint az az egyéni vállalkozó, aki havi bruttó 1500 euró bevételt könyvelhet el, jövőre az átalány lefaragása és a magasabb kivetési alap miatt havi szinten a Szociális Biztosítóba 60,80 euróval, az egészségbiztosítóba pedig 33,66 euróval többet lesz kénytelen befizetni, mint idén. Ami pedig a jövedelemadót illeti, 16,24 euróval növekedik a befizetése, vagyis a havi nettó bevétele 1138,37 euró lesz, ami 110,7 euróval kevesebb az ideinél. Összességében a havi 1000 eurónál többet kereső vállalkozók garantáltan ráfizetnek az új szabályokra, főleg azok, akik a működésükhöz tényleges kiadások köthetőek. A Fico-kabinet intézkedései még a Radicová-kormány tervezett lépéseihez képest is durvák. Arról nem is szólva, hogy a mostani átalány jelentősen megkönnyítette a kisvállalkozók helyzetét. Ráadásul az sem éri meg jövőre, hogy az egyéni vállalkozás helyett kft.-t alapítsanak, mivel így - a kiindulási alap továbbra is havi 1500 euró - az adózás után mindössze 935,55 euró maradna a vállalkozónál. Magyarán a takarékossági intézkedések összességében nagyobb terhet raknak a vállalkozók vállára, ami viszont a gazdaság motorjának lelassulását eredményezheti. A 27 európai uniós tagállam közül 17-ben kisebb adóterhek hárulnak a lakosságra, mint nálunk Ma van a 2. adószabadság napja Szlovákiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában idén is két olyan nap van, amelyet az adószabadság napjának kiáltottak ki. Míg a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége és a Hayek Alapítvány szerint idén ez június 1-jére esett, az M. R. Stefánik Intézet szerint erre csak ma kerül sor. Ráadásul, míg az előbbi szerint idén javult a helyzet, az utóbbi szerint egyre többet dolgozunk az államra. A szlovákiai alkalmazottak és vállalkozók többet dolgoznak az államra, mint az Európai Unió más országaiban élők többsége - derül ki a M. R. Stefánik Konzervatív Intézet által közzétett elemzésből, amely a „New Direction - the Foundation for European Reform” (Új irány - Alapítvány az Európai Reformért) elnevezésű agytröszt és a francia Institut éco- nimique Molinari (IEM) független gazdasági intézet kutatásain alapul. Az adószabadság napja - vagyis az a szimbolikus dátum, ameddig csak az államra dolgozunk, azt követően pedig már magunkra - e módszer szerint mára, vagyis június 21-éré esik. A legalacsonyabb adóterheket Máltán mérték, ahol az adószabadság napja április 11-én volt, a legrosszabbul, legalábbis az adófizetők szemszögéből, pedig Belgium teljesített, ahol erre csak augusztus 5-én kerül sor. A 27 uniós tagállam közül Szlovákia a 18. helyre szorult, vagyis 17-ben kisebb adóterhek hárulnak a lakosságra. Az elmúlt évhez képest 2 hellyel rontottunk, hiszen a Konzervatív Intézet szerint tavaly még június 15-ére esett az adószabadság napja. Peter Gonda, az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy az elmúlt egy évben nőttek az alkalmazottak adóterhei. Míg 2011-ben az alkalmazottak bérköltségeinek a 45,2 százalékát vitte el az állam, idén ez 47 százalékra kúszott fel. Ha azonban ehhez a fogyasztási és helyi adókat is hozzászámítanánk, ez az arány meghaladná az 50 százalékot is. A Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) és a Hayek Alapítvány által nemrég közzétett elemzés egészen más eredményre jutott, hiszen ez szerint idén kevesebbet dolgozunk az államra, mint tavaly. Az ő számításuk szerint, míg 2011-ben június 3-án, idén már június elsején emlékeztünk meg az adószabadság napjáról. Tavaly a megtermelt javak 41,98%-a vándorolt az államkasszába, idén 41,68%-a, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam csaknem 42 centet vesz el. Az enyhe javulás elsősorban a bruttó hazai termék növekedésének és a megszorító intézkedéseknek volt köszönhető - nyilatkozta Tomás Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője. A két elemzés közötti különbség viszonylag elég nagy, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egyiknek vagy a másiknak ne lenne igaza. A 20 napos eltérést az okozta, hogy a két elemzés más-más képletet használ az adószabadság napjának a kiszámításához. A Hayek Alapítvány a közkiadások mértékét hasonlította össze a bruttó hazai termékkel, míg az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet elemzésénél az uniós országok átlagos alkalmazottaira fordított, Ernst & Young könyv- vizsgáló cég által közzétett bérköltségeket vették alapul. A Stefánik Konzervatív Intézet elemzésének az előnye, hogy azonos képletet használnak mind a 27 uniós tagállam számára. Az elemzők az elkövetkező időszakra sem jósolnak semmi jót. Peter Gonda szerint a Fico-kormány által bejelentett intézkedések miatt tovább nőhetnek az adóterhek (ez főleg a vállalati szférára érvényes), jövőre így még későbbre tolódhat az adószabadság napja, (mi)
