Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-21 / 143. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Bővül a Gorilla-nyomozócsoport Pozsony. A Gorilla-botránnyal kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló belügyminisztériumi nyomozócsoport kibővül, je­lentette be a tegnapi kormányülés után Robert Kalinák (Smer). A belügyminiszter Dusán Kovácik speciális ügyész javaslatára döntött így. Kovácik dönthet arról, hogy Kalinák konkrétan mit foglalhat bele a Gorilla-ügy kivizsgálásának állapotáról tartandó,parlamenti beszámolójába. A belügy­miniszter szerint a jelentés 30 napon belül elkészülhet. Hogy mikor hallhatják a kivizsgálás részleteit a képviselők, az a parlament aktuális időbeosztásától függ. (TASR) Idén nem nő a szolgálati nyugdíj Pozsony. Idén nem emelkedik a volt rendőrök, tűzoltók, ka­tonák és vámosok szolgálati nyugdíja, döntött tegnap a parla­ment. Július 1-jétől egységesen 3,05%-kal emelkedtek volna a szolgálati nyugdíjak. (TASR) A többletet is számolják ki Pozsony. Jozef Mihál (SaS) el szeretné érni, hogy az egészségbiztosítók azok helyett is elkészítsék az éves egész­ségügyi elszámolást, akiknek többletük van. Idén végzik el először a biztosítók az elszámolást, ám a kliensek sokszor nem is tudnak róla, hogy visszajár, nekik bizonyos összeg, magyarázta Mihál. Szerinte összességében ez a pénz 15 mil­lió euróra is rúghat, (sán, SITA) Több pénz az állami biztosítónak Pozsony. A parlament jóváhagyta az egészségbiztosítás­ról szóló törvény módosítását, ezáltal változik az egészség- biztosítók állami támogatása. A támogatást a betegségek száma alapján kapják, tehát a 3,5 millió ügyféllel rendelkező állami Általános Egészségbiztosító kapja a legtöbb pénzt, évente 30 millióval többet. A két magánbiztosító viszont több tízmillió eurót veszít, (sán, SITA) Ján Figel kereszténydemokrata pártelnök pozícióját talán még a lelépőbotrány sem ingatja meg Lesz elnökcsere a KDH-ban? Pozsony. Nem kizárt, hogy a szombati kongresszus után új elnöke lesz a Keresz­ténydemokrata Mozga­lomnak (KDH). DEMECS PÉTER Ján Figel’ pozícióit megin­gathatja a napokban kipattant botrány: óriási lelépőkkel tá­voztak az állami cégektől a KDH által jelölt vezetők. Figel közlekedésügyi miniszterként írta alá a tárcájához tartozó ál­lami vállalatok vezetőinek munkaszerződéseit, a KDH je­löltjei így mostani leváltásuk után több százezer eurós lelé- pőkre jogosultak. A botrány ki­pattanása után Figel azt állítot­ta, nem tudott a lelépőkről, ugyanakkor beismerte, mivel miniszter volt, őt terheli a fele­lősség, s kész levonni a követ­keztetéseket. Hogy konkrétan mit ért ezen, a mai napig nem árulta el. Marad vagy távozik? A pártelnöki posztra Rado- slav Procházka parlamenti kép­viselőt javasolhatja a küldöttek egy része, ő tegnap kitérő vá­laszt adott arra a kérdésre, hogy Ján Figel' Radoslav Procházka (Archívum) korábban kilépő Dániel Lipsic elmondta, ha Procházka kilép­ne, ő posztot ajánlana neki most alakulgató pártjában. „Örülnék a vele való együttműködésnek” - mondta. Procházka erre így reagált: Ebben a pillanatban csak azt tudom kizárni, hogy va­laha belépek Lipsic pártjába. Meseznikov: még száz év kell Grigorij Meseznikov polito­lógus nem gondolja, hogy a le­lépőbotrány miatt Figelnek vé­ge. „Nem emlékszem, volt-e va­laha Szlovákiában példa arra, hogy a kormánytisztségben el­követett hibák miatt valaki a pártban betöltött tisztségéről mondott le. Azt hiszem, nem volt ilyen, és még száz évig nem is lesz” - fűzte hozzá Mesez­nikov. Ami Procházka pártelnöki je­lölését illeti, a politológus túl konzervatívnak tartja a KDH-t: befolyásos tisztségbe csakis többéves párttagság után ke­rülhet bárki. „Procházka vi­szonylag új ember a pártban, s bár nagyon tehetséges politi­kus, nem érzékeltem, hogy am­bíciója lenne rövid időn belül befolyásosabb tisztségbe kerül­ni” - állítja Meseznikov. elfogadná-e a felkérést. „Azt mondta, személyes felelősség terheli a történtekért. Hiszem, hogy levonja a következtetése­ket. Nem szeretnék olyan hely­zetbe kerülni, hogy kiderüljön, miniszterkedésem alatt nem volt minden rendben a tárcánál” - mondta Procházka Figefről. Arra a kérdésre, hogy elfo­gadná-e a pártelnöki posztra va­ló jelölést, nem akart válaszol­ni. „Nem érzem, hogy az alap­szervezetek részéről nyomás lenne az elnökcsere érdekében. Másrészt a pártelnök leváltása sok mindent megoldana, csak az a kérdés, hogy a változással jobb, vagy rosszabb helyzet áll- na-e elő”-mondta. Annyit viszont elárult, hogy ha a kongresszus nem fogadja el a KDH alapszabályának általa javasolt módosítását, akkor semmilyen funkciót nem vállal. Procházka egyebek mellett azt javasolta, hogy a pártban a je­lenlegi hat alelnök helyett csak kettő legyen, s hogy a kerületi elnökök automatikusan elnök­ségi tagok legyenek. Arra nem válaszolt, hogy távozik-e a pártból, ha javaslatait lesöprik az asztalról. Ennek kapcsán a KDH-ból A parlamenti ellenzék szerint a Smer ellenőrzése alá vonja az állami médiákat Ma a parlament feltehetően leváltja a közszolgálati televízió és rádió elnökét VERES ISTVÁN Pozsony. Mára halasztot­ták, amit tegnap is megtehet­tek volna. Miloslava Zemkovát a parlament ma minden bi­zonnyal meneszti a szlovák közmédiák (RTVS) vezérigaz­gatói posztjáról. A Smer képvi­selőit nem hatotta meg Zem- ková felszólalása, aki szót kért a parlamentben, hogy elma­gyarázza, nem állja meg a he­lyét a leváltását kezdeménye­ző indoklás. „Semmilyen jogi vagy tárgyi alapja nincs a leváltásomnak” - szögezte le Zemková. Magda Vásáryová (SDKÚ) emlékeztetett, Zem­ková érdeme, hogy az RTVS- nek ma nincsenek adósságai, jó anyagi helyzetben van, és a nézettségi mutatók is emel­kedtek. A Smer kitart a vezérigaz­gató menesztése mellett „Ne­kem nem tetszik, hogy így váltjuk le. De ez az önök tör­vénye” -jegyezte meg a levál­tást kezdeményező Dusán Jar- jabek, utalva arra, hogy eze­ket a játékszabályokat az elő­ző kormány alkotta. A parla­menti vitába soron kívül beje­lentkezett Marek Mad’aric kulturális miniszter, hogy visszautasítsa az ellenzék vád­ját, mely szerint a parlamenti többség hatalmába akarja ke­ríteni a közszolgálati médiá­kat. Szerinte több kifogásol­ható közbeszerzési eljárás is történt, ezért kell mennie Zemkovának. Az ellenzék és a kormánypárt egymást vádolja önkényuralmi hatalomgya­korlással. Zemková leváltásá­ról ma dönt a plénum, a Smer a jelek szerint könnyen meg­szavazza a javaslatot. Zemková a parlamentben. Rongyosra beszélhette volna tegnap a száját a parlamentben, az sem segítene (Vladimír Simícek felv.) Kerületi szinten folytatódó személycserék Újabb leváltások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnap leváltotta a kerületi és körzeti építésügyi és oktatásügyi hiva­talok vezetőit. A Pozsonyi Ke­rületi Építésügyi Hivatal éléről távozott Mede András, helyébe Tomás Mateicka lépett. A Nyit- rai Kerületi Építésügyi Hivatal éléről Németh Tündét váltot­ták le, helyére Milan Petrík ke­rült. A Nagyszombati Kerületi Építésügyi Hivatal vezetői posztjáról Erik Visnovsky távo­zott, a posztot Lubomír Antal foglalta el. Kassán Martin Petrusko helyére Matej Styk került. A kormány leváltotta a kerületi oktatásügyi hivatalok vezetőit is, többek közt Száz Krisztinát a nyitrai hivatal élé­ről. Személycserék történtek a statisztikai hivatalban is. Tá­voznia kellett többek közt Schill István alelnöknek, helyé­re Juraj Horkayt nevezték ki. A parlament kedden a Híd je­löltjét, Végh Dánielt választot­ta a Nemzeti Vagyonalap Fel­ügyelőtanácsának elnökévé. Végh jelölését 135 parlamenti képviselő támogatta. Végh Branislav Bacíkot váltja a tiszt­ségben, aki 2012. április 11-én lemondott posztjáról. Végh Dániel korábban már dolgozott a Nemzeti Vagyonalapnál, volt a pénzügyi és ellenőrzési osz­tály igazgatója, valamint a vég­rehajtó bizottság elnöke, neve szerepel a Gorilla-aktákban. A parlament kedden leváltotta az alap felügyelőtanácsának két tagját, Bóna Bertalant, és Jaro- slav Ivánt. Helyükre Martin Král’ és Vladimír Lissák ült, mindkettő a Smer jelöltje. A Kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Tanácsát Miroslav Lajcák külügyminiszter vezeti, elődje a poszton Rudolf Chmel volt. Lajcák szerint elképzelhe­tő, hogy a tanácson belül létre­hoznak egy bizottságot, mely a melegek jogaival foglalkozik, (sán, TASR, SITA) Újabb bérköveteléssel álltak elő a visegrádi országok orvosai, Szlovákia szolgáltatta a példát Egyszerre mondhatnak fel a szlovák, a cseh, a magyar és a lengyel orvosok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Marián Kollár, a tavaly év végi orvos­tiltakozás fő szervezője most nemzetközi porondra lépett, a cseh, lengyel és magyar or­vosokat is felmondásra biz­tatja, ha nem kapnak bér­emelést. „Mind a négy országban hasonlóak a problémák. Az orvosok elismerése sehol sem felel meg felelősségük súlyá­nak. Amikor a szlovák orvo­sok felmondtak, a pozsonyi kormány azonnal érdeklődni kezdett a cseh orvosok iránt” - magyarázta az összefogást Jana Vedralová, a cseh kórhá­zi nővérek szakszervezetének alelnöke. „Nagyon pontosan elő akarjuk készíteni az akci­ót. A részleteket ezért később, szeptember végén, október elején hozzuk nyilvánosságra” - közölte Martin Engel, a cseh orvosi szakszervezeti klub (LÓK) elnöke. Szerinte a nyomásgyakorló akciónak há­rom célja van: megmenteni az egészségügyet, mint köz- szolgálatot; biztosítani, hogy az egészségbiztosítók az or­vosi beavatkozás valós árát fizessék az egészségügyi in­tézményeknek; elérni, hogy az egészségügyi dolgozók át­lagfizetése másfélszerese-há- romszorosa legyen az orszá­gos átlagbéreknek. A négy vi­segrádi ország orvosszak­szervezetei már 2011 no­vemberében közös chartát ír­tak alá. Ez egyebek között a közös tiltakozó akciók meg­rendezését is rögzíti. A szlovákiai orvosok bérét a tavaly őszi tömeges fel­mondások hatására jelentő­sen megemelték, januártól az attesztációval nem rendelke­ző orvos minimális bére az országos átlagbér 1,06-szo- rosa (833 euró), a szakvizs­gával rendelkező orvosé 1,6-szorosa (1401 euró). Jú­liustól 1,32, illetve 1,9-szere- sével kellene emelni. A tava­lyi országos szlovákiai átlag­* bér 786 euró volt. A cseh or­vosok havi bruttó átlagbére 60 ezer korona körül mozog (2357 euró), s az utóbbi két év alatt 16,2 százalékkal emelkedett. Az országos bruttó átlagbér 24 ezer ko­rona. Magyarországon az or­vosok átlagbére 350 ezer fo­rint. (kb. 1166 euró), az or­szágos átlagbér 219 ezer fo­rint. (MTI, sán)

Next

/
Thumbnails
Contents