Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-19 / 141. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 19. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A legtöbb adót Pozsony fizeti Pozsony. Szlovákia egyes régiói között szakadéknyi különbségek vannak az adóbevételek szempontjából. Tavaly például az állam 12,1 milliárd eurós adóbevételeinek a 69 százalékát a pozsonyi adóhivatalokon keresztül hajtották be. Az adóbevételek legnagyobb évközi növekedését ugyanakkor a kassai adóhivatalok könyvelhették el: a 492,5 millió eurós bevétel 93 százalékkal nagyobb, mint 2010-ben, amihez elsősorban a társasági adóból befolyt nagyobb összegnek köszönhető. (SITA) Olcsóbb lesz a benzin Budapest. Magyarországon holnaptól 5 és 6 forinttal csökken a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti ára. A héten a 95-ös benzin átlagára így 417 forintra, a gázolajé 418 forintra csökken. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. (MTI) Megújuló energia az EU-ban Brüsszel/Pozsony. Míg az Európai Unió egészét tekintve nőtt a megújuló energiaforrások részaránya, Szlovákiában, a 2009-es csúcsot követően, 2010-re visszaesést könyvelhettünk el. Az Európai Unióban, a felhasznált energia 12,4%-a származott megújuló forrásokból 2010-ben, a 2009-es 11,7% után - tette közzé az unió statisztikai hivatal. Az Eurostat szerint 2008-ban ez az arány még csak 10,5% volt. Szlovákiában 2006-ban 6,6, 2009-ben pedig már 10,4 százalékvolt a megújuló energia- források aránya az összes fel- használáson belül, 2010-re azonban ez 9,8%-ra esett vissza. Az Európai Unió 2009- es irányelve szerint a tagországokban 2020-ra a felhasznált energia 20 százalékának kell megújuló forrásokból származnia. Svédországban volt a legnagyobb 2010- ben a megújuló energia aránya, közel 48%. A legalacsonyabb rátát Máltán (0,4%) mérték, (mi) Tobin-adó: német támogatás Berlin. A Fico-kormány által is támogatott pénzügyi tranzakciós adó bevezetése Európában 0,5-1,8%-kal fogná vissza abruttó hazai terméket- ez tűnik ki a Wirtschaftswoche német lap által idézett jelentésből, amelyet a dán EU elnökség készített. Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszter ugyanakkor azt szeretné, ha az adót az egész EU-ban bevezetnék, ez azonban valószínűtlennek látszik Nagy-Britannia elutasítása miatt. A Der Spiegel szerint ezért mérlegelik kilenc EU- tagország közös fellépését az EU-ban megvalósuló fokozott együttműködés révén. A német szövetségi pénzügyminisztérium tervezete a tranzakciós adó bevezetését 2015-től irányozza elő. Csak részvények és olyan derivatí- vák adás-vételét adóztatnák, amelyeknél a részvényesek fizikailag is tulajdonost váltanak. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8060 Lengyel zloty 4,2807 Cseh korona 25,493 Magyar forint 292,60 Horvát kuna 7,5433 Román lej 4,4670 Japán jen 99,75 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2944 USA-dollár 1,2618 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,22 26,29-24,76 307,92-281,41 OTP Bank 1,30-1,22 26,31-24,75 306,06-283,94 Postabank 1,31-1,22 26,41-24,62Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 26,22-24,76 307,82-281,31 Tatra banka 1,30-1,22 26,28-24,75 306,34-283,06 Prima banka 1,32-1,20 26,87-24,31 311,47-281,81 Általános Hitelbank 1,30-1,22 26,30-24,77 309,58-283,04 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egyelőre csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az eurózónából Még megtarthatják az eurójukat Továbbra is az unió zászlója az irányadó a görögöknek (TASR-felv.) Athén/London.Agörögpar- lamenti választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezet- ből, de tartós piaci fellendülés a választási eredmények ellenére sem várható - vélekedtek első értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászainak előrejelzése szerint, ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is 3-5 hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai Bizottság, az eurójegy- bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkával. A tárgyalásokon szóba kerülhet a költségvetési célok valamelyes lazítása, és a trojka jó eséllyel növekedésösztönző kezdeményezések felajánlásával is könnyítheti a tárgyalások haladását. „Ha a választásokon patthelyzet alakult volna ki, akkor most a pénzpiacokon vad jelenetek történnének. így csupán folytatódik Görögország problémáinak elnyújtott orvoslása” - mondta Ludék Nieder- mayer, a Cseh Nemzeti Bank volt alelnöke. Talán ez is az oka annak, hogy tegnap a tőzsdéken csak a nyitást követően volt lelkesedés, aztán kifulladt a lendület. Tény viszont, hogy az euró a dollárhoz képest egyhavi csúcsra ugrott és valamelyest a forint is izmosodott. A Barclays Capital szerint valószínűtlen, hogy „drámai” piaci reakciók követik a görög- országi fejleményeket. A választási eredményeket annyiban kedvezőnek kell tekinteni, hogy csökkent a kockázata Görögország szabályozatlan körülmények közepette bekövetkező, rövid időn belüli távozásának az euróövezetből, emellett enyhül a bizonytalanság is, azaz nem kell egyelőre tartani a dominóhatástól, Spanyolország (bár a 10 éves spanyol államkötvény hozama tegnap az eurózónában töltött idő, azaz 13 év óta a legmagasabbra, 7,15%-ra ugrott, és történelmi csúcsra ért az 5 éves kamatkockázati felár is), esetleg Olaszország bedőlésétől. A Commerzbank elemzői is kiemelik, hogy az európai vezetők ezúttal kompromisszumkészségre utaló jelzéseket adnak a görög költségvetési célok teljesítésének időkeretével kapcsolatban, és ez is kedvező lehet az euró szempontjából. A ház szerint ugyanakkor „mindenki tudja”, hogy az Új Demokrácia és a Paszok „sem képes csodákra”, és a megszorítások folytatását elvető radikális baloldali Sziriza párt fokozhatja az utca nyomását a további takarékossági intézkedések ellen. Emellett továbbra is kérdés, hogy milyenek a kilátásai a görög euróövezeti tagság fenntartásának hosszú távon. Magyar szakértők nem várnak gyors politikai, gazdasági kataklizmát a görög választásoktól, igaz, más-más szempontok alapján. Róna Péter közgazdász-professzor szerint már elment a hajó, és csak az a kérdés, hány sebességes Európában élünk majd, Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU tanára úgy véli, a június végi uniós csúcson lehetnek konkrét következményei a görög helyzetnek. „Görögország csődben van, soha nem tudja majd visszafizetni az adósságot, a vita már csak arról szól, kimond- juk-e ezt, vagy sem, akármeddig húzzuk, hogy kimondjuk-e, a tény tény marad” - mondta Róna Péter, aki szerint az egész adósság 50-60%-át el kellene engedni, hogy az Görögország számára egyáltalán kezelhetővé váljon. (MTI, shz) Görög takarékossági csomag ♦ A görög egészségügyből 1 milliárd eurót kell kivonni. ♦ A hadseregre 300 millió euróval kell kevesebbet költeni. ♦ A közalkalmazottak bérét 10 százalékkal vágják vissza. ♦ A szigeteken emelni kell az áfakulcsot. ♦ Az év végéig 4,5 milliárd eurós privatizációs bevételt szükséges elérni, 2014 végéig pedig 12,2 milliárdot. ♦ Az állami szférában minden 5 elbocsátottra csak egy új alkalmazott juthat. Fico szerint a cseh befektetőkkel jobban együtt tudnak működni, mint a németekkel és franciákkal Már az állam is tárgyal a gázművek eladásáról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági tárca - a Szlovák Gázművek (SPP) többségi, 51%-os részvényeseként - tárgyalásokat kezdeményez a cseh Energetický a prúmyslový holding (EPH) társasággal az SPP jelenleg francia és német kézben lévő 49%-os tulajdonrészének az eladásáról. A tulajdonosváltással kapcsolatos tárgyalások várhatóan már a legközelebbi kormányülésen terítékre kerülhetnek. Az EPH legnagyobb részvénycsomagját a cseh milliárdos, Petr Kellner birtokolja, a második legerősebb részvényes a szlovák J&T, a harmadik pedig a cég vezetését is ellátó Dániel Kŕ etínský. Az SPP kisebbségi részvénycsomagját még 2002-ben vette át a francia GDF SUEZ és a német E.ON Ruhrgas alkotta Slovak Gas Holding konzorcium csaknem 121 milliárd koronáért (4,016 milliárd euró). A külföldi részvényeseknek azonban az elmúlt években többször is meggyűlt a baja az állammal. Robert Fico első kormánya ugyanis megnyirbálta a külföldi tulajdonosoknak biztosított menedzseri jogokat, így például a németek és franciák által uralt igazgatótanács közvetlenül már nem nyújthatott be áremelési javaslatot. Az Árszabályozási Hivatal ugyanakkor sorra elutasította a lakossági gázárak növelésére tett javaslatukat, ami a cég szerint hatalmas veszteségeket okozott számukra. Emiatt több pert is indítottak az állammal szemben. Az elkövetkező időszakban ráadásul egyre több olyan gázvezeték építését fejezik be, amelyek az orosz gázt Szlovákia elkerülésével szállítják majd Nyugat-Európá- ba, emiatt pedig csökkennek á cég tranzitbevételei. „Úgy gondolom, ez utóbbi az oka annak, hogy a német és francia tulajdonosok eladják a tulajdonrészüket” - állítja Rober Fico kormányfő. Fico már korábban jelezte, hogy konstruktívnak tartja az EPH hozzáállását. „Szerintem a lehetséges befektető nem akar ujjat húzni az állammal. Főként nem velünk, akik a jövőben is szigorú szabályozásra készülünk” - vallja Fico. A Fico- kormány jelezte, hogy az EPH- val folytatott tárgyalások során az SPP igazgatótanácsában szeretnék visszaszerezni az állami ellenőrzést, amelyről a magánosítás során lemondtak. Az EPH ezzel nem ért egyet, cserébe az EPH vezetői azt ígérik, hogy visszavonnák az SPP jelenlegi külföldi részvényesei által az állam ellen indított pereket, amelyekben azt rótták fel Szlovákiának, hogy meghiúsította megalapozott áremelési javaslataikat. Ha a perben az állam veszítene, Szlovákiának 100 millió euró feletti büntetést kellene kifizetnie. A cseh lapok információi szerint az SPP 49%-os részvénycsomagja egyébként, a menedzseri ellenőrzés fenntartása esetén ezúttal 2,5 milliárd euróért kelhet el, szlovák források azonban a 4 milliárd eurót sem zárják ki. (mi) fPPIP Magyarország természeti látnivalói térkép az 01 Szóban! Keresse az úiságárusoknál! Ez a lap jár önnek!
