Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-14 / 137. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Sok a nyitott kérdés a kormány szerint Elnapolták a Duna-hidat Pozsony. Elhalasztotta tegnap a kormány a szavazást az új komáromi Duna-híd megépítéséről szóló kétoldalú szlovákmagyar egyezményről. A közlekedésügyi minisztérium szerint erre azért került sor, mert a projekttel kapcsolatban sok a meg-- válaszolatlan kérdés. Érsek Árpád (Híd) képviselő, aki az előző megbízatási időszakban a közlekedésügyi tárca államtitkáraként felügyelte a projekt előkészítését, abban bízik, hogy a híd építése 2014-ben így is megkezdődhet. „A dokumentumot azért vettük le a napirendről, mert továbbra sem tudni, hogy melyik programozási időszakban és melyik operatív programból finanszírozható ez az adott régió számára rendkívül fontos projekt. Ugyanúgy meg kell még vitatni a híd nyomvonalának alternatíváit, s a magyar féllel való egyeztetés után ki kell választani a lehető legjobb megoldást” - magyarázta érdeklődésünkre Martin Koňa, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődhetne meg a híd építése, nem kívánt válaszolni. „Bízom benne, hogy a két ország közösen fogja kérvényezni a projekt finanszírozását az Európai Unió új költségvetési időszakában. Addig is intenzíven kell dolgozni a projektdokumentáción és a beruházás kivitelezőjének kiválasztását célzó közbeszerzési eljáráson” - mondta Érsek. Meggyőződése, hogy ha a munkálatokat 2014-ben megkezdenék, akkor a hidat három éven belül, 2017-ben átadhatnák a forgalomnak. Emlékeztetett, az R7-es gyorsforgalmi út Dunaszerdahely és Érsekújvár közötti szakaszát a tervek szerint 2015-2020 között megépíthetnék, s ha ez alatt az idő alatt sikerülne befejezni a Komáromot elkerülő körgyűrűt, az összekapcsolná az új hidat az R7-essel, aminek köszönhetően biztonságos és kényelmes útvonalon haladhatna a személy- és teherforgalom nyugati és keleti irányba egyaránt, (dem) RÖVIDEN Törvénymódosítás Vážny miatt Pozsony. Nem kizárt, módosítani kell a kompetenciatörvényt ahhoz, hogy Ľubomír Vážnyt kinevezhessék a stratégiai jelentőségű beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettesi posztra - jelentette ki tegnap Robert Fico. Ilyen hivatal ugyanis jelenleg nem létezik. A kormányfő hozzátette: a kinevezést nem akarják elsietni, először biztosak akarnak lenni abban, hogy módosítani kell a jogszabályt az új poszt miatt, (dem) Paška: szavazunk a mentőövről Pozsony. Elutasította Pavol Paška (Smer) házelnök az ellenzékjavaslatát az állandó mentőövről való szavazás elhalasztására. Az ellenzéki pártok képviselői ezért a kormányfőhöz fordulnak kérvényükkel. Meggyőződésük, a szlovák parlamentnek ki kellene várnia, milyen eredménnyel végződnek a hétvégi parlamenti választások Görögországban, és hogy Németország áldását adja-e a mentőövre. Robert Fico azonban minden bizonnyal a mielőbbi ratifikációt fogja támogatni, elvégre ezt ígérte Herman van Rompuy-nak, az Európai Tanács elnökének. A szlovák parlament jövő heti ülésén kerül napirendre a mentőöv. (SITA) Törölték a 99% beadványát Pozsony. Elutasította az Alkotmánybíróság tegnap a 99% párt beadványát az előrehozott parlamenti választások alkotmányellenességéről. A mozgalom képviselői kifogásolták, hogy a rendőrség még a választások előtt megkérdőjelezte a párt bejegyzéséhez összegyűjtött aláírások hitelességét, s ezzel befolyásolhatta a választópolgárok szabad döntését. (SITA) Könyvvizsgálatot rendelt el a kormányfő a minisztériumokban a helyzet tisztázása érdekében Procházka: fizesse vissza a lelépőket a KDH Pozsony. Komoly könyv- vizsgálat indul a minisztériumokban annak érdekében, hogy a jövőre nézve megakadályozzák az egyes vállalati vezetőknek járó hatalmas lelépők kifizetését - jelentette ki a kormány tegnapi ülése után Robert Fico miniszterelnök. Véleménye szerint a csúcsmenedzsereket ugyan jól meg kell fizetni, de nem úgy, hogy az emberek egyik napról a másikra dúsgazdaggá váljanak. A lelépők körüli botrány azután pattant ki, hogy kiderült, a közlekedési minisztérium által felügyelt állami vállalatok, például a vasúti teherfuvarozó Cargo és a Szlovák Posta menesztett igazgatója több tíz-, nemegyszer százezres nagyságrendű lelépőt vágott zsebre. „A csúcsvezetők munkáját jól meg kell fizetni, ilyen posztot senki sem fog elvállalni havi ezer euróért. Másrészt az, hogy valaki a menesztése után 200 ezer eurós lelépőt kapjon, már enyhe túlzás” - mondta Fico. A Smer a lelépők kifizetéséért a közlekedésügyi tárca korábbi vezetőjét, Ján Figeľt hibáztatja, aki a bírálatot visszautasította, mondván: az, hogy bizonyos személyeket kinevezett ezekbe a pozíciókba, még nem jelenti azt, hogy a munkaszerződésüket A-tól Z-ig áttanulmányozta. Utóbb elismerte: mégis hibát kövtett el, amikor aláírta a szerződéseket. A KDH elnöksége ma rendkívüli ülésen foglalkozik a botrányos lelépőkkel. Radoslav Procházka KDH-s képviselő egyenesen azt javasolta: a kifizetett lelépőket a pártkasszából fizessék vissza. Fico viszont más véleményen van. „Felszólítottam a minisztereket, hogy vizsgálják meg, mi a helyzet ezen a téren saját tárcáFigel visszautasította a bírálatot, mondván: nem tanulmányozta át A-tól Z-ig az érintettek szerződéseit. juknál. Az egész rendszeren kell változtatni, mert ezt Figef minden bizonnyal úgy állította be, hogy túl drága az államnak, s lehetőséget ad a hatalmas lelé- pókkel való távozásra” - állítja Fico. Hozzátette: az információk lassan gyűlnek, s még egy ideig eltart, míg sikerül mindent összegezni. T egnap az SDKÚ képviselője, Ivan Stefanec is elmondta, pártja elítéli a múltban kifizetett magas lelépőket. Az SDKÚ ezért azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra az állami vállalatoknál dolgozó menedzserek fizetését, ha az havonta meghaladja az 1500 eurót. Ázt, hogy a lelépőket illetően ťnilyen szabályok érvényesek az egyes minisztériumokhoz tartozó állami vállalatokban, jelenleg senki sem tudja. így az sem ismert, hány tisztségviselő kaphatott még eltúlzott lelépőt; a közlekedésügyi tárcánál ezek összege állítólag az 1,5 millió eurót is meghaladja. A tárcavezetők által kidolgozott jelentések néhány héten belül fognak elkészülni, (dem) A. Nagy biztosként a kisebbségi szervezetekkel és pártokkal is együttműködne A kormányfő pártembert akart Pozsony. Sem a miniszterelnököt, sem a Híd vezetését nem zavarja, hogy A. Nagy László ellenzéki politikusként lesz a kormány apparátusának része. VERES ISTVÁN A kisebbségi kormánybiztos politikai háttere igenis fontos, állítja Robert Fico. „Nem akartuk egy művileg kreált szakértővel kiszúrni az emberek szemét”- jegyezte meg a kormányfő. A Híd emlékeztet, hogy a kormánybiztos elsősorban nem végrehajtó, hanem tanácsadó szerv, bizonyos ellenőrző jogkörökkel, például a nyelvhasználatijogok terén. „Megszokott gyakorlat, hogy ellenzéki jelöltek töltenek be ellenőrző posztokat”- emlékeztet Sólymos László, a párt frakcióvezetője, hozzátéve, hogy a Hídon kívül semelyik parlamenti párt nem foglalkozik kisebbségi témákkal. Korábban az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is hangsúlyozta, hogy pártfüggetlen személyt kellene jelölni a posztra. A. Nagy egyébként mai hatállyal lemondott a Híd elnökségében és választmányában betöltött tisztségéről. A poA rendhagyó együttműködés embere (Képarchívum Kiből lett a kormánybiztos? A. Nagy László a bársonyos forradalom óta vesz részt a politikai életben. 1998-ig annak a Magyar Polgári Pártnak volt az elnöke, amely 1998-ban az MKDM-mel és az Együttéléssel MKP-vá egyesült. Azóta 2012-ig folyamatosan parlamenti képviselő volt, két cikluson keresztül vezette a parlament kisebbségi és emberi jogi bizottságát. 2009-ben Bugár Bélát követve kilépett az MKP-ból és a Híd tagja lett. A 2012-es választásokon 5722 karikátkapott, nem jutott be aparlamentbe. (vps) litikus tanúként szerepel Eugen Čuňo volt kassai alpolgármester korrupciós ügyében. Fico ebben sem lát gondot. „Tanúnak lenni jó dolog. Jobb, mint ha az ember vádlott lenne” - mondta a kormányfő. Az új kormánybiztos személyét a magyar szervezetek közül egyelőre senki nem támadja. A Kerekasztal szerint a legfontosabb, hogy a kisebbségi kulturális támogatások ügye a lehető leggyorsabban rendeződjön. Az MKP úgy véli, a biztos egyetlen komoly jogköre a pénzosztás. „Bízunk benne, hogy objektív módon, és nem pártszempontból kezeli majd a pályázatokat”- jegyezte meg Berényi József pártelnök. A. Nagy szerint hivatala két szervezeti egységből áll majd, a kisebbségi kultúrákért és oktatásért, valamint a kisebbségek jogállásáért felelős részlegből. „Az elsőbe tartoznak majd az intézmények és a programfinanszírozás, a másodikba pedig a jogszabályok felügyelete”- fejtette ki az új kormánybiztos. Hozzátette, minden állam- és közigazgatási szervvel, valamint civil szervezettel és politikai párttal együtt kíván működni. A Híd vezetése a kormánybiztos kinevezését pozitívumként értékeli. Az érdekképviseletek szerint a tárca, a kormány és a parlament inkább találja meg az anyagi fedezetet a már beígért béremelések teljesítésére Nővérek és orvosok egy gyékényen: nem kell átfogó bértörvény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mind az orvosok, mind az egészségügyi nővérek szakszervezete tiltakozik az ellen, hogy a parlament eltörölje az orvosok és a nővérek béremeléséről szóló két törvényt, és új, egységes jogszabályt alkosson, amely rendezi az összes egészségügyi dolgozó bérét, beleértve a szakasszisztenseket, laboránsokat stb. is. A két szakmai érdekképviseleti szerv úgy véli, az egészségügyi minisztériumnak, a kormánynak és a parlamentnek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy teljesíteni tudja a hatályos jogszabályokat - azaz anyagi fedezetet kellene találni a beígért béremelésekre. Az orvosok bérét jövő januártól már a harmadik hullámban kell emelni, a nővérek fizetése pedig továbbra is elmarad az előírt bérszinttől. A részleges bérrendezés is csak a kórházi nővérek esetében történt meg, a magánorvosok csak az esetek elenyésző részében emelték a mellettük dolgozó nővérek fizetését. Mária Lévyová, a nővérkamara elnöke azt is fontosnak tartja, hogy megszűnjön az a szerinte jogellenes állapot, hogy kórházak asszisztenssé, adminisztratív munkaerővé, ápolóvá minősítették le a nővéreket, hogy ne kelljen az előírt arányban emelni a bérüket. A két szakszervezet nehezményezi azt is, hogy a minisztérium a megkérdezésük nélkül döntött egy új bérrendezési jogszabály megalkotásáról. Az orvosszakszervezet elnöke, Peter Visolajský azzal érvel az új törvény megszületése ellen, hogy ha a többi egészségügyi dolgozó bérét is rendezik, az az orvosok fizetésének a rovásra menne. Ugyanakkor a Kórházak Szövetségének elnöke úgy véli, az ágazat csak akkor kerülhet ki a jelenlegi katasztrofális helyzetből, ha eltörlik a két törvényt. Marián Petko elnök lapunknak azt nyilatkozta, egyetlen rendszerszerű megoldásnak éppen azt látja, ha születik egy új bérrendezési törvény, amely minden egészségügyi dolgozóra vonatkozik. Zuzana Zvolenská miniszter szerint szükség van a helyzet rendezésére, és minden érintett féllel tárgyalni fog, ezért nem érti a két érdekképviseleti szerv kirohanásait. Közben a kormány tegnap jóváhagyta az egyik törvénytervezetet, amely szintén az ágazat anyagi helyzetét hivatott rendezni. Ez alapján az egészségbiztosítók júliustól úgymond a betegségek alapján kapják a pénzt. Vagyis minél több a beteg, minél magasabb a gyógyszerfogyasztás, annál több támogatáshoz jutnak. Ez pedig értelemszerűen az állami tulajdonú Általános Egészség- biztosítónak kedvez, hisz neki van a legtöbb ügyfele (mintegy 3,5 millió), így a legtöbb betege is. Az állami biztosító így évente plusz 30 millió euróval többet kapna, míg a két magánbiztosító veszítene: a Dôvera évi csaknem 22 milliót, az Union 8,7 millió eurót. (sán, TASR, SITA)
