Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-12 / 135. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 12. www.ujszo.com A lakossági piacon továbbra is az SPP dominál Gázosak az új szolgáltatók Nem biztos, hogy működőképes lesz a Spanyolországnak szánt európai uniós mentőcsomag Rövidesen eldőlhet az euró jövője A spanyolok és a görögök veszélyeztetik leginkább az eurót (TASR ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakossági gázszolgáltatás piacán tavaly végre sikerült megtömi a Szlovák Gázművek (SPP) egyeduralmát, a fogyasztók mára így több társaság közül is válogathatnak. Ebben a szegmensben továbbra is az SPP dominál, az 1,4 milliárd köbméteres fogyasztás 99%-át még mindig ez szolgáltatta. A 2. helyen lévő RWE Gas Slovensko a piac 0,46, a 3. ČEZ Slovensko pedig a 0,28%-át uralta. Rajtuk kívül a lakosság még a Vaša energia, a Slovakia Energy, az Energie2 és az Energetické Centrum társaságoktól rendelhette meg a gázszolgáltatást. Az elmúlt évben 21300-an váltottakszolgáltatót. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szerint a liberalizáció olyan nem várt problémákkal is jár, amire az ügyfelek nem voltak felkészülve. Annak ellenére, hogy a hazai média erre rendszeresen felhívja a figyelmet, a legtöbb gondot továbbra is az alternatív gázszolgáltatók házaló ügynökei jelentik, akik nem egyszer a törvényesség határát súroló módszereket alkalmaznak az ügyféltoborzásban. Az Árszabályozási Hivatal szerint a legtöbb gond azokkal a társaságokkal van, amelyek nem a külföldi anyavállalataikon keresztül jutnak hozzá a gázhoz, hanem a gázszolgáltatóktól vásárolva adják tovább, vagyis csak kereskedőként működnek. „Az üyen társaságoknak rendkívül alacsony a piaci részesedése a lakossági szegmensben, és épp ennek a növelése érdekében vetik be a legkülönfélébb trükköket” - áll a hivatal figyelmeztetésében. (mi, SITA) Madrid/Berlin/London. Az első jelek szerint a befektetők elhiszik, hogy a hétvégén előzetesen elfogadott 100 milliárd eurós összeg elég lesz a spanyol bankoknak: atőzsdeindexek jelentősen erősödtek, az euró pedig több mint kéthetes csúcsot ért el a dollárral szemben. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogya spanyol bankmentés fontos, de nem old meg semmit, Európa legnagyobb problémája ugyanis a hiányzó gazdaságpolitikai egység. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vezető európai tőzsdeinde- xekjelentősen erősödtek, az euró több mint kéthetes csúcsot ért el a dollárral szemben, és a nyersolaj is drágult azt követően, hogy az európai kormányok zöldjelzést adtak a 100 milliárd eurós spanyol bankmentésnek. Jelentős növekedéssel kezdték a tegnapi kereskedést’a vezető európai tőzsdeindexek is. Az euró a dollárral szemben a május 23. óta nem látott szintre, 1,2671-re erősödött. Spanyolország az euróövezeti országokhoz fordul pénzügyi támogatásért. A mentőcsomagot vagy az EFSF (ez jelenleg 440 milliárd eurós forrással rendelkezik), vagy a júliusban debütáló ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) alapból finanszírozzák. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezúttal pénzügyileg nem járul hozzá a csomaghoz, de a folyamat levezetésében fontos szerepet kaphat. Elemzők szerint a megállapodás lehetőséget biztosít az euróövezet döntéshozóinak arra, hogy szembenézzenek a problémáikkal. Kétséges megoldás A spanyol állam és a bank- rendszer egymásra utaltsága miatt valószínűleg nem lesz működőképes a spanyoloknak szánt nemzetközi mentőcsomag - figyelmeztet ugyanakkor Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. Stiglitz érvelése szerint azért lehet működésképtelen a mentési terv, mert most az a spanyol állam segíti ki a bankrendszert (közvetett módon), amely később éppen a bankok segítségére szorulhat majd a magas államadóssága finanszírozásának biztosítása érdekében. A100 milliárdos keretösszeg, amelyet az eurózóna pénzügy- miniszterei megszavaztak, nagyobb a legtöbb becslésben szereplő szükséges tőkénél - az IMF például 40 milliárddal számol -, ami komoly gondok forrása lehet. Ha Spanyolország lehívja a teljes keretet, akkor a GDP-hez viszonyítva 10 százalékkal nő amúgy is emelkedőben lévő államadóssága. A 2011 végi 68,5%-ról 2012 végére várhatóan 80%-ra ugrik a tartozások összege - ezt fejeli meg a bankoknak kínált kedvezményes hitel. Ez nehezebbé és drágábbá teheti a spanyol kötvények értékesítését a nemzetközi állampapírpiacon. A spanyol bankok, köztük a központi bank voltak az ország adósságának legnagyobb vásárlói 2011-ben. Ebből fakadóan igen nagy a kockázata annak, hogy az állam ismét a bankoktól bevont forrásokkal enyhíti növekvő hiteléhségét. Más szóval éppen azokra az intézményekre hagyatkozik, amelyeket most megmenteni szándékozik. Előre menekülnek Stiglitz szerint az európai döntéshozók olajat öntenek a tűzre azzal, hogy erőltetik a megszorításokat, ugyanis ezzel lefékezik a gazdasági növekedést és növelik az államadósságokat. Az alapvető probléma már az, hogy serkenteni kellene a növekedést. Ezért fel kellene gyorsítani a reformokat, Európát el kellene mozdítani a fiskális unió irányába, meg kellene erősíteni a közös valutát, és több forrást kellene biztosítani az állami kiadásokhoz. Zsiday Viktor alapkezelő szerint is fontos a spanyol bankmentés, de nem old meg igazán semmit. Európa legnagyobb problémája ugyanis nem az, hogy éppen tudnak-e 50 vagy 100 milliárd eurót találni valamelyik ország számára ad hoc, hanem az, hogy nincs politikai/ gazdaságpolitikai egység, nincsenek kialakult mechanizmusok, nem lehet döntést hozni, mert egyből 20 ellenérv, 30-felé széthúzás, országok és régiók érdekei mentén szakad az egész. Amíg nincs valamiféle gazdaságpolitikai egység, addig minden ilyen mentőcsomag csak újabb szög az euró koporsójába, mert a lakosság, a szavazók ellenkezését növeli, amíg végül azt nem mondják, hogy elég, és akkor már hiába lenne racionális megoldás a válságra, túl késő lesz. Ezért is lenne nagyon fontos a mielőbbi összefogás és valóban közös politika, mert ha nem csinálják most meg, akkor késő lesz. „Ennek híján a válságban lesznek fellélegzések, de az örvény végül elnyeli Európát” - állítja Zsiday. Az euró megmentése George Osbome brit pénzügyminiszter, Georgiosz Papandreu volt görög kormányfő, Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke és független szakértők egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy az eurózóna jövőjét megalapozó változtatásokról a következő hónapokban meg kell állapodniuk a tagállamoknak, vagy búcsút mondhatnak a közös európai valutának. A német Der Spiegel szerint az eurózóna vezető döntéshozói már elkezdték a hónapok óta közbeszédben forgó fiskális unió koncepciójának tényleges kidolgozását. A lap úgy tudja: a terv lényege, hogy a tagállamoknak többé nem lenne joguk önállóan adósságba verniük magukat. Miután a fiskális unió életbe lép, az eurózóna tagállamai a továbbiakban csak azokkal a forrásokkal rendelkezhetnek szabadon, amelyek a saját bevételeikből adódnak. Akinek ennél több pénzre van szüksége, azt az eurózóna pénzügy- minisztereinek tanácsánál igényelheti. A tanács ezután mérlegeli, melyik ország igényeit milyen mértékben elégíti ki. (MTI, TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassul az ipar növekedése Pozsony. Fokozatosan lassul a szlovák ipar növekedése, míg februárban még kétszámjegyű éves bevételnövekedést mért a statisztikai hivatal, márciusra ez 8,5, áprilisra pedig 6,6 százalékra csökkent. Az egyes ágazatok bevételei között azonban jelentős eltérések vannak, míg az autógyártók esetében ezek egy év alatt 35%-kal nőttek, a kőolaj-feldolgozók csaknem 28 százalékos visszaesést könyvelhettek el. (SITA) Olcsóbb lesz az üzemanyag Budapest. Magyarországon holnaptól bruttó 8 forinttal csökkenti a MÓL a benzin, hat forinttal pedig a gázolaj nagykereskedelmi árát. Ez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 420-421 forintos, a gázolajat pedig 425-426 forintos literenkénti áron tankolhatják majd az autósok. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 fo- rintvolt. (MTI) Süket fülekre talált Orbán Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök a közép-európai (visegrádi) kormányokat közös program kidolgozására invitálta még május végén. „Az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire” - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A terv azonban, amely többek között megakadályozná az anyabankok által továbbra is folytatott tőkekivonást a középeurópai országokból, illetve sokkal rugalmasabbá tenné a fordított áfa-rendszert, a Reuters hírügynökség szerint a visegrádi országok elutasításával találkozott. A szlovák pénzügyminisztérium saját bevallása szerint nem is hallott a magyar miniszterelnök kezdeményezéséről. Lengyelország a hírre csak ennyit reagált: „Már elkészítettük a forgatókönyvünket a válság éveire.” Csehország szerint a cseh bankoknak nincs szükségük ilyen intézkedésre. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8077 Lengyel zloty 4,2953 Cseh korona 25,395 Magyar forint 295,92 Horvát kuna 7,5445 Román lej 4,4618 Japán jen 99,60 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2855 USA-dollár 1,2544 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,21 26,25-24,72 309,74-283,06 OTP Bank 1,29-1,21 26,27-24,72 307,86-285,61 Postabank 1,29-1,20 26,37-24,59Szí. TakarékpénztárTatra banka 1,28-1,21 26,26-24,73 308,33-284,89 Príma banka 1,31-1,18 26,76-24,21 311,43-281,77 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ciprus lesz az ötödik a sorban? Nicosia. A ciprusi kormány mérlegeli annak lehetőségét, hogy hivatalosan is európai mentőcsomagot kérjen - jelentette be tegnap az ország pénzügyminisztere. Ciprus főleg bank- rendszere miatt van bajban, mivel jelentős görög kitettségük van. Vasos Shiarly ciprusi pénzügyminiszter szerint a bank- rendszer feltőkésítése különösen sürgős, ezért arról napokon belül döntést kell hozni. Éppen ezért mérlegelik annak lehetőségét, hogy az unióhoz forduljanak segítségért. Azok után, hogy Spanyolország éppen a hétvégén kért európai segítséget bankrendszere megmentéséhez, Ciprus lehet az ötödik állam az eurózónában, mely segítségre szorul, (mfor.hu) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2012. június 10-től) Bank Felmondási határidó 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Privatbank 0,70 1,101,301,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,151,20 0,10 Volksbank 0,40 0,701,101,40 0,10 UniCredit Bank 0,401,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,401,601,60 0,01 Príma bankaTatra banka0,30 Slovenská sporiteľňa0,01-2,200,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,401,601,60 0,10 Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2012. június 10-től) Bank 7nap 1 hónap 3hónap 6hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyó számla ČSOB 0,05 0,10-0,15 0,15-0,35 1,00 2,00 2,50 0,15-0,80 Privatbanka0,50 0,70 1,10 230 3/0 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,40 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,10 0,01-0,20 0,01-0,44 0/11-0,74 0,01-1,100,0541,10 Volksbank0,0041,50 0,0(H),80 0,00-1,30 0,00-3,30 0,00-2,40 0,0041,10 UniCredit Bank0,30 1,00 2,30 2,80 3,50 0,0041,05 Príma banka0,30 0,70 uo 2,00 3,00 0,05 Tatra banka 0,01 0,20-0,30 0,80-0,90 1,00-1,10 1,50 1,70 0,1(H), 50 Slovenská sporiteľňa0,10-0,40 1,00-1,30 1,30-1,60 1,80-3,30 2,20-3,00 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10 1/30 1,60 2,00 2,90 0,10-6,00 Poštová banka0,40-0,50 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,70 0,01-0,60
