Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-11 / 134. szám, hétfő

16 LÉLEK EGESZSEG ■ 2012. JUNIUS 11. www.ujszo.com Tartsa szem előtt Az egészséges életmód és az örökletes hajlam Az egészséges életmód hatéko­nyan csökkentheti az örökletes hajlamból fakadó kockázatokat szívbetegségek esetében - derítet­ték ki amerikai szívgyógyászok. Vannak családok, ahol a szívin­farktus, a szívelégtelenség generá­ciókon keresztül apáról fiúra öröklődik, mint valami famíliát sújtó átok. Az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta kutatják a szív- és érrendszeri be­tegségeket, Owais Khawaja és munkatársai azoknak az adatait vizsgálták, akiknek a szülei között előfordult 55 évesnél fiatalabb korban szívinfarktus, hogy kide­rítsék, a betegség kialakulásában melyik tényező erősebb, az örök­letes hajlam vagy az egészséges életvitel. A férfiakra vonatkozó egészség- ügyi adatok gyűjtése orvosokon folyik már 1982 óta. A szakembe­rek kicsi kockázatúnak vették azt, aki nem dohányzott, nem viselt túlsúlyt és rendszeresen, de mérsé­kelten fogyasztott alkoholt. Nagy kockázatúnak számított az, aki dohányzott, elhízott vagy alkoho­lista lett. A kutatók azt vizsgálták, hogy infarktus, szívelégtelenség milyen gyakran jelent meg abban a csoportban, ahol a szülők közül valamelyik fiatalon szenvedett szívinfarktust, tehát az örökletes tényező valószínűsíthető volt, és volt-e különbség aszerint, hogy az illető kis vagy nagy kockázatúnak számított. Az adatokból elemzéséből kide­rült: nagyobb az esélye annak, hogy annál alakul ki szívelégtelen­ség, akinek a felmenő rokonságá­ban infarktus volt, mint annak, akinek a családjában senki nem volt szívbeteg. Dupla a szívelégte­lenség valószínűsége azoknál, akiknek a családjában infarktus is volt és nagy kockázatúan éltek azokhoz képest, akiknek volt örökletes esélye, de egészséges életmódot folytattak. A kutatók hangsúlyozták, hogy a betegség­ben az öröklésnek lehet ugyan szerepe, de a helyes életvitel képes ellensúlyozni a genetikai tényező­ket. (MTI) Játékosság nélkül nem élet az élet Oda a játékosság? Elapadt a hu­morforrás? Ne aggódjék, nincs egyedül. A határidők, a befizetet­len csekkek és a zsúfolt időbeosz­tás valamennyiünkön nyomot hagy. Ha csak a munka, és semmi játé­kosság, vidámság nincs az éle­tünkben, az nemcsak unalmas és egyhangú, hanem egyenesen az emberi természet ellen való, és mint ilyen, egészségtelen. • Feltétlenül találjunk időt a játékra, kikapcsolódásra! Keressünk valami olyan foglala­tosságot, amitől könnyűnek, súly­talannak, szabadnak és vidámnak érezzük magunkat. Ehhez kívá­nunk egy kis segítséget adni: • Keressük meg a bennünk élő művészt! Elő a vízfestékkel, a régi varrógéppel vagy fafaragó­készlettel. Ha valaha tanultunk hangszeres zenét, frissítsük fel tudásunkat, ha nem, sohasem késő elkezdeni. Inkább csak a szórakoztató időtöltés legyen a cél, ne legyenek nagy elvárása­ink. A kertészkedés nemcsak szép virágokat vagy saját termést biz­tosít, de stresszmentes napi moz­gást, testgyakorlást is. Tervezzük meg a kiskertet már jó előre. • Legyen játékos az edzés is! Ha még nem találtunk olyan elfoglaltságot, ami valóban tet­szik, ne adjuk fel. Gondoljunk olyasmire is, mint a görkorcso­lyázás, a salsa vagy akár a hulahopp. • Tanuljunk nyelveket! Ahány nyelv, annyi ember, és ha tu­dunk, görögül, franciául vagy arabul, az nem csak a kávérende­lést könnyíti meg utazásaink so­rán, de az agysejtjeinknek is jót tesz, megvédhet az emlékezet­vesztéstől, elbutulástól. Ha feltá­masztjuk a bennünk élő gyere­ket, azzal jót teszünk általános testi-lelki egészségünknek, han­gulatunknak, de még a kapcsola­tainknak is. Ne késlekedjünk, lássunk neki most! (MTI) Napjaink egyik elterjedt kórja a pánikbeteg­ség, amelyet a hirtelen, rohamokban jelentke­ző heves szorongás jellemez. Ezek a rohamok a nap folyamán többször jelentkezhetnek, minden kiváltó ok nélkül. megismét­lődnek, il­letve a beteg fél a roham újbóli meg­jelenése miatt, pánikbetegségről be­szélünk. Hovatovább a pánikbeteg­ség előfordulása világszerte egyre nő; egy adott évben a lakosság 2,5 %-a szenved tőle. A gondot az okozza, hogy a betegek nagy részénél nem ismerik fel a problémát, az első ro­ham után általában valamilyen testi betegséget gyanítanak, legtöbbször szív- és érrendszeri, gyomor-bél­rendszeri, illetve neurológiai tünete­ket feltételeznek. Általában a húszas évek elején jelentkezik, de kellő fizi­kai érettség esetén előfordul a serdü­lőkor előtt is. Oka ismeretlen Sajnos a betegség egyértelműen meghatározható oka ismereden. A legújabb kutatások szerint egy noradrenalin nevű neurotranszmit- tert „tettek felelőssé” a panaszok ki­alakulása miatt. A neurotransz- mitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől a másikig. Megállapították, hogy a norad- renalinban gazdag agyi terület in­gerlése pánikot vált ki, ezért a ve- gyület aktivitásának változása hatás­sal van a pánikroham kialakulására. A pszichológia ma már úgy gondol­ja, hogy a pánikbetegség kialakulá­sában sokkal nagyobb szerepe van annak, hegy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyama­tokat A pánikrohamot átélni gyak­ran szinte a megsemmisülés érzésé­vel egyenlő, hiszen a tünetek példá­ul szívinfarktust, eszméletvesztést vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak. Gyakori ezért, hogy a roham után tartós szo­rongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszulléttől. Ezt hívjuk „anticipátoros” szorongásnak, ami a betegek gondolkodásában is megje­» Tünetek A betegség tünetei igen­csak változatosak, de a pánikbetegség diagnózi­sának felállításához tü­netre jelenléte kell: • erős vagy igen gyors szív­dobogás • ájulásérzés, szédülés, bi­zonytalanság • fulladás vagy légszomj • szúró, nyomó, égő mellka­si fájdalom • reszketés, remegés • kipirulás vagy hidegrázás • izzadás • émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom • zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon • a test idegenként való megélése • sírás • rémület, rettegés • halálfélelem • az őrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem A pánikbetegség tünetei gyakran három klasszikus variációban fordulnak elő. Ezek alapján meg lehet különböztetni a: • mellkasi pánikot (mellkasi szorító érzés, heves szív­dobogás, légszomj), • a neurológiai pánikot (szé­dülés, ájulás, fejfájás) • és a hasi pánikot (émely­gés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom). lenilc Ők azok, akik állandó vész­helyzetben élnek, „biztosan rosszul leszek ismét”, mondogatják. Sajnos ez a nehezen, sokszor csak pszicho­terápiával megváltoztatható szoron­gásos állapot nagyban megkönnyíti az újabb roham kialakulását, és ezzel bezárult a kör. A pszichológiában jártas terapeuták szerint az okok a Félelmeink fogságában... rossz megküzdési technikákban, a szociális támasz hiányában keresen­dők, de nagy szerepet tulajdoníta­nak a szülők „túlféltő” magatartásá­nak is. Annyi bizonyos, hogy a pá­nikbetegeknél fokozott szorongás­érzékenységet lehet kimutatni, a beteg túlzottan figyeli önmagát, minden ártalmadan testi reakció­nak túlzott jelentőséget tulajdonit. A betegség diagnosztizálásánál fon­tos, hogy a tünetek hátterében az orvos ne találjon szervi elváltozást. A roham gyorsan, általában 10 perc alatt éri el maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével akár teljesen el is múlhat. A diagnózis felállításához különösen fontos a rosszullét körül­ményeinek részletes és pontos leírá­sa. Fontos tudni, hogy kiválthatta-e a pánikrohamot külső tényező. El kell végezni azokat a diagnosztikai vizsgálatokat, amelyek kizárják a szervi eredetet. Az alapvizsgálatok közé tartozik a vérkép, az ionok és a vércukorszint vizsgálata, a pajzsmi- rigyhormonok szintjének mérése, az EKG, illetve neurológiai pánik ese­tén az EEG-vizsgálat, kizárandók az epilepsziás megbetegedések külön­féle típusai. Elengedhetetlen a pszichoterápia A pánikbetegség gyógyszeres ke­zelésére két nagy gyógyszercso­portot, az antidepresszánsoklat és a benzodiazepineket használják. Elengedhetetlen tudni, hogy a hatás beálltáig 3-4 hétnek kell el­telnie. Az antidepresszánsok terá­piás hatásukat csak rendszeres szedés során fejtik ki, a rohamok megszüntetésére így nem alkal­mazhatók. Ezért kell az antidep­resszánsok mellett az újabb típu­sú benzodiazepineket is szedni, melyek azonnal hatnak a szoron­gásra, és képesek a rohamot is megszüntetni. A rohamok elmúl­tával ezeket a gyógyszereket az orvos utasításai alapján folyama­tosan csökkentve az adagjukat kell elhagyni... A kezeléshez azonban gyakran a szakszerű pszichoterápia is elengedhetet­len. A kogntív viselkedésterápia során a beteg megtanulja kezelni szorongását, és átértékelni a pá­nikrohamot megelőző helyzetet. A terápia során kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel már közvetlenül a tünetek meg­jelenésekor leállíthatja a rosszul- léthez vezető folyamatot. A keze­lés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai követkéz­W Pánikrohamot átélni gyakran szinte a meg­semmisülés érzésével egyenlő... ményekkel járhat. A szervi szö­vődményekre jó példa, hogy a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így magas- vérnyomás-betegség alakul ki az alapvetően fiatal betegeknél. A pánikbetegek között lényegesen nagyobb számban fordul elő a depresszió, a szenvedélybetegség — elsősorban az alkoholizmus és a drogfüggőség - és magasabb az öngyilkossági arány. Ezért elen­gedhetetlen, hogy ne vegyük fél­vállról ezt a betegséget, fordul­junk időben pszichiáter/neuro- pszichiáter szakorvoshoz, elke­rülve ezzel az előbb említett súlyos szervi és pszichiátriai szö­vődmények kialakulását. Dr. Póczik Gábor neurológus, neuropszichiáter

Next

/
Thumbnails
Contents