Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-11 / 134. szám, hétfő
16 LÉLEK EGESZSEG ■ 2012. JUNIUS 11. www.ujszo.com Tartsa szem előtt Az egészséges életmód és az örökletes hajlam Az egészséges életmód hatékonyan csökkentheti az örökletes hajlamból fakadó kockázatokat szívbetegségek esetében - derítették ki amerikai szívgyógyászok. Vannak családok, ahol a szívinfarktus, a szívelégtelenség generációkon keresztül apáról fiúra öröklődik, mint valami famíliát sújtó átok. Az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta kutatják a szív- és érrendszeri betegségeket, Owais Khawaja és munkatársai azoknak az adatait vizsgálták, akiknek a szülei között előfordult 55 évesnél fiatalabb korban szívinfarktus, hogy kiderítsék, a betegség kialakulásában melyik tényező erősebb, az örökletes hajlam vagy az egészséges életvitel. A férfiakra vonatkozó egészség- ügyi adatok gyűjtése orvosokon folyik már 1982 óta. A szakemberek kicsi kockázatúnak vették azt, aki nem dohányzott, nem viselt túlsúlyt és rendszeresen, de mérsékelten fogyasztott alkoholt. Nagy kockázatúnak számított az, aki dohányzott, elhízott vagy alkoholista lett. A kutatók azt vizsgálták, hogy infarktus, szívelégtelenség milyen gyakran jelent meg abban a csoportban, ahol a szülők közül valamelyik fiatalon szenvedett szívinfarktust, tehát az örökletes tényező valószínűsíthető volt, és volt-e különbség aszerint, hogy az illető kis vagy nagy kockázatúnak számított. Az adatokból elemzéséből kiderült: nagyobb az esélye annak, hogy annál alakul ki szívelégtelenség, akinek a felmenő rokonságában infarktus volt, mint annak, akinek a családjában senki nem volt szívbeteg. Dupla a szívelégtelenség valószínűsége azoknál, akiknek a családjában infarktus is volt és nagy kockázatúan éltek azokhoz képest, akiknek volt örökletes esélye, de egészséges életmódot folytattak. A kutatók hangsúlyozták, hogy a betegségben az öröklésnek lehet ugyan szerepe, de a helyes életvitel képes ellensúlyozni a genetikai tényezőket. (MTI) Játékosság nélkül nem élet az élet Oda a játékosság? Elapadt a humorforrás? Ne aggódjék, nincs egyedül. A határidők, a befizetetlen csekkek és a zsúfolt időbeosztás valamennyiünkön nyomot hagy. Ha csak a munka, és semmi játékosság, vidámság nincs az életünkben, az nemcsak unalmas és egyhangú, hanem egyenesen az emberi természet ellen való, és mint ilyen, egészségtelen. • Feltétlenül találjunk időt a játékra, kikapcsolódásra! Keressünk valami olyan foglalatosságot, amitől könnyűnek, súlytalannak, szabadnak és vidámnak érezzük magunkat. Ehhez kívánunk egy kis segítséget adni: • Keressük meg a bennünk élő művészt! Elő a vízfestékkel, a régi varrógéppel vagy fafaragókészlettel. Ha valaha tanultunk hangszeres zenét, frissítsük fel tudásunkat, ha nem, sohasem késő elkezdeni. Inkább csak a szórakoztató időtöltés legyen a cél, ne legyenek nagy elvárásaink. A kertészkedés nemcsak szép virágokat vagy saját termést biztosít, de stresszmentes napi mozgást, testgyakorlást is. Tervezzük meg a kiskertet már jó előre. • Legyen játékos az edzés is! Ha még nem találtunk olyan elfoglaltságot, ami valóban tetszik, ne adjuk fel. Gondoljunk olyasmire is, mint a görkorcsolyázás, a salsa vagy akár a hulahopp. • Tanuljunk nyelveket! Ahány nyelv, annyi ember, és ha tudunk, görögül, franciául vagy arabul, az nem csak a kávérendelést könnyíti meg utazásaink során, de az agysejtjeinknek is jót tesz, megvédhet az emlékezetvesztéstől, elbutulástól. Ha feltámasztjuk a bennünk élő gyereket, azzal jót teszünk általános testi-lelki egészségünknek, hangulatunknak, de még a kapcsolatainknak is. Ne késlekedjünk, lássunk neki most! (MTI) Napjaink egyik elterjedt kórja a pánikbetegség, amelyet a hirtelen, rohamokban jelentkező heves szorongás jellemez. Ezek a rohamok a nap folyamán többször jelentkezhetnek, minden kiváltó ok nélkül. megismétlődnek, illetve a beteg fél a roham újbóli megjelenése miatt, pánikbetegségről beszélünk. Hovatovább a pánikbetegség előfordulása világszerte egyre nő; egy adott évben a lakosság 2,5 %-a szenved tőle. A gondot az okozza, hogy a betegek nagy részénél nem ismerik fel a problémát, az első roham után általában valamilyen testi betegséget gyanítanak, legtöbbször szív- és érrendszeri, gyomor-bélrendszeri, illetve neurológiai tüneteket feltételeznek. Általában a húszas évek elején jelentkezik, de kellő fizikai érettség esetén előfordul a serdülőkor előtt is. Oka ismeretlen Sajnos a betegség egyértelműen meghatározható oka ismereden. A legújabb kutatások szerint egy noradrenalin nevű neurotranszmit- tert „tettek felelőssé” a panaszok kialakulása miatt. A neurotransz- mitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől a másikig. Megállapították, hogy a norad- renalinban gazdag agyi terület ingerlése pánikot vált ki, ezért a ve- gyület aktivitásának változása hatással van a pánikroham kialakulására. A pszichológia ma már úgy gondolja, hogy a pánikbetegség kialakulásában sokkal nagyobb szerepe van annak, hegy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat A pánikrohamot átélni gyakran szinte a megsemmisülés érzésével egyenlő, hiszen a tünetek például szívinfarktust, eszméletvesztést vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak. Gyakori ezért, hogy a roham után tartós szorongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszulléttől. Ezt hívjuk „anticipátoros” szorongásnak, ami a betegek gondolkodásában is megje» Tünetek A betegség tünetei igencsak változatosak, de a pánikbetegség diagnózisának felállításához tünetre jelenléte kell: • erős vagy igen gyors szívdobogás • ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság • fulladás vagy légszomj • szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom • reszketés, remegés • kipirulás vagy hidegrázás • izzadás • émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom • zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon • a test idegenként való megélése • sírás • rémület, rettegés • halálfélelem • az őrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem A pánikbetegség tünetei gyakran három klasszikus variációban fordulnak elő. Ezek alapján meg lehet különböztetni a: • mellkasi pánikot (mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj), • a neurológiai pánikot (szédülés, ájulás, fejfájás) • és a hasi pánikot (émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom). lenilc Ők azok, akik állandó vészhelyzetben élnek, „biztosan rosszul leszek ismét”, mondogatják. Sajnos ez a nehezen, sokszor csak pszichoterápiával megváltoztatható szorongásos állapot nagyban megkönnyíti az újabb roham kialakulását, és ezzel bezárult a kör. A pszichológiában jártas terapeuták szerint az okok a Félelmeink fogságában... rossz megküzdési technikákban, a szociális támasz hiányában keresendők, de nagy szerepet tulajdonítanak a szülők „túlféltő” magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenységet lehet kimutatni, a beteg túlzottan figyeli önmagát, minden ártalmadan testi reakciónak túlzott jelentőséget tulajdonit. A betegség diagnosztizálásánál fontos, hogy a tünetek hátterében az orvos ne találjon szervi elváltozást. A roham gyorsan, általában 10 perc alatt éri el maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével akár teljesen el is múlhat. A diagnózis felállításához különösen fontos a rosszullét körülményeinek részletes és pontos leírása. Fontos tudni, hogy kiválthatta-e a pánikrohamot külső tényező. El kell végezni azokat a diagnosztikai vizsgálatokat, amelyek kizárják a szervi eredetet. Az alapvizsgálatok közé tartozik a vérkép, az ionok és a vércukorszint vizsgálata, a pajzsmi- rigyhormonok szintjének mérése, az EKG, illetve neurológiai pánik esetén az EEG-vizsgálat, kizárandók az epilepsziás megbetegedések különféle típusai. Elengedhetetlen a pszichoterápia A pánikbetegség gyógyszeres kezelésére két nagy gyógyszercsoportot, az antidepresszánsoklat és a benzodiazepineket használják. Elengedhetetlen tudni, hogy a hatás beálltáig 3-4 hétnek kell eltelnie. Az antidepresszánsok terápiás hatásukat csak rendszeres szedés során fejtik ki, a rohamok megszüntetésére így nem alkalmazhatók. Ezért kell az antidepresszánsok mellett az újabb típusú benzodiazepineket is szedni, melyek azonnal hatnak a szorongásra, és képesek a rohamot is megszüntetni. A rohamok elmúltával ezeket a gyógyszereket az orvos utasításai alapján folyamatosan csökkentve az adagjukat kell elhagyni... A kezeléshez azonban gyakran a szakszerű pszichoterápia is elengedhetetlen. A kogntív viselkedésterápia során a beteg megtanulja kezelni szorongását, és átértékelni a pánikrohamot megelőző helyzetet. A terápia során kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel már közvetlenül a tünetek megjelenésekor leállíthatja a rosszul- léthez vezető folyamatot. A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai követkézW Pánikrohamot átélni gyakran szinte a megsemmisülés érzésével egyenlő... ményekkel járhat. A szervi szövődményekre jó példa, hogy a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így magas- vérnyomás-betegség alakul ki az alapvetően fiatal betegeknél. A pánikbetegek között lényegesen nagyobb számban fordul elő a depresszió, a szenvedélybetegség — elsősorban az alkoholizmus és a drogfüggőség - és magasabb az öngyilkossági arány. Ezért elengedhetetlen, hogy ne vegyük félvállról ezt a betegséget, forduljunk időben pszichiáter/neuro- pszichiáter szakorvoshoz, elkerülve ezzel az előbb említett súlyos szervi és pszichiátriai szövődmények kialakulását. Dr. Póczik Gábor neurológus, neuropszichiáter
