Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-11 / 134. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Megkezdik a csapatkivonást Párizs. Július elején megkezdődik és az évvégé­ig befejeződik a francia csa­patok kivonása Afganisz­tánból - erősítette meg szombaton Francois Hol­landé francia elnök, miután hajnalban egy öngyilkos merényletben négy francia katonát megöltek az ázsiai ország északkeleti részén található Kapisa tarto­mányban. Franciaország a nemzetközi erők 2001-es szerepvállalása óta 87 ka­tonát vesztett el Afganisz­tánban. Kapisa tartomány a mintegy 3500 fős francia kontingens állomáshelye, de néhány más ország is ál- lomásoztat ott katonákat, mindenekelőtt az Egyesült Államok. (MTI) Szír ellenzék kurd vezetője Bejrut. Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje „a vé­gét játja”, s elvesztette az el­lenőrzést több város felett - jelentette ki tegnap Abdel- Bászet Szaida, a szíriai el­lenzék fő koalíciójának, a Szíriai Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az új vezetője. Az 55 éves, kurd nemzetiségű, 20 éve svédországi szám­űzetésben élő Szaida a szíri­ai lakosság körében igen ke­véssé ismert, és nincsenek nagypolitikai tapasztalatai. Az SZNT tisztségviselői u- gyanakkor „békítő, becsüle­tes és független” embernek mondják. (MTI) Lázadók fogságában Amszterdam/Zenten. A Nemzetközi Büntetőbíró­ság (ICC) követelte szomba­ton annak a négy tisztségvi­selőjének a szabadon bocsá­tását, akit lázadók őrizetben tartanak Líbiában. A tiszt­ségviselők egy hivatalos küldöttség tagjaiként utaz­tak négy nappal ezelőtt a ta­valy még háború dúlta é- szak-afrikai országba, hogy találkozzanak Moammer Kadhafi megbuktatott veze­tő emberiesség elleni bű­nökkel vádolt fiával, Szeif al-Iszlám Kadhafival. A kül­döttség 4 tagja közül leg­alább ketten ügyvédek, aki­ket az ICC rendelt ki Kadha­fi védelmére. (MTI) Lesből támadtak Abidjan/New York. Lesből rátámadtak járőrö­ző ENSZ-békefenntartók- ra Elefántcsontparton, és megöltek 7 kéksisakost - közölte a világszervezet. A támadás az ország nyugati részén, a libériái határtól néhány kilométerre tör­tént. A halálos áldozatok nigeri katonák. (MTI) Az eurócsoport támogatja, hogy a spanyol hatóságok keresztülvigyék a pénzügyi ágazat reformját Százmilliárd euróról lehet szó Brüsszel. Pénzügyi támo­gatásért folyamodik Spanyolország az euró­övezeti országokhoz, hogy konszolidálni tudja bankszektorát - jelentet­te be Luis de Guindos Jurado spanyol gazdasá­gi miniszter Madridban az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati telefonos kon­ferenciája után. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Megerősítette, hogy a tá­mogatást a partnerek várha­tóan a bankágazatra vonatko­zó feltételekhez kötik, de más gazdasági feltételt nem szab­nak hozzá. Brüsszeli források a távhí- vásos tanácskozás befejezését követően azt erősítették meg, hogy a pénzügyminiszterek kinyilvánították az euróövezet készségét a segítségnyújtásra, és egyetértettek abban is, hogy Spanyolország akár százmilliárd eurós támogatás­ra számíthat. Ez az összeg a megbeszélés után kiadott közös nyilatko­zatban is szerepel. Ez utóbbi szerint a zóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport támogatja azt, hogy a spanyol hatóságok ha­tározottan keresztülvigyék a pénzügyi ágazat reformját. A nyilatkozat egyúttal „üdvözli” a spanyol kérést, és kilátásba helyezi az arra adandó pozitív választ. A miniszterek egyértelművé tették, hogy a támogatást az euróövezeti pénzügyi stabili­tási mechanizmusból nyújtják majd. Írország újra tárgyalna a feltételekről Brüsszel. Írország újra akarja tárgyalni a 2010 novemberé­ben kapott nemzetközi pénzügyi mentőcsomagjának felté­teleit, hogy azonos bánásmódban részesüljön, mint Spa­nyolország - közölték meg nem nevezett európai források. Dublin az euróövezeti pénzügyminiszterek következő, jú­nius 21-i luxembourgi tanácskozásán fogja ezt felvetni - tette hozzá a két, egymástól független forrás. Írország egy 85 milliárd eurós segélycsomagot kapott az Európai Unió­tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, de ennek érdekében drákói megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania. Spanyolország a segítséget az euróövezeti pénzügyi stabili­tási mechanizmusból (EFSF) kapja, hogy konszolidálni tud­ja bankszektorát. (MTI) A későbbi tárgyalásokon meghatározandó támogatási összeg a tényleges tőkeszük­séglet mellett egy „biztonsági többletrészt” is tartalmaz majd - derül ki a nyilatkozatból. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előzőleg 40 milliárd eu­róra becsülte a spanyol bank­szektor pótlólagos tőkeszük­ségletét. Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország a 17 országból álló euróövezet 4. állama, amely nemzetközi pénzügyi segítségben részesül. Egyiptom Mubarak válságos állapotban Kairó. Néha eszméletét veszti, majd újra magához tér Hoszni Mubarak - ezt közölte az életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt volt egyiptomi elnök egészségi állapotáról tegnap a biztonsági szolgálat egyik illetékese. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő úgy fo­galmazott, hogy Hoszni Muba­rak egészségi állapota romlik. A hatóságok engedélyezték, hogy felesége és két menye tegnap reggel felkeresse őt a kairói Tora börtönben. Mubaraknak rendszertele­nül ver a szíve, valamint léle­geztetőgépre szorul. A tisztvi­selő hozzátette, hogy a volt el­nök csak folyadékot, illetve joghurtot fogyaszt. A kairói Tora börtönben tartják fogva Mubarak két fiát, Gamalt és Alaát is. (MTI) Francois Hollandé a választási székhelyének számító Tulle városában délelőtt leadta szavazatát, de azt követően nem kívánt nyilatkozni (SITA/AP-felvétel) Tegnap délig viszonylag kevesen szavaztak Franciaországban Hollandé széles, stabil többséget vár MTl-HÍR Párizs. Egy hónappal a szocia­lista Francois Hollandé elnökvá­lasztási győzelme után Francia- országban tegnap rendezték meg a nemzetgyűlési választások első fordulóját. Egy héttel később pe­dig a második fordulóra kerül sor. Aparlamentmostanáigjobbolda- li többségű alsóházának 577 kép­viselőjét választják újra a franci­ák. A felmérések szerint baloldali győzelem várható. A választásrajogosult közel 46 millió francia állampolgár 21 százaléka járult az urnákhoz teg­nap délig; ez másfél százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel ez­előtt - közölte a francia belügy­minisztérium. A választás tétje, hogy a szocia­lista államfő pártja és a vele szo­ros szövetségben lévő erők meg tudják-e szerezni az abszolút többséget az alsóházban az el­nökválasztási ígéretek megvaló­sításához, vagy pedig a jövőben a radikális baloldalra is szükségük lesz a törvényjavaslatok megsza­vazásához. Francois Hollandé a választási székhelyének számító Tulle városában délelőtt leadta szavazatát, de azt követően nem kívánt nyilatkozni. Jean-Marc Ayrault miniszterelnök mellett az új kormány mind a 24 tagja képviselőjelölt. A kormányfő ké­résére vállalták: ha nem választ­ják meg őket, lemondanak mi­niszteritisztségükről. A Szocialista Párt a felmérések szerint a szavazatok 31,5- 32, a Zöldek 5-5,5, a radikálisok pedig 7,5-8 százalékra számíthatnak. A 3 pártból álló parlamenti balol­dal így a szavazatok mintegy 45 százalékával a jövő vasárnapi 2. fordulóban akár 300-350 képvi­selői helyet is szerezhet az 577- ből. A jobbközép 33,5-35 a szél- sőjobboldaliNemzetiFrontpedig 15-16 százalékot érhet el. Az el­nökválasztáson 18 százalékot el­ért Marine Le Pen pártja várható­an 1986 után most először ismét küldhet képviselőket a nemzet- gyűlésbe, de az önálló frakcióa­lakításhoz szükséges 15 helyet a felmérésekszerint nem fogja tud­ni megszerezni. Azokban a vá­lasztókörzetekben, ahol egyik je­lölt sem szerezte meg a szavaza­tok több mint felét, június 17-én 2. fordulót rendeznek, ahová minden olyan jelölt bejut, aki több mint 12,5 százalékos ered­ményt éréi az első fordulóban. Francois Hollandé korábban arra kérte a franciákat, hogy „szé­les, stabil és koherens többséget” adjanak mögé a nemzetgyűlés­ben azért, hogy megvalósíthassa az ígéreteit. Ha a közvetlen el­nökválasztás után a szinte tejha­talommal rendelkező államfő tá­bora mégsem szerezne többséget a nemzetgyűlésben, jogköreinek jelentős részét elvesztené a par­lamenti többség által támogatott miniszterelnök javára. A balol­dalnak ezért lényeges megnyer­nie a nemzetgyűlési választáso­kat, ha el akarja kerülni, hogy Francois Hollandé egyjobboldali miniszterelnökkel kerüljön ha­talmi „társbérletbe”. Oroszország nem engedi az erő alkalmazását Le akarták lövetni a lázadók MTl-HÍR Bejrút/Moszkva/London. A szíriai kormányerők a hét végén az ország közepén levő Homsz tartományban lőttéka lázadók ál­lásait, és szombaton 29, tegnap délig pedig 9 ember esett áldoza­tul a támadásoknak - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH). A központ adatai szerint szombaton Szí- ria-szerte összesen 111-en haltak meg erőszakcselekményekben - 83 civil és 28 katona. Ez az egyik legsúlyosabb napi mérleg azóta, hogy április 12-én - elvileg - tűzszünet lépett élete, amelyet azonban egyik fél sem tart be. Oroszország nem fog hozzá­járulni ahhoz, hogy az ENSZ fel­hatalmazásával erőt alkalmaz­zanak Szíria ellen - jelentette ki szombaton Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, úgy gondolván, hogy egy ilyen forgatókönyv „katasztrofális” következményekkel járna. Az orosz diplomácia vezetője meg­jegyezte, hogy a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár nevével fémjel­zett béketerv végrehajtása aka­dozik, de e terv végrehajtásának nincs altematíváj a. Egy brit tudósító szerint a szí­riai lázadók le akarták őt lövetni a kormány erőivel, hogy a halálá­ból propagandafegyvert ková­csoljanak. Alex Thompson, a Channel 4 televízió főtudósítója egy blogbejegyzésben arról írt: amikorSzíriábanjárt, lázadókból álló kísérői őt, a sofőrjét'és a tol­mácsát a senki földjére vezették Kuszair város környékén, a liba­noni határ közelében. „Teljesen világos, a lázadók szándéka az volt, hogy a szíriai hadsereg ka­tonái lelőjenek bennünket” - je­gyezte meg, hozzátéve, ha őt és kollégáit agyonlőtték volna a kormányerők, a lázadók ezzel „propagandacsapást” mérhettek volna a rendszerre. Romániai önkormányzati választások Hármas verseny a magyar szavazatokért MTl-HÍR Kolozsvár. Romániában teg­nap önkormányzati választáso­kat tartottak; a voksolásra jogo­sult 18 millió 300 ezer állampol­gár összesen 18 ezer szavazóhe­lyiségben adhatta le voksát. A magyar szavazók kegyeiért há­rom politikai szervezet - a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ), a Magyar Pol­gári Párt (MPP) és az Erdélyi Ma­gyar Néppárt (EMNP) - jelöltjei versenyeztek. A Kelemen Hunor által veze­tett RMDSZ a 2008-asokhoz ha­sonló eredmények elérését tűzte ki célul. A szövetség jelöltjeit 4 évvel ezelőtt 184 településen vá­lasztották polgármesterré, jelölt­listáiról 2195-en szereztek tele­pülési és 89-en megyei tanácsosi mandátumot. A 4 éve bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) szin­tén a 2008-ban megszerzett pol­gármesteri tisztségek megőrzé­sét és az önkormányzati képvise­lők számának a növelését tűzte ki célul. A Szász Jenő által vezetett párt 2008-ban Székelyföldön a voksok több mint egyharmadát szerezte meg. Az akkori támoga­tottság 11 polgármesteri, 489 he­lyi és lOmegyei tanácsosi mandá­tumra volt elég. Először áll a vá­lasztók elé a Tőkés László véd­nökségével 2011 szeptemberé­ben bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Toró T. Tibor elnök a kampány kezdetekor hangsúlyozta, most azt tartják a legfontosabbnak, hogy az EMNP képviselői minél nagyobb szám­ban és minél több önkormányzati testületbe kerüljenekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents