Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-05 / 104. szám, szombat
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2012. MÁJUS 5. www.ujszo.com T öbb mint harminc, válóperes ügyvédként eltöltött év alatt Vanessa Lloyd Platt sok mindent hallott. Ismert egy nőt, aki azért adta be a válókeresetet, mert a férje ragaszkodott hozzá, hogy Star Trek-kosztümben járjon, és klingohul beszéljen vele. És egy férfit is ismert, aki kijelentette, hogy a felesége előre megfontolt gonosz szándékból ismételten az általa legkevésbé kedvelt ételt, tonhalragut tett elé. „Őrület! - fakadt ki az ügyvédnő. - Ilyen dolgok fel sem merülhetnének az eljárás folyamán.” Nagy-Britanniában azonban állandóan felmerülnek, mivel ott - sok más országtól eltérően — nem létezik a közös megegyezéses válás intézménye. Kidobta a felvágottját Egy közelmúltbeli esetben a férj azzal vádolta a feleségét, hogy rossz szándékból babrálta a tévéantennát, és kidobta a felvágottját. Az asszony erre azzal állt elő, hogy ő pedig elvette tőle a mosógép távirányítóját, és nem vette figyelembe, hogy "undorodik az „intenzív termeléssel előállított hústól”. Miután Susan és Douglas Rae alaposan kitárgyalta felbomlóban lévő házasságuk részleteit a londoni fellebbviteli bíróságon, a bíró dühödten kifakadt az angol válási jog ellen, mert lehetővé teszi, hogy az övékéhez hasonló piszlicsáré ügyek bíróság elé kerülhessenek... „Ha a kormány elfogadta volna a közös megegyezéses válás bevezetésére tett korábbi javaslatokat, akkor nem volna szükség ezekre a kellemetlen vizsgálódásokra, amelyek egy letűnt korszak társadalmi értékei alapján zajlanak” - fejtette ki Matthew Thorpe bíró. Végül helyt adott Douglas Rae válási keresetének, bár párja „férj és feleség közti normális összezördülésnek” nevezte a problémáikat, nem pedig olyanoknak, amelyek miatt indokolt a házasság felbontása. Az érvényes brit törvény értei-
