Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-05 / 104. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 5. Vélemény és háttér 7 lvan Gašparovič szlovák köztársasági elnök azt kívánta magyar kollégájának, ami belőle hiányzik Államfők Áder János köztársasági elnökké választása azt sem lepte meg, aki nem foglalkozik alaposabban Magyarországgal. A parlamenti matematika ugyanis nem enged - sem Szlovákiában, sem Magyarországon, sem a világ többi országában, ahol parlamentarizmus van. JURAJ HRABKO Szlovákiában pedig mindenkinek észre kellett vennie az új államfő megválasztását, aki egy kicsit figyel a közügyekre. Ivan Gašparovič államfő ugyanis, ahogy illik, gratulált a megválasztásához: .Jelentős alkotmányos mandátuma gyakorlásához sok sikert, államférfihoz méltó megfontoltságot és rálátást”. Ez rendkívül szép tőle, ugyanis azt kívánja partnerének, ami belőle hiányzik. Ezt a minősítést igazolja elsősorban a közép-európai államfők évente megszervezett jaltai konferenciáján való (nem) részvétel, amelyet a jövő héten tartanak. Németország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Lettország köztársasági elnöke már elutasította vagy nem fogadta el a meghívást, Észtország és Románia államfője fontolgatja, részt vegyen-e. Az ok világos - antidemokratikus megnyilvánulások Ukrajnában, elsősorban a volt miniszterelnökkel, Julija Ti- mosenkóval szemben. Kiváló, hogy Áder János is csatlakozott hozzájuk. A szlovák államfő viszont részt vesz a csúcstalálkozón. Politikai megfigyelők azt mondják, azért megy el, mert örül, hogy egyáltalán meghívják valahova. Ő mást állít: „Nem a kommunikáció elutasítása, hanem a nyílt és őszinte párbeszéd Ukrajnával a legjobb Valóban kíváncsi vagyok, milyen kifogásokat hoz fel a szlovák államfő kollégájának, Viktor Janukovicsnak. formája annak, hogy kinyilvánítsuk véleményünket és elmondjuk kifogásainkat keleti szomszédaink fejlődésének irányáról”. Ha nem Ivan Gašparovič mondta volna, akár el is hihetnénk. Azonban elég csak a három évvel ezelőtti rendőri manőverre gondolni, amikor a kínai köztársasági elnök Szlovákiában járt. S az is kiderült, hogy az elnöki palota előtti teret, amelyet megtöltöttek a kínaiak, nem az ő szervezetük foglalta le, hanem egyenesen a szlovák államfő hivatala. És arra, hogy az államfők találkozóján egyetlen szó sem esett az emberi jogok megsértéséről - a kínai elnök hűvösen megjegyezte, Szlovákiával való kapcsolatai a belügyekbe való be hem avatkozás elvén fognak alakulni. Tehát az emberi jogokról egy szót sem, ez Szlovákia államérdeke. Valóban kíváncsi vagyok, milyen kifogásokat hoz fel a szlovák államfő kollégájának, Viktor Janukovicsnak és milyen hangosan. JEGYZET Meglovasítás JUHÁSZ KATALIN Történetünk főszereplője egy lovat ábrázoló szobor. Igazi unikum ez, mivel a közép-európai régióban - Kincsem szobrát leszámítva - nincs még egy szobor, amely lovas nélküli lovat ábrázol. Az ilyen művek hőse mindig a lovas (király, hadvezér, államférfi, szent), aki büszkén feszít egy csődö- rön, kezében dárdával, karddal vagy zászlóval. A ló csak tartozék, ha úgy tetszik, közlekedési eszköz, amely, bár legtöbbször kellően kimunkált, nem igazán fontos, még neve sincs szegénynek. Nem így a híres kassai lónak, amely egészen mostanáig a Harangöntő és a Sas utca kereszteződésében pompázott. Ez az életnagyságú bronz- csődör Ardo névre hallgat, és hű másolata annak az állatnak, melyen Szent Vencel feszít a prágai vár udvarán. Ugyanaz a Josef Václav Mysl- bek szoborta, pontosabban két darabot öntöttek ki belőle anno, és csak az egyikre került lovas. Önök hol állítanának fel egy lószobrot, ha dönteniük kellene? Naná, hogy az állatorvosi egyetem parkjában! Hiszen az állatorvosi ló szimbóluma ama temérdek tanulnivalónak, melyet a hallgatóknak magukba kell szívniuk. A kassai állatorvosi egyetem messzi földön híres, az egész világról érkeznek ide diákok, méghozzá önköltséges képzésre, vagyis azon kevés egyetemek egyike, * amelynek nincsenek anyagi gondjai. Szóval Ardo évtizedekig ott állt a parkban. Rudolf Schuster egykori államfő még kassai főpolgármesterként határozta el, hogy központibb helyre viteti, ahol többen láthatják. A város meg akarta venni a szobrot, az egyetem vezetése azonban kijelentette, nem eladó, mivel a hallgatók szeretik, számos diákbabona fűződik hozzá. (Vizsgák előtt ajánlatos volt például megsimogatni Ardo legnemesebb testrészét, szép fényes is lett az a fallosz.) A Schustert követő főpolgármester más taktikához folyamodott: tíz évre kölcsönkérte Ardót, azzal, hogy alkalomadtán úgyis meghosszabbítják a szerződést. Az egyetem új vezetése azonban visszakérte tulajdonát, mondván, nagyon hiányzik nekik (tán még a vizsgaeredmények is romlottak). A te- recskét viszont a talapzat biztonságos elhelyezése végett alaposan átépítették, tudtommal nem is volt olcsó ez a móka. Tegnapelőtt mégis szépen teherautóra rakták Ardót és „hazavitték”. A méteres gránittalapzat most ott szo- morkodik üresen. A közvélemény megnyugtatására a városi illetékesek azt bírták kitalálni, hogy majd az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 projekt során készülő alkotások váltják egymást rajta. Kíváncsian váijuk, beválik- e a terv, mert hiszen egy hatalmas gránittömbön nem mutat jól akármi. Oda csak biztonságosan rögzített, hatalmas szobrok passzolnak, amelyek a városképet sem dúlják fel túlzottan. Ráadásul a járókelők és a turisták tíz év alatt megkedvelték Ardót, csak azért nem simogatták ama bizonyos testrészét, mert nem értékel. Szóval dilemma ez a javából. Szurkolunk ezerrel az illetékeseknek... KOMMENTAR Vélt vagy valós fordulat előtt Szerbia VÍGl ZOLTÁN A vasárnap esedékes szerbiai választások előtt már egy dolog világossá vált az ország politikai életében: lassan mérséklődik a Koszovói teli szájjal védő, annak függetlenségét tagadó retorika, az európai uniós tagság elnyerése került előtérbe, és ha csak szóban is, de inkább a gazdasági kérdésekre összpontosítanak az elválasztásokon induló pártok, koalíciók. Országos szinten két nagy politikai erő, irányzat van. Az egyik az eddigi hatalom gerincét képező Demokrata Párt és annak elnöke, az április elején leköszönt köztársasági elnök, Borisz Tadics. A másik a háborús bujtogatása miatt a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt levő Vojiszlav Sesely pártjából kivált, Európa-pártivá átvedlett Tomiszlav Nikolics vezette Szerb Haladó Párt. Erre a két irányzatra oszlik a szerbiai politikai élet. Annak egyéb szereplői vagy egyértelműen kiállnak valamelyikük mellett, vagy a választások utánra hagyják a döntést, bizonyos feltételekkel támogatnák valamelyiküket, ha egyáltalán. A választások végkimenetelét nehéz megjósolni. A fogadóirodákban sincs lehetőségünk nagyobb összeget nyerni egyikük győzelmével, fej-fej mellett halad a két „nagy”. Az elnökválasztás első fordulójában lehet, hogy Nikoiics több szavazatot kap, mint Tadics, de a második körben már Ta- dicsnak jobbak az esélyei, ugyanis még mindig az ő koalíciós potenciálja a nagyobb, ráadásul a nemzetközi megítélése jóval előnyösebb Nikolicsénál. Nikolics elsősorban a választók amnéziájára számíthat. Ha elfeledik, ki volt ő, jó eredményt is elérhet. Egy huszárvágással lett az egykori radikális másodvezérből egy kvázi européer politikus. Néhány éve még arról beszélt, hogy Szerbiának fehér foltnak kell maradnia Európa térképén, meg hogy soha, de soha nem közelítene az EU felé, ma pedig ennek a teljes ellentettjéről regél. Ha hinni lehet a felméréseknek, a részleges amnézia működik, a statisztikai hibahatáron belül van a kettejük támogatottsága közötti különbség. A kérdés az, valóban tudott-e valami újat nyújtani ebben a kampányban vagy a támogatottságát annak köszönheti, hogy az emberek egy része megelégelte Tadicsot és a DP koalícióját - mindegy kit, csak mást akarnak. * Vasárnap az ország elnökéről, a szerbiai parlamenti helyekről, a vajdasági parlamenti helyekről és önkormányzati szinten is voksol az ország. Az egyik oldal szerint ez lehetőség a nagy politikai váltásra, az eddig uralkodók pedig azzal riogatnak, ha megszakad a kontinuitás, akkor megreked az ország fejlődése. A végeredmény két héttel később, a 20-i második kör után válik ismertté, és akkor derül ki az is, milyen szerephez juthatnak a nemzeti kisebbségek tagjai mind a szerbiai, mind a vajdasági parlamentben, és nem mellékesen az, milyen gazdasági helyzetben van pontosan az ország, mert a kampányban minden sokkal szebb és ígéretesebb, mint valójában. A zárszámadás a választások utánra maradt. A szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa nökjelöltek, a FIGYELŐ Halasszák el a kárpótlást A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a csehországi egyházak felajánlhatnák az államnak, halasszák későbbre az egykor államosított egyházi vagyon visszaadását - javasolja Miloslav Vlk volt prágai érsek a honlapján. A cseh katolikusok egykori vezetője, aki idős kora miatt távozott tisztségéből, úgy véli, az egyházak ezzel a gesztussal hozzájárulhatnának az ügy elfogadható megoldásához, és csökkentenék azt a feszültséget, amely a társadalomban alakult ki az egyházi kárpótlás miatt. A Petr Nečas vezette cseh kormány januárban hagyta jóvá az egyházak kárpótlását, de azóta a kormánykoalíció szétesett és nem biztos, hogy a parlament megszavazza a kormány döntését. Ugyanakkor a cseh társadalomban nagyon erős az ellenállás az egyházi kárpótlással szemben, megfigyelők nem zárják ki, hogy az ügyön a kormány is megbukhat. Vlk utódja, Dominik Duka érsek áprilisban nyíltan ellenezte, hogy elhalasszák az egyházi kárpótlást. Dukának meggyőződése, hogy a válság nem egy választási időszak kérdése, s Európának még hosszú évekig problémái lesznek. A volt prágai érsek weboldalán bírálja a korábbi cseh kormányokat, hogy az egyház kárpótlását nem oldották meg, s állandóan maguk előtt görgették a témát, amely a legrosszabb- korkerültfelszínre. (kés)- Ha nem nyertek érmet magas prémiummal, vége a szerelemnek!
