Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-30 / 124. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. Régió-szülőföld 13 A szerződés alapján legalább két évig foglalkoztatni kellett volna az embereket Állás nélkül maradtak a védett műhely dolgozói ”*ACUV'<ÁtUH.* ■‘-WOiM «wmrNcm-fT, '‘Sí Űrnek; >«n*eat v adtnini«,^.^•Orimdcoý komu. Pr°dscdu V* J-xipRxfcedori^ * ^ PrWV“J «»■<»« » «tp»«*»«, "*t-“ odboniýi* semmin,,. ftol cm, . ri„„ • ^v„aioodbofIírKt • z0<ipovedá za ddarooicfcá s pojtovú fcorc^wndcncio V Jed"0'li^ <**“*». * «stich organizác ^ZľľTa,P<Wti-~ •*«. bezpečnostné predpisy súvisiace s pracovným prostredím sj*mtíra úlohy podľa pokynov nadnadmiýcti ■ kmni,avc svoju činnosť s ttadtiadenymi «a 27.08.2010 «»too» auinm mtwwtsu >KaaaKtMtRroAML«j. ICO:«*!» A munkaszerződésbe foglaltaknak kevés köze volt a valósághoz (A szerző felvétele) Legkésőbb ősszel felszerelik a paneleket Fotovoltaikus elemek kerülnek az alapiskolára Érsekújvár/Garamkövesd. Húsz megváltozott munkaképességű ember számára nyitottak védett műhelyt 2010 szeptemberében az érsekújvári járásbeli, Párkányhoz közeli Garamkövesden. SZÁZ ILDIKÓ A munkahivatallal kötött szerződésben az állt, hogy az iroda létrehozója két évig köteles munkát biztosítani az alkalmazottaknak, ennek ellenére néhány hónap után munka nélkül maradtak. Nagy tervekkel indultak Balia Angéla, a védett műhely volt alkalmazottja levélben fordult szerkesztőségünkhöz. „Elkeseredésemben fordulok Önökhöz. Sklut Tibor 2010 szeptemberében a munkaügyi tárca által kiadott jogszabályok szerint védett műhelyben 20 megváltozott munkaképességű ember számára munkahelyet biztosított. Az alkalmazottaknak irodai munkát ígért, ön- kormányzatokkal, iskolákkal, könyvtárakkal kívánta felvenni a kapcsolatot. Nagy tervekkel, ígéretekkel indult, de az egész decemberben elakadt, és Sklut úr elmulasztotta a bérek kifizetését arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésére a szükséges pénzösszeg. Ennek ellenére tovább hitegetett, ígérgetett...” - áll Balia Angéla levelében. A védett műhely dolgozóitól megtudtuk: időközben rájöttek, hogy a vállalkozó csak munkára alkalmas helyet biztosított nekik, és elkezdtek érdeklődni a régióbeli polgár- mestereknél, hol lehetne rájuk szükség. Nem igazán volt kereslet a munkájuk iránt. Nem adták vissza a számítógépeket Az alkalmazottak 2010 decemberében többször figyelmeztették Sklut Tibort, hogy fizesse ki a bérüket, majd 2011 februárjában elindult a lavina: volt, aki felmondott, a többség kivárta a felmondólevelét, és pénz nélkül távozott. Néhányan visszaszolgáltatták a számítógépet, amit a munkavégzéshez kaptak, mások megtartották zálogul, amíg ki nem fizetik őket. A volt alkalmazottak abban reménykedtek, a kerületi cégbíróságon a vállalkozó befizeti a jogilag megszabott összeget, felszámolják a céget, és ők megkapják a szociális biztosító által garantált alapból az elmaradt bért. A rendőrségen feljelentést tettek ez ügyben. Elzer János, Garamkövesd polgármestere elmondta, vele nem vette fel a kapcsolatot a védett műhely vezetése. „Más önkormányzatok talán azért nem vállalták az ilyenfajta együttműködést, mert hosszú ideig tart, míg egy új ember beletanul a hivatali munkába” - véli Elzer. „Elindítottunk egy folyamatot a polgármesterek klubján belül, hogy minél több sérült ember számára teremtsünk munkalehetőséget. Időközben azonban kormányváltásra került sor, és a változások ellehetetlenítették a helyzetünket” - nyilatkozott Sklut Tibor. Le kellett állítaniuk egy garamkövesdihez hasonló nádszegi kezdeményezést. Akadtak védett műhelyek, melyeket átvett tőlük a helyi ön- kormányzat, üyen volt a Buda- háza, vagy a homonnai járásbeli Ohradzany klub. Ohrad- zanyban megtudtuk, hogy a klub indításakor együttműködtek Skluttal, később a védett műhely vezetése jó kapcsolatot épített ki a régióbeli polgár- mesterekkel, ennek köszönhetők a jelenlegi eredményeik. A munkahelyeket meg kellett volna tartani „A védett műhelyek létrehozásának van egy komoly hátulütője: a munkahivatal utólag fizet. Minden magánvagyonom ráment az alapításra, amikor kezdőtőkeként hétezer eurót befektettem a vállalkozásba. Szóltam az alkalmazottaknak - amikor egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy négy hónap alatt 20 ember alig 40 euró bevételt produkált -, hogy most már együtt kell harcolnunk. Ekkor ellenem fordultak, mondván, hogy nekem az a kötelességem, hogy munkát adjak nekik” - hangsúlyozta SklutTibor. A vállalkozó azt javasolta az alkalmazottaknak, adják le a laptopokat, és a gépek, valamint az irodai bútor értékesítéséből előteremti az 1657 eurót, ami a cég likvidációs költségeinek fedezéséhez'szükséges. Ezt már más védett műhelyek esetében is megtették, és békességgel váltak el egymástól, mert az alkalmazottak megkapták a kéthavi le- lépőt. „A garamkövesdi védett műhely dolgozói erre nem mind voltak hajlandók, ehelyett feljelentettek a rendőrségen. A nyomozás megállapította, hogy nem volt saját bevételünk, a dotációt leállíttattam. A munkahivatal azzal érvel, hogy a munkahelyeket meg kellett volna tartani. Nem szélhámosságból alapítottam a védett műhelyt Garamkövesden, nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy aki bukott ezen a vállalkozáson, az én vagyok. A polgármesterek azért nem akartak együttműködni velünk, mert rengeteg bürokráciával járt volna egy-egy egészségkárosult személy alkalmazása” - egészítette ld az elmondottakat Sklut. A vállalkozó elmondta továbbá, hogy a rendőrség még nem zárta le a nyomozást, és hogy a notebookok, melyeket az alkalmazottak leadtak, már használhatatlanok. Az elhozott bútorok megrongálódtak, tűzifaként újrahasznosították őket. A volt alkalmazottak szívesen találkoztak volna a vállalkozóval, néhányan szerették volna megvenni tőle a számítógépeket, de mindezidáig nem sikerült időpontot egyeztetniük. „Egyedülállónak számít a garamkövesdi védett műhely esete, más hasonló intézmények jól működnek az érsekújvári régióban. Az alkalmazottak panasza miatt három alkalommal tartottunk ott ellenőrzést. A vállalkozó a munkahivatallal kötött szerződésben kötelezte magát arra, hogy legalább két évig munkát biztosít a dolgozóknak. Követeléseink vannak a munkaadóval szemben, ezért az ügy még nem tekinthető lezártnak” - tájékoztatott Marta Ladzianska, az Érsekújvári Körzeti Munka- Szociális és Családügyi hivatal szóvivője. B. JUHOS MELINDA Galánta. Fotovoltaikus elemeket helyeznek el a Gejza Dusík Alapiskola épületén valamint három lakótömbön. Az 1,2 millió eurós nemzetközi Geocom projektnek köszönhetően tovább bővül a geotermikus energiával fűtött épületek száma a mátyusföldi városban. A város, a helyi Bysprav lakáskezelő vállalat és a geo- termális energia felhasználására szakosodott Galantaterm vállalat is részese annak a nemzetközi Geothermal Communities (Geocom) projektnek, amely több mint 11 millió eurót nyert az Európai Bizottság pályázatán. Az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében Galánta mellett az olaszországi Mon- tieriben és a magyarországi Mórahalmon valósulnak meg a geotermális energia fel- használására irányuló beruházások. Galántára 1,2 millió euró kerül. A városnak és a két vállalatnak ötvenszázalékos önrészt kell vállalnia. Bergendi Tamástól, a Galán- tai Városi Hivatal projektmenedzserétől megtudtuk, idén folytatódik a pályázat megvalósítása. „Legkésőbb őszre felkerülnek a fotovoltaikus elemek a már jó ideje geotermikus energiával fűtött Gejza Dusík Alapiskola épületére. Ezek a napenergiát közvetlenül alakítják át villamos energiává. Jelenleg a villamos művek szak- véleményére várunk” - nyilatkozott Bergendi Tamás. Tavaly a pályázati támogatásból kicserélték az iskola ablakainak egy részét, idén folytatják a munkát. A város az idei költségvetéséből 463 000 eurót különített el a pályázat önrészére, ennek része a tavaly erre a célra elkülönített, de fel nem felhasznált 148 000 euró is. Még idén fotovoltaikus panelek kerülnek az Északilakótelep három lakótömbjére is. Az így nyert energiából a közös helyiségeket, a folyosókat és a pincéket fogják árammal ellátni. A három érintett lakótömböt a közelmúltban már hőszigetelték a pályázatnak köszönhetően. A háztömbök egyenként 100 000 eurós támogatást kaptak, ez nagyjából a költségek 40 százalékát fedte. Tervben volt, hogy a Geothermal Communities projekt segítségével az Északi-lakótelepen kívül a városközpontban található Forradalmi és Szlovák nemzeti felkelés lakótelepre is eljuttatják a geotermális energiát. Áz új vezeték a fűtési idényen kívül - amikor jelentős az energiafelesleg - biztosította volna a melegvízszolgáltatást az említett lakónegyedek Bysprav által kezelt lakótömbjeiben. Erre viszont mégsem kerül sor. „Számításokat végeztünk ezzel kapcsolatban és a beruházás megtérülése nagyjából hetven évre tehető. A támogatásból a hamarosan megnyíló nyugdíjasotthonig az egyik magántőkéből épülő lakótömbig és a bérlakások építésére kijelölt telekig fektetjük le a vezetéket” - nyilatkozott Bergendi. A nemzetközi projektnek köszönhetően kicserélik a Gejza Dusík Alapiskola ablakait (A szerző felvétele) Júniusban a vasárnapi szentmiséket a templomokból közvetítik; önkéntesek jelentkezését várják Megnyílt a Mária Rádió komáromi stúdiója Róbert Bezák érsek megáldotta a stúdiót (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Ünnepélyes keretek között adták át a katolikus Mária Rádió komáromi stúdióját a Szent Anna-ká- polnában. A Szent András- templomban bemutatott szentmisét követően Róbert Bezák nagyszombati érsek szentelte fel a stúdió helyiségeit, ahonnan ezentúl rendszeres műsorokkal jelentkezik majd a Mária Rádió. „Egyelőre nincs saját frekvenciánk, ezért a budapesti stúdió programjaihoz csatlakozunk - tájékoztatta lapunkat Lépes Lóránt atya, őrsújfalui plébános, a rádió komáromi programigazgatója. - Júniusban a vasárnapi szentmiséket Gutáról, Párkányból, Muzsláról és Ga- ramkövesdről közvetítjük. Júliustól pedig a reggeli órákban kétheti rendszerességgel jelentkezünk stúdióbeszélgetésekkel, programajánlókkal, beszámolókkal a már lezajlott rendezvényekről.” Lépes Lóránt korábban is bekapcsolódott a Mária Rádió műsorainak szerkesztésébe, de ehhez korábban Budapestre kellett utaznia. Innen jött az ötlet, hogy Komáromban is létre kellene hozni egy stúdiót, ahonnan a szlovákiai magyar híveket érintő eseményekről számolhatnának be. ,A nyolcvanas évek közepén Olaszországban kezdte meg működését az első Mária Rádió, és ma már szerte a világon 65 országban van jelen. Különleges médiáról van szó, ugyanis nem fizetett alkalmazottakkal dolgozik, hanem önkéntesekkel” - mondta Dúl Géza atya, a magyarországi rádió programigazgatója. Komáromban, illetve más szlovákiai településeken is keresik az önkénteseket. Aki segíteni szeretné a most induló komáromi stúdió munkáját, a felvidek@ mariaradio.hu elektronikus postai címen, vagy a 035/7789 416-os telefonszámon veheti fel a kapcsolatot a szerkesztőséggel. A rádió Komárom térségében az FM 88,3-as frekvencián fogható.
