Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-30 / 124. szám, szerda

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. Határon túli megosztás Balázs üdvözli a párbeszédet Összeborulásra senki nem számít, a nyilatkozók pozitívumnak tartják, hogy esetleg megkezdődhet a párbeszéd „Puszilkodás nem lesz” - ma tárgyal a Híd és az MKP Bugár és Berényi ma valószínűleg nem fog kezet. Alelnöki szinten egyeztet a Híd és az MKP. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az utóbbi három év során legfeljebb vita­partnerként ültek egy asz­talnál az MKP és a Híd poli­tikusai, ma délelőtt tíztől viszont a jövőbeni esetle­ges együttműködés lehet­séges útjai is szóba kerül­hetnek. Az egyeztetés előtt mindkét fél visszafogottan nyilatkozik. VERES ISTVÁN Alelnöki szintű szakmai egyeztetés. Előzetesen mind­össze ennyi mondható el a mai Híd-MKP találkozóról, amely a Csemadok pozsonyi székházé­ban valósul meg. Azt sem tudni pontosan, kik képviselik a két pártot. Az MKP delegációját Szigeti László oktatási-kulturá­lis alelnök vezeti, ez biztos. Elnökök nélkül Az elnökök távolmaradása a tárgyalást megelőző párbeszéd során merült fel, emlékeztet Berényi József. Ezt a felállást az MKP javasolta. „Elsősorban szakmai kérdésekről szeret­nénk beszélni, aztán ennek függvényében lehet majd továbblépni” - indokolta a pártelnök lapunk kérdésére a vezetők távolmaradását. Beré­nyi elsősorban az MKP OT által korában jóváhagyott kilenc pont megvitatását, és a helyi szervezetekben fennálló ellen­ségeskedés kibeszélését várja a találkozótól. Ismét elmondta, sok MKP-s polgármester pa­naszkodik, hogy a Híd helyi képviselői keresztbe tesznek nekik. „Az ilyen dolgok rende­zése nélkül nehéz bármiféle együttműködésről beszélni” - teszi hozzá. Névsor nélkül A Híd vezetősége tegnap délután véglegesítette a dele­gáció tagjainak névsorát, de nem kívánta nyilvánosságra hozni. Bugár Béla azt sem akar­ta elárulni, elmegy-e a találko­zóra. A pártelnökök távolma­radását célzó MKP-s javaslatot nem érti. „Nem tudom, miért tartották ezt fontosnak” - mondta lapunk kérdésére, em­lékeztetve, hogy három év után ez az első egyeztetés a Híd ve­zetőségében levő (egykori MKP-s) politikusok és az MKP között. Megkérdeztük Nagy Józsefet, a Híd parlamenti kép­viselőjét, mit vár a mai egyezte­téstől, de nem kívánt nyilat­kozni. „Véleményem van, de a tárgyalás előtt nem szeretném elmondani, nincs is rá felhatalmazásom”- hárította el a kérdést a volt környezetvé­delmi miniszter. Puszi nélkül Az MKP elnöksége hétfőn a nagymihályi járásbeli Csicse- ren tartott elnökségi ülést, amelyen a mai tárgyalásról is szó volt. A tanácskozástól a párt elsősorban a felvidéki ma­gyarság életét befolyásoló alapkérdések tisztázását várja - olvasható az MKP internetes oldalán. Óriási siker lesz, ha egyálta­lán elindul a normális párbe­széd a két párt között, véli a rimaszombati Auxt Ferenc, az MKP elnökségi tagja. „Javasol­ni fogjuk a kilenc pontot, ami nem dogma, ők is jöhetnek ja­vaslatokkal. Szóba kerülhet­nek olyan dolgok, amire egyik fél sem lesz felkészülve, de megpróbáljuk közösen megta­lálni a választ” - bocsátotta előre Auxt. Túl sokat ő sem vár a találkozótól. „Puszilkodás valószínűleg nem lesz” - teszi hozzá azzal, hogy fontos lenne mindkét félnek meghallgatnia a másik véleményét a felmerü­lő témákban. A Híd a párbeszéd elindítá­sát elsősorban a jövőre ese­dékes megyei választások mi­att tartja fontosnak. Elkép­zelhetőnektartja, hogy jelölt­jeik régiós szinteken együtt­működjenek az MKP jelöltjei­vel. Az MKP elnöke a múlt hé­ten figyelmeztetett, hogy a pártban decemberben zárul le a tisztújítási folyamat, ad­dig érdemben nem tudnak tárgyalni a megyei választá­sokról. Budapest. Üdvözlendő, hogy az MKP és a Híd a válasz­tási eredményekből okulva párbeszédet kezdett egymás­sal, véli Balázs Péter volt ma­gyar külügyminiszter. A Bajnai-kormány egykori tagja a magyar külpolitika el­múlt időszakát értékelve úgy látja, az új szlovák kormány egyelőre nem keresi a konflik­tusokat. Véleménye szerint a magyar külpolitika legprob­lémásabb része a szomszéd­ságpolitika, mivel a magyar kormánynak hegemón törek­vései vannak a Kárpát-meden­cében. Az elmúlt két évben igazán nagy konfliktusok nem alakultak ki, és ez a szomszé­dok bölcsességének és türel­mének köszönhető - teszi hoz­zá a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. Pozitívan értékeli a magyar és a szlovák kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico első talál­kozójának hangvételét. Úgy vé­li, ha megvan az akarat, akkor a megoldás is meglesz a kettős állampolgárság ügyében. A volt külügyminiszter azzal vádolja a magyar kormányt, hogy a határon túli magyarok politikai megosztására törek­szik, Romániában például az egység építése helyett a ma­gyar belpolitika két-háromfelé próbálja osztani az ottani ma­gyarok politikai súlyát - mutat rá Balázs. Sikereket, köztük a határon túl élő magyarok helyzetének a javítását csakis a szomszédos országokkal együttműködve, tárgyalásos úton lehet elérni - hangsú­lyozza a volt külügyminiszter, (mti, vps) A Focus a választások után készített felmérést a magyar szavazók körében; a többség már jóval a szavazás előtt eldöntötte, hogy kire adja a voksát A szlovákiai magyarok fele nem hisz a Híd-MKP kiegyezésben VERES ISTVÁN Pozsony. A szlovákiai ma­gyar választók fele nem hisz abban, hogy a Híd és az MKP közti konfliktus rendezhető. Ez derül ki abból a választá­sok után készült, nyilvános­ságra nem hozott felmérés­ből, amit a Focus ügynökség készített. A megkérdezettek 48 százaléka azt a választ adta, hogy a két párt közti ellentét nem oldható fel. 43 százalék vélekedik úgy, hogy rendezni lehetne a konflik­tust. Szintén ennyien gondolják azt, hogy a Híd és az MKP közt valódi különbség van, a megkérdezettek 35 százaléka szerint viszont a két párt közti ellenségeskedés mes­terségesen konstruált. Fegyelmezett szavazók Az elmúlt években a szlo­vákiai magyarok számítottak a legfegyelmezettebb szava­zóknak. Szinte automatiku­san mentek szavazni, a ma­gyar pártra. A felmérés sze­rint a déli járások választói­nak hozzáállása háromne­gyed részben idén sem válto­Igy vélekednek a magyar választók Áthidalható az MKP és a Híd közti ellentét? igen 43% nem 48% nem tudja 9% Milyen hatással lesz a Fico- kormány a magyar kisebbségre? negatív 47% pozitív 27% is-is 21% nem tudja 14% Forrás: Focus zott. A Focus ügynökség által megkérdezettek 70 százaléka már jóval március 12-e előtt eldöntötte, hogy részt vesz a választásokon. 21 százalék a választások előtti egy hónap során, 7 százalékuk pedig az utolsó héten szánta el magát. 3 százalékot tesznek ki azok, akik a választások napján hozták meg a döntést. A legkevesebbet az MKP szavazói vacilláltak: 79 szá­zalékuk már jóval a választá­sok előtt döntött (a Hídra szavazóknak csak 73 száza­léka), az utolsó hónapra csak 15 százalékuk hagyta a dön­tést (a Híd szavazóinak 17 százaléka). A hazai magyarság: ♦ legfőbb problémája a munkanélküliség és az életszínvonal ♦ felerészben tekint Fico kormányzására negatívan ♦ nagyrészt a pártelnök személye és a magyar ér­dekképviselet alapján szavaz Két párt között A felmérés alapján kije­lenthető, hogy a szlovákiai magyarok között sokan van­nak, akik mindkét pártot a parlamentben szeretnék lát­ni. Az MKP 2010-es sikerte­lenségét egyébként sokan ab­ban látták, hogy sok magyar választó az esélytelenebbnek tartott Hídra szavazott, mert az MKP-t akkor biztos befu­tónak vélték. Idén is volt több gerilla­kampány, amelyek során a biztos befutónak mondott Híd mellőzésére, illetve a parla­menti küszöböt alulról ost­romló MKP támogatására buzdítottak. Attól függetle­nül, hogy ezek a kampányok hány emberhez jutottak el, a felmérésből kiderül, hogy a magyar szavazóknak mintegy 6 százaléka döntött az alap­ján, hogy véleménye szerint melyik pártnak volt nagyobb szüksége plusz szavazatokra. Ez a párt nyilvánvalóan az MKP volt, tehát ha elfogad­juk, hogy összesen kb. 240 ezer magyar szavazatot adtak le márciusban, akkor kijelent­hető, hogy jó 14 ezren szavaz­tak az MKP-ra csak azért, mert a Hídhoz képest esélyte­lenebbnek tartották a bejutás­ra. Az említett 240 ezer vá­lasztó közül a felmérés vála­szai alapján 79 százalék csak aszerint szavazott, hogy me­lyik párt volt neki szimpatiku- sabb. 15 százalék szavazott arra a pártra, amely szimpati­kus volt neki, de megítélése szerint egyben a plusz szava­zatokra is jobban rászorult. A választó szempontjai A népszerű pártelnök már félsikernek számít a választá­sokon. A Focus felmérése sze­rint a déli járások szavazóinak 75 százalékánál a pártelnök személyisége befolyásolta leg­inkább a döntést. A magyar érdekképviselet fontosságát a megkérdezettek 73 százaléka jelölte meg döntő szempont­ként. A pártprogramokat egyes elemzők szerint a vá­lasztók csak elvétve olvassák. A szóban forgó felmérés ala­nyai 72 százalékban említet­ték a pártprogramot, mint döntő indokot a voksolásnál. A helyi, vagyis az adott régió képviseletében fellépő jelöltek csak ezután következnek: ők a negyedik leghatékonyabb tényezőnek tűnnek a felmérés szerint (58 százalékban befo­lyásolták a megkérdezettek döntését). A felmérés vizsgálta a vá­lasztásoktól távol maradók indokait is. A legtöbben (66 százalékuk) a politikai kor­rupciót jelölták meg távolma­radásuk fő okaként. 49 száza­lék azért nem ment választa­ni, mert „nem volt kire”, 44 százalékukat pedig a Gorilla­botrány riasztotta el az ur­náktól. Nem mindenki fél Ficótól A munkanélküliség és az alacsony életszínvonal - ezek a problémák gyötrik majd leg­inkább a szlovákiai magyar­ságot a jövőben, állítják a megkérdezettek. A két emlí­tett tényező után messze el­maradva harmadikként az ok­tatásügy problémáit, valamint a magyar kisebbség helyzeté­nek romlását, illetve a nem­zettudat gyengülését említet­ték. A Fico-kormány magyar­ságra gyakorolt negatív hatá­saival csupán a megkérdezet­tek fele ért egyet. 27 százalé­kuk úgy gondolja, Ficóék te­vékenysége kedvező a hazai magyarságra nézve, 21 száza­lékuk szerint pozitív és nega­tív hozadéka is van a Smer kormányzásának ebből a szempontból. A Focus adatai alapján nem állítható, hogy egyik vagy má­sik pártnak szélesebb körben sikerült volna megszóh'tania a falun élőket, a kevésbé iskolá­zottakat vagy a rossz szociális helyzetben élőket. Tehát isko­lai végzettség,* valamint lak­hely szerint a két párt szava­zótábora közt a felmérés sze­rint nincs igazán kiugró elté­rés. Óvatosan talán annyi je­lenthető ki, hogy az MKP-ra több nyugdíjas szavazott, mint a Hídra.

Next

/
Thumbnails
Contents