Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-30 / 124. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. www.lijszo.com ČSOB: a kényelmet szolgálja az új technológia Terjed a mobilbanking ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A ČSOB Smart- Banking szolgáltatása révén lassan feleslegessé válik az internetbanking az okostelefonnal vagy iPaddal rendelkezők számára. A pénzintézet ugyanis a hazai társaságok között elsőként teszi lehetővé, hogy mobil- telefon vagy táblagép révén ellenőrizzük számlánk alakulását vagy pénzt utaljunk el. Az ún. QR-kód révén egyik mobilról a másikra is utalhatunk pénzt, feltéve, hogy a másik telefon tulajdonosa is a ČSOB ügyfele. A technológiai fejlődés révén a készülék képes például a postai utalványok vonalkódjának leolvasására is, azaz nem kell felkeresnünk a postafiókot ahhoz, hogy átutaljuk a pénzt. A 2011 decembere óta működő szolgáltatásnak napjainkban több mint 7500 Android és mintegy 7000 Apple alapú technológiát alkalmazó használója van. (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Minisztériumi korrupció Pozsony. A földművelésügyi tárca a minisztériumon belüli korrupcióra figyelmeztet. ,A földművelésügyi minisztérium egyes hivatalnokai közvetítői díjat követelnek a polgármesterektől a regionális operatív programból származó támogatások gyorsabb elintézéséért” - nyilatkozta Magda Tóth Želeňáková, a tárca szóvivője. A tárca ezért arra kéri a polgármestereket és a többi kérvényezőt, hogy ha ilyen hivatalnokokkal találkoznak, jelentséka tárcának. (SITA) Ötmilliárd euró a 2. pillérben Pozsony. A második nyugdíjpillérben takarékoskodók megtakarításai az elmúlt hét végére meghaladták az 5 milliárd eurót. A magánnyugdíjpénztárak ügyfelei a legnagyobb pénzösszeget, csaknem 3 milliárd eurót továbbra is a legrizikó- sabbnak tekintett részvény- alapokban tartják. A vegyes alapokban 1,41 milliárd, a kötvényalapokban 590 millió, a nemrég létrehozott index alapokban pedig 1,6 millió euró volt. (SITA) Silány élelmiszer az iskolákban Pozsony. Az államnak át kellene értékelnie az óvodák és iskolák élelmiszervásárlási módszereit - állítják a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) képviselői. Dušan Janíček, az SPPK alelnöke szerint tarthatatlan, hogy az élelmiszerekre kiírt közbeszerzések során az ár az egyedüli kritérium, miközben a minőséggel egyáltalán nem törődnek. A gyerekek így nem egyszer olcsó, ám silány minőségű élelmiszereket kénytelenek fogyasztani. (SITA) Gyorsabban nőttek az árak Pozsony. Szlovákiában az elmúlt évben jóval gyorsabban nőttek az árak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak átlagánál. Áprilisban Szlovákiában 3,6%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, míg az OECD-tagországok átlagos inflációja2,5%volt. (SITA) Idén kevesen építkeznek Pozsony. A gazdasági válság miatt továbbra is csak kevesen szánják rá magukat az építkezésre, az állami megrendelések is elmaradnak a korábbiaktól, a szlovák építőipar idén így további visszaesésre számíthat. A KPMG és a CEEC Research társaságok elemzése szerint az építőipari cégek idén az ágazat további, csaknem 4%-os zsugorodására számítanak, jövőre azonban már nagyjából 2%-os növekedésvárható. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7994 Lengyel zloty 4,3610 Cseh korona 25,512 Magyar forint 297,90 Horvát kuna 7,5700 Román lej 4,4653 Japán jen 99,64 Svájci frank 1,2015 Kanadai dollár 1,2835 USA-dollár 1,2523 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,29-1,22 26,10-24,58 312,66-285,74 OTP Bank 1,30-1,21 26,10-24,56 310,51-288,07 Postabank » 1,30-1,21 26,22-24,45Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 26,02-24,57 312,68-285,76 Tatra banka 1,29-1,22 26,09-24,57 310,82-287,20 Príma banka 1,32-1,19 26,57-24,04 313,30-283,46 Általános Hitelbank 1,29-1,21 26,10-24,58 314,28-287,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a társasági adó növelése még megbosszulhatja magát IMF-kritika a Fico-kormánynak Pozsony. Kéthetes felülvizsgálatot követően a Nemzetközivalutaalap (IMF) tegnap kritikánakvetette alá a Fico-kormány másodiknyugdíjpillérrel, a bankadóval és a társasági adó növelésével kapcsolatos terveit. Ám elégedett az ország gazdasági növekedésével, és stabilnak tartja a bankszektort is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az IMF támogatja a Fico-ka- binet azon tervét, hogy az államháztartási hiányt jövőre a bruttó hazai termék 3%-a alá csökkentse, Daria Zakharova, az IMF-misszió vezetője szerint azonban ezt úgy kellene végrehajtani, hogy ne veszélyeztesse az ország gazdasági növekedését. Zakharova ilyen, az ország gazdaságát visszavető intézkedésnek tartja a kormány azon tervét, hogy a társasági nyereségadójelenlegi 19%-os kulcsát jövőre 23 százalékra kívánják növelni, ami sok céget elriaszthat a szlovákiai beruházásoktól. Az IMF ezért azt ajánlja, hogy ha a kormány mindenáron ragaszkodik is ehhez az elképzeléséhez, akkor ezzel párhuzamosan olyan intézkedéseket léptessen életbe, amelyeknek köszönhetően javul a vállalkozói környezet. Ellenkező esetben tovább nőhet a már így is rendkívül magas munkanélküliség, és az országon belül fennálló nagy regionális különbségeket sem sikerül csökkenteni. Zakharova felhívta a kormány figyelmét, a második nyugdíjpü- lérbe irányuló összeg lefaragása hosszabb távon megbosszulhatja magát. Míg jelenleg a dolgozók havi bruttó bérének a 9%-át utalják át a második nyugdíjpillérben lévő számlájukra, a kormány tervei szerint ez jövőre 5 százalék alá is csökkenhet. ,A most tervezett lépés miatt a jöIMF, zárt ajtók mögött (Arch.) vőben az állam nagyobb kiadásokkal számolhat a nyugdíj- rendszer finanszírozásában” - vallja Zakharova. Akormánynak ezért azt ajánlja, a második pillérbe irányuló összeg csökkentésével párhuzamosan az első pillér reformj ára is kerítsen sort. A kritika ellenére az IMF elégedett Szlovákia gazdasági növekedésével. Zakharova szerint idén 2,6, jövőre pedig 3%-os gazdasági növekedés vár az országra. A misszióvezető külön kiemelte a stabil bankszektort és Szlovákia európai viszonylatban alacsony államadóságát is. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint az IMF megerősítette Szlovákiát abban, hogy az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései megállják a helyüket. „Az általunk meghatározott 2013-as 3%-os hiánycél az IMF szerint tartható” - nyüatkozta a pénzügyminiszter. Kažimír arra is felhívta a figyelmet, hogy az IMF is úgy látja, a megtakarítási oldalon már csak minimum olyan intézkedés hozható, amivel a hiányt csökkenteni lehetne, vagyis a deficit lefaragását elsősorban a bevételek növelésével lehet elérni, (mi, TASR) A kivitelező 2012 végén akarta megkezdeni a munkálatokat, ám a város vezetése ellenzi a projektet Újabb kérdőjelek a pozsonyi főpályaudvar körül ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Heves vitát váltott ki tegnap a pozsonyi városházán a főpályaudvar teljes átépítése, a projekt véleményeztetésén a kivitelező, aTransprojekt társaság mutatta be a lakosoknak elképzeléseit. A polgárok főleg azt kifogásolták, a projekt még mindig pontadan, s fő hiányossága, hogy az átépítés után az új épületek teljesen eltakarják majd a pályaudvar eredeti, történelmi csarnokát. Több mint tíz éve készül a pozsonyi főpályaudvar és az előtte található tér teljes átépítése. A város előző főpolgármestere, Andrej Ďurkovský már áldását adta rá, több, jövőbeli szerződésekről szóló szerződést írt alá a kivitelezővel, sőt tavaly ősszel a Kerületi Építésügyi Hivatal is jóváhagyta a projekt rendezési tervét. Ftáčnik nem lelkes A város új vezetése viszont, Milan Ftáčnik főpolgármesterrel az élen, ismét leállította a projektet, s elállt a Ďurkovský által aláírt szerződések egy részétől. Főként azért, mert a város szerint a dokumentumokból nem volt egyértelmű, kinek a kezében maradnának az egyes telkek az átépítés befejezése után. A projekt egyes részei továbbra sem kapták meg az építési engedélyt., A jelenlevők közül senki sem kapott lehetőséget arra, hogy megértse, pontosan milyen épületek, közterületek lesznek az átépítés után a pályaudvar előtti téren. A kivitelező azért jött el, hogy elmagyarázza nekünk, nem érdekli őt a lakosok véleménye. Az embereknek nem mutatták meg a projekt problémás részeit, vagy azt, amivel az átépítés során gondok lehetnek” - állította a tárgyaláson résztvevő állampolgárok egyike. Véleményét nagyrészt osztotta Ftáčnik is, aki beismerte, a Transprojekt nem használta ki jól a várostól kapott lehetőséget arra, hogy érthetően és megfelelően prezentálja elképzeléseit. Szerinte minden lakos véleményét meg kellene hallgatni, s figyelembe kellene venni. Roman Odzgan, a Transpro- jekt képviselője azzal érvelt, hogy a projektből többet nem mutathatnak meg, mert még nem fejezték be az előkészületeket. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy ha ismét minden érintett lakossal tárgyalniuk kellene, akkor ez az egész építés kivitelezését további három-négy évvel hátráltatná, ami elfogadhatadan. Júniusban szavaznak A beruházó eddig 15 millió eurót költött az átépítésre. Az összkiadásból 50 millió eurót az utcák és kereszteződések kiszélesítése emészt fel. A Pozsonyból kivezető Prágai utcát, amelyen naponta több mint 60 ezer gépkocsi halad át, további két sávval bővítenék, aminek köszönhetően 30%-kal bővülne itt a forgalom. A munkálatok befejezése után a pályaudvar előtti téren új üzletközpont, szálloda, két irodaközpont nyílna, a villamosok végállomását egy földalatti alagútba helyeznék át. A projekt keretén belül eltávolítanák a főállomás elülső csarnokát, és kiemelnék, modernizálnák az eredeti épületet, amely viszont csak történelmi műemlék maradna, mivel sem a beruházó, sem a Szlovák Vasutak (ZSSK) nem akaiják kihasználni. A vasúti pályaudvar a föld alatt lenne, s onnan lenne a kijárat az egyes peronokra. A Transprojekt az év végén akarta megkezdeni az építkezést azzal, hogy lebontja a történelmi épület előtti csarnokot. Ha a város viszont a júniusi közgyűlésen további kifogásokat fogalmaz meg és nemet mond a projektekre, akkor az átépítés kezdete még évekig elhúzódhat. Villamossal már most sem lehet feljutni a pályaudvarra a sínek rossz állapota miatt, a város pedig jelezte, a tervezett átépítés miatt már nem is fogja felújítani a síneket, mivel az túl költséges lenne, (dem) Ezer sebből vérzik a spanyol bankszektor, az eurózóna 4. legnagyobb tagja hitelcsapdába esett Katalónia kivérzett, terhesek a kétes hitelek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A vártnál még nagyobb, 19 milliárd eurós állami segítséget kért Spanyolország negyedik legnagyobb hitelintézete, a Bankia a korábbi 4,5 milliárd euró után. A társaság felülvizsgálta tavalyi eredményét is, és közölte: 2,98 milliárd euró veszteséget szenvedett el 2011-ben a februárban közölt 309 millió eurós nyereséggel szemben. Ezzel párhuzamosan a 10 éves spanyol államkötvényhozamok pedig november óta nem látott szintre emelkedtek, elérve a 6,5%-os szintet. Legutóbb az Európai Központi Bank ilyen kamatszinten már beavatkozott, hogy állampapír vásárlásokkal enyhítse a nyomást. A befektetőket leginkább az aggasztja, hogy nem tudni pontosan a spanyol bankszektorban mekkora a nem teljesítő hitelek aránya, miközben egyre több ingatlanfejlesztő van bajban, kerül a fizetésképtelenség határára. A bizonytalanságot csak tovább növeli, hogy a kisebb bankok inkább újabb hiteleket helyeznek ki az ingatlanos cégeknek, csakhogy nehogy a felszínre bukjon azok nehéz helyzete. A spanyol gazdasági minisztérium legutóbbi adatai szerint 184 milliárd euróra rúg a problémás hitelek állománya, miközben egyre több építkezés áll le. Nemcsak a meghiúsult ingatlan projektekben bővelkedik jelenleg Spanyolország, hanem elrejtett rossz hitelekben is. Az építőipari és kiskereskedelmi adatok alapján a spanyol központi bank azt közölte, várakozásai szerűit a következő negyedévben még tovább csökkenhet a GDP. Számszerű előrejelzést nem közölt a pénzintézet. Elemzők szerint a magas munkanélküliség miatt a problémás vagy a később nem teljesítő hitelek aránya a jelzáloghiteleknél is emelkedni fog. Ráadásul az egyes tartományok is fülig el vannak adósodva, a leggazdagabb tartomány, Katalónia napjainkban gyakorlatilag csődközeli állapotban van. Mariano Rajoy spanyol kormányfő közölte, egyetlen bankot sem hagynak beomlani, a pénzintézetek mentését önerőből állják. Mivel Spanyolország az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, ezért a hispánok pénzügyi megroggyanása gyakorlatilag az egész eurózónát végveszélybe sodorná. (GazdR., PrivBank, só)
