Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-29 / 123. szám, kedd

I 6 Külföld Tadics mégis vállalná Belgrad. A szerbiai el­nökválasztás vesztese, Bo­risz Tadics jelenlegi állam­fő bejelentette, korábbi ál­lásfoglalásával ellentétben mégis kész elfoglalni a mi­niszterelnöki széket, ha a majdani koalíciós partne­rek számára elfogadhatók azok a célok, elvek és ter­vek, amelyekre kormányá­nak munkája fog épülni. Tadics közölte, a szocialis­ták vezette pártkoalícióval kíván'tárgyalni a kormány­záshoz szükséges parla­menti többség létrehozásá­ról, s hogy ezenkívül kivel fog még, arról megegyezik Ivica Dacsics szocialista pártelnökkel. (MTI) Szolidaritás Izraellel Tel-Aviv. Bő két hónap­pal hivatalba lépése után Joachim Gauck első állami látogatása tegnap Izraelbe vezetett. A német államfő e gesztussal hazája Izrael iránti szolidaritását akarja kifejezni. Gauck nemcsak az izraeli vezetőkkel tár­gyal, hanem Rámalláhban találkozik a Palesztin Ha­tóság képviselőivel is, köz­tük Mahmúd Abbász el­nökkel. (MTI) Újabb tibeti önégetések Peking. Felgyújtotta magát két fiatal buddhista szerzetes Tibet székváro­sában, Lhászában, egyikük meghalt, a másik súlyos sérüléseket szenvedett. Mindketten Lhasza belvá­rosának forgalmas utcáján követték el tettüket a kora délutáni órákban. Az inci­dens után rendőrök és ka­tonák lepték el a belvárost. A kínai fennhatóság elleni és a dalai láma visszatéré­se melletti önégetési kam­pány tavaly márciusban kezdődött, s azóta Peking szerint több mint 20 halá­los áldozata volt. A nyugati média legalább 34 esetet említ. (MTI) Hét év a volt miniszternek Bukarest. Hét év bör­tönre ítéltek Romániában jogerősen egy volt minisz­tert, akit korrupciós bűn- cselekménnyel vádoltak meg. A román legfelső bí­róság tehát nem módosí­totta a tavaly áprilisban született elsőfokú ítéletet, loan Avram Muresan volt mezőgazdasági minisztert abban találták vétkesnek, hogy bizonyos minisztéri­umi pénzek eredeti ren­deltetését megváltoztatta, s ezzel a román államot 1,6 milliárd euróval káro­sította meg. (MTI) ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 29. www.ujszo.com Bukarest a magyar parlament elnökét vádolja a két ország közötti feszültség kiélezésével, és magyarázatot vár Kövér már Ceausescuval példálózott Bukarest/Budapest. Kiéle­ződött a politikai feszült­ség Románia és Magyaror­szág között Nyirő József emigrációban elhunyt er­délyi író vasárnapra terve­zett, de elmaradt székely­udvarhelyi újratemetése miatt. A két ország vezetői üzengetnek egymásnak, a hangnem távol áll attól, amit jószomszédinak le­hetne nevezni. ÖSSZEFOGLALÓ Kövér László magyar házel­nöknek az új román kabinetet keményen bíráló szavaira elő­ször Victor Ponta kormányfő, tegnap délelőtt pedig a román külügy is közleményben rea­gált. S nehogy az indulatok le­higgadjanak, délután Ponta utasította Hargita megye pre­fektusát, vizsgálja meg azoknak az önkormányzati határoza­toknak a törvényességét, ame­lyek szerint utcákat vagy isko­lákat neveztek el Nyirő József­ről. A prefektus utalt rá: Romá­niában jogszabály tiltja háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását. Visszatérve a vasárnaphoz: az újratemetés azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, a közigazgatási el­járás lefolytatásáig a román ha­tóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhe­lyért Alapítvány - közölték, ma­radéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a teme­tést elhalasztották, és vasárnap csak egy megemlékezést tartot­tak Székelyudvarhelyen. Ezen Kövér László is részt vett. Ponta szerint a román kor­mány változatlanul ellenzi Nyi­rő József Románia területén va­ló eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei pre­fektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigaz­gatási eljárást. A román kor­mány szerint sajnálatos, hogy Kövér László és Vona Gábor, a - közlemény által szélsőjobbolda­linak nevezett - Jobbik elnöke közvetlenül is szerepet vállalt a szélsőséges politikai erők ezen akcióján és választási kampány­rendezvényein. A román ható­ságok korábban több ízben je­lezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános új­ratemetésével. A román külügyi közlemény szerint Bukarest szükségesnek tartja a magyar házelnök nyilat­kozatainak tisztázását. A köz­lemény úgy látja, egyes buda­pesti politikusok nyilatkozatai „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi sza­bályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítésé­hez, aki minden nemzetközi ér­tékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet foly­tatott. Kövér László szerint kü­lön kell választani Nyirő írói munkásságát a politikai tevé­kenységétől. Az atv.hu azt írta Nyirőről, az Észak-Erdély Magyarországhoz csatolását eldöntő második bé­csi döntés után képviselő lett a budapesti parlamentben. Man­dátumát a nyilasok 1944-es puccsa után is megőrizte, és a náci Németországba is együtt menekült a szovjetek elől a né­meteket kiszolgáló kormányzat­tal. Az utolsó napokban szer­kesztője volt az Eleven Újság­nak, amely nyilas propagandát sugárzott hangszórókból Sop­ronban. Kövér László a vasárnapi a megemlékezésen hangsúlyozta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek. Kövér a Du­na Televíziónak úgy fogalma­zott, a román hatóságok „a Cea- usescu-időkre emlékeztető mó­don próbálták megakadályozni azt, amit az EU-ban egy átlag­polgár minden további nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse an- nakrendje és módjaszerint”. Kövér elmondta, az Országgyűlés Hivatala és Ma­gyarország azért vállalt szerepet az újratemetésben, mert Nyirő József madridi síija a magyar ál­lam sírgondnoksági jogkörébe tartozott. A magyar állam közreműködése nélkül ezt nem lehetett volna megtenni. És még hozzátette: a hivatal hibáját egyetlen civüizált országban sem hárítják az ügyfélre, „tehát mi nyugodtan újratemethettünk volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva”. (MTI, ú) A tegnap közölt adatok szerint az ENSZ megfigyelői Hálában 108 holttestet számoltak össze, közü­lük 49 gyerektetem volt. Legalább hét nő is meghalt. (TASR/AP-felvétel) Elítélte a húlai mészárlást a BT - emberiesség elleni bűntények Megmozdult a nemzetközi diplomácia ÖSSZEFOGLALÓ Állítólag a pápa érdekében cselekszenek Bíborosok szivárogtattak ÖSSZEFOGLALÓ New York/Moszkva/Da- maszkusz. A lehető leghatáro­zottabban elítélte - helyi idő szerint vasárnap - az ENSZ BT a Szíriái kormányt a Húla váro­sában történt mészárlásért. A BT háromórás rendkívüli ülé­sén egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában követelte a több mint száz halálos áldoza­tot, köztük több tucat gyerek halálát okozó pénteki véreng­zés vétkeseinek felelősségre vonását. A BT a világszervezet megfi­gyelő missziója által készített jelentés alapján úgy foglalt ál­lást, hogy a kormányerők tü­zérséggel és harckocsikkal lőt­ték sorozatosan Húla egyik vá­rosnegyedét, emberéleteket oltva ki. Követelte Bassár el- Aszad elnöktől, vonja vissza a nehézfegyvereket a Szíriái vá­rosoktól. Megismételte, hogy minden érintett félnek véget kell vetnie az erőszakcselek­ményeknek. A BT a nyilatko­zatban elítélte a polgári lako­sok megölését közvetlen közel­ről leadott lövésekkel vagy fizi­kai erőszakkal. Állásfoglalása szerint „a békés lakosok elleni gyalázatos erőalkalmazással” a szíriai kormány megsérti a nemzetközi jogot és a rá vonat­kozó BT-határozatokból eredő kötelezettségeit. Tegnap még Moszkva és Pe­king is elítélte a húlai esemé­nyeket. A kínai külügyi szóvivő civilek elleni „kegyetlen gyü- kosságokat” emlegetett. Moszkvában Szergej Lavrov orosz és William Hague brit külügyminiszter egyaránt el­utasította a külső beavatkozást Szíriában. Hague kijelentette: London azt várja, hogy Moszkva továb­bi nyomást gyakorol Damasz- kuszra Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai kü- lönmegbízottja béketervének végrehajtása érdekében. Hangsúlyozta: brit katonai szekértők megállapították, hogy Szíriában nagy tömegek haltak meg erőszak következ­tében, és ezért Bassár el-Aszad rendszere a felelős. Lavrov vi­szont azt mondta, a húlai tra­gédiához mindkét oldalnak: a hatalomnak és a vele szemben álló fegyvereseknek is közük van. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is a szíriai kor­mányt tette felelőssé a húlai vérengzésért. Leszögezte, „a válogatás nélküli, s meglehet, szándékos” gyilkosságok em­beriesség elleni bűntényeknek minősíthetők. A húlai esetet haladéktalanul ki kell vizsgál­niuk független szakértőknek. Pillay szerint a BT-nek miha­marabb meg kell fontolnia, hogy átadja a szíriai dossziét a hágai Nemzetközi Büntetőtör­vényszékének (ICC). Szíriában vasárnap a húlai rémtettek ellen országos tilta­kozások voltak, a tegnapi ada­tok szerint ezekben 24-en vesz­tették életüket, többnyire civi­lek. Az ODSH emberjogi köz­pont szerint tavaly március óta már több mint 13 ezren haltak meg az erőszakcselekmények­ben. (MTI, TASR, ú) Róma. Hivatalos szentszéki nyilatkozatok helyett egy nevét elhallgató vatikáni ember szá­molt be az olasz sajtónak a pén­teken letartóztatott pápai inas, Paolo Gabriele megbízóiról, hangoztatva: a komornyik pa­rancsnak engedelmeskedett. „Bevallom: én vagyok az egyik áruló, a pápa védelmében tesz- szük, az egyház szennyesének feltárására” - nyilatkozta a La Repubblica és a La Stampa napi­lapoknak. A Vatikánból kijuttatott do­kumentumok hátteréről részle­tesen beszámoló személy el­mondta, a komornyik nem tett mást, mint „kérésre leveleket továbbított”. A Vatileaks néven ismertté vált botrány szálait „egy csoport mozgatja: bíboro­sok, monsignorék, kishalak, egyháziak és laikusok. A szent­széki államtitkárság tudja, de nem ismerheti el, ehelyett a ko- momyikot tartóztatta le”. „Többen vagyunk és a pápa érdekében cselekszünk, hogy felszínre kerüljön az utóbbi évek szennyese” - mondta a bennfen­tes. Vannak közöttük olyanok, akik a túl nagy hatalmú Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár ellenzői, olyanok, akik XVI. Be­nedeket túl gyengének tartják, olyanok, akik elérkezettnek lát­ják az időt az előrelépésre. Ez mindenki háborúja mindenki el­len, de már senki sem tudja, ki ki ellen harcol. A háttérben anyagi érdekek állnak. Azt mondta, a feszültség 2009-ben kezdődött, amikor a pápa megbízásából Carlo Maria Vigano bíboros bel­ső ellenőrzést végzett és korrup­ciós ügyekre derült fény. A Ber- tonéval való szembeszegülés he­lyett a pápa Viganót távolította el, de ötfős csapatot nevezett ki, négy férfit és egy nőt, saját pozí­ciója védelmében. A kiszivárog­tatott dokumentumok pedig ennek a küzdelemnek az eszkö­zei. Mint a bennfentes hangsú­lyozta, hogy a pápai állam föld alatti folyosóin a CIA-nál is fej­lettebb biztonsági és titkosszol­gálati rendszer működik, de a dokumentumokat kézben vitték ki a Vatikánból. A Corriere della Sera azt írta, olasz bíboros mozgatja a vatiká­ni szálakat és az egész ügy „olasz bíborosok közötti harc”. Hans Küng német teológus szerint szoros kapcsolat létezik a Vatile­aks, az IOR vatikáni bankelnök, Ettore Gotti Tedeschi eltávolítá­sa és a Vatikánnal ellentétes le- febvrianusok között. Küng úgy fogalmazott, a vatikáni udvar visszatért a középkorba és a pá­pa képtelen irányítani. (MTI, ú) Tajvan cirkálórakétákat telepített Peking. Tajvan első ízben telepített a szigetre olyan cirkáló­rakétákat, amelyek képesek elérni a szárazföldi Kína délke­leti partvidékeinek katonai bázisait, kilövőállásait. Az 500 km hatótávolságú, saját gyártású Hsziungfeng 2E, vagyis Bá­tor Szél névre keresztelt cirkálórakétákat a Liberty Timesnak nyilatkozó katonai forrás szerint már hadrendbe állították. A projekt több mint egymilliárd dollárba került. A tajvani vé­delmi tárca nem kívánta kommentálni az értesülést. Katonai szakértők azt feltételezik, hogy a kínai hadsereg szárazföldi, part menti bázisain több mint 1600 rövid hatótávolságú ra­kéta fenyegeti Tajvant. Peking korábban többször is kifejez­te, ha a sziget vezetése a függetlenség kikiáltására készülne, azt erő alkalmazásával akadályozná meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents