Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-29 / 123. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 29. Gazdaság és fogyasztók 5 A pénzintézetek minden jel szerint már előre beárazzák a kormány által kivetett extra adókat Fico újra harcol a bankokkal Most a bankok térfelén pattog a labda (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. A Fico-kormány és a hazai bankok között egyre feszültebb a hangulat. A kormány nagyobb különadókkal kívánja terhelni a bankszektort, a pénzintézetek ugyanakkor a lakossági ügyfelek által fizetett díjak növelésével és a visszafogottabb hitelezési kedvvel borzolják a kormány idegeit. Az elemzők szerint könnyen a banki ügyfeleken csattanhat az ostor. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kormány a jövő évi 3%-os államháztartási hiány elérése érdekében egyre nagyobb terheket ró a hazai bankokra. A szlovák pénzintézetek idén 50 millió eurós egyszeri adót fizet- nekbe az államkasszába-jelentette be tegnap Robert Fico kormányfő a szlovákiai bankok képviselőivel folytatott tárgyalásait követően. A kormányfő szerint ezt csak az idei évre vezetik be. „Ezen kívül azonban már idén módosítunk a Radičová-kormány idején bevezetett bankadón, ami idén 25 millió eurós többletbevételt eredményez, jövőre pedig együttesen mintegy 100 millió eurós bevételre számítunk” - nyilatkozta a kormányfő. , Az államnak több oka is van arra, hogy a bankoktól nagyobb bevételekre tegyen szert” - mondta el a kormányfő. Szerinte a hazai bankok az elmúlt két évben rekordnyereségeket könyvelhettek el, miközben jobb kondícióban vannak, mint a külföldi anyabankjaik. A különadó kivetése mellett szól szerinte az is, hogy a bankok által külföldre kifizetett osztalékokat Szlovákia nem adóztathatja meg, ráadásul a bankok a nagy nyereségek ellenére továbbra is rendkívül szűkén mérik a hiteleket. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a bankok a többletterhek egy részét átruházzák az ügyfelekre. ,A bankok nem karitatív intézmények. Tartanak a nagyobb terhektől, ami meglátszik a döntéseiken is” - vallja Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. ,Az extra bankadó megbosszulhatja magát” - állítja Igor Vida, a Tatra banka vezér- igazgatója is, aki szerint, ha emiatt a bankoknak kevesebb tőke áll majd a rendelkezésükre, az a hitelezési kedvükön is meglátszik. A pénzintézetek minden jel szerint már előre beárazzák az extra kiadásokat, hiszen idén még nem volt olyan hónap, amikor a bankok ne növelték volna az ügyfeleik által fizetett díjakat, és nem várható változás az elkövetkező időszakban sem. A drágulást a statisztikai hivatal is megerősítette, amely szerint a díjak idén márciusban 8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben a legnagyobb drágulást a kártyás pénzfelvétel és a számlavezetés esetében regisztrálták. Az ügyfelek nem lélegezhetnek fel az elkövetkező időszakban sem, hiszen több bank jelezte, hogy már nyár elején növeli a díjszabását. A ČSOB, a Tatra banka és a Prima banka júliustól például a készpénzes tranzakciók díjait emeli. A Tatra banka a készpénzfelvételért 2,50 eurót kér majd, 50 centtel többet, mint jelenleg. A Prima banka, amely eddig ezt a szolgáltatását ingyen kínálta, a jövőben 1,70 eurót kér az ügyfeleitől, míg a ČSOB 30 centtel, 2 euróra emeli ezt a díjat. Ez utóbbi már azért is 30 centet számláz majd az ügyfeleinek, ha azok a számlaegyenlegüket egy másik pénzintézet bankautomatáján keresztül ellenőrzik. A Tatra banka a saját bankautomatáiból történő pénzfelvétel díját 50 centről 75-re növeli, míg az idegen automata használatáért 20 centtel többet, 1,75 eurót kér a jövőben. A banki díjak idei rendkívül gyakori módosítása az elemzőket is meglepte. „Mindez ezúttal az egyszerű ügyfeleket is érinti a számlacsomagokkal összefüggő díjak növelésén keresztül” - nyilatkozta Maroš Ovčarik, a Finančná hitparáda pénzügyi portál elemzője, aki szerint a drágulás a bankokra kivetett nagyobb elvonásokkal is magyarázható. A pénzintézetek ugyanakkor azt állítják, hogy a díjak növelését a nagyobb kiadásaik tették szükségessé. ,A készpénzes tranzakciók a bankok részéről rendkívül igényes feldolgozást igényelnek, ami magasabb költségekkel jár” - nyilatkozta Marina Smolková, a Tatra banka szóvivője. A bankok kedvezményes számlacsomagokkal próbálják megnyerni az ügyfeleiket, azt állítva, hogy a hűséges ügyfeleknek nem kell magasabb díjakat fizetniük. (mi) A fokozatos árcsökkenés ellenére Pozsonyban és Kassán még mindig nem pukkadt ki az ingatlanlufi Párizsban drága, Budapesten olcsó a lakás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Prágában és Pozsonyban mindmáig nagyon drága a lakás, Budapesten már kevésbé. Prágában egy négyzetméternyi lakóingatlan átlagára 2500 euró, ezzel Közép- Európa legdrágább városának számít, gyakorlatilag Berlinnel mozog egy szinten - derül ki a Deloitte tanácsadó társaság 12 európai ország ingatlanpiacát feltérképező tanulmányából. Pozsony megyében, ami gyakorlatilag a szlovák fővárost jelenti, 1677 euró volt az idevágó mutató. A Deloitte szerint egy 70 négyzetméteres lakásért a legtöbbet Franciaországban kell dolgozni, 9,1 évi átlagkeresetnek felel meg az ára. Csehországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában 7 évi átlagkeresetnek felel meg, viszont Dániában mindössze 2,4 év bérét kell leszurkolni egy standard méretű lakásért. „2010 és 2011 között leginkább Franciaországban és Ausztriában drágultak az ingatlanok, viszont Magyarországon 23,5 százalékos árzuhanást mértünk, Spanyol- országban pedig 5,6%-osat” - mondta Diana Rádl Roger, a Deloitte képviselője. A feltérképezett országok közül Párizs számít a legdrágábbnak 9000 euró/négyzetméter ingatlanárral, Budapest pedig a legolcsóbb 940 euróval. Bár Pozsony a maga alig 1700 eurójával az olcsóbbak közé tartozik, azonban az itteni bérekhez viszonyítva rendkívül drága. A fővárosi mgadanok ára 6,6-szorosan haladja meg egy háztartás éves bevételét, annak ellenére, hogy az utóbbi években mérséklődtek az ingatlanárak. „Még mindig érződik az ingatlanlufi, azaz az árak nem tükrözik a valóságot. Normális árszintről akkor beszélhetnénk, ha a háztartások éves bevétele és a lakásár közötti arány 5 alá csökken” - magyarázta Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Az utóbbi arányról akkor beszélhetnénk, ha 1267 euró/négyzetméter alá süllyedne a lakóingatlan átlagos értéke. Egyébként Kassán is irreálisan magasak az árak, ott ugyanis 5,3-szoros az arány, e tekintetben a legkedvezőbb helyzet jelenleg Nyitra megyében tapasztalható, ahol alig 3,1-szeres a már említett mutató. (iDnes, SITA shz) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2012. május 27-töl) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap óhónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČSOB 0,05 0,10-0,15 0,15t), 35 1,00 2,00 2,90 0,150,80 Privatbanka0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,40 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,10 0,01-0,20 0,01-0,44 0,01-0,74 0,01-1,100,05-0,10 Volksbank0,00-0,50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-3,30 0,00-2,40 0,00-0,10 UniCredit Bank0,30 1,00 2,50 3,00 3,70 0,000,05 Príma banka0,50 1,00 1,50 3,00-3,50 3,504,00 0,05 Tatra banka 0,01 0,20t),30 1,00-1,10 1,30-1,40 1,70 2,20 0,100,50 Slovenská sporiteľňa0,1(H),40 1,20-1,50 1,50-1,80 2,20-3,30 2,30-3,00 0,1(H), 30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10 uo 1,60 2,00 2,90 0,10-6,00 Poštová banka0,7(H),80 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 4,00 0,010,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2012. május 27-töl) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Privatbank 0,70 1,101,301,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,151,20 0,10 Volksbank 0,40 0,701,101,40 0,10 UniCredit Bank 0,401,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,401,601,60 0,01 Príma bankaTatra banka0,30 Slovenská sporiteľňa0,01-2,200,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,401,601,60 0,10 Nem vágynak az IMF-vezér rokonszenvére Megsértődtek a görögök MTl-HÍR Athén/Párízs. Óriási botrányt kavart Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője a hétvégi lekezelő nyilatkozatával. Evangel- osz Venizelosz, a görög szocialisták pártja, a PASZOK vezetője úgy értékelte, hogy az IMF vezetője „megalázta”, „megsértette” a görögöket. Lagarde a The Guardian című brit lap szombati számának nyilatkozva azt mondta, hogy a görögöknek el kell kezdeniük egymást segíteni az adók befizetésével, és azt is kijelentette, hogy kevésbé nyugtalanítja a görögök sorsa, mint az afrikai gyerekeké. Najaí Vallaud-Belkacem francia kormányszóvivő, amikor megkérdezték Lagarde szavairól, némiképp karikatúraszerűnek és sematikusnak nevezte a nyilatkozatot, és hozzátette: „Úgy gondolom, hogy ma nincs miért kioktatni” Görögországot. Ha a görögök- mondta a szóvivő - úgy döntenének, hogy a június 17-ei választások után kiválnak az euróövezetből, „ez rossz jelzés lenne, rossz dolog lenne az összes európai partner, és egyébként az egész világ számára”. Ezt megelezően Je- an-Luc Mélenchon, a francia radikális baloldal volt elnökjelöltje ítélte el Lagarde szavait, mondván, hogy azok „méltatlanok” voltak, és felszólította a Nemzetközi Valutaalap főigazgatóját, hogy mondjon le. Mélenchon kedden Párizsban fogadta Alexisz Cip- raszt, a görög radikális baloldal pártja, a Sziriza vezetőjét. Cip- rasz a maga részéről azzal válaszolt Lagarde-nak, hogy a görögök nem vágynak a „rokonszenvére”, továbbá hogy „a görög dolgozók megfizetik az adójukat”, amelyek igen súlyosak, sőt „elviselhetetlenek”. A Sziriza, amely az új parlament második legerősebb pártja, a legújabb közvélemény-kutatások szerint második helyen fog végezni a június 17-ei választásokon. A párt az Európai Umió és az IMF által a kölcsönök fejében követelt gazdasági szigorító intézkedések megszüntetését szorgalmazza. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem adják el a Telekomot Pozsony. A korábbi nyilatkozatokkal ellentétben a kormány mégsem tervezi a Slovak Telekom állami tulajdonrészének az eladását. Tomáš Malatinský gazdasági miniszter az elmúlt héten ugyan még azt állította, hogy gondolkodnak a társaság 49 százalékos állami tulajdonrészének az eladásán, Robert Fico kormányfő ugyanakkor ezt a lehetőséget határozottan elutasította. Beatrice Hudáková, a kormányfő szóvivője a Pravda napilappal közölte, Fico nem ért egyet a magánosítással. A szóvivő szerint Malatinský a kezdeményezéssel csak azt szerette volna elérni, hogy Slovak Telekom végre kifizesse az osztalékot, amit eddig megtagadott. „Ezzel kapcsolatban azonban nem a kisebbségi tulajdonrész eladását részesítjük előnyben, hanem más megoldásokat” - állítja Hudáková. (SITA) Jól alakulnak az adóbevételek Pozsony. A kormány végre fellélegezhet, az állam adóbevételei ugyanis mégsem olyan katasztrofálisak, mint azt az első negyedév eredményei alapján gondolták. Míg az első negyedévben a tervezett adóbevételek csupán 84 százaléka folyt be a szlovák államkasszába, április végére már csak 2,4 százalékkal maradtak el a tervezettől. Az év első négy hónapjában az állam 3,002 milliárd eurónyi adóbevételre tett szert, ami a tervezett bevételek 97,6 százaléka volt. A javulás elsősorban a jövedelemadónak köszönhető, aminek a befizetése idén április elejére tolódott. Ez utóbbiból 857,7 millió euró folyt be az államkasszába, ami a tervezett összeg 113,8 százalékának felel meg. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8001 Lengyel zloty 4,3394 Cseh korona 25,309 Magyar forint 298,38 Horvát kuna 7,5576 Román lej 4,4680 Japán jen 99,75 Svájci frank 1,2019 Kanadai dollár 1,2871 USA-dollár 1,2566 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,29-1,22 26,15-24,63 313,29-286,31 OTP Bank 1,29-1,21 26,20-24,65 312,27-289,70 Postabank 1,30-1,21 26,28-24,50Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 26,08-24,63 313,60-286,60 Tatra banka 1,29-1,22 26,17-24,64 311,86-288,16 Príma banka 1,32-1,19 26,69-24,15 315,81-285,73 Általános Hitelbank 1,29-1,21 26,13-24,61 315,58-288,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
