Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-28 / 122. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2012. MÁJUS 28. www.ujszo.com TUDTA? Séta a parkban? A vérnyomásának is jót tesz! A súlyos betegek újabb félelme Annak ellenére, hogy a családi kortörténettel rendelkező emberek a magas vérnyomás magasabb kockázatának vannak kitéve, a rendszeres testmozgás és a jó fizikai állóképesség jelentős mértékben csökkentheti ezt a kockázatot. ,A kutatás eredményei nagyon gyakorlatias üzenettel szolgálnak, mégpedig azzal, hogy már a nagyon reális, mérsékelt mozgás (heti 150 perc gyors séta) is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat, különösen azok esetében, akik a magas vérnyomás családi kortörténete miatt a rendellenesség magasabb kockázatának vannak kitéve” - számolt be az erről készített tanulmány vezetője, Robin Shook. A kutatás során 6300 jó állóképességű embert vizsgáltak 20 és 80 év között öt éven keresztül. Ezek az emberek a magas vérnyomás 34 százalékkal alacsonyabb kockázatának voltak kitéve, mint azok, akiknek családi kortörténetében szerepel ugyan a betegség, de fizikailag kevésbé jó állapotban vannak. Több mint 1500 résztvevőben alakult ki magas vérnyomás a kutatási időszakban. A jó fizikai állapot azonban a magas vérnyomás 42 százalékkal alacsonyabb kockázatával állt ösz- szefiiggésben, függetlenül a családi kortörténettől. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a rossz fizikai állapotú, és a családi kortörténetükben magas vérnyomással rendelkező személyek esetében 70 százalékkal magasabb volt a rendellenesség kockázata, mint a rendkívül jó állóképességű emberekben. Az edzettek körében a magas vérnyomás családi kortörténete csupán 16 százalékkal növelte a betegség kockázatát. Az Amerikai Szív Társaság legalább 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgást, például sétát javasol hetente ötször. (Medipress) Előlegezzük meg a bizalmat, és bízzunk benne, hogy a betegek félelme mihamarabb elmúlik, s a gyógyszertársaságok nem kényszerülnek új gyógyszereik szlovákiai klinikai vizsgálatát befejezni, hiszen ezzel számtalan súlyos beteg helyzete válna reménytelenebbé. B evált gyakorlat, hogy röviddel a regisztrálás előtt az új gyógyszert rászoruló betegeknek adják. Vagy ritka, vagy olyan betegségben szenvedőkről van szó, akik megkapták az adott pillanatban hozzáférhető legjobb gyógyszert, de nem javította állapotukat. Nemcsak a gyógyszertársaság, hanem elsősorban a beteg rendkívül sokat nyer azzal, hogy még a regisztráció előtt hozzájuthat a legújabb A klinikai vizsgálat olyan adatgyűjtési sorozatot jelent, amelynek során egy terápiás eljárást, készüléket vagy gyógyszert vizsgálnak meg a biztonságosság megállapítása vagy a minőség javítása érdekében. A vizsgálat minden esetben a résztvevő tudtával és beleegyezésével történik, és a klinikai próba minden esetben szigorú hatósági ellenőrzés alatt áll. Nem kerülhet ma gyógyszerként forgalomba olyan szer, amit klinikai vizsgálatban nem vizsgáltak. A gyógyszert akkor engedélyezik, ha gyógyszerhez. A gyógyszertársaság választja ki a betegeket, s a klinikai vizsgálat idején minden köl tséget fedez: beleértve a fokozott ellenőrzést és a szükséges kivizsgálásokat is. A jogbizonytalanságot az váltotta ki, hogy a gyógyszerekről és az egésza klinikai vizsgálatban a placebónál hatásosabbnak bizonyul. Az USA- ban Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalnak, FDA-nak (Food and Drug Administration), az EU- ban pedig EMEA-nak (European Medicines Agency) hívják azokat a szerveket, melyek szigorú szabályzatok alapján garantálják a vizsgálatok függetlenségét és szakmaiságát. A klinikai vizsgálatokat több fázisra osztják: ezek a pre-klinikai vizsgálatok, a nulladik fázis, valamint az elsőtől a negyedik fázisig tartó vizsgálatsorozatok. ségügyi segédeszközökről szóló 363/2011-es törvény egyik kitétele azt sugallja: a klinikai vizsgálatok megrendelője, ebben az esetben a gyógyszertársaság köteles a klinikai vizsgálatban részt vevő beteg kezelésének minden költségét fedezni. Ismeretes, hogy az Európai Unió minden országában ez a kötelesség csak a klinikai vizsgálattal kapcsolatos kiadásokra, nem pedig az egész kezelés költségeire vonatkozik. „Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyógyszertársaságok klinikai vizsgálataikat Szlovákián kívül akarják végezni - mondta Vladimír Halász, a Slovenský pacient polgári társulás igazgatótanácsának elnöke azon sajtótájékoztatón, amelyen a szóban forgó törvény módosítását sürgették. Természetesen ha nem Szlovákiában végzik a klinikai vizsgálatokat, az új gyógyszereket nem a szlovákiai beteg kapja. Ez a tény közvedenül veszélyezteti a súlyos és krónikus betegségben szenvedőket. A klinikai vizsgálatban való részvétel és a vizsgált új gyógyszer gyakran az utolsó reményt jelenti a páciensnek. Meghosszabbítja az életet, javítja az életminőséget, de ismertek olyan esetek is, amikor életet menten. Jelenleg új klinikai vizsgálatokat nem kezdenek Szlovákiában, némelyeket megszakították, s befejezték a betegek toborzását. Ez elsősorban a daganatos és szívbetegek, a reA törvény vitás részéről kérdeztük Kajtor Zsoltot, a Novartis Slovakia gyógyszertársaság vezérigazgatóját. „Társaságunk Szlovákiában jelenleg több mint 40 új gyógyszer klinikai vizsgálatát végzi, több mint 1500 beteg részvételével. Az, hogy a betegek bekapcsolódnak a klinikai vizsgálatok 2. és 3. szakaszába, gyakran meghosszabbítja az életet, illetve megnöveli az életminőség lényeges javításának esélyét. Új gyógyszer kutatása és kifejlesztése átlagosan 12 évig tart. A beteg számára, aki olyan betegségben szenved, amit pillanatnyilag nem tudunk kezelni, ez túl hosszú idő. A klinikai vizsgálatokban való részvételnek köszönhetően a páciens az újonnan felfedezett gyógyszert sokkal korábban tudja használni. Ezért is olyan fontos, hogy Szlovákiában kialakuljon az innovatív gyógyszerek klinikai vizsgálatához szükséges kedvező jogi környezet." umások és tüdőbetegek kilátásait rontja. A polgári társulás felszólította a kormányt, az egészségügyi minisztériumot és a parlamentet, hogy mielőbb módosítsa az említett törvény ide vonatkozó részét azért, hogy a gyógyszertársaságok továbbra is Szlovákiában végezzék új gyógyszereik klinikai vizsgálatát, új reményt adva a rászorulóknak, (kovács) » Mit kell tudni a klinikai vizsgálatokról MÁJUS UTOLSÓ NAPJA LEGYEN FÜSTMENTES A nikotin káros hatásai Nem csak a tüdőrákért felelős Köztudott, hogy a dohányzás tehető felelőssé a tüdőrákos megbetegedések többségéért — azt azonban eddig nem tudtuk, hogy a dohányfüst más szervek rákos megbetegedéseihez is vezethet. Amerikai kutatók a Nemzeti Egészségstatisztikai Központ adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a dohányfüst - és a passzív dohányzás — szerepe valószínűsíthető a vizsgált népességben a daganatos halálesetek több mint 70 %-áért. Elbutulást okoz Egy új tanulmány szerint- bár a nikotin rövid távon javítja a koncentrációs és a tanulási képességet, ez a függőség hosszabb idő után meggyorsítja a szellemi leépülést. A dohányzás károsítja a tüdőt és fokozza az érelmeszesedést, kevesebb oxigén jut az agyba. Előbb-utóbb elhalnak az agysejtek, néha nagyobb csoportokban. Néma infarktusok alakulhatnak ki, elsősorban a magasabb agyfunkció károsodik Séverine Sabia neves epidemiológus egy korábbi közleményében kimutatta, hogy a dohányosok már öt év után rosszabb pontszámot érnek el a kognitív tesztek során. Az új értékelés négy következtetésre vezetett Először: a dohányzás a kor előrehaladtával a megismerési képesség gyorsabb leépüléséhez vezet, ami dózisfüggő. Mennél több dobozzal szívnak, annál rosszabbak a teszteredmények Másodszor: Azok a dohányzók, akik életük középső szakaszában kitartó dohányosok voltak, minden, a megismerésre vonatkozó próbán rosszabbul teljesítettek. Harmadszor: Még tíz évvel is az utolsó cigaretta után romlanak az eredmények Mindenekelőtt a végrehajtási vagy a megértési funkciók érintettek Negyedszer: Feltehetően alulértékelik azt a tényt, hogy a dohányosok halálozási kockázata nagyobb vagy gyakrabban vonják ki magukat az utánkövetési vizsgálatok alól. Leszokni soha sem késő Szinte minden dohányos pontosan tisztában van azzal, milyen kárt okoz szenvedélye a szervezetének Azt azonban nem biztos, hogy mindenki tudja, a leszokás bármely életkorban csökkentheti a dohányzással összefüggő megbetegedések vagy az életminőség romlásának a kockázatát. Két, nemrégiben készült tanulmányból az derül ki, hogy a legnagyobb kockázatcsökkentés akkor érhető el, ha valaki fiatal korában hagyja abba, ám a későbbi leszokás is nagyon hasznos. A kutató szerint, ha valaki 35-45 évesen hagyja abba a dohányzást, ugyanolyan hosszú életre van esélye, mint annak, aki soha nem dohányzott.
