Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-28 / 122. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 28. Vélemény És háttér 5 A Malina-ügyből hat év után már nagyon nehéz kikecmeregnie a hatalomnak Csakazértis? Žák Malina Hedvig megve- retésével kapcsolatban újat írni majdnem lehetetlen. Sok oldalról sok minden jelent meg a sajtóban, a leírtak alapján ebben a pillanatban a bűnüldöző szervek húzzák a rövideb- bet, mert hatévalatt egy sima ügyben nem tudtak semmiféle eredményt felmutatni. LOVÁSZ ATTILA Megbocsátható lenne, a bűncselekmények esetében sokszor fordul elő, hogy a valóság (s hol vagyunk még az igazságtól?) egyszerűen nem deríthető ki, mert a kép nem áll össze. A demokratikus és szabad országokban a bíróságok ezért tartják be azt az alapelvet, hogy csak minden kétséget kizáró bizonyítékanyag esetében hoznak döntést. És még akkor is létezik tévedés. Hedvig ügyében azonban az ügyészség - úgy látszik - mindent bevet, hogy a szlovák bűnüldöző szervekből hülyét, az államból hiteltelen országot, politikai garnitúrájából pedig akamok rezsimet faragjon. A közvélemény szemében. A kormány helyében feltenném magamnak a kérdést, miért akarja a végrehajtó hatalmat - s talán az országot is - lejáratni egy állami szervezet, hiszen az, amiről a legújabb hírek szólnak, nem más, mint Szlovákia lejáratása. Nem kell különösebb lélekbúvár-tudomány ahhoz, hogy megértsük: a rendelkezésre álló tények alapján FELTÉTELEZHETŐ, milyen volt valaki lelkiállapota hat évvel ezelőtt. Ha már a hat évvel ezelőtti esetben is volt dolga a pszichiátriával vagy pszichológussal, nagy valószínűséggel FELTÉRKÉPEZHETŐ, milyen esetben milyen döntést HOZOTT VOLNA. De hogy Malma Hedvig müyen lelkiállapotban volt hat éve, hogy nem volt-e pl. pszichés beteg, azt ma megállapítani lehetetlen. Ha valaki ezt akarja elhitetni velünk, Atyaúristent játszik, az meg a pszichopata magatartás maga. Nincs az a szakember, aki most látva először egy pácienst, annak hat évvel ezelőtti akármilyét szakvéleményezhetné. A Malina-ügyből nagyon nehéz kikecmeregnie a hatalomnak. Hat év alatt nem lett meg a tettes, nem nyert bizonyítást, hogy Maiina Hedvignek motívuma lenne hazudni. A hatóságok semmi használhatót nem tettek le az asztalra. A híres ren dőrfőkapitány-belügyminiszt er-kormányfő összetételű sajtótájékoztató után (mintha legalábbis a kolumbiai drog- kartell főnökét kapcsolták volna le) - a Hedvig-ügy kommunikációs és nem nyomozati kérdés lett. Merthogy a bizonyítékok jelen állapota szerint egy következő pszichiátriai szakvélemény után nincs demokratikus bíróság, amely komolyan venné, hogy Maiina Hedvig hazudott, az biztos. Ha van, akkor viszont nincs független és szabad bíróság itthon, és nincs a világon az a demokratikus állam, amely üldöztetés címén ne adna Hedvignek menedékjogot. És nincs az az érv, amely hatására ne néznék Szlovákiát nem szabad országnak. A csakazértis szellemiségében az ügyészség most Hedviggel szemben ugyanúgy viselkedik, mint Timosenko ügyében az ukránok. Egy különbséggel: Timosenko valóban követett el jogsértést, amit Hedvignél még csak megközelítően sem tudtak valószínűsíteni. E kommunikációs csapdából a szlovák igazságszolgáltatási gépezet és az állam csak egy módon szabadulhat. Azt mond, amit akar, de a „spongyát rá” felkiáltással beismeri, ez nem ügy, ez nem megy, hagyjuk az egészet a jófenébe. Akkor talán elfelejti az ország, a közvélemény. Igaz, egy ember soha nem felejti el: Maiina Hedvig. De mivel fiatal és anya, és teljesen normális ember, a békesség kedvéért talán beletörődik. Minden más megoldás csak vegzálás. Sikané- ria, csicskáztatás. És lejáratás. De nem Hedviglejáratása. KOMMENTÁR A nem mazochista kormányról S1DO H. ZOLTÁN Egyre durvább hírek kerültek ki a népfront jelleget öltő fejlesztési és szolidaritási tanács egész héten át húzódott üléséről. Kiderült, a Fi- co-kormány nemcsak az igazán nyereséges, évente legalább 30 millió euró profitot elköny- velő cégeket akarja sújtani 23 százalékos társa- I sági adóval, hanem a teljes vállalkozói szférát. A magasabb, akár 25 százalékot elérő személyi jövedelem- adó határát is egyre lejjebb húzzák meg, jelenlegi ismereteink szerint a havi 2000 eurót keresőket is érintené. A jól teljesítő ágazatok legfontosabb szereplőit rendkívüli különadókkal lepik meg. Emellett szétdúlják a második nyugdíjpillért is, a befizetendő járulékok arányát a jelenlegi 9 százalékról várhatóan 5 százalékra viszik le, ami jó ugyan az államkasszának, ám annál rosszabb a több mint 1,4 millió pénztártagnak. Peter Kažimír pénzügyminiszter tegnap az egyik tévévitában azt mondta, nem vagyunk mazochisták, nem örülünk a körvonalazódó intézkedések meglépésének. E kijelentésével mélyen egyet lehet érteni. Valóban nem mazochisták, hiszen az államháztartási hiány kordában tartása érdekében elvárt közel 1,5 milliárd eurós megtakarítás fő terhét nem az állam vállalja magára, hanem nemes egyszerűséggel áthárítja a gazdaság motorjának számító vállalkozókra. A fizessenek a gazdagok jelszó ugyan tetszetős, azonban a tapasztalatok azt mutatják, előbb vagy utóbb az átlagember is megérzi, ha az eurózónában példátlan mértékű bankadó miatt drágulni kezdenek a hitelek, ha a magasabb társasági adó miatt visszaesnek a munkahelyteremtő beruházások. A pénzügyminiszter azzal védekezik, az Európai Unió átlagában 23,5 százalék a nyereségadó, míg nálunk csak 23 százalékra kúszik fel. Ezzel az érveléssel csupán az a gond, hogy Szlovákia gazdasági teljesítménye, életszínvonala még csak közelít az uniós átlaghoz, vagyis számunkra nem mérvadó a jóval magasabb belga vagy francia adókulcs. Nekünk azt kell figyelembe vennünk, hogy a visegrádi négyek csoportjában mi leszünk a legdrágábbak, a Baltikumról, Romániáról és Bulgáriáról nem is szólva. Mi a magasabb adóért cserébe nem adunk olyan jogbiztonságot, vállalkozóbarát környezetet, mint a már említett franciák vagy belgák. Ami pedig a nyugdíjpénztárak kivéreztetését illeti, kár előhozakodni a lengyel példával, ahol szintén jelentősen mérsékelték a 2. pillérbe jutó járulékok arányát. Északi szomszédunknál ugyanis ezzel párhuzamosan 67 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, mert tudják, ilyen kis befizetések mellett az öregségi nyugdíj is módfelett csekély lesz. Ám az átlagemberek őrangyalának szerepében tetszelgő Robert Fico és csapata ennél jóval képmutatóbb: majd csak 2016-tól, a következő választási ciklusban lebegteti a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését. A felsorolt intézkedések jövőre behúzhatják a kéziféket, az idén szerény, de dicséretes gazdasági növekedés 2013-ban megtorpanhat. Hiába, könnyebb az adókulcsokat tologatni, mint hatékonyabb adóbehajtó mechanizmust és olcsóbb államapparátust működtetni. A halálra korrumpált ország: a helléneknél egy megyei vezető simán el tudott könyvelni 800 ezer eurót el nem végzett közmunkákért A görögöknek kezd derengeni, mennyit is loptak a politikusaik MT1-F1GYELŐ A gazdasági bűnözők ellen létrehozott görög hatóság (SDOE) az utóbbi hat hónapban ötszáz politikai személyiség ellen indított vizsgálatot. A hír kemény fellépést sejtet a fehér- galléros bűnözők ellen, ám valójában a nyomozók még arra sem jogosultak, hogy betekintést nyerjenek a bankszámlákba - írta athéni beszámolójában a Die Welt. Az ötszázak listáján a politika és a közigazgatás minden szintje megtalálható: miniszterek, parlamenti képviselők, polgármesterek, megyei elöljárók, azok tanácsadói, helyi önkormányzatoknál dolgozó tisztviselők, pénztámokok, hivatalvezetők. Nem a kormány kezdeményezte az eljárások megindítását, a legtöbb esetben lakossági bejelentés nyomán kezdtek vizsgálódni. Amióta Akisz Co- hacopulosz korábbi védelmi minisztert pénzmosás vádjával bíróság elé állították, a görögöknek derengeni kezd, milyen hihetetlen mértékben a saját zsebükre gazdálkodtak politikusaik évtizedeken át. Cohacopulosz állítólag német hadiipari cégektől vett föl mesés kenőpénzeket (Görögország - a török fenyegetésre hivatkozva - éveken át a GDP aránytalanul nagy hányadát költötte fegyverekre és hadi- technikára). Például német tengeralattjárókkal szerelte föl haditengerészetét. A kenőpénzből a védelmi miniszter igazi „édes életet” engedhetett meg magának és (második) fiatal feleségének. A főváros előkelő negyedében álló villájuk berendezésére legalább 700 ezer eurót költöttek, A görög védelmi miniszter 3 3 ezer euróért vett ebédlőasztalt, gyerkszéket 1428 euróért - volt miből. ekkora értékben találtak számlákat a nyomozók. Csak az ebédlőasztal 33 ezer euróba került. A gyerekszoba csillárját 1267, egy gyerekszéket 1428 euróért vett a miniszteri házaspár. Két bőrfotel ára összesen 30 800 euróra rúgott, a nappaliban elhelyezett két kanapé 34 900 euróba került. Ilyen számok hallatán nem csoda, ha a görögök zsebében kinyílik a bicska, és a SDOE honlapjára százszámra érkeznek a feljelentések és lakossági bejelentések. Újdonság, hogy a hatóság utána is jár a bejelentéseknek. Első lépésként összehasonlítja a gyanúsítottak adóbevallását az általuk bejelentett ingatlan és ingó vagyonnal, és az említett 500 esetben jelentős eltérésekre derült fény. A bevallott jövedelemből nem futhatta a feltüntetett vagyonra, vagyis a politikusnak más, eltitkolt jövedelme is volt. Ekkor következik a második lépés: a bánk- számlák ellenőrzése. Ehhez azonban hatósági engedélyre van szükség, amelyre egyelőre hiába várnak a nyomozók. Ez az oka annak, hogy többnyire elkeseredetten nyilatkoznak a sajtónak, s úgy érzik, hogy a kormány cserben hagyja őket. A gazdasági bűncselekményeket vizsgáló ügyosztályt létrehozásakor 1500 főre tervezték, de csak ezren dolgoznak itt. A korrupció és a gazdasági bűncselekmények elleni harc elvben a fő prioritások közé tartozna a szinte halálra korrumpált balkáni országban, ám a SDOE eddig csak ígéreteket kapott. A kormány hónapokkal ezelőtt azt ígérte, hogy 200 fővel feltölti a létszámot. Hogy mennyire korruptak a megyei és települési önkormányzatok, jól mutatja néhány napvilágra került ügy. Szaloniki kormányzója, Pa- najotisz Pszomiadisz állítólag 800 ezer eurót könyvelt el közmunkák elvégzésére - ám azok csak papíron valósultak meg. A korrupt kormányzót azzal gyanúsítják, hogy személyesen is köze van a helyi hitelmaffiához. Korábban ugyanis tanácsadóként foglalkoztatta Nikosz Kaszimatiszt, aki az év elején országos ismertségre tett szert. Neve az első között szerepelt a „szégyenlistán”, amely a legnagyobb stűű adócsalókat sorolta fel. Kaszima- tisz 952 millió euró adóhátralékot halmozott fel...- Látom, sikerült magad benyalni a bidéfejlesztési minisztériumba!
