Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-04 / 103. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 4. Régió 5 Mégsem írnak ki pályázatot - nyugdíjas korú vezetők állnak egyes megyei intézmények élén Maradnak a régi igazgatók Nagyszombat. A közeljövőben nem írnak ki versenypályázatot a megyei fenntartású intézmények igazgatói posztjára. B. JUHOS MELINDA Nagyszombat megyéhez tizennyolc különböző kulturális intézmény (múzeum, galéria, stb.) valamint huszonegy szociális intézmény tartozik. Vannak intézmények, ahol az igazgatók már több mint tizenöt éve ülnek az igazgatói székben bármiféle versenypályázatás nélkül. Nem egészen két évvel ezelőtt a megye elnöke, Tibor Mikuš még úgy tájékoztatta a képviselőket, még abban az évben, 2010 végén kiírják azokra az igazgatói pozíciókra a versenypályázatot, ahol az igazgatókat a megyék létrejötte előtt (2002) nevezték ki. Akkor a megye ezt a döntést azzal indokolta, szeretnék hatékonyabbá tenni az egyes intézmények működését. A pályázatokat elbíráló bizottság a hivatal munkatársaiból, a megye alelnökéből, az ületékes bizottságok tagjaiból, vagy az adott régió képviselőiből állt volna össze. Röviddel ezután a megye elnöke már óvatosabban nyilatkozott és azt mondta, nem akarják stressznek kitenni az igazgatókat, éppen ezért csak a munkájuk értékelésére került sor. Ennek eredményeként 33 régi igazgató maradhatott a posztján. Patrik Velšictôl, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat szóvivőjétől megtudtuk, jelenleg a közel negyven intézmény közül 33 élén áll olyan vezető, aki már több mint öt éve tölti be pozícióját, közülük tízen nyugdíjas korúak. „Mivel nem váltották le az igazgatókat, nem volt szükség verseny- pályázatok kiírására. A törvény értelmében az üres vezetői posztokra minden esetben versenypályázatot hirdet a megye. Az igazgatók munkáját a megyei önkormányzat osztályvezetői értékelik a belső értékelési mutatók szerint” - adott kitérő választ kérdésünkre a szóvivő azzal kapcsolatban, miért maradt évek óta minden a régiben. Kérdésünkre, hogy milyen módon üresedik meg egy olyan poszt, amelyet több mint tíz éve ugyanaz a nyugdíjas korú személy tölt be, annyit mon- .dott, ha az igazgató nem jól látja el a feladatát, a megye elnöke javasolhatja a képviselő-testületnek az intézményvezető leváltását. A Galántai járásban a kulturális intézmények közül a Honismereti Múzeum igazgatója, Keppert József a legrégebben (1999) kinevezett igazgató, őt követi Knapp Margit, a Galántai Népművelési Központ vezetője (1999), a Dunaszerdahelyi járásból pedig Zsigmond Tibor, a Csallóközi Múzeum igazgatója, aki több mint tizenhárom éve vezeti az intézményt. A szociális létesítmények vezetői között akad, aki már több mint tizenöt éve áll az intézmény élén. A kassai magyar óvoda egy tonna műanyag kupakot ajánlott fel Jakubík Tamáskának Országos összefogás az ipolyszalkai kisfiúért GULYÁS ZSUZSANNA Ipolyszalka/Párkány. Az egész ország összefogott az ipolyszalkai Jakubík Tamáska ügyében. A kilencéves kisfiú szülei két hónapja kupakgyűjtési akciót hirdettek, amelynek bevételét járókeret vásárlás ára fordították volna. „Egy fiatal, Párkány környéki vállalkozó jóvoltából Tamáska a múlt héten megkapta azt a speciális járókeretet, amelynek segítségével önállóan mozoghat” - mondta Jakubík Ildikó, Tamáska édesanyja. Időközben az ország minden részéről érkeztek műanyagkupakokkal teli csomagok, ezért a szülők úgy döntöttek, a kupakok árából tolókocsit vesznek a kisfiúnak. Jakubík Tamáska koraszülöttként, 960 grammal jött világra. Három hónapot töltött inkubátorban, miközben kétszer leállt a szíve. A második szívleállásnál agyvérzést kapott, az oxigénhiány miatt testének bal oldala lebénult. A fejlesztő foglalkozásoknak és tornának köszönhetően megtanult ülni, de önálló mozgásra nem képes. Szeptembertől hetente egyszer iskolába jár. Ajá- rókeretnek köszönhetően a következő tanévtől több időt tölthet kortársaival. „Tamáska nagyon szeret iskolába járni. Megható az a szeretet és törődés, amely a párkányi speciális iskolában körülveszi” - nyilatkozott Jakubík Ildikó. Egy fiatal, Párkány környéki vállalkozó jóvoltából T amáska a múlt héten megkapta a speciális járókeretet. A párkányi szabadidőközpont - az AVE Štúrovo a. s. vállalat támogatásával - minden évben kupakgyűjtési akciót szervez a város óvodáinak és iskoláinak. Idén úgy döntöttek, az összegyűjtött kupakokat Jakubík Tamáskának ajánlják fel. „Mindig bekapcsolódunk a versenybe. Diákjaink kitűnnek tenni vágyásukkal, így tavaly mi lettünk az elsők. Idén úgy határoztunk, hogy nem veszünk részt a versengésben, és a kupakokat Tamáskának ajánljuk fel. Hatalmas meglepetés volt, amikor az eredményhirdetésnél az AVE vezetősége bejelentette, hogy az összes kupakot Tamáskának ajánlja fel. Az óvodák és iskolák által összegyűjtött kupakok súlya közel 1400 kilogramm volt. Ezt az AVE további 1200 kilogramm műanyag kupakkal toldotta meg” - tájékoztatta lapunkat Botlík Jolán, a párkányi speciális iskola igazgatója. Tóth Mária, a zselízi gimnázium tanára a zselízi intézményeket mozgósította. „Alig két hát alatt tízzsáknyi kupakot gyűjtöttek össze Tamáska javára. A komáromi speciális iskola is jelezte, hogy kupakgyűjtést hirdetett” - mondta Botlík Jolán. „Megható az az odafigyelés és összefogás, amit az elmúlt hetekben tapasztaltunk. Szinte naponta érkeznek kupakokkal teli csomagok magánszemélyektől az ország minden szegletéből. A napokban a bú- csi óvodások is hoztak kilenc zsák kupakot” - mondta Tamáska édesanyja. Tamáska történetét olvasván a kassai magyar óvoda is gyűjtést szervezett. Egy tonna kupakot Tamáska a fejlesztő foglalkozásoknak és tornának köszönhetően megtanult ülni, de nem tud önállóan mozogni (Képarchívum) gyűjtöttek össze. „Sajnos önerőből nem tudjuk megoldani ekkora mennyiségű kupak elszállítását. Hálásak lennénk, ha valaki segítene ebben” - jegyezte meg Jakubík Ildikó. A csapat a párkányi alapiskolában tett látogatáskor (A szerző felvétele) Már óvodás korban el kellene kezdeni A társulás fő célja a sérült fiatalok integrálása GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. 1997-től működik Párkányban a mentálisan sérült fiatalokat és családjukat segítő társulás. A fogyatékossággal élő gyerekeknek és családjuknak nyújtott erkölcsi támogatás mellett egyik fő céljuk a fiatalok integrálása. A szervezetnek nemcsak párkányi, hanem kőhídgyar- mati és zselízi tagjai is vannak. Szűcs Teréz, a társulás elnöke a tanácsadás mellett fontosnak tartja a korai rehabilitációt is. „Már óvodás korban el kell kezdeni a mentálisan sérült gyerekek integrációját az egészségesek társadalmába. Fiam Down-szindrómás, de a környéken nem találtunk olyan intézményt, amely befogadta volna. Ezért néhány éve Párkányban óvodát nyitottunk a fogyatékkal élő gyerekek számára. Ez az intézmény sajnos megszűnt. Fiam az óvoda után iskolába nem járt, felmentést kapott. Most a törvény kötelezővé teszi az iskola- látogatást a mentálisan sérült gyerekeknek is, amit nagyon jónak tartok az integráció szempontjából is” - mondta Szűcs Teréz. A mentálisan sérülteket támogató társulásnak Párkányban 25 tagja van. „Hetente háromszor találkozunk. Hétfőn tanulgatunk, szerdán kézműves foglalkozásokat tartunk, péntekenként szórakozunk, énekelgetünk. A város önkormányzata mellett sok önkéntes is segíti tevékenységünket. Hajtman Kornélia nyugdíjas pedagógus nagy türelemmel és szakértelemmel foglalkozik a gyerekekkel” - nyilatkozott a társulás elnöke. A 18 éves, mozgáskorlátozott Kara Mária is látogatja a csoportot. „Szeretünk ide járni, hétfőnként Marika tartja az angolórákat” - jegyezte meg Kara Mónika, a lány édesanyja. ,A napokban meghívást kaptunk a Párkányi Ady Endre Alapiskolába. A gyerekeket nagyon felvillanyozta a hír. Míg Marika és Zsuzsika öregdiákként járta végig az osztály- termeket, a többiek élvezettel próbálgatták a különféle tornaeszközöket” - jegyezte meg Szűcs Teréz. A párkányi iskola egy spanyol, egy török és egy lengyel iskolával közösen vesz részt a Legyél egy jobb világ hőse elnevezésű projektben. „Felvettük a kapcsolatot a lelédi nyugdíjasotthonnal és a párkányi gyermekotthonnal is. Tanulóinkat szeretnénk rávezetni, hogy segítsenek, önkéntesked- jenek. A kapcsolatteremtés mellett kiváló lehetőség ez a tapasztalatszerzésre és saját korlátáink, lehetőségeink megtapasztalására is” - fogalmazott ezzel kapcsolatban Himmler Zsófia, a párkányi alapiskola igazgatóhelyettese. Az esetek többsége a városban szórakozó fiatalok számlájára írható - komoly anyagi tehertételt jelenthet a városnak a megrongált tárgyak pótlása Kampány indult Dunaszerdahelyen a vandalizmus megfékezéséért LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Komoly gondokat okoz a városban a vandalizmus terjedése, ami jórészt a hétvégeken Dunaszerdahelyen szórakozó fiatalok rovására írható. Az utóbbi időben számos közlekedési táblában és biztonsági berendezésben, szeméttároló edényben és köztéri berendezésben tettek kárt a rongálok. A dunaszerdahelyi Városi Rendőrség statisztikái szerint egy-egy hétvégén 5-20 útjelző tábla, illetve legalább tucatnyi szemétkuka látja a vandálok ténykedésének kárát, minden hétvégén leég legalább egy műanyag szeméttároló konténer is. Csatornafedelek, a fák tövénél elhelyezett öntvény védőrácsok tűnnek el, és jelentős kár keletkezik a közterületeken kiültetett dísznövényekben, facsemetékben. A rongálok egyre gyakrabban „intéznek támadást” az útkereszteződésben kihelyezett biztonsági tükrök, valamint a köztéri világítótestek ellen is. Míg egy- egy tükör pótlása a városi hivatal közlése szerint mintegy 330 euróba kerül, a világítóoszlopok esetében ez az összeg 4-500 euróra rúghat. Az anyagi károkat mérsék- lendő indított kampányt a város a vandalizmus megfékezésére. Dunaszerdahely több pontján kétnyelvű, „Védjük meg közös értékeinket” feliratú óriáspla- kátokjelentekmeg, amelyek arra hívják fel a figyelmet: a lakosok a Városi Rendőrség 159-es számán a nap 24 órájában bejelentést tehetnek, ha rongálást észlelnek. Ezen a számon lehet bejelentést tenni abban az esetben is, ha tiltott helyen helyez el valaki hulladékot. Jóllehet a város az utóbbi években komoly összeget fordított térfigyelő kamerák felszerelésére és üzemeltetésére, de a vandálok nagyon jól tudják, melyek azok a helyek, amelyeket már nem pásztáznak a kamerák. A kampány egyik plakátja Dunaszerdahelyen - ha rongálást lát, hívja a 159-etl (A szerző felvétele)
