Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-24 / 119. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com Kizárják a jogsértőket London. Nagy-Britan- nia nem engedélyezi a londoni olimpián való részvételt azoknak a kül­földi vezetőknek, akik megsértik az emberi jogo­kat. Jeremy Brown külügyi államtitkár bejelentésére egy nappal azután került sor, hogy Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök közöl­te: szívesen részt venne a londoni olimpián, ám Nagy-Britannia nem akar­ja őt fogadni. (MTI) Csapás Timosenkónak Kijev. Az ukrán parla­ment elutasította, hogy napirendre vegye a bünte­tő törvénykönyv és eljárási kódexének módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy fogva tartottak - kö­zöttük Julija Timosenko volt kormányfő - külföldön részesülhessenek orvosi kezelésben. Kormánypárti honatyák szerint igazság­talan lenne, hogy az állam elítéltek külföldi gyógyítá­sát fizesse, amikor arra sincs pénze, hogy súlyosan beteg embereket gyógyít- tasson külföldön. (MTI) 33 évet kapott az orvos Iszlámábád. Harminc- három évi börtönre ítélték Pakisztánban azt az orvost, aki segített az amerikai CIA- nek Oszama bin Laden rej­tekhelyének feltárásában. Sakil Afridit hazaárulással vádolták, mert egy hamis ol­tási kampány során segített a CIA-nek DNS-mintákat venni az al-Kaida-vezér ab- botábádi házának lakóitól, hogy ellenőrizzék, bin La­den ott tartózkodik-e. Nem sokkal később egy amerikai kommandó tagjai végeztek binLadennel. (MTI) Demokrácia Putyin-módra Moszkva. Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök tegnap azt mondta, támogatja az el­lenzék által vitatott, és az alsóházban előző nap - el­ső olvasatban - megszava­zott törvényjavaslatot, amely szerint kétszázszo­ros pénzbüntetéssel sújt­hatok azok, akik a hatósá­gok által nem engedélye­zett tüntetésen vesznek részt. Putyin szerint ez a törvény megvédi az orosz polgárt a radikálisoktól, tehát: a demokráciát védi. A kormányzó párt-képvise­lői a május 6-án Moszkvá­ban Milliók menete elne­vezéssel tartott, a tüntetők és a rendőrség összecsapá­sával végződött tiltakozó akció után álltak elő a szi- gorításijavaslattal. (MTI) Még nincs új alkotmány, ezért egyelőre az sem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő Sorsfordító elnökválasztás kezdődött Egyiptomban ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Az egyiptomiaknak, akik fölött a történelem során fá­raók, szultánok, királyok és ka­tonatisztek uralkodtak, most először van lehetőségük arra, hogy megválasszák vezetőjüket. A tegnap kezdődött elnökvá­lasztás az arab tavasz meghatá­rozó eseménye, aggodalommal vegyes érdeklődéssel figyelik Iz­raelben, Amerikában és általá­ban a fejlett vüágban. Rengeteg a kérdőjel, a győztes személyétől függetlenül is. Demokratikus lesz-e a választás? Belenyugsza­nak-e majd a végeredménybe az egyiptomi társadalom meghatá­rozó csoportjai? Megórzi-e Kai­ró a stabilitást a Közei-Keleten? A Hoszni Mubarak<lnök bu­kása után 15 hónappal kezdő­dött első fordulója kétnapos, ma folytatódik a voksolás, a máso­dik fordulót pedig június 16-án és 17-én tartják, persze akkor, ha az elsőben a 12 induló egyike sem szerez abszolút többséget. Ennek igen kicsi a valószínűsége a majd 90 müliós országban, hi­szen a voksolás előtti utolsó ada­tok szerint az 50 millió szavazás­A nemzetközileg legismertebb elnökjelölt Amr Musza, Mubarak egykori külügyminisztere, az Arab Liga volt főtitkára. Kairóban már a voksolás kezdete előtt sorok alakultak ki több szavazóhely előtt. A voksolás első áldozata egy rendőr volt, akkor halt meg, amikor két jelölt hívei között lövöldözés tört ki. (TASR/AP-felvétel) ra jogosultnak a negyven száza­léka még nem döntötte el, hogy kit támogasson. Elemzők szerint a 12-ből öt je­löltnek van esélye arra, hogy to­vábbjusson a 2. fordulóba: Ah­mad Safíknak (Mubarak utolsó miniszterelnöke), Amr Múszá­nak (korábbi külügyminiszter, az Arab Liga volt főtitkára), Ab- del-Moneim Abul Futúhnak (mérsékelt iszlamista), Moha­med Morszinak (Muzulmán Testvériség) és a fiatalok köré­ben nagy népszerűségnek ör­vendő Hamdín Szabáhinak (nasszerista baloldali). Az or­szágot Mubarak bukása óta irá­nyító katonai tanács arra szólí­totta fel az egyiptomiakat, hogy tömegesen menjenek el szavaz­ni, s azt ígérte, a voksolás száz százalékig átlátható lesz. Óva in­tett ugyanakkor a közrend mindennemű megsértésétől. A tábornokok - akiket sok bírálat ért a tiltakozásokkal és erőszak­kal kísért átmeneti időszakban - kötelezték magukat arra, hogy június végéig átadják a hatalmat az új államfőnek. De: a bizonytalanságot erősí­ti, hogy még mindig nincs új al­kotmány, ezért egyelőre az sem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő. Sok jel utal arra, hogy a hatalmat gyakorló tábornokok az ígéretek ellenére egyáltalán nem akarják feladni kiváltságaikat. Néhány jelölt már célozgatott rá: ha az eredmény nem felel meg a várakozásaiknak, tör­vénytelennek nyilvánítják a vá­lasztást, ami újabb tiltakozáso­kat és erőszakot vonna maga után. Riasztó adat: a megkérde­zett egyiptomiak 61 százaléka a vallás politikában betöltött szerepét tekintve a szaúdi pél­dát tartja jobbnak a török be­rendezkedéssel szemben, és mindössze 17 százalék véleke­dik úgy, hogy a törökországi rendszerhez hasonlóra lenne szükség. (MTI, NOL, ú) Uniós igény: növekedés, foglalkoztatottság, pénzügyi szigor Csak az világos, miben nem értenek egyet Akár meg is egyezhetne Irán a hatokkal Javaslatra javaslat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tabuk nélküli, nyüt és kötetlen csúcsta­lálkozót tartott tegnap este - munkavacsora ke­retében - az unió 27 ál­lam- és kormányfője. A fő jelszó a növekedés volt, vagyis az új francia elnök elképzelései hát­térbe szorították a mer- keli szigort. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament dél­után megszavazta azt a jelen­tést, amely támogatja a pénz­ügyi tranzakciókra kivetett ille­ték uniós bevezetését. Anni Po- dimata jelentéstevő azt mondta, az EP ezzel határozott jelzést kí­vánt küldeni az esti csúcs részt­vevőinek. Az EU-tagországok megosztottak a Tobin-adó né­ven is ismert illeték egységes be­vezetését illetően. Az EBjavasla- ta szerint 0,1, illetve 0,01 száza­lékos illetékről lenne szó, tranz­akciótól függően. Pár órával korábban, kedden este az EP plenáris ülésének vitá­jában a képviselők a növekedési szempontokat az eddiginél hangsúlyosabban kiemelő uniós stratégiát sürgettek. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, az EB „a gazdasági fellendülés szempontjából katalizátorként tekint a növekedés ösztön­zésére”. Az esti csúcs házigazdá­ja, Herman Van Rompuy, az Eu­rópai Tanács elnöke szerint a fő téma: miként lehetne lendületet adni a növekedésnek és a foglal­koztatásnak szerte az EU-ban úgy, hogy kitartanak a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti re­formok folytatása mellett is. A német jegybank egyik jelen­tése épp tegnap nevezte „kiug­róan aggasztónak” a görög hely­zetet, a bajor CSU vezető politi­kusai pedig azt fejtegették, hogy Athénnak mindenképpen tá­voznia kell az eurózónából, ha a június 17-i választásokon a meg­szorításokat ellenző pártok győznek. A görög helyzet termé­szetesen az esti munkacsúcson is slágertéma volt, de bármiféle döntésre csak a június végi ren­des EU-csúcson - a görög vokso­lás után-lehetszámítani. Megfigyelők elsősorban a fel­lendülés finanszírozásával kap­csolatos témákban vártak élénk vitát. Az egyik központi kérdés ebből a szempontból az euró- kötvények témája lehet, amely utat nyithat az adóssághelyzet uniós megközelítésű rendezé­sére (az államadósságok leg­alább részleges kölcsönössé té­telére, „közösítésére”). Az eu­róövezeti országok álláspontja ez ügyben eltérő, a két megha­tározó tagállam, Franciaország és Németország között is nagy a vita.(MTI, TASR, ú) Bagdad. Érdekes ajánlato­kat tett a BT öt állandó tagjából és Németországból álló hatos csoport Iránnak tegnap Bag­dadban, ahol a felek Teherán atomprogramjáról tárgyaltak. Ezt Catherine Ashton uniós külügyminiszter szóvivője kora délután közölte. Michael Mann részleteket nem említett. A Le Monde francia napilap értesülései sze­rint a Nyugat azt vátja, hogy Irán függessze fel az urándúsí­tást, adja át 140 kilogrammos, 20 százalékos dúsítású készle­tét, és működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia­ügynökséggel (NAÜ). Cserébe felülvizsgálhatnák az iszlám köztársaság olajexportját sújtó, július 1-jétől életbe lépő bünte­tőintézkedéseket, és technikai segítséget nyújtanának a bu- sehri atomerőmű üzemelteté­sében. Mann szerint még korai len­ne végső megegyezésről be­szélni, hiszen egyelőre csak tárgyalások zajlanak. „Remél­jük, hogy megtörténik az előre­lépés, de a dolgokat nem lehet egyetlen éjszaka alatt megoldani” - hangsúlyozta. Eközben az iráni küldöttség egyik, névtelenséget kérő tagja azt emelte ki: Teherán ragasz­kodik eddigi álláspontjához, azaz elvárja, hogy a megbeszé­lések alapja az atomsorompó- szerződés, a fokozatosság és a kölcsönösség legyen, amint ebben korábban Isztambulban megállapodtak. Ezen elvek mentén az iszlám köztársaság egy ötpontos ellen­javaslatot tett a nagyhatal­maknak, s még tegnap estére választ is várt tőlük. „Az ismer­tetett (nyugati) elképzelések azt mutatják, hogy a másik fél sikertörténetet kovácsolna Bagdadból” - vélte Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva. Figyel­meztetett, hogy Irán nem en­ged a nyomásnak és a megfé­lemlítésnek. Tegnap kora este mindenki bízott a megegyezésben. Ezt azonban akadályozhatja, hogy mindkét fél úgy látja, a másik térfelén pattog a labda. A tár­gyalások ma is folytatódnak. Nem sikerült kieresztenie a futóműveket Orosz gép balesete MTl-HÍR Rasztánt lövik a kormánycsapatok - Moszkva az ellenzéket kárhoztatja Szíria nagyon megsínyli a szankciókat Prága. Hat katona súlyosan megsérült, amikor leszállás köz­ben balesetet szenvedett egy An­tonov AN-30B típusú orosz ka­tonai gép a közép-csehországi Čáslav repülőterén. Eredetileg 19 sérültről szólt a hír, de mint később kiderült, a sérülteket többször írták be a jegyző­könyvbe, így történt a tévedés. A cseh hadsereg vezérkari főnök­sége szerint a hat sérült közül öten oroszok, egy pedig cseh. Az orosz gép a Nyitott Égbolt (Open Sky) program keretében végzett megfigyelő repülést és készített felvételeket Csehország felett. A fedélzeten 14 orosz és kilenc cseh katona tartózkodott. Le­szálláskor a gép elhagyta a le­szállópályát, füves területre fu­tott, majd kigyulladt és ketté­tört. A baleset okait vizsgálják. Valószínű, hogy a pilótának nem sikerült kieresztenie a futómű­vet, így a gép a hasán landolt. összefoglaló Damaszkusz/Moszkva. Szaf- jan Allav szír olajipari miniszter tegnap beismerte, a szankciók eddig 3 milliárd eurós kárt okoz­tak Szíriának, viszont az EU-t és az USA-t okolta a szír emberek nehéz helyzetéért, az egyre nö­vekvőélelmiszer- és olajárakért. Eközben a kormányhadsereg tegnap is szünet nélkül folytatta a Rasztán elleni tüzérségi táma­dást. Rasztánban állítólag szá­mos lázadóvezér tartózkodik. A hadsereg által körülvett és szin­te teljesen elnéptelenedett vá­rost a hadsereg több hónapja próbálja ismét az ellenőrzése alá vonni. A Szíriái Szabad Hadse­reg tagadta, hogy ők raboltak volna el 13 libanoni síita zarán­dokot Szíriában. Ellenzéki veze­tők elítélték az emberrablást, és nem zárták ki, hogy Bassár el- Aszad elnök rendszere áll az in­cidens mögött. Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszter tegnap azt állítot­ta, a szíriai ellenzéki erők és tá­mogatóik durván megsértik az ENSZ Bt határozatát. Közölte, hogy Moszkva folyamatosan az Annan-terv végrehajtására szó­lítja fel Damaszkuszi. „Nem le­het azonban egy kapura játsza­ni. A kormánytól elvárják, hogy feltétel nélkül hajtsa végre a tervben foglaltakat, az ellenzé­ket viszont a fegyveres provoká­ciók folytatására buzdítják” - hangoztatta Lavrov. (MTI,ú)

Next

/
Thumbnails
Contents