Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-24 / 119. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com Kizárják a jogsértőket London. Nagy-Britan- nia nem engedélyezi a londoni olimpián való részvételt azoknak a külföldi vezetőknek, akik megsértik az emberi jogokat. Jeremy Brown külügyi államtitkár bejelentésére egy nappal azután került sor, hogy Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnök közölte: szívesen részt venne a londoni olimpián, ám Nagy-Britannia nem akarja őt fogadni. (MTI) Csapás Timosenkónak Kijev. Az ukrán parlament elutasította, hogy napirendre vegye a büntető törvénykönyv és eljárási kódexének módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy fogva tartottak - közöttük Julija Timosenko volt kormányfő - külföldön részesülhessenek orvosi kezelésben. Kormánypárti honatyák szerint igazságtalan lenne, hogy az állam elítéltek külföldi gyógyítását fizesse, amikor arra sincs pénze, hogy súlyosan beteg embereket gyógyít- tasson külföldön. (MTI) 33 évet kapott az orvos Iszlámábád. Harminc- három évi börtönre ítélték Pakisztánban azt az orvost, aki segített az amerikai CIA- nek Oszama bin Laden rejtekhelyének feltárásában. Sakil Afridit hazaárulással vádolták, mert egy hamis oltási kampány során segített a CIA-nek DNS-mintákat venni az al-Kaida-vezér ab- botábádi házának lakóitól, hogy ellenőrizzék, bin Laden ott tartózkodik-e. Nem sokkal később egy amerikai kommandó tagjai végeztek binLadennel. (MTI) Demokrácia Putyin-módra Moszkva. Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök tegnap azt mondta, támogatja az ellenzék által vitatott, és az alsóházban előző nap - első olvasatban - megszavazott törvényjavaslatot, amely szerint kétszázszoros pénzbüntetéssel sújthatok azok, akik a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésen vesznek részt. Putyin szerint ez a törvény megvédi az orosz polgárt a radikálisoktól, tehát: a demokráciát védi. A kormányzó párt-képviselői a május 6-án Moszkvában Milliók menete elnevezéssel tartott, a tüntetők és a rendőrség összecsapásával végződött tiltakozó akció után álltak elő a szi- gorításijavaslattal. (MTI) Még nincs új alkotmány, ezért egyelőre az sem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő Sorsfordító elnökválasztás kezdődött Egyiptomban ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Az egyiptomiaknak, akik fölött a történelem során fáraók, szultánok, királyok és katonatisztek uralkodtak, most először van lehetőségük arra, hogy megválasszák vezetőjüket. A tegnap kezdődött elnökválasztás az arab tavasz meghatározó eseménye, aggodalommal vegyes érdeklődéssel figyelik Izraelben, Amerikában és általában a fejlett vüágban. Rengeteg a kérdőjel, a győztes személyétől függetlenül is. Demokratikus lesz-e a választás? Belenyugszanak-e majd a végeredménybe az egyiptomi társadalom meghatározó csoportjai? Megórzi-e Kairó a stabilitást a Közei-Keleten? A Hoszni Mubarak<lnök bukása után 15 hónappal kezdődött első fordulója kétnapos, ma folytatódik a voksolás, a második fordulót pedig június 16-án és 17-én tartják, persze akkor, ha az elsőben a 12 induló egyike sem szerez abszolút többséget. Ennek igen kicsi a valószínűsége a majd 90 müliós országban, hiszen a voksolás előtti utolsó adatok szerint az 50 millió szavazásA nemzetközileg legismertebb elnökjelölt Amr Musza, Mubarak egykori külügyminisztere, az Arab Liga volt főtitkára. Kairóban már a voksolás kezdete előtt sorok alakultak ki több szavazóhely előtt. A voksolás első áldozata egy rendőr volt, akkor halt meg, amikor két jelölt hívei között lövöldözés tört ki. (TASR/AP-felvétel) ra jogosultnak a negyven százaléka még nem döntötte el, hogy kit támogasson. Elemzők szerint a 12-ből öt jelöltnek van esélye arra, hogy továbbjusson a 2. fordulóba: Ahmad Safíknak (Mubarak utolsó miniszterelnöke), Amr Múszának (korábbi külügyminiszter, az Arab Liga volt főtitkára), Ab- del-Moneim Abul Futúhnak (mérsékelt iszlamista), Mohamed Morszinak (Muzulmán Testvériség) és a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Hamdín Szabáhinak (nasszerista baloldali). Az országot Mubarak bukása óta irányító katonai tanács arra szólította fel az egyiptomiakat, hogy tömegesen menjenek el szavazni, s azt ígérte, a voksolás száz százalékig átlátható lesz. Óva intett ugyanakkor a közrend mindennemű megsértésétől. A tábornokok - akiket sok bírálat ért a tiltakozásokkal és erőszakkal kísért átmeneti időszakban - kötelezték magukat arra, hogy június végéig átadják a hatalmat az új államfőnek. De: a bizonytalanságot erősíti, hogy még mindig nincs új alkotmány, ezért egyelőre az sem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő. Sok jel utal arra, hogy a hatalmat gyakorló tábornokok az ígéretek ellenére egyáltalán nem akarják feladni kiváltságaikat. Néhány jelölt már célozgatott rá: ha az eredmény nem felel meg a várakozásaiknak, törvénytelennek nyilvánítják a választást, ami újabb tiltakozásokat és erőszakot vonna maga után. Riasztó adat: a megkérdezett egyiptomiak 61 százaléka a vallás politikában betöltött szerepét tekintve a szaúdi példát tartja jobbnak a török berendezkedéssel szemben, és mindössze 17 százalék vélekedik úgy, hogy a törökországi rendszerhez hasonlóra lenne szükség. (MTI, NOL, ú) Uniós igény: növekedés, foglalkoztatottság, pénzügyi szigor Csak az világos, miben nem értenek egyet Akár meg is egyezhetne Irán a hatokkal Javaslatra javaslat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tabuk nélküli, nyüt és kötetlen csúcstalálkozót tartott tegnap este - munkavacsora keretében - az unió 27 állam- és kormányfője. A fő jelszó a növekedés volt, vagyis az új francia elnök elképzelései háttérbe szorították a mer- keli szigort. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament délután megszavazta azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték uniós bevezetését. Anni Po- dimata jelentéstevő azt mondta, az EP ezzel határozott jelzést kívánt küldeni az esti csúcs résztvevőinek. Az EU-tagországok megosztottak a Tobin-adó néven is ismert illeték egységes bevezetését illetően. Az EBjavasla- ta szerint 0,1, illetve 0,01 százalékos illetékről lenne szó, tranzakciótól függően. Pár órával korábban, kedden este az EP plenáris ülésének vitájában a képviselők a növekedési szempontokat az eddiginél hangsúlyosabban kiemelő uniós stratégiát sürgettek. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, az EB „a gazdasági fellendülés szempontjából katalizátorként tekint a növekedés ösztönzésére”. Az esti csúcs házigazdája, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerint a fő téma: miként lehetne lendületet adni a növekedésnek és a foglalkoztatásnak szerte az EU-ban úgy, hogy kitartanak a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is. A német jegybank egyik jelentése épp tegnap nevezte „kiugróan aggasztónak” a görög helyzetet, a bajor CSU vezető politikusai pedig azt fejtegették, hogy Athénnak mindenképpen távoznia kell az eurózónából, ha a június 17-i választásokon a megszorításokat ellenző pártok győznek. A görög helyzet természetesen az esti munkacsúcson is slágertéma volt, de bármiféle döntésre csak a június végi rendes EU-csúcson - a görög voksolás után-lehetszámítani. Megfigyelők elsősorban a fellendülés finanszírozásával kapcsolatos témákban vártak élénk vitát. Az egyik központi kérdés ebből a szempontból az euró- kötvények témája lehet, amely utat nyithat az adóssághelyzet uniós megközelítésű rendezésére (az államadósságok legalább részleges kölcsönössé tételére, „közösítésére”). Az euróövezeti országok álláspontja ez ügyben eltérő, a két meghatározó tagállam, Franciaország és Németország között is nagy a vita.(MTI, TASR, ú) Bagdad. Érdekes ajánlatokat tett a BT öt állandó tagjából és Németországból álló hatos csoport Iránnak tegnap Bagdadban, ahol a felek Teherán atomprogramjáról tárgyaltak. Ezt Catherine Ashton uniós külügyminiszter szóvivője kora délután közölte. Michael Mann részleteket nem említett. A Le Monde francia napilap értesülései szerint a Nyugat azt vátja, hogy Irán függessze fel az urándúsítást, adja át 140 kilogrammos, 20 százalékos dúsítású készletét, és működjön együtt a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel (NAÜ). Cserébe felülvizsgálhatnák az iszlám köztársaság olajexportját sújtó, július 1-jétől életbe lépő büntetőintézkedéseket, és technikai segítséget nyújtanának a bu- sehri atomerőmű üzemeltetésében. Mann szerint még korai lenne végső megegyezésről beszélni, hiszen egyelőre csak tárgyalások zajlanak. „Reméljük, hogy megtörténik az előrelépés, de a dolgokat nem lehet egyetlen éjszaka alatt megoldani” - hangsúlyozta. Eközben az iráni küldöttség egyik, névtelenséget kérő tagja azt emelte ki: Teherán ragaszkodik eddigi álláspontjához, azaz elvárja, hogy a megbeszélések alapja az atomsorompó- szerződés, a fokozatosság és a kölcsönösség legyen, amint ebben korábban Isztambulban megállapodtak. Ezen elvek mentén az iszlám köztársaság egy ötpontos ellenjavaslatot tett a nagyhatalmaknak, s még tegnap estére választ is várt tőlük. „Az ismertetett (nyugati) elképzelések azt mutatják, hogy a másik fél sikertörténetet kovácsolna Bagdadból” - vélte Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva. Figyelmeztetett, hogy Irán nem enged a nyomásnak és a megfélemlítésnek. Tegnap kora este mindenki bízott a megegyezésben. Ezt azonban akadályozhatja, hogy mindkét fél úgy látja, a másik térfelén pattog a labda. A tárgyalások ma is folytatódnak. Nem sikerült kieresztenie a futóműveket Orosz gép balesete MTl-HÍR Rasztánt lövik a kormánycsapatok - Moszkva az ellenzéket kárhoztatja Szíria nagyon megsínyli a szankciókat Prága. Hat katona súlyosan megsérült, amikor leszállás közben balesetet szenvedett egy Antonov AN-30B típusú orosz katonai gép a közép-csehországi Čáslav repülőterén. Eredetileg 19 sérültről szólt a hír, de mint később kiderült, a sérülteket többször írták be a jegyzőkönyvbe, így történt a tévedés. A cseh hadsereg vezérkari főnöksége szerint a hat sérült közül öten oroszok, egy pedig cseh. Az orosz gép a Nyitott Égbolt (Open Sky) program keretében végzett megfigyelő repülést és készített felvételeket Csehország felett. A fedélzeten 14 orosz és kilenc cseh katona tartózkodott. Leszálláskor a gép elhagyta a leszállópályát, füves területre futott, majd kigyulladt és kettétört. A baleset okait vizsgálják. Valószínű, hogy a pilótának nem sikerült kieresztenie a futóművet, így a gép a hasán landolt. összefoglaló Damaszkusz/Moszkva. Szaf- jan Allav szír olajipari miniszter tegnap beismerte, a szankciók eddig 3 milliárd eurós kárt okoztak Szíriának, viszont az EU-t és az USA-t okolta a szír emberek nehéz helyzetéért, az egyre növekvőélelmiszer- és olajárakért. Eközben a kormányhadsereg tegnap is szünet nélkül folytatta a Rasztán elleni tüzérségi támadást. Rasztánban állítólag számos lázadóvezér tartózkodik. A hadsereg által körülvett és szinte teljesen elnéptelenedett várost a hadsereg több hónapja próbálja ismét az ellenőrzése alá vonni. A Szíriái Szabad Hadsereg tagadta, hogy ők raboltak volna el 13 libanoni síita zarándokot Szíriában. Ellenzéki vezetők elítélték az emberrablást, és nem zárták ki, hogy Bassár el- Aszad elnök rendszere áll az incidens mögött. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap azt állította, a szíriai ellenzéki erők és támogatóik durván megsértik az ENSZ Bt határozatát. Közölte, hogy Moszkva folyamatosan az Annan-terv végrehajtására szólítja fel Damaszkuszi. „Nem lehet azonban egy kapura játszani. A kormánytól elvárják, hogy feltétel nélkül hajtsa végre a tervben foglaltakat, az ellenzéket viszont a fegyveres provokációk folytatására buzdítják” - hangoztatta Lavrov. (MTI,ú)