Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-24 / 119. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com 2016-tól 17,5%-os áfakulcs lesz érvényben A csehek növelik az adókat KOKES JÁNOS Prága. Egy-egy százalék- ponttal - 15%-ra és 21 százalékra - emelkedik január elsejétől az áfa két kulcsa Csehországban - döntött a cseh kormány, amely tegnapi ülésén elfogadta a pénzügyminisztérium által előterjesztett újabb reformcsomagot. A két adósávot később egyesítik, és 2016-tól kezdve egységes, 17,5 százalékos áfakulcs lesz érvényben. A kormány intézkedéseinek célja, hogy 2013-ban és 2014-ben a GDP három százaléka alá szorítsa az állami költségvetés hiányát. 2013-ban a tervezett hiány 2,9%, 2014-ben pedig 1,9%. Januártól 7%-os szolidaritási adót vetnek ki azokra, akik éves jövedelme meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. A prágai sajtó ezt az intézkedést, amely 2015-ig marad érvényben, „milliomos-adónak” nevezte el. A reformcsomag része, hogy szintén jövő évtől kezdve 2015-ig megszűnik a gazdáknak nyújtott „zöld gázolajnak” nevezett kedvezmény, s bevezetik a boradót is. Az egyéni, illetve kisvállalkozók által fizetett adókat is módosítják. A kormány döntését még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd az államfő aláírásával lép életbe. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Épülhet a közös gázvezeték Pozsony/Budapest. Közös Beruházási Megállapodást írt alá a Magyar Gáz Tranzit ZRt. és szlovák partnere, az Eustream Rt. a magyar-szlovák földgázszállító vezeték beruházáshoz kapcsolódóan, melyben a felek megállapodtak a projekt 2015-re történő megvalósításáról. A tervezett kétirányú csővezeték összesen 115 kilométer hosszú - ebből 94 km magyar területen, míg 21 km szlovák területen fut - és az éves szállítási kapacitása 5 milliárd köbméter. A vezeték két végpontja a magyar- országi Vecsés, illetve a szlovákiai Felsőzellő (Veiké Zli- evce). A beruházás teljes összege meghaladja a 160 mülió eurót, a tervezett uniós pénzügyi támogatás összege pedig eléri a 30 millió eurót. (SITA, MTI) Növekvő uniós adóterhek Brüsszel/Pozsony. A válság beköszönte óta az Európai Unióban nőttek az adóterhek - derül ki az Eurostat friss adataiból. Eszerint a normál áfakulcs Luxemburgban a legalacsonyabb - 15% -, a legmagasabb Magyarországon, 27%, Csehországban 20, Lengyelországban 23, Szlovákiában 20 százalék. Az átlagos személyi jövedelemadó 37,5% volt tavaly a huszonheteknél, ez az idén 38,1%-ra emelkedett. Magyarországon 20,3, Csehországban 15, Lengyelországban 32, Szlovákiában pedig 19 százalék az átlagos személyi jövedelemadó terhelés. A társasági adó csak minimálisan nőtt az EU-ban az idén tavalyhoz képest, 23,5 százalékra 23,4-ről. Magyar- országon 20,6% idén a társasági nyereségadó, ugyanannyi, mint tavaly. Csehországban, Szlováldában és Lengyelországban 19% az adó. (MTI) Milliárdok a görög bankoknak Athén. A görög bankok péntekig 18 milliárd eurós forrást kapnak a feltőkésítésükhöz az eurózónás pénzügyi mentőalapból (EFSF). A görög pénzügyi stabilitási alap az ország legnagyobb bankjai számára fogja átutalni a forrást az EU/IMF mentőcsomagból, így pótolva azt a pénzösszeget, amit a bizalomvesztés miatt a banki ügyfelek kivontak a görög pénzintézetekből. A görög bankok ennek köszönhetően újabb pénzekhez juthatnak az Európai Központi Banktól. Ez utóbbi a múlt héten állította le néhány görög bank finanszírozását, mivel ezeknek nem volt elég tőkéjük ahhoz, hogy fizetőképesnek tekinthessék őket. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8044 Lengyel zloty 4,3670 Cseh korona 25,495 Magyar forint 302,00 Horvát kuna 7,5710 Román lej 4,4600 Japán jen 100,59 Svájci frank 1,2011 Kanadai dollár 1,2940 USA-dollár 1,2659 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,31-1,24 25,97-24,46 310,33-283,60 OTP Bank 1,32-1,23 26,09-24,55 307,61-285,37 Postabank 1,32-1,23 26,16-24,39Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 25,97-24,52 310,09-283,39 Tatra banka 1,31-1,24 26,07-24,55 308,55-285,11 Príma banka 1,34-1,21 26,56-24,03 311,90-282,20 Általános Hitelbank 1,31-1,23 25,96-24,44 311,49-284,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Jövőre az államháztartási hiányt erőteljes ágazati adók kivetésével mérsékelné a Fico-kormány Mindenkit sújtani fog a bankadó Pozsony. Robert Fico kormányfő ismertette a 3 százalékos államháztartási hiány elérése érdekében tervezett takarékossági lépéseket. A részben már idén életbe lépő intézkedések döntően a bankokat és a nagy nyereséggel dolgozó vállalatokat érintik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az intézkedéscsomag részeként a magán nyugdíjpénztárakba történő járulékok befizetésének nagysága a jelenlegi 9%-ról 2013-ban 6 vagy 4%-ra mérséklődik (minden egyes százalék mintegy 90 millió eurót jelent az államkassza számára), a bankadót már idén növelik: a cégek bankbetétei után kivetett 0,4%-os adó októbertől a lakossági megtakarításokra is vonatkozik, ami 2012-ben 25 millió euró többletbevételt eredményezhet, jövőre pedig együttesen mintegy 100 mülió eurót. Emellett a pénzintézetek idén egyszeri adót fizetnek be az államkasszába 50 mülió euró értékben. Elemzők máris azzal számolnak, hogy a többletterhek egy részét a bankok átruházzák az ügyfelekre. A szlovák bankszövetség pedig arra figyelmeztetett, hogy a túl nagy terhek visszafoghatják a hitelezési kedvet, ami a gazdaság növekedési ütemére is negatívan hathat. A felvázolt koncepció azt eredményezi, hogy a bankadó mértéke el fogja érni az Európában rekorder magyar szintet. A hatóságüag szabályozott árakkal dolgozó nagyvállalatok (energiacégek, gyógyszergyárak, gázművek, távközlési cégek) 2012-ben és 2013-ban is Az állam úgy takarékoskodik, hogy ráveti magát más pénzére (Tomáš Benedikovič felv.) 100-100 millió euró extraadót lesznek kénytelenek fizetni. Egyelőre nem vüágos, hogy a havi 2750 euró feletti személyek jövedelemadója 19%-ról hány százalékra nő (várhatóan 25-re), továbbá az évi 30 millió euró feletti nyereséget felmutató társaságok adója is hány százalékra kúszik fel (a jelenlegi 19 százalékról 22 vagy 23%-ra). A felsoroltakon kívül az elkövetkező négy évben a nyugdíjakat fix összeggel fogják emelni, ami azt jelenti, hogy a kisebb nyugdíjjal rendelkezők valamivel többet kapnak, mintha csak az inflációt követné a valorizáció, a nagyobb nyugdíjjal bírók kevesebbet. A Fico-kormány idén 200 mülió eurót, 2013-ban pedig kb. 1,5 milliárd eurót szeretne megtakarítani. A felsorolt intézkedések összességében fékezőleg hathatnak a gazdaság növekedésére, mivel nem jó, ha politikai döntések befolyásolják egy-egy ágazat nyereségét, ráadásul a többletterhek éppen a húzóágazatokat érintik, (shz) A görög csődveszély lehúzta az eurót és a forintot. Az uniós közös pénz 21 havi mélypontra esett Rettegés és félelem uralkodik az eurózónában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Brüsszel. Tegnap látványosan gyengült a forint a vezető devizákkal szemben. Kedden reggel még 296 forint alatt jegyezték az eurót, tegnap már felszökött 303 forintra az árfolyam, pedig az euró is érezhetően veszített erejéből a dollárhoz képest. A piacok továbbra is Görögország csődje miatt aggódnak. Déli szomszédunk sérülékenységét felerősíti, hogy Magyarországnak továbbra sincs EU/IMF-védőhálója. Lukasz Papadémosz, a leköszönt athéni kormány vezetője azt nyilatkoz- ta, hogy lehetséges Görögország kilépése az eurózónából. A bejelentés hatására tegnap 2010 augusztusa óta nem látott mélypontra süllyedt az euró a dohárral szemben. Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza úgy fogalmaz: ha a görög szavazók az eurózóna elhagyása mellé állnak, akkor jöhet a drachma és utána a vízözön is, amit az új pénzügyi mozaikszó, a „drachmageddon” remekül tükröz. Állítólag minden eurózóna- tagállamnak egy önálló tervet kell készítenie arra nézve, hogy a görögök esetleges küépése a valutaövezetből hogyan érintené. A jelenlegi forintgyengülés semmi ahhoz képest, ami a görög választások után jöhet. Az Orbán-kormány lépéseitől függetlenül döntő hatással lesz a forint árfolyamára a június 17-ei görögországi választásnak- áll a Policy Agenda kutatóintézet elemzésében. Az intézet szakértői azt elemzik, miért van Magyarország az átlagosnál erősebben kiszolgáltatva az eurózóna válságának. Köztudott, hogy a befektetők együtt kezelik a kelet-közép-európai régiót - benne a Balkánt és a Baltikumot -, így ezen belül azokba az országokba viszik a pénzüket, amelyekben a legkisebb kockázattal a legnagyobb profitot érhetik el. Ä magyar gazdasági összteljesítmény (GDP) az elmúlt negyedévben 1,3%-kal csökkent 2011 október-decemberéhez képest, ami Európában a legrosszabb adat. Ráadásul idén recesszió várható, vagyis tartósan rossz trendekre van kilátás. Mivel a gazdasági stabilitás nem áll erős lábakon, így az ország a régió gyenge láncszeme. A piaci reakciók ezért keményebben érezhetők Magyar- országon - figyelmeztet a Policy Agenda. Ezt bizonyítja, hogy a május eleji görög választások óta 16%-kal nőtt a magyar csődkockázati felár (CDS) és a magyar deviza 8-9 forinttal gyengült az euróhoz képest. Ezért egy sötét forgatókönyv szerint, azaz ha a görög választások újra döntetlennel végződnek vagy a paktumellenes erők kerülnek hatalomra, drámaian megnőhet a Magyarországgal szembeni bizalmatlanság, ami padlóra viheti a forintot. Ebben az esetben csak egy vülámgyorsan megkötött IMF- megállapodás nyújthat segítséget. (Mfor, NG, shz) Harminc év alatt akár 14-20 ezer euróval is sikerülhet csökkenteni a háztartás kiadásait Újra dotálhatják a napkollektorok vásárlását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági tárca újra bevezetné a napkollektorokra és biomassza kazánokra nyújtott állami támogatásokat. Ha az elképzelései valóra válnak, a lakosság jövőre ezekhez újra kedvezményes áron juthatna hozzá. ,A napkollektorokra és biomassza kazánokra nyújtott dotációk újbóli bevezetését jelenleg az akadályozza, hogy ezzel sem az idei, sem pedig a 2013-ra és 2014-re tervezett állami költségvetés nem számol” - nyilatkozta Stanislav Jurikovič, a gazdasági tárca szóvivője, aki szerint azonban a minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetés kidolgozásánál erre a célra is különítsenek el pénzt. A dotációkat még az első Fico-kormány idején, 2009-ben vezették be, amire akkor 8 millió eurót különítettek el. Ebből az összegből az elmúlt évvégéig 6,5 miüió eurót használtak fel, ám a beérkezett kérvények meghaladják a tárca lehetőségeit. A támogatás iránti hatalmas érdeklődés érthető, hiszen a napkollektoroknak köszönhetően jelentős összeg takarítható meg. Müán Novák, a napkollektorokat gyártó garamszentke- reszti Thermo/Solar társaság igazgatója szerint a villanyáramon ezeknek köszönhetően évente 300 eurós megtakarítás érhető el, vagyis 30 év alatt - a villanyáram 3-5%-os drágulása mellett - akár 14-20 ezer euróval is sikerülhet csökkenteni a kiadásokat. Egy hárompaneles, 300 literes vízmelegítővel felszerelt szoláris berendezés tavaly, a felszereléssel együtt nagyjából 3900 euróba került, az állami dotációnak köszönhetően azonban ezt az összeget 1100 euróval sikerült csökkenteni. Az államilag dotált napkollektorokba fektetett összeg így nagyjából kilenc év alatt térül meg, miközben az élettartamuk minimum 30 év. Egy minőségi (Képarchívum) napkoüektor egy 4-5 tagú család melegvíz előállításához szükséges éves energiafogyasztásának a 70%-át is fedezheti. A családi házakra szerelt nap- kollektorok esetében 8 négyzetméteres alapterületig a szaktárca által folyósított vissza nem térítendő támogatás négyzet- méterenként 200 euró volt. Korábban lehetőség volt arra, hogy ha ennél nagyobb kollektort szereltek fel a családi házra, a nyolc négyzetméteren felüli területre minden további négyzetméterért plusz 50 eurót kérhettek az államtól, később azonban úgy döntöttek, hogy a családi házak esetében legfeljebb 8 négyzet- méterig nyújtanak támogatást. A társasházak esetében az állam műiden négyzetméterre 100 eurós támogatást nyújtott, azzal a megkötéssel, hogy minden egyes lakásra legfeljebb 3 négyzetméternyi alapterületű kollektor juthatott. A családi házakban lakók a biomassza tüzelésű kazánok vételárának 30%-át kérhették az államtól, az egy kazánra nyújtott dotáció azonban nem haladhatta meg az 1000 eurót. A családi házak tulajdonosai a napkollektorokra és a biomassza tüzelésű kazánokra is igényelhettek támogatást, a társasházak esetében csak a napkollektorokat dotálta az állam. (mi, SITA)
