Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-19 / 115. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 19. Vélemény És háttér 7 Fico politikája és módszerei üres szólamok, még ha úgy tesz is, mintha megváltozott volna Bugár, a tövismadár Robert Ficónak az ellenzéki parlamenti pártoknak tett ajánlatát, mely szerint több jelentős posztot tölthetnek be, megfúrták. JURAJ HRABKO Miután a pártok megegyeztek, közbelépett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, valamint az alkalmazottak képviselői, és határozott nemet mondtak a KDH jelöltjére. A miniszterelnök elfogadta. Robert Fico együttműködik már a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal, az egyházakkal, az önkormányzatokkal és több más csoporttal, beleértve a civil szervezeteket is. Mindenki, aki elfogadta a felkérését az együttműködésre, jóban- rosszban kitart mellette, nem lehet csak a jó tettekért bezsebelni az érdemeket és a szemetet másra hányni. Senki sem vette a bátorságot, hogy azt mondja, köszönöm, nem kérek belőle, kormányozzatok magatok, így döntöttek a választók. Főleg a kormányon kívüli politikusoknak kínos ez a helyzet - el kell dönteniük, egy kicsit legalább beleszagolnak-e a hatalomba vagy ellenzékiként viselkednek. A hatalom óriási vonzerő, a kormányfő ajánlatának elutasítása azt jelentené, hogy kikerülnek a közvélemény látóteréből, passzivitásra lennének ítélve. Bugár Bélát súlyosabb dilemmák gyötörhetik. Valószínűleg úgy érzi magát, mint a tövismadár, pártja ugyanis kapott egy plusz ajánlatot - betöltheti a nemzeti kisebbségek kormánybiztosi posztját. Ami „rosszabb”, mint a Közbeszerzési Hivatal vezetőjének pozíciója vagy a Nemzeti Bank alelnöki funkciója. Mert a biztosnak a kormány mellett, sőt a korBugár Béla pártjának választania kell - vagy a kormánnyal lesz, vagy ellene. Más lehetősége nincs. mánnyal kell dolgoznia. Ha a párt elfoglalja ezt a helyet, hogyan bizonyítja, hogy egyébként nem ért egyet a kormány politikájával? És ki hisz neki? És valóban azt hiszi, hogy ebben a funkcióban elérhet valamit? Robert Fico politikája és módszerei üres szólamok, még akkor is, ha úgy tesz, mintha megváltozott volna. Ha Bugár Béla visszautasítja a miniszterelnök ajánlatát, Robert Fico legföljebb megüzenheti neki, hogy ne ártsa bele magát az ő nemzetiségi politikájába, mert lett volna lehetősége befolyásolni. Ha pedig elfogadja, nem tehet úgy, hogy a nemzetiségi politikán kívül a kormány egyéb dolgai nem érintik. Minden mindennel összefügg. A vagy-vagy helyzettől a politikusok úgy félnek, mint az ördög a szentelt víztől, de nem mindig tudják elkerülni. Bugár pártjának választania kell - vagy a kormánnyal lesz, vagy ellene. Más lehetősége nincs. Nem lehet egy icipicit terhes Robert Ficótól, még ha szeretné is.- Nagypapa, tényleg olyan rossz a nyugdíjasoknak, mint a hokisoknak a büntetőpadon? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Politikai szakértők JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Immár több mint húsz év telt el a rendszerváltásnak nevezett valami óta, de az alapvető nyugati politikai kultúrától máig fényévnyi távolságra vagyunk. Olvasom, hogy lassan közelednek a személycserék az egyes hivatalokban. A hatalom aktuális birtokosai szerint kizárólag szakmai alapon. Az alkalmazottak pedig félnek és helyezkednek. Vannak, akik már dörgölőz- nek a többségi kaszthoz, hiszen annak idején maguk is pártszakmai alapon kerültek a posztjukra, bárminemű valós szakmai alap nélkül. S mivel politikai kinevezésekről van szó, az ide vonatkozó törvény alapján a kormány nem is köteles új funkciót adni nekik. Ennek fényében elkezdődik a túlélésért vívott harc. Itt-ott már kiszivárogtak titkos információk, az érintettek nem erősítik meg, de nem is cáfolják a személyi változtatások tényét. Hiszen úgymond az új kormány a saját szakembereit vonja be a kormányprogram megvalósításába. Hogy az alkalmazottak szerint az illető nem is annyira szakember, csak hűséges elvtárs? Ez ugyan kit érdekel? Az meg még kevésbé érdekes, hogy a kormányprogram a minimális szakmaiságot is mellőzi, és köszönőviszonyban sincs az illető (kineve- zett/leváltott) szakértelmével. Persze, az illetékes funkcionáriusnak abban igaza van, legitim döntéseket hoznak, s mivel az előző kinevezettek is kizárólag politikailag voltak szakértők, szakmailag legkevésbé sem, az sem biztos, hogy rosszabb lesz a helyzet a csere után. Tudok olyan, a posztjához mit sem konyító, de annak idején úgymond rendszer- váltó vezető funkcionáriusról, aki hajlandó volt a nyíltszíni lefekvésre a még aíig hatalomra került „egypárt” ágyába, csak hogy a helyén maradhasson. A gond csak az, hogy így megy ez látástól vakulásig, s egy-egy kormányváltáskor még a vécésnénik is izgulhatnak és helyezkedhetnek Európa keletibb felén. Mi pedig valódi szakemberek híján szép lassan belecsúszunk a klozetba. KOMMENTAR Villámfénynél LAKNER ZOLTÁN Villámok csapkodnak Európában - nem csak a francia állalmfő repülőgépe körül - amikor a magyar kormány elér a felezőponthoz. A Fidesz lelkesen üdvözli Francois Hollandé megszorítás-ellenes terveit, úgy véli, immár nincs egyedül Európában. Valóban, a baloldal erős kísérletet tesz a baloldaliság visszafoglalására, ami megszorítás-ellenességben és növekedés- párti ígéretekben fejeződik ki. Nem ezt mondja a Fidesz már hat éve? De bizony. Nem ezt csinálja a Fidesz már két éve? Hát nem. Ki lehet-e jutni a válságból megszorítással? Lehet-e fiskális szigor mellett a növekedést is ösztönözni? Hogyan lehetne levegőhöz juttatni a vállalkozásokat és a háztartásokat? Meredek kérdések, amelyekre másfajta válaszokat kínál az új francia elnök, mint a német kancellár. Közben Németország balra tart, a görög választóknak pedig elegük van a felerészt nyugdíjazott „Merkozy” politikájából. Ehhez képest Magyarországon minden kicsit másképp van. A növekedéspártinak hirdetett Fidesz-politika nyomán 2012 első negyedéve mínuszt hozott. Égy évvel ezelőtt, az akkori konvergenciaprogram még 3 százaléknál magasabb növekedést hirdetett - volt is nagy csodálkozás. Irreálisan optimistának tűnt a kabinet, igaz, a visszaesésre se számított akkor még senki. A megszorítás elutasítása a „tehermegosztásban” fejeződött ki: fizessenek a bankok és a multik. Ebben van is valami, közben azonban az adójóváírás emelésével, járulék- emeléssel, áfa-emeléssel a közvetlen lakossági terhek is nőttek, a bankok meg lényegében leállították a magyar gazdaság finanszírozását. A kormányfő által átadott új beruházások mind az „átkos” előző parlamenti ciklusban indultak el. Sikerült továbbá feltalálni a minimálbér-emelésnek azt a különleges típusát, amely a nettó bért nem növeli, a munkaadók közterheit viszont igen. A Fidesz határozott ígéretével szemben az egészségügyi ráfordítások nem nőnek, hanem csökkennek. Most új, fogyasztási szemléletű adók bevezetésére kerül sor, csakhogy közben nem csökken a munkát terhelő adók mértéke. Az infláció kicsit segíthet a költségvetésen, de értékteleníti a nem indexált jóléti juttatásokat. Ilyen volna az, amikor nincs megszorítás. A „kísérleti laboratóriumban” (Orbán Viktor többször ehhez hasonlította kormányzását) addig keverték ezt az elegyet, míg végül a ciklus második felére esik a legkeményebb restrikció, ami óriási politikai kockázat a Fidesz számára. Kérdés, ki tudja-e ezt használni az ellenzék. Ám ennél lényegesebb, visszafordíthatók-e azok a károk, amelyeket a magyar társadalom eddig átélt és amelyeket most szenved el. A szerző magyarországi politológus Öregedő cseh kommunisták Folyamatosan csökken Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) tagsága, s komoly probléma, hogy egyre emelkedik a tagság átlagos életkora - derült ki abból a háttéranyagból, amelyet Stanislav Grospič, a kommunista párt alelnöke készített a párt hétvégi kongresszusa számára. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, amely a harmadik legerősebb parlamenti párt Csehországban, a hét végén Liberecben tisztújító kongresszust tart. A párt támogatottsága a legutóbbi országos felmérések szerint 15 százalék körül mozog. Kö- zép-Európában ez a legerősebb kommunista párt. Grospič összefoglalójából kiderül, hogy a pártnak jelenleg 56 763 tagja van, 5227-tel kevesebb, mint egy éve. A párttagok átlagos életkora megközelíti a 75 évet. A kommunista pártba jelentkeznek ugyan fiatalok is, de ez nem ellensúlyozza a tagság elöregedését. Ráadásul az új tagok egy része a középnemzedékhez tartozik, tehát ez nemigen fiatalítja a pártot - magyarázta az alelnök. A KSČM 1990-ben alakult, a korábbi állampárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja (KSČ) utódpártjaként. Míg Csehszlovákia Kommunista Pártjának a rendszerváltás idején 1,7 millió tagja volt (a szlovákiai tagokkal együtt), a KSČM taglétszáma az induláskor mintegy félmillió tagot számlált. Öt év alatt ez a szám 280 ezerre, míg2000-ben 121 ezerre esett vissza. 2010-ben a taglétszám 61990 volt. A libereci kongresszuson a párt tisztújítást tart, s elfogadja a következő négy év programját. A cseh sajtó azzal számol, hogy Vojtech Filip jelenlegi pártelnök a pártkongresszuson megvédi pozícióját. (MTI)
