Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-19 / 115. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 19. www.ujszo.com A 2011. évi Aranykönyv-díjak Budapest. Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győzte­sek, a külföldiek közül pedig Jamie Oliver, a Grimm testvé­rek, Jan Stradling, Antoine De Saint-Exupéry, MarkLogue és Suzanne Collins kötetei nyerték el leginkább a közönség tet­szését a 2011. év kedvenceit kereső Aranykönyv-szavazá- son. A Libri Aranykönyv-szavazása március 2-án indult, és összesen 567 007 szavazat érkezett ajelölt könyvekre. Az in­ternetes közönségszavazáson bárki nevezhette legkedve­sebb könyveit, majd a verseny során először a legjobb 50, majd a legjobb 10 kötetre lehetett voksolni. (MTI) Mit olvashatunk az Opus című irodalmi lapban Fikció és tudomány AJANLO Az Opus idei második száma így írtok ti blokkal indít, mely­ben H. Nagy Péter és Kiss Tímea értekezik a paródiáról. Őket kö­veti Csanda Gábor elbeszélése, szintén a paródia hangnemé­ben, Vida Gergely verse, vala­mint további négy paródia Er­délyi Z. Jánostól, Nyerges Gá­bor Ádámtól, Ardamica Zorán­tól és Petrence Sándortól. A Fikciók blokkban egy elbe­szélésfüzért olvashatunk Mé­száros Lászlótól, kisprózákat Koncz Csillától, Tóth Tímeától, illetve Százdi Sztakó Zsolttól. Esszékkel és tanulmányokkal folytatódik a Mozgóképek és a Palimpszeszt blokk, az előbbi­ben Vida Gergely Műfajvírusok című tanulmánya, majd Lőrincz Gábor esszéje és H. Nagy Péter Túlvilági (ki)hívások című ta­nulmánya olvasható. Hegedűs Orsolya Wayne Chapman Kar­neváljának poétikájáról ír, Csanda Gábor pedig Kálmán Gábor Nova című regényéről. A blokk az illusztrátor bemutató­szövegével ér véget, melyet Hushegyi Gábor írt. A folyóirat két melléklettel jelent meg: Szlovákiai magyar könyvek 2011 - a tavaly meg­jelent magyar nyelvű kiadvá­nyok bibliográfiai leírása, va­lamint a Szlovákiai Magyar írók Társaságának tájékoztató­ja az elmúlt két hónap irodal­mi eseményeiről, (tzs) Molnár Norbert, Lampl Zsuzsanna és Both Enikő (Somogyi Tibor felvétele) Ebben a könyvben mi is benne vagyunk Kávéházi randevú A műsor fontos fejezet volt a magyar televíziózás történetében. A megszűnés okai homályosak Holnap véget ér a Heti Hetes A hír hetekkel ezelőtt ki- szivárgott, előbb csak ta­lálgatás formájában, ame­lyet célozgatással tettek izgalmasabbá a Heti Hetes szereplői. Az RTL Klub ille­tékesei kezdetben nem nyilatkoztak, aztán talá­nyosán becsomagolva kommentálták a pletykát, végül szinte egyértelműen mondták ki: a műsor az 500. adás után megszűnik. JUHÁSZ KATALIN Azt, hogy mi lesz szeptem­bertől, még Onódi György fő­szerkesztő-producer sem tudja, mivel fölötte is állnak páran a hierarchiában. A 13 éve tartó műsort Ónodi információi sze­rint nem politikai okokból szüntetik meg, hanem azért, mert a csatornának nem éri meg tovább képernyőn tarta­nia. Kilencvenkilenc százalé­kos bizonyossággal kimondha­tó tehát, hogy a holnapi lesz az utolsó adás. Bajor Imre, Gál- völgyi János, Hernádi Judit, Hajdú Steve, Hajós András és Farkasházy Tivadar szerepel majd benne, azaz a stabil em­berek, akik mellé itt-ott új ven­dégeket is hívtak, ám ők nem arattak akkora sikert, mint „a humor nagyágyúi”. Szóval hiába a viszonylagos nézettség, a szereplők gázsijá­nak csökkentése és a hosszú té­li szünet, a csatorna leveszi műsoráról a Heti Hetest. Az 1999 óta jelentkező beszélge­tős show-műsorával kapcsolat­ban az utóbbi években gyakran felröppent a megszüntetés hí­re, aztán valahogy mindig visszaküzdötte magát a képer­nyőre. Politikai okokra nyilván sen­ki sem fog hivatkozni. Talán inkább azt mondják majd az in­terjúkban az illetékesek, hogy ez a műsorforma elfáradt, kifu­totta magát, és persze nincs pénz, összébb kell húzniuk a nadrágszíjat. Mégis felmerül a kérdés, vajon a mai magyar po­litikai viszonyok közt szüksége van-e az RTL Klubnak erre a ki­fejezetten baloldalra húzó közéleti viccelődésre. Vajon nem váltak-e kényelmetlenné a szereplők azzal, hogy folyama­tosan a kormányt „fikázzák”, méghozzá kíméletlenül, csípő­sen és (legtöbbször) szelleme­sen. Mert a szerkesztők hiába kínáltak fel kommentálásra bulvárhíreket, vagy olyan közérdekű témákat, mint a hul­ladék-újrahasznosítás, a tilos­ban parkolás vagy a Rubik- kocka-világbajnokság, vala­hogy mindig visszaszivárgott a műsorba a politika. És emiatt az RTL Klub az esti műsorsáv­ban elveszítette a szavazópol­gárok azon részét, akik rendü- ledenül hisznek az Orbán- kormányban. Nem ismerem a nézettségi mutatókat, fogal­mam sincs, mekkora tempóban csökkent az érdeklődés, és mi­kor kezdődött ez a folyamat. Azt sem tudom, hány felhábo­rodott hangú levelet kapott he­tente a csatorna a műsorban elhangzottak miatt. Mégsem bírom kikergetni a fejemből a gyanút, hogy a megszünete- tésnek nem csupán gazdasági okai vannak. Annál is inkább, mivel az RTL Klub az utóbbi időben - a válság ellenére ­több nagy szabású, és a Heti Hetesnél jóval költségesebb projektbe vágott bele, közülük a legdrágább minden bi­zonnyal A gyanú árnyékában című dokureality. Azok a men­demondák sem bizonyultak igaznak, hogy a humor nagy­ágyúi egy műsorért több mint félmillió forintot kapnak. A tényleges gázsi összege 150 ezer forint volt az utóbbi hóna­pokban. Szóval egyszerű nézőként is megkockáztatom, hogy a csa­torna nem spórol meg olyan sokat a Heti Hetes megszünte­tésével, ezért gazdasági okokra hivatkozni nem túl meggyőző stratégia. Az elfáradás már , jobb szöveg”, mert mondjuk ki őszintén: itt-ott előfordult, hogy belealudtunk a tízperces reklámblokkokkal szétszabdalt műsorba. A felolvasott hírek kapcsán kialakuló eszmecsere gyakran sikeredett laposra, unalmasra, néha egymás cuk- kolásába torkollt, illetve a ren­dező és a vágók nem mindig voltak szakmájuk csúcsán, amikor üresjáratokat hagytak az adásban. Jáksó László pedig elnézte a szereplőknek, hogy mellékvágányra tereljék a té­mát, a hírtől függetlenül arról beszéljenek, amiről akarnak. Mindenesetre az 500 szép kerek szám, tökéletesen alkal­mas arra, hogy méltón elbú­csúztassa a magyar kereske­delmi televíziózás történeté­nek egyik legtovább képernyőn lévő műsorát. Nekem személy szerint a mostanában ritkáb­ban szereplő Kern András fog hiányozni humorosan aktuali­záló leveleivel, valamint Hajós András, aki az utóbbi egy-más- fél évben kimagaslott a többiek közül szellemességével, azon­nali frappáns reakcióival és ci­nikus iróniájával. A Heti Hetes - az utóbbi évek ingadozó színvonala el­lenére - fontos fejezet volt a magyar televíziózás történeté­ben. Bebizonyította, hogy a mindennapi események és az ország egészét érintő politikai döntések igenis kommentálha- tóak viccesen, bölcs humorral, vagy éppen tragikomikus hangnemben. Hogy a művé­szek között is vannak széles látókörű, érdeklődő, nyitott emberek, akiknek markáns vé­leményük van a világról. Hogy ebben a csillogó-villogó rán­gatózó, zakatoló, pörgős tele­víziós valóságban az is érdekes lehet, ha hét ember ül egy stú­dióban, és megbeszélik közös dolgainkat... NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A hagyo­mányos csütörtök esti Vámbéry Irodalmi Estek legújabb össze­jövetelén, a Median gondozá­sában megjelent Randevú és más írások című, Lampl Zsu­zsanna szociológus, újságíró, egyetemi oktató sokéves publi­cisztikai munkásságából válo­gatott írásait összefogó kötettel ismerkedtek meg a szép szám­ban megjelent vendégek. A kö­tetet Both Enikő, a Pátria Rádió egykori főszerkesztője mutatta be. Kiderült többek között hogy a könyvben szereplő írások által az olvasó saját magával találko­zik, majd Both Enikő viccesen megjegyezte, hogy vannak em­berek, akik ha éjszaka arra éb­rednek, hogy egy lepke zizegése megzavarja édes álmukat, agyoncsapják a betolakodót, Lampl Zsuzsanna viszont tollat ragad, és megírja jegyzetben. Molnár Norbert, lapunk fő­szerkesztője, aki az est moderá­tora volt, hangsúlyozta, hogy a zömmel az általa vezetett lap­ban megjelent írások olyan tör­ténetek, amelyek az idő előre­haladtával sem veszítik el aktu­alitásukat, s az írások legtöbbje megtörtént eset feldolgozása. A szerző betekintést enged gon­dolkodásvilágába, probléma­feltáró képességébe, kiadja ma­gából a félelmeit, a saját magá­val és a családtagjaival megtör­tént eseményeket, mert úgy gondolja, hogy még mindig ma­rad rajta annyi ruha, hogy ne kelljen pironkodnia. Lampl Zsuzsannának két szenvedélye van, az egyik a szociológia, a másik pedig az írás, bár úgy gondolja, hogy az utóbbit nem lenne képes napi szinten kama­toztatni. Jelenleg becsukta azt a fiókot, amelyben a szépírói vé­nája lakozik, és kinyitotta azt, amelyben a szociológia lapul. Most azzal kíván foglalkozni, azt helyezi előtérbe. Donna Summer a hetvenes években volt a csúcson, pályafutása során ötször kapott Grammy-díjat Eltávozott a „disco királynője” TALLÓSl BÉLA Floridában hatvanhárom éves korában elhunyt Donna Summer amerikai énekesnő, a „disco királynője”. Rákbeteg­ségben szenvedett, de betegsé­géről a nyilvánosság nem tu­dott, a kórral küzdve is folyama­tosan dolgozott. A diszkózene legfényesebb csillagának már a nevébe bele lehetett szeretni: ragyogott, mint a nyár és a zenéje - Donna Summer. Ami ugye művésznév volt: saját polgári nevéből - La- Donna Adrian Gaines - hagyta meg a Donnát. S ehhez felvette osztrák férje családnevét (Hel­mut Sommer színész), angolra fordítva. S bele lehetett szeretni abba a szóba is, amely valahogy vele összefüggésben honosod­Donna Summer (1948-2012) (TASR/AP-felvétel) hatott meg kitörülhetetlenül nyelvünkben: egyesítve a ki­rálynőt a diszkóval. A hetvenes évek süvöltő diszkókirálynőjé­nek ritmusa - Németországból indulva, mivelhogy ott telepe­dett le - átjött a vasfüggönyön is, mifelénk is megállíthatatla­nul terjesztve a diszkólázat. 1975-ös nagy nekifutása, a Love to Love You Baby című slágere a diszkóérzés csúcsa volt; nem­csak itt, Európában került lista­vezető pozíciókba, meghódítot­ta Amerikát is. Joggal tartják róla úgy, hogy ő az az énekes, akit nem emész­tett fel ez a műfaj, nem tűnt el a semmibe, és nem kopott ki a di­vatból. Egyrészt azért, mivel még később, a 80-as és a 90-es években is feltornázta magát a listákra, bár akkor már nem perzselt olyan hőfokon, mint 75 és 80 között, különösen 79-ben, amikor verhetetlen volt: a sta­tisztika szerint diadalmenettel „három egymást követő al­bummal és három kislemezzel került a slágerlista élére”. Más­részt feldolgozásokban élt to­vább: az I Feel Love című, 1977-es csúcsdalát olyan sztá­rok „újították fel”, mint Ma­donna, Whitney Houston, Dia­na Ross, Britney Spears, Vanes­sa Mae vagy Robbie Williams. Nemcsak a diszkók közönsé­ge értékelte a Donna Summer-i ritmusokat, „királyságát” ötször jutalmazták Grammy-díjjal. De más elismerései is voltak: Last Dance című dala legjobb film- dalként Oscar-díjas sláger. Tüzes sugárzása annak ide­jén - különösen felénk - egyfaj­ta feloldódást, vágyakozást és elvágyódást, a zene általi köny- nyed szárnyalást is jelentett a diszkóklubok egyre fényesedő csillogásában. A legszellemesebb „nagyágyú", Hajós András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents