Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-19 / 115. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 19. www.ujszo.com Pánikolnak a pártok Budapest. A Fidesz szóvivője szerint felmerülhet az a kérdés, hogy a gazdasági válságból a családok és a cégek mellett a pártok is vegyék ki a részüket. Sel- meczi Gabriella így kommentálta azt, hogy Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök felvetette a pártok 2013-14-es költségvetési támogatásának felfüggesztését. Az MSZP szerint növelné a pártfinanszírozás átláthatatlanságát az állami támogatás megvonása. Az LMP a támogatás felfüggesztése helyett szigorúbb finanszírozási törvényeket sürget, a Jobbik egyelőre nem kommentálja az elképzelést, a DK elutasítja ajavaslatot. (MTI) Diáklázadás Aleppóban Damaszkusz. A szíriai felkelés 14 hónappal ezelőtti kezdete óta a legnagyobb tüntetést tartották az Aszad-rendszer ellen tegnap Aleppóban, az ország második legnagyobb városában. Rámi Abder- Rahmán, az ODSH emberi jogi szervezet vezetője szerint tízezrek gyűltek össze különböző városrészekben, az aktivisták a rezsim bukásáért és az aleppói egyetem hőseiért szervezték a megmozdulásokat. A korábban nyugodtnak számító városban azóta erősödött meg az ellenállás, hogy a belbiztonsági erők rajtaütöttek az egyetemi diákotthonokon, és megöltek négy hallgatót a hónap elején. Csütörtökön 15 ezer diák tüntetett ENSZ-megfigyelők jelenlétében, tegnap még ennél is több ment az utcákra, s országszerte szintén tízezrek mozdultak meg az egyetemistákkal való szolidaritásuk kifejezésére. (MTI) Török fenyegetés Ankara. A török külügyminisztérium megtorló lépéseket helyezett kilátásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek Nicosia felhívása nyomán ajánlatot tettek a Ciprus körüli tengerfenékben rejlő szénhidrogén-lelőhelyek feltárására. A tárca értésre adta: a szóban forgó vállalatokat teszi felelőssé azért, ha megnövekszik a feszültség a vitatott hovatartozásé ciprusi tengeri övezetben annak nyomán, hogy e cégek „a ciprusi törökök rovására” együttműködésre lépnek a nicosiai kormánnyal. A nyilatkozat szerint az ilyen cégek a jövőben nem vehetnek részt török energetikai projektek megvalósításában. (MTI) Akcióban a hitelminősítők - megijedtek a görögök, már nem a radikális baloldal a legnépszerűbb Athén tovább zuhant, Madrid követheti Pár nap alatt egymilliárd eurót „menekített" ki a spanyol lakosság az államosított Bankia pénzintézetből (TASR/AP-felvétel) Már a drachma nyomására készülnek a britek Athén/Madrid. AFitch Ratings csütörtökön este Görögországot minősítette le, a Moody's Investors Service tegnap reggel ugyanezt tette 16 spanyol bankkal. Hatalmas fordulat történt Brüsszelben: az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank készenléti tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből. ÖSSZEFOGLALÓ Erről Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa számolt be. A holland De Standaardnak kifejtette: „Másfél évvel ezelőtt még fennállt volna a dominóhatás veszélye, de ma már az EB és az EKB dolgozik a lehetséges forgatókönyveken, ha Görögországnak nem sikerül teljesítenie vállalásait.” Most először ismerte el egy uniós biztos, hogy készülnek ilyen forgatókönyvek. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő csütörtök este bejelentette, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és kiadósságának besorolását az eddigi „B mínusz”-ról „CCC”-re, a rövid lejáratú görög állami kötelezettségek osztályzatát „B”-ről „C”-re rontotta. A Fitch nem látja garantáltnak a görög eurótagság fenntarthatóságát. A „CCC” mélyen spekulatív besorolás, amely rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket. A Fitch bejelentette azt is, hogy az újabb görög választások után az összes euróövezeti államadós besorolását leminősí- tés lehetőségére utaló negatív London. Sajtóértesülések szerint megkezdte az előkészületeket a legnagyobb brit bankjegynyomda arra az estre, ha Görögország az euróövezetből kilépve újból meghonosítja korábbi fizetőeszközét, a drachmát. A The Times szerint megfigyelési listára veszi, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valószínűvé vált Görögország rövid időn belüli távozása az euróövezetből. Nagy londoni elemzőházak már jó ideje valószínű fejleményként számolnak Görögország euróövezeti távozásával. Szerdán még attól volt hangos a nemzetközi sajtó, hogy a görögök néhány nap alatt egya De La Rue nevű, bankjegy- nyomtatásra szakosodott brit vállalat - amely 150 ország számára állít elő bankjegyeket, és egyebek mellett az angol fontot és az eurót is nyomtatja - már felkérte szakértői stábját az esetleges új görög bankjemilliárd eurót vettek ki a bankokból. Csütörtökön azt írták a lapok, hogy a spanyolok egy hét alatt ugyanennyit vontak ki a bajba jutott, ezért államosított Bankia pénzintézetből, amely a lakossági megtakarítások tíz százalékát kezeli. Tegnap pedig a Moody's, a vüág legnagyobb nemzetközi hitelminősítője 16 spanyol bankot minősített le az ország gyengélkedő gazdasága, gyekben használatos biztonsági szálak lehetséges típusainak kiválasztására. Az előkészületek még korai szakaszban járnak, akár hat hónapig is eltarthat a hamisítástól védett új görög bankjegyek tervezése és előállítása. (MTI) egyre romló pénzügyi helyzete, az egyre több behajthatatlan hitel, valamint amiatt, hogy a kormány kevésbé képes támogatni a bajbajutott hitelezőket. A szóban forgó pénzintézetek között van a Banco Santander, az eurózóna legnagyobb bankja, valamint egy nagy-britanniai leánybank is. A Moody's a csütörtöki európai és amerikai tőzsdezárások után New Yorkban bejelentette: a leminősített pénzintézetek hosszú távú adós- és betétkockázati besorolásai egy és három fokozat közötti mértékben romlanak, és így a befektetésre még éppen ajánlott kategória és a bóvli kategórián belül a legjobb fokozat között változnak. A spanyol bankok besorolása alatta van majdnem az összes nyugateurópai bankrendszerének. „Spanyolországban pang az ingatlanpiac, és a munkanélküliség tartósan magas. A spanyol bankszektort különösen veszélyezteti az euróövezeti adósság- válságnak való kitettsége” - írta indoklásában a Moody's. Egyébként ugyanez a hitel- minősítő kedden 26 olasz bankot minősített le az ismét recessziós olasz gazdasági környezetre hivatkozva. A leminő- sítések okai között szerepel: a kormányzati takarékossági intézkedések tovább csökkentik az olasz gazdaságban jelentkező keresletet. A Moody's kimutatta: április végén az olasz bankok bruttó EKB-hitelállománya 271 milliárd euró volt - jóllehet tavalyjúniusban még nem haladta meg a 41 milliárdot -, és a jelenlegi szint a legmagasabbak között van Európában. Visszatérve Athénhoz, ahol június 17-én újabb előrehozott választások lesznek: úgy látszik, a görögök megijedtek, mert a legújabb felmérés szerint ismét a nemzetközi hitelmegállapodást támogató, konzervatív Új Demokrácia párt vezeti a népszerűségi listát, nem pedig radikális baloldali, a megszorításokat hevesen ellenző SZIRIZA. Az elmúlt napokban minden felmérés alapján a SZIRIZA volt a legnépszerűbb görög párt. (MTI, TASR, ú) Nagyon megnehezítheti Obama helyzetét az új francia államfő Csúcsdömping a világpolitikában Elnököt is választanak vasárnap Szerbiában Tadicsnak áll a zászló ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Ismét csúcsdömping lesz a világpolitikában. Tegnap kezdődött az amerikai Camp Davidben a G8-országok vezetőinek kétnapos értekezlete, vasárnap és hétfőn pedig - szintén az USA-ban - a NATO csúcstalálkozóját tartják. Mindkét esemény keretében számos további, kétoldalú csúcsot is tartanak az államok vezetői. Hiszen például a NATO minden idők legnagyobb szabású értekezletét - sorrendben a huszonötödiket - tartja, s több mint 60 állam- és kormányfőt várnak Chicagóba, a harmadik legnagyobb amerikai városba, egyébként a házigazda Barack Obama elnök szűkebb pátriájába. Ami a G8-csoport vezetőinek értekezletét illeti, a fő vitatéma az európai gazdasági és politikai válság. Természetesen napirendre kerülnek az arab tavasz, továbbá a Közel-Kelet és az észak-afrikai régió problémái is. A hivatalos bejelentés szerint Moszkva szeretné elkerülni, hogy Camp Davidben bármilyen nyilatkozat szülessen Szíriáról és Iránról. A Kreml törekvéséről Arkagyij Dvorkovics orosz elnöki tanácsadó számolt be az informális tanácskozás előtt. Hangsúlyozta, a Kreml úgy véli, „ezeknek a kérdéseknek a megoldására, az egyeztetett döntések meghozatalára az ENSZ BT a legalkalmasabb”. A fejlett ipari országok - az USA, Kanada, Japán, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Németország, Olaszország -, valamint Oroszország vezetői vesznek részt a kétnapos G8-találkozón. Moszkvát Dmitrij Medvegyev kormányfő képviseli, Vlagyimir Putyin, akit május 7-én iktattak be harmadszor az államfői hivatalba, belpolitikai elfoglaltságra hivatkozva lemondta részvételét. Obama meghívta négy afrikai ország vezetőit is az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tárgyalásokra. Több elemző is úgy vélte, hasznos lett volna az oroszamerikai viszony szempontjából, ha Putyin részt vesz a csúcson. Ugyanakkor emlékeztetnek: Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd miatt Washington tavaly júliusban már beutazási korlátozásokat rendelt el 60 olyan orosz tisztségviselővel szemben, akiket felelősnek tekintenek a Hermitage Capital amerikai befektetési alap jogászának 2009-ben, vizsgálati fogságban bekövetkezett haláláért. A szenátus ezen felül törvényt készül elfogadni orosz hivatalos személyek ellen. Itt érdemes emlékeztetni, Putyin a NATO-csúcsra sem hajlandó elmenni, egyrészt az amerikai rakétavédelmi program miatt, másrészt azért - a feltételezések szerint -, mert a látványos közeledéssel meg akarja várni az amerikai elnök- választás eredményét. Elemzők az új francia elnök, Francois Hollandé és Obama tegnap estére meghirdetett találkozójára figyeltek. Hollandé állítólag itt kívánta bejelenteni, hogy Afganisztánból idő előtt, még ez év végéig kivonják a francia katonákat. Ez a lépés felbosszanthatja a NATO-szö- vetségeseket, és megnehezítheti Obama elnök helyzetét. Párizs jelenleg 3300 fős kontingenst állomásoztat Afganisztánban. (TASR, MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Újvidék. Az elnök- választás második fordulóját rendezik holnap Szerbiában, a voksolás kimenetele kulcsfontosságú lehet az ország uniós csatlakozási törekvései, illetve egykori déli tartományával, Koszovóval fenntartott viszonya szempontjából, tekintve, hogy Belgrád nem ismeri el a terület függetlenségét. Az elnökválasztással egy időben tartják a vajdasági tartományi parlamenti választások második fordulóját is, amelyen két magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is küzd a voksokért. A szerbiai elnökválasztás május 6-i első fordulójából a legtöbb szavazatot kapott két jelölt, Borisz Tadics leköszönt államfő, az Európa-barát Demokrata Párt (DS) jelöltje és az ellenzéki, nacionalista Tomisz- lav Nikolics, a Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltje jutott be a második fordulóba. A legutóbbi felmérések Tadics 56-58 százalékos győzelmét jósolták, a VMSZ is Tadics támogatására szólította fel a magyar választókat. Tadics immár harmadszor szeretné elnyerni az elnöki tisztséget. A két forduló között növelte a feszültséget, hogy a nacionalista ellenzék azzal vádolta meg a Demokrata Pártot: csalást követett el május hatodikai (szerb elnök- és parlamenti, szerbiai önkormányzati és vajdasági parlamenti) választásokon. Tadics cáfolta az ellenzék állításait, a választási bizottság pedig nem semmisítette meg a voksolás eredményét. A Vajdaságban a tartományi parlamenti választások második fordulóját is holnap tartják. A tartományi parlament 120 tagú, a képviselők egyik felét pártlistákról, a másik felét egyéni körzetekben választják meg. Ez utóbbi választást rendezik holnap, a körzetenként legjobban szereplő két jelölt részvételével. A VMSZ-nek tíz, a VMDP- nek pedig egy jelöltje jutott be a második fordulóba. A VMSZ a pártlistákról már négy képviselőt küldhet az tartományi képviselőházba. (MTI, ú)
