Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-03 / 102. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 3. Vélemény és háttér 7 Venizelosz szerint a németek sokat profitálnak a görögök elhúzódó bajából Felfalja a válság a kormányokat Brüsszelben és Berlinben aggodalommal várják a francia elnökválasztás vasárnapi, második fordulóját, hiszen az esélyesebbnek tartott ellenzéki jelölt, Francois Hollandé megüzente: nem olyannak képzeli el Európát, amilyennek Angela Merkel szeretné. Vasárnap azonban az Európa fekete bárányának számító Görögországban is választanak. MAL1NÁK ISTVÁN A gazdasági-pénzügyi válság következményeként két tendencia erősödött fel az uniós tagországokban: az unióelle- nesség és - különösen a déli államokban - a németellenesség. Merkel kancellár főleg ez utóbbiról nem hajlandó tudomást venni, erőből politizál: miközben minden ország megszorító intézkedéseket vezet be, a német gazdaság szárnyal. A korábbi görög pénzügyminiszter, Evangelosz Venizelosz - jelenleg a PASZOK elnöke - a hónap elején ironikusan jegyezte meg: a németeknek jó üzlet a görög válság. Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, ezt a pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. „Berlin az utóbbi két évben 400 millió eurót keresett rajtunk” - mondta Venizelosz a Der Spiegelnek, hozzátéve: Athén ennyit utalt át a németeknek kamattörlesztés címén. Ami a görög választások vasárnapi, első fordulóját illeti: megfigyelők szerint vége szakad a kétpárti váltógazdálkodásnak, a kormányaidat felváltva kézben tartó Új Demokrácia és a PASZOK közül egyiknek sincs esélye az abszolút többség megszerzésére. A kis, többnyire populista pártok közül több is bekerülhet a jövendő athéni kormányba, ami a görög belpolitika radikalizálódását, az EU-ellenes hangok fölerősödését vonhatja maga után. Francois Hollandé nemrég megüzente Merkelnek: ha győz, újra akarja tárgyalni a március elején létrejött fiskális paktumot, amelynek megváltoztatására négypontos tervet dolgozott ki. Merkel azt üzente vissza, hogy erről szó sem lehet. Berlini elemzők az európai értékek felrúgását vetették a szocialista elnökjelölt szemére. Ez eléggé álszent érvelés, ha figyelembe vesszük, hogy a Merkel- kabinet támogatja Sarkozy elképzeléseit - az egyik legfontosabb uniós alapértéket képviselő - Schengen újratárgyalására. Berlin szerint a fiskális paktum felpuhítása és Hollandé kormányzati tapasztalatlansága azt eredményezheti, hogy megrendül a pénzpiacok bizalma Párizs iránt, a kettő együtt pedig az európai válság új dimenziójához vezethet. De még ha Párizsban és Athénban minden a német óhajoknak megfelelően alakulna is, Berlin akkor sem nyugodhatna meg teljesen. Hirtelen nyitottá vált a holland helyzet, ahol szeptemberben tartanak választásokat, mert a napokban megbukott a Rutte-kormány. A kisebbségi jobbközép kormányt eddig kívülről támogató populista, szélsőjobboldali Geert Wilders Szabadságpártja (PW) okozta a koalíció bukását. A vita az egyébként nem túl nagy, 14-16 milliárd eurós megszorítások miatt robbant ki, ezekre az uniós elvárások teljesítése miatt volt szükség. Wilders az uniós elvárásokat brüsszeli diktátumnak nevezte, szerinte a megszorításokra nem lenne szükség, ha a nettó befizetőnek számító Hollandia nem támogatná a bajba jutott tagországokat. Kampányát máris megkezdve közölte: a szeptemberi előrehozott választás az uniós tagságról és az ország függetlenségéről szóló népszavazás is lesz. Brüsszelben a francia és holland példa kapcsán az európai populizmus térnyerésének veszélyére figyelmeztettek. Barro- so EB-elnök arról beszélt, meg kell védeni az európai értékeket. Mellesleg az utóbbi másfél évben nyolc uniós tagországban bukott a kormány a válság miatt.- Ebben a régióban inkább a munkanélküliség elleni védőpermeiét kellene bevetni. (Peter Gossónyi rajza JEGYZET Egy meleg téma LAMPL ZSUZSANNA Ez az írás egy : BP játék eredméolvasó adta a témát: a meJBP W leg. Erről tesIHlMMi sékírni! Nekem a meleg harminc foknál kezdődik - most is vastag zokniban ülök-, de eszembe jutott egy júniusi délután. A perzselő nap elől Teri barátnőmmel bemenekültünk az antikváriumba. Vettem néhány könyvet. Vastag könyvek voltak és nehezek. Én a Várúton laktam, Teri a város másik végén, de segített hazacipelni őket. A hőségben a Várlépcsők felé vettük az irányt, mert tudtam, hogy van ott egy bozótos rész, ami majd megvéd bennünket a naptól. Már közeledtünk a bokrokhoz. Ekkor felbukkant egy férfi. Szögletes fejű és halovány, mint Frankenstein a filmben, és húsz méterről tisztán láttuk, hogy őrültség villog a szemében. Egyenesen felénk tartott. Terikével felgyorsítottunk, de aztán észrevettük, hogy a bokroknál áll egy másik férfi. Fiatal, szakállas, nagyon hasonlít Mick Boxra, a Uriah Heep gitárosára. Megnyugodva néztünk egymásra. Ez majd megvéd minket a Frankensteintől! A szögletes fejű épp akkor haladt el mellettünk, de azon kívül, hogy vérfagyasztóan vigyorgott ránk, nem csinált semmit. Azért csak siettünk a bokrok felé. Ahogy távolodott a Frankenstein, egyre bátrabbak lettünk, már szólni is mertünk, valami olyat, hogy nem is rossz az a szakállas, ugye? Meg azt, hogy nahát, nincs melege abban a hosszú kabátban? Persze; Amikor odaértünk, félrecsaptuk a fejünket, mert az mégsem illik, hogy szemtől szembe bámuljunk egy idegen férfit. Csakhogy megszólalt. És akkor odanéztünk. És akkor láttuk, hogy elől szét van nyitva az a hosszú lebemyeg, és nincs alatta semmi. Bizony. Na, azt a rohanást... Később - már megnyugodva - megtárgyaltuk, hogy azelőtt egyikünk sem látott még olyat. Élőben. Nem mintha akkor sokat láttunk volna, mert rögtön elrohantunk. így csalódást okoztunk, amikor az iskolában elmesélve a történteket, nem tudtuk elmondani a lányoknak, hogy müyen is volt az, ott. Igazán megnézhettétek volna, mondta az egyik. És mit néztek volna rajta, mondta a másik, a mindentudó. Azt a két herezacskót? Hogyhogy kettőt? Nézett rá mindenki döbbenten. Hát már megbocsáss, szóltam, de a Dávid szobornak csak egy van. Aművész joga a túlzás és az elhagyás, válaszolta. A Dávidnak el van hagyva egy. Mert ugye két herének két zacskó kell. De mindegy. Viszont felháborító, hogy ezek a rohadt melegek a bokrokból ijesztgetik a nőket. Ezeket nem úgy hívják, hogy mutogatósok? Nem! De! Lehet! Nyugodtan lehettek mutogatós melegek, szögezte le az okos csaj, és szidni kezdte a rohadt melegeket. Nem nagyon vitatkoztunk, mert nagyon nem tudtunk semmit ezekről a dolgokról. Tegnap hőség volt, és én színházban voltam. A három sze.- replő olyan elhivatottan játszott a tizenegy nézőnek, mintha legalábbis a nemzetiben, és tömegek előtt lépett volna fel. A női szerepet férfi játszotta, a férfiszerepet nő. Fantasztikus volt, lelkendeztem egy ismerősömnek. Biztos melegek voltak, válaszolta. KOMMENTÁR „Féloldalas” nemzeti kisebbségek KOCUR LÁSZLÓ Tegnap ismertette a parlamenti képviselőkkel második kabinetje programját Robert Fico miniszterelnök. 83 képviselővel a háta mögött a kormányprogram ismertetése és annak későbbi megszavazása csak az alkotmányban foglaltak formális kipipálásá- nak tekinthető, a siker borítékolható. A kormányprogram megvalósítása elvben az egész lakosságra fogja kifejteni (pozitív vagy negatív) hatását, így az országban élő nemzetiségekre is, érdemes azonban külön is megvizsgálnunk, mit ígér e speciális helyzetben levő csoportnak a kabinet. Első ránézésre nem sokat. A 65 oldalas, meglehetősen általános, kevés konkrétumot tartalmazó programban a kisebbségeket féloldalnyi teljedelemre méltatták, melynek már a címe - A kisebbségek jogállása - a modem szlovák társadalom állandó része - is olyan, mint az utána következő 17 (!) sor: nyakatekerten semmitmondó, általánosságokban tobzódó. Azaz, ha megszavazzák, minimálisan lesz számonkérhető, mert hogyan lehetne négy év múlva elszámolni például azzal, hogy „a kormány tudatosítja, hogy a nemzeti kisebbségek fontos részét képezik a modem szlovák társadalomnak, nagy kulturális gazdagságukkal és fontos történelmi örökségükkel”. A kormányprogram e csekély terjedelemben sem mentes az önellentmondásoktól. Míg az utolsó előtti bekezdésben a status quo megtartását ígéri, az utolsó sorok már a kisebbségi kormánybiztosról szólnak, akinek hivatalát a megszüntetett kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztség helyett hozzák létre. Itt máris megbi- csaklani látszik a status quo. Az előző Fico-kabinet alatt megtapasztalt államnacionalizmus rémképét vetíti elő az a kulturális fejezetben levő kitétel, mely szerint „a kormány figyelni fog arra, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén elérhetők legyenek az információk államnyelven”. Mintha ezek ma már nem lennének elérhetők..., hisz lassan Dunaszerdahelyen vagy Komáromban is nagyítóval kell keresni a magyar feliratokat. Még jó, hogy „az államnyelvről való gondoskodás mellett” az állam védeni szeretné a kisebbségek nyelv- használathoz fűződő jogait. A nemzetiségi oktatás terén pedig - az anyanyelven megvalósuló, jó minőségű oktatás mellett - a hivatalos nyelv sikeres elsajátítása jelenik meg prioritásként, ami kétségkívül fontos, de vélhetően nem a nemzetiségi oktatás legfőbb problémája. Természetesen meg kell vámunk a Fico-kormány első tényleges intézkedéseit kisebbségi ügyekben, a miniszteri biztos személyét, hivatalának tényleges jogköreit, de amit egyelőre papíron ígérnek, az elég kevés. TALLÓZÓ LE FIGARO A francia Le Figaro szerint Schmitt Pál plágium miatti szerencsétlen lemondása után Orbán Viktor miniszterelnök egy „másik bábut” talált a köz- társasági elnöki tisztségre a régi .harcostárs”, Áder János személyében, aki mérsékelt politikusként elsősorban stratégakvalitásairól ismert. Politikai pályájának ismertetése után a konzervatív lap kiemelte, hogy neki sikerült ellenzékből a nem túl fegyelmezett szocialistákkal szemben Sólyom Lászlót megválasztatni államfőnek. Stéphane Kovács tudósító szerint Ádernek nehéz lesz az alkotmány szellemének megfelelően a „magyar nemzet egységét” képviselnie, miközben posztja presztízsét is helyre kell majd állítania. Arra is kitért, hogy politológusok szerint Ader lojális lesz Orbánhoz, de közben kritikusabbnak fog mutatkozni, mint Schmitt Pál. A lap részletesen ismertette az ellenzéki politikusok álláspontjait, akik csak „megvetéssel” viseltetnek a kinevezés iránt. Krekó Péterre, a Political Capital elemzőjére hivatkozva pedig azt a következtetést vonta le, hogy Orbán folytatja azt a gyakorlatot, mely szerint szövetségeseit helyezi a független intézmények élére, s Áder sem fogja ellensúlyozni a kormány munkáját, ráadásul a 2014-es választások után is a helyén marad, ahonnan lehetősége lesz visszadobni a törvényeket és feloszlatni a parlamentet. (MTI)
