Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-15 / 111. szám, kedd

, AGRÁRKÖRKÉP 2012. május 15., kedd 9. oldal Új repcefajták bemutatója Azok járnak jól, akik megtartották a gyengébb állományokat is 10. oldal ^ M A kukoricabogár ellen megelőzéssel védekezünk A legmegbízhatóbb védekezési módszer a következetes vetésváltás 19. oldal A fiatal állatok különösen sok fehérjét kívánnak A mangalicák sikeres tartása 20. oldal A kormányprogram az ágazati foglalkoztatás potenciális forrásainak támogatását célozza A hazai termelők érdekében (Illusztrációs felvétel) Kidolgozásra vár az ágazati koncepció Szakmai vitafórum indult TÁJÉKOZTATÓ A kormány amellett, hogy erőfeszítéseket tesz a ha­zai mezőgazdasági ter­melőket eddig sújtó meg­különböztető uniós támo­gatáspolitikai feltételek megváltoztatására, egy­úttal intenzívebben támo­gatni kívánja a foglalkoz­tatottsággal összefüggő hazai szakágazatokat is. ISMERTETŐ Nevezetesen az állattenyész­tés, a zöldség- és gyümölcster­mesztés valamint a szőlészet és az élelmiszeripar hangsúlyozot- tabb fejlesztését. Többek között ez áll a hivatalba lépő kormány­zat nemrégiben közzétett prog­ramjában a mezőgazdaságról és vidékfejlesztésről szóló javasla­tok között, amelyek meghatá­rozzák a hazai mezőgazdaság következő kormányzati időszak­ra vonatkozó alapvető célkitű­zéseit. Az említetteken kívül azt ígéri, hogy a hazai jogszabályok rendszerében csak olyan előírá­sokat fognak elfogadni, amelyek nem lépik túl az EU-val harmoni­zált jogszabályi kereteket, külön támogatást folyósítanak a szar­vasmarha-tenyésztésre és a kife­jezetten kedvezőtlen termesztési feltételek között a hegyvidéki és a hegyaljai térségekben a juhte­nyésztésre is. Az ágazat jogszabályi kerete­inek kialakításában meggyorsít­ják a restitúciós igények kielé­gítését. A kormány támogatni kívánja a hazai élelmiszeripar fejlesztését és modernizálását, ennek keretében a tulajdonosi szerkezetben az őstermelők va­gyoni belépésével, tulajdonré­szévei is számol. A kormányprogram földmű­veléssel foglalkozó része az ága­zatot a nemzetgazdaság olyan komplex egységének tartja, amelyet a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és az erdőgazdaság, valamint az ehhez kapcsolódó fafeldolgozó ipar alkot, s egyúttal az állam gazdasági és szociális politikájának kialakításában is nagyon fontos szerepet játszik. A vidékfejlesztés támogatása és a róla való hatékony gondosko­dás szükségszerűvé teszi az erre vonatkozó meghatározó tevé­kenységek egy működőképes egységbe való összefogását. A kormányzat az agrár-élelmiszer­ipari szektor összes pozitív tevé­kenységét támogatni kívánja, be­leértve a vidéki élet fenntartását, a környezet védelmét és a vidéki gazdaság fejlesztésének felfutta­tását. A kormány tiszteletben kívánja tartani az EU gazdasági verseny­re és az agrárágazat gazdasági teljesítőképességének fokozásá­ra vonatkozó előírásokat, a ha­gyományos és a környezetkímélő termelési mód közötti egyensúly elveinek betartásával. Ez az alap­ja a fenntartható szociális piac- gazdaság működtetésének. Az EU Közös Agrárpolitikája 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezett reformjáról folytatandó tárgyalások során a kormányzat maximális erő­feszítéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a következő uniós költségvetési időszakban felszámolják azokat a megkü­lönböztető feltételeket, amelyek a támogatási források és egyéb eszközök terén a hazai agrárvál­lalkozásokat eddig kedvezőtle­nül befolyásolták. Ennek kere­tében szeremé egyszerűsíteni a kölcsönös megfelelés elveit, va­lamint a Közös Agrárpolitikát is. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy a hazai élelmiszergyártás számára alapanyagokat gyártó őstermelőknek csak olyan belső előírásokat szabnak majd meg, amelyek nem haladják meg az uniós jogrend követelményeit. A közös agrárpolitika elveivel összhangban a kormány növelni fogja azon ágazatok támogatá­sát, amelyek a foglalkoztatott­ság potenciális forrásai. Közéjük elsősorban az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlőtermelés és az élelmiszer- ipar tartozik. Külön támogatást folyósítanak a szarvasmarha-te­nyésztőknek valamint a kedve­zőtlen természeti feltételekkel rendelkező hegyi és hegyaljai térségekben a juhtenyésztőknek. A kormányprogram említést tesz az ágazati termelés klima­tikus feltételeinek változásai­hoz való alkalmazkodást segítő intézkedésekről is, amelyek egyrészt a csapadék minél jobb megtartását célozzák, másrészt az öntözés és a vízgazdálkodás fenntartásának és hatékony fejlesztésének politikáját elő­készítik. A kormány támogatni fogja a termőföld hatékony és gazdaságos kihasználását, meg­teremti a feltételeket az indoko­latlan, nem mezőgazdasági célú földkihasználás elleni kivételek megakadályozásához, és ke­resni fogja a megfelelő mecha­nizmusokat a mezőgazdasági termelők általi földvásárlások­hoz. A földtulajdonjog rendezé­sének meggyorsítása érdekében olyan feltételek kialakítását ígéri, amelyek biztosítják a me­zőgazdasági és erdőterületek hatékony kihasználását. A kor­mányzati program a restitúciós igények kielégítésének meg­gyorsítását is előtérbe helyezi. Az ország élelmiszerekkel való ellátottságának javítását és az élelmiszer-biztonságot célzó intézkedések keretében a kormány támogatni fogja a hazai élelmiszeripar felújítását és modernizálását, amelyben lehetőséget kíván adni az őster­melőknek ahhoz, hogy vagyoni részesedést szerezzenek azok­ban a vállalatokban, amelyek komoly jelentőséggel bírnak a foglalkoztatottság, a hozzá­adott érték és a hazai termékek piaci arányának növelése te­rén. Egyúttal támogatni fogja az élelmiszerpiacot ellenőrző szervezetek tevékenységének javítását célzó intézkedéseket, amelynek célja a nemzeti és az európai szabályok betartása a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás során. A mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termékek előállítása terén a kormányzati támo­gatás elsősorban a hazai ter­mékek finalizációjára irányul majd, többek között a hazai termékek eladását támogató propagációra. A program azt ígéri, hogy a kormány kihasz­nálja az összes igénybe vehető gazdasági és jogi eszközt, hogy támogassa a hazai termékek Analizálását a mezőgazdasági vállalatokban, illetve az álta­luk előállított friss élelmiszerek közvetlenül a fogyasztóknak történő eladását. Az erdőgazdálkodásban a folyamatosan fenntartható fejlődés elveinek támogatásá­val kívánják növelni az ágazat versenyképességét. A kormány olyan jogi és gazdasági feltéte­leket teremt az erdei vagyon tu­lajdonosainak és használóinak, amelyek biztosítják köz érde­kében végzett környezetvédel­mi és közhasznú szolgáltatások kompenzálását. Az ország leg­szegényebb erdei térségeiben gazdasági és jogi eszközöket is igénybe vesz a nem állami er­dei szektor fejlesztésére. Az er­dőket az állam stratégiai jelen­tőségű vagyonnak tartja és ga­rantálja, hogy nem engedi meg a privatizálásukat. Támogatni fogja a mezőgazdasági célokra nem kihasználható területek és egyéb degradált nem erdei területek erdősítését, kifejezet­ten hangsúlyt helyezve vízi eró­zió és a földcsuszamlások által veszélyeztetett területekre. A fafeldolgozás területén a feldolgozói kapacitások fej­lesztését fogja támogatni a kormány, amelynek célja új munkahelyek teremtése és a hozzáadott érték növelése. A biológiai alapú gazdálkodás fejlesztését főleg a hazai meg­újuló nyersanyagforrások fel- használása, környezetkárosító hatások és az üvegházhatást kiváltó gázok csökkentése, valamint a lakosság szociális életfeltételeinek javítása érde­kében kívánják támogatni. Az ágazati kutatás-fejlesztés területén a kormányprogram azon közösségi partnerség ele­meit támogatja, amelyek az ágazati innovációs programok­ra irányulnak, (sz) Április végén polgári és szakmai kezdeményezés for­májában a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszer-ipari Ka­mara, az UniCredit Bank és a www.polnoinfo.sk honlap képviselői nyílt vitafórumot indítottak el a hazai agrárága­zat fejlesztési koncepciójával kapcsolatos vélemények pre­zentálása érdekében. A www. spp2020.sk honlapon interne­tes formában várják az ágazat jövőjére és a fejlesztésére vo­natkozó elképzeléseket, javas­latokat, amelyeket az új agrár- koncepció kidolgozásában is fel tudnak majd használni. Amint azt Štefan Adam (SPPK), Jaromír Matoušek (UniCredit Bank) és Juraj Huba (Polnoinfo) külön is hangsú­lyozták, kezdeményezésük célja nem magának a koncep­ciónak a kidolgozása, hanem egyrészt ösztönözni szeretnék az ezzel kapcsolatos szakmai vitát, a beérkező javaslatokkal, ötletekkel pedig segítséget és támpontokat kívánnak nyújta­ni az ágazati koncepció kidol­gozásához. Ehhez várják nem­csak a gyakorlati agrárszakem­berek, hanem az ágazati tudo­mányos és kutató intézetek, va­lamint a szakmai érdekvédelmi szervezetek véleményét is. A honlap indítása kapcsán tartott sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, hogy a vélemények összehangolása ér­dekében a honlapon témacso­portokat és alcsoportokat jelöl­tek ki, amelyre meghatározott ideig várják a javasolt megoldá­sokat, amelyeket azután külön erre a célra létrehozott szak­mai csoport rendez és foglal majd össze. A kezdeményezés néhány hónap múlva szakmai konferenciát is rendez ebben a témában. A tájékoztatón külön téma­ként az ágazatban tevékeny­kedő fiatal agrárszakemberek helyzete is terítékre került. Amint kiderült, egyre kevesebb a hazai mezőgazdaságban dol­gozó fiatal szakemberek száma. Az okokat keresve megállapítást nyert, hogy a probléma nemcsak a fiatalok érdeklődésének hiá­nyával magyarázható, jó néhány felsőfokú végzettséggel ren­delkező álláskereső a szakmai gyakorlat hiányában nem jut megfelelő munkához a gazdasá­gokban, ahol ugyanakkor egyre magasabb minőségi követelmé­nyeket támasztanak a foglalkoz­tatottakkal szemben. Az ágazat­ban végbement szerkezetváltás következtében szinte minden gazdaságban jelentősen csök­kent a foglalkoztatottak száma, a cégvezetések zömében még mindig az idősebb garnitúra tag­jai viszik a prímet. A fiatalok úgy érzik, hogy ebben az ágazatban kevesebb érvényesülési lehető­ségük van, ugyanakkor a fiatal gazdák önálló gazdálkodását se­gítő rendszer (birtokviszonyok, földhöz jutás lehetősége, támo­gatások) sem működik a kívá­nalmaknak megfelelően. Amint azt Pém Bálint a Szlo­vákiai Fiatal Gazdák Szövet­ségének elnöke elmondta, fel­méréseik szerint jelenleg alig 7 százalékot éri el az ágazatban dolgozó 35 évnél fiatalabb ag­rárszakemberek aránya, és egy­re nagyobb a veszélye annak, hogy a szakma folyamatosan elöregedik, egy idő múlva nem lesz, aki felváltja a nyugdíjba vonulókat. A fiatal gazdák szö­vetsége több pontban foglalta össze a helyzet javítását szolgá­ló általuk javasolt intézkedése­ket. (sz) Jaromír Matoušek (jobbról) és Štefan Adam a kezdeményezés elindítói (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents