Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-15 / 111. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 15. www.ujszo.com Robert Vano, az érsekújvári származású magyar fotóművész első kiállítása Budapesten Platinában, ami szép Tiszteletbeli elnök marad Grass Berlin. Nem fosztották meg a nemzetközi Pen-klub német- országi szervezetének tiszteletbeli elnöki tisztségétől Günter Grasst. A lépést Grass Izraelt bíráló verse miatt indítványoz­ták a szervezet hétvégi közgyűlésén. Az ott megjelent több mint száz író, költő arra a megállapodásra jutott, hogy nem foglalkoznak Grass versének tartalmával. Günter Grass az Amit el kell mondani című művében kifejtette: az ellenőri­zetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkező Izra­el megelőző csapást fontolgat Irán ellen, amivel az egész vi­lág békéjét fenyegeti. (MTI) Balogh Endre, Németh Zoltán és Szalay Zoltán (A szerző felvétele) Minimál, posztmodern és irodalmi marketing Szimpózium fiataloknak NAGY ERIKA A Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében május 11-én Diószegen zajlott a Fiatal írók Körének szimpóziuma, ne­ves előadók közreműködésével. Marketing és irodalom volt Balogh Endre író, a prae.hu fő- szerkesztőjének témája. A fiata­lok megtudhatták, hogy a könyvkiadás ugyanolyan üzleti vállalkozás, mint bármi más, hogy megfelelő marketinggel minden könyvet el lehet adni. Szemléleti kérdésekről is szó esett, például arról, hogy a könyvek kiadási költségeibe ér­demes betervezni a reklámkölt­ségeket is. Fontos szempont a tudatos portfólióépítés, vagyis olyan jellegű könyvekre kell fó- kuszáíni, melyek olvasói, azaz fogyasztói csoportokat céloz­nak meg. Szalay Zoltán előadásának címe sokat sejtetett: Önpusztí- tási lehetőségek kígyóknak - Minimalista beszédmódok a mai magyar prózában. A mi- nimalizmus Amerikában szü­letett, majd mint minden je­lentősebb irodalmi irány, nemzetközivé vált, és a ma­gyar irodalomban is akadnak követői. Szalay a fiatal szerzők és a minimalizmus kapcsán ki­tért Tóth Krisztina Vonalkód, Hazaviszlek, jó? és a Pixel, Dragomán György A fehér ki­rály, Szvoren Edina Pertu, Miklya Anna Eloldozás, A hi­vatásos, valamint Gazdag Jó­zsef Kilátás az ezüstfenyőkre című köteteire. Németh Zoltán A kortárs magyar líra irányzatai címmel tartott előadásában szó volt egyebek mellett a korai-uni­verzális posztmodernről, ezen belül is a hangsúlyozott önref­lexióról, az önmagát író és ol­vasó szövegről, az irónia többértelműsítő használatáról, a realista írásmód, kríziséről, a nyitott műalkotásról, a realiz­mus újraírásáról és a mágikus realizmusról. Európa több nagyvárosát megjárt fényképsoroza­tával, a Platina kollekci­óval jutott el végre Bu­dapestre az Érsekújvár­ból indult, New Yorkban élt, végül Prágában lete­lepedett, alkotásaival a világ több pontján ismert Robert Vano. SZABÓ G. LÁSZLÓ Vagyis Vanyó Róbert, aki a New Yorkban töltött huszonhét év alatt ugyanúgy, mint most, Prágában, hazatérése tizen­nyolcadik esztendejében ma­gyar fotográfusnak vallja ma­gát. Ezért olyan fontos és meg­határozó élmény számára, hogy a budapesti Cseh Cent­rumban június 15-ig a magyar nézők is közelebbről megis­merhetik munkáit. „Bárhol jártam, éltem is a vi­lágban, mindig magyarnak val­lottam magam - mondja. - És nemcsak azért, mert a fele ro­konságom Magyarországon él. Családunk fele ugyanis a kite­lepítés után Vácra, Dunakeszi­re, Békéscsabára, Tatabányára került. Ötvennyolc után, ami­kor megengedték az utazást, útlevéllel, vízummal sokat jár­tunk át a Mamival. Kamaszko­rom összes nyara Dunakeszi­hez köt. Onnan jártunk be Bu­dapestre az unokatestvérem­mel koncertekre, nálunk nem vetített filmekre. Fellini Édes életét is akkor láttam először. Első prágai kiállításom óta vár­tam a napot, hogy egyszer Bu­dapestre is elkerüljenek a képe­im. A Mami nagyon örülne, ha még élne. A prágai Leica Galé­ria támogatásával a Platina kol­lekcióval nemrég Németor­szágba is meghívtak, de eljutott az anyag már Moszkvába is.” Budapesten legutóbb har­minc évvel ezelőtt járt, a szoci­alizmus éveiben, amerikai ál­lampolgárként. Ott találkozott titokban az édesanyjával, an­nak testvérénél. „Most szinte semmit nem láttam a városból, hiszen dél­után négykor érkeztem vonat­tal, hatkor megnyitottuk a kiál­lítást, fél kilenckor elvittek va­csorázni, reggel pedig már utaztam is vissza Prágába. Pár dologra azonban felfigyeltem. Én magyarosabb ételeket ké­szítek, mint amelyek közül a pesti étteremben választhat­tam. Szívesen ettem volna egy igazi bablevest füstölt kol­básszal, csülökkel, túrós tész­tával. Nem szerepelt az étla­pon. A kenyér is úgy nézett ki, mint egy régi rádiókészülék. Kocka alakú, két lyukkal. Maga a város is furcsa benyomást tett rám. Kamasz koromban Buda­pest kisebbfajta Nyugatot je­lentett számunkra, aki csak te­hette, oda utazott. A presszók, a cukrászdák hangulata min­denkit elvarázsolt. Cirkuszba mentünk, Vidámparkba. Csupa fény, csillogás. Most valahogy minden olyan kopottnak, sze­gényesnek tűnt. Már a vonat­ból is, ahogy beértünk a Keleti­be. Emlékszem, ugyanüyen ér­zésem volt, amikor New York­ból először repültem Prágába. Elvarázsolt helynek, sötét Dis- neylandnek láttam a várost. Prága azóta teljesen megválto­zott. Szép, fényes metropolis. Budapest valahogy elárvult. Az emberek megtörtek, morózu- sak, kiábrándultak. De az an­gyalok azt akarták, hogy most, ezzel az anyaggal mutatkozzak be Budapesten. Ez biztos nem véletlen.” A Platina kollekció kétszáz darabjából negyvenet láthat­nak a Cseh Centrum látogatói. Ez a negyven épp az ötödé an­nak, amit először a Moldva parti Mánes kiállítóteremben láthatott a közönség pár évvel ezelőtt. „Én nagyon nehezen tudtam volna kiválasztani negyven képet, hiszen mindegyikhez érzelmi közöm van. A váloga­tást ezért másokra hagytam. A lényeg: a megnyitó után na­gyon sokan gratuláltak, hogy tetszik nekik az anyag, és megdicsértek, milyen szépen beszélek magyarul. Ez utóbbi­ra nagyon büszke vagyok, hi­szen az elmúlt évtizedek alatt jóformán csak a húgommal beszélek magyarul, amikor felhív Kanadából, vagy ha itt­hon van.” Hogy milyen érzések kava­rogtak benne, amikor a vonat megállt Érsekújvárban? A több albumot megjelentetett fotó­művész kerüli a nosztalgiát. „Nem kerített hatalmába semmiféle kellemetlen vagy felemelő érzés. Mivel négykor keltem, félig aludtam, amikor a vonat Érsekújvárba érkezett. Eszembe sem jutott, hogy mi­lyen jó lenne leszállni pár órá­ra. Csak arra gondoltam, hogy itt fekszik a Mami. Az volt na­gyon furcsa nap, amikor Ame­rika után először mentem ha­za. Az megviselt egy kicsit. Eltűnt az egykori hangulatos kisváros, és nem láttam mást a helyén, csak lakótelepeket, panelházakat, kínai árusokat. Most nem akartam érezni semmit. Elnyomtam magam­ban az emlékeket. Olyannak akarom megőrizni magamban Érsekújvárt, amilyennek fiatal éveimben láttam.” Hatalmas az út, amelyet megtett. Szökés Jugoszlávián át Olaszországba, aztán New Jersey, ahol egy család adop­tálta, az üveggyár, ahol hat hónapig három műszakban coca-colás üvegeket rakott fu­tószalagról dobozokba. Ezt követte a fodrászszalon New Yorkban, Vidal Sassoon mel­lett, majd az első fényképek. „Ez a budapesti kiállítás nem a megérkezést jelenti számomra, hanem azt, hogy bezárult egy kör. Hogy el­kezdhetek valami újat. Moszk­vában tanítok a filmakadémi­án, Csehországban worksho- pokat vezetek, közben folya­matosan fényképezek. Fiatal koromban mindig fáradt vol­tam. Kérdeztem a nagyitól, hogy mikor fogok végre meg­pihenni? Arra még várnod kell, Robikám, mondta, majd, ha eltemetnek. Igaza volt. Most is fáradt vagyok, de megállni, vagy akár csak lassí­tani mégsem tudok.” Julia, Lanzarote (Robert Vano felvétele) KULTURMIX Beszélgetés. Sport és foci Kö- zép-Európában címmel rende­zik ma 17 órától a Pozsonyi Magyar Intézetben a Visegrádi Szalon sorozat következő pa­nelbeszélgetését, amelynek magyarországi előadója Mitro- vits Miklós. Az estet lapunk munkatársa, Gazdag József ve­zeti, kísérőrendezvényként le- veítik Almási Tamás Puskás Hungary című filmjét, (juk) Film. Julianne Moore is szere­pel az 1976-os horrorfilm, a Carrie felújításában. A színész­nő egy természetfölötti képes­ségekkel rendelkező tinilány anyját játssza majd. A címsze­repet a 15 éves Chloe Grace Mo- retz kapta, a rendező Kimberly Peirce (A fiúk nem sírnak), áld •nem az eredeti sztorit akarja lemásolni, hanem egy aktuali­zált történetet forgat. (MTI) Irodalom. A párizsi La Musée des Lettres et Manuscrits kéz­iratmúzeumban mától három hónapon át látható Jack Kero- uac Útónjának eredeti, 36 mé­teres kézirattekercse. A regény „munkapéldányát a Cannes-i filmfesztivál nyitónapján állít­ják ki, abból az apropóból, hogy a fesztivál versenyprog­ramjában Walter Salles Uton- adaptációja is szerepel, (juk) Zene. Idén elmarad az egyik legnevesebb brit rockfesztivál, a Sonisphere, amelyen az Adam Lamberttel kiegészült Queen és a Faith No More is fel­lépett volna. A szervezők köz­leményében az áll, hogy hiába küzdöttek, „szerencsétlen kö­rülmények miatt” nem tudták azt a színvonalat fenntartani, amit az előadók és a rajongók is megérdemeltekvolna. (juk) Kultpol. Eger fideszes polgár­mesterénekfelkérésére megtart­ja korábban betiltott Villon-est- jét Székhelyi József színművész, aki fellépése után tisztázni kí­vánja a helyzetet Habis László­val. Egy nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerűit a képviselő-testület ülésén Szék­helyit származása okán nemkí­vánatos személynek minősítet­ték Egerben. (MTI) Lap. Megjelent a Mizujs? című iljúsági magazin májusi száma. Milyen a rendőrök, katonák, tűzoltók munkája? Erre a kér­désre is választ kap az olvasó. A lap beszámol a diósförgepato- nyi alapiskolában meg­rendezett Föld napjáról, az Egészség, szépség rovatban a gyorséttermi ételek káros hatá­sait vizsgálják. (juk) (Fotók: képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents