Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-09 / 106. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AAÁJUS 9. www.ujszo.com A régi-új orosz államfő beiktatását beárnyékolták a tiltakozó megmozdulások Putyin nem tűri, hogy beleszóljanak az ország ügyeibe Timosenko még nem döntött Kijev. Julija Timosenko bebörtönzött és éhség­sztrájkoló volt ukrán mi­niszterelnök elutasította, hogy tegnap gyógykezelés­re kórházba szállítsák, mert egyelőre nem döntött róla. Az elítélt politikust tegnap börtöncellájában felkereste Lutz Harms, a berlini Chari­té kórház szakorvosa, és ne­ki mondta, hogy nem kíván­ja megkezdeni a német és ukrán orvosok által javasolt rehabilitációt az Ukrzaliz- nici harkivi vasutaskórház­ban. Döntését azzal indo­kolta: több időre van szük­sége, hogy ezt átgondolja, és tanácskozzon az ügyvé­deivel. Timosenko nem uta­sította el a gyógykezelést, s nem zárta ki, hogy ma az or­vosokra bízzamagát. (MTI) Erőszak és szavazás Damaszkusz/Bejrút. Szíriában 50 év óta az első „többpárti” parlamenti vá­lasztásokat tartották meg hétfőn, miközben továbbra sem szűntek meg az erősza­kos cselekmények. Az ellen­zék a voksolás bojkottjára szólította fel a polgárokat. Az arab ország uralkodó rendszere ellen folyó lázon­gás megbénította a parla­ment működését is, így Bas- sár el-Aszad államfő elnöki rendeletekkel kormányozta az országot. A törvényho­zásban nincs ellenzéki kép­viselő. A Szíriái állami tv és más kormánypárti csator­nák tudósításaikban a sza­vazók hosszú sorait mu­tatták. A megkérdezettek arról beszéltek, mennyire szeretikSzíriát, éshogyavá- lasztások a demokrácia iga­zi gyakorlását jelentik. A ré­zsűn ellenfelei komédiának nevezték a szavazást, azt hangoztatva, hogy a kor­mány nem gondolja komo­lyan a változásokat. (MTI) Váratlan fordulat Jeruzsálem. Az izraeli miniszterelnök kormány­koalíciós megállapodást kö­tött az ellenzéki Kadima párttal, így mégsem lesz előre hozott parlamenti vá­lasztás szeptemberben Iz­raelben. A meglepetésnek számító egyezségről tegnap hajnalban számolt be az iz­raeli média, majd közle­ményben megerősítette annak tényét Simon Peresz államfő. A parlament éppen előző este fogadta el első ol­vasásban a feloszlatásáról szóló törvénytervezetet. A kormány aztjavasolta, hogy szeptember 4-én tartsák meg az előre hozott válasz­tásokat. Netanjahu és Saul Mofaz, a Kadima vezetője ezután tartott titkos tár­gyalást. (MTI) Moszkva. Szorosabb kapcsolatokra törekszik Moszkva az Egyesült Ál­lamokkal, de nem fogja tűrni, hogy beavatkoz­zanak az ügyeibe, és szi­lárd garanciákat akar ar­ra, hogy a tervezett raké­tapajzs nem irányul Oroszország ellen. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt szögezte le egyebekközött az a dekrétum, amelyet Vlagyi­mir Putyin már elnökként írt alá hétfőn. Putyin az orosz külpoliti­kai prioritásokat átfogó dekré­tumban foglalta össze néhány MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A sérülékenyebb or­szágoknak- amelyeknek eddig az lehetett a benyomása, hogy diktálnak nekik - a korábbiak­nál jobb bevonásával képzeli el az európai együttműködés jö­vőjét a megválasztott új francia elnök. Francois Hollandé Franciaország új diplomáciai irányvonaláról interjúban be­szélt. A május 15-én hivatalba lépő új francia elnök továbbra is hisz a „francia-német motorban”, de nem fogadja el, hogy Európa két vezető orszá­ga egyedül döntse el az unió sorsát. „Legalább annyira hi­szek a francia-német motor­ban, mint amennyire vitatom a kétpólusú Európa gondolatát” - fogalmazott Hollandé. A szocialista Francois Hollan­dé a hivatalos eredmények sze­rint 51,62 százalékkal nyerte meg a vasárnapi francia elnök- választás második fordulóját. A konzervatív Nicolas Sarkozy le­köszönő államfő 48,38 százalé­kot ért el - közölte hétfőn a fran­cia belügyminisztérium. A mint­egy 46 millió francia állampol­gár 81,34 százaléka, 37 millióan adták le szavazatukat vasárnap este 8 óráig. Több, mint 18 millióan sza­vaztak Hollande-ra, 16,9 millió­an pedig Sarkozyre, s 2,1 millió­an (tiltakozásul mindkét jelölt ellen) szándékosan üres szava­zólapot vagy pedig érvénytelen szavazatot adtak le. Ez utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas az elnökválasztáson. Egy európai és „talán vi­lágmozgalom” kezdeteként ér­tékelte Francois Hollandé vá­lasztási győzelmét hétfő hajnal­ban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. „Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, a- mely mindenhol ébredezik Eu­órával azt követően, hogy hat év­re beiktatták az orosz államfő hi­vatalába. Ugyancsak fontos fel­adatként jelölte ki az orosz állam­fő, hogy egyenlő jogok és kölcsö­nös előnyök alapján jöjjön létre stratégiai partnerségi megálla­podás az Európai Unió és Orosz­ország között. Vlagyimir Putyin harmadszor foglalta el az Oroszországi Föderáció állam­fői posztját, hétfőn a moszkvai Kremlben tette le a hivatali es­küt. A színpompás esemény a végrehajtó hatalom, a politika, a tudományos, a kulturális szféra és a közélet számos képviselője között megjelent Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió utolsó elnöke is. Meghívást kapott Naina Jelci- na, Borisz Jelcin néhai elnök fele­rópában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágya­inkkal és a változás iránti köve­teléseinkkel. Köszönet, köszö­net, köszönet” - mondta Hol­landé, akire órákon át türelme­sen várt a hatalmas ünneplő tömeg. Megismételte, hogy az európai vezetőkön kívül sze­rinte más európai népek is azt sége is. A külföldi meghívottak között látható volt Silvio Berlus­coni volt olasz miniszterelnök és Gerhard Schröder egykori német kancellár. Putyin egyik legelső elnöki ténykedéseként, ígéreté­nek megfelelően, Dmitrij Med- vegyev eddigi elnököt jelölte kormányfőnek. Az előteijesztés alig két és fél órával elnöki eskü­tételét követően érkezett a par­lamentbe. Az orosz törvényhozás (duma) tegnap, rendkívüli ülésen dön­tött a Seteijesztésről, s jóváhagy­ta a jelölést, Vlagyimir Putyin pe­dig aláírta kinevezését. Med- vegyevre 299 képviselő szavazott igennel. Mintkiderült, nemcsaka kormányzó Egységes Oroszor- szágpárt(JeR) 238 képviselője és remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában. Sorra üdvözölték az európai vezetők Hollande-ot, és gratu­lált neki Barack Obama ameri­kai elnök, aki kétoldalú talál­kozóra hívta meg őt a Fehér Házba a két hét múlva esedé­kes G8- és NATO-csúcs előtt. a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette ellenzéki liberális demokraták 56 embere, hanem az ugyancsak el­lenzéki Igazságos Oroszország párt öt képviselője is támogatta kinevezését kormányfővé. A volt államfőellen 144-enszavaztak. A régi-új orosz államfő beikta­tását beárnyékolta, hogy a ha­talmának továbbélése ellen szer­vezett fehér szalagos moszkvai tiltakozó akció résztvevőit sorra állították elő a rendőrök. Tiltako­zó megmozdulásokról érkezett hír Szentpétervárról is. A vasár­nap Moszkvában tartott Milliók menete akció a karhatalom erői és a tüntetők összecsapásával ért véget. A hatóságok közel 450 embert állítottak elő. A tiltakozá­sok tegnap is folytatódtak. Athén. A vasárnap tartott görög parlamentiválasztások győztese, a konzervatív Új Demokrácia párt a leadott szavazatok 18,85 száza­lékát szerezte meg. A választási törvény alapján a győztes párt bonuszként 50 mandátumot kap, így az Új Demokrácia 108 képvi­selőt küldhet a 300 tagú parla­mentbe. A Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) a szavazatok 16,78 százalékával 52 mandá­tumot nyert. A PASZOK (Pánhel- lén Szocialista Mozgalom) a vok- sok 13,18 százalékát kapta, és 41 képviselője lesz. A Független Gö­rögök 10,60 százalékos eredmé­nye 33 mandátumot ér. A Görög Kommunista Párt 8,48 százalék­kal 26 helyet szerzett. A neonáci Arany Hajnal nevű rasszista párt a voksok 6,97 százalékát kapta, így 21 képviselővel lesz jelen a parlamentben. A Demokratikus Baloldal 6,11 százaléka 19 man­MT1-HÍR Belgrad. Még nem egyezte­tett Borisz Tadics, a kormányzó szerb Demokrata Párt (DS) el­nökjelöltje más pártokkal arról, hogy melyek fogják támogatni őt a szerb elnökválasztás máso­dik fordulójában. Szerbiában vasárnap tartották az elnökvá­lasztást, amelyen 12 jelölt in­dult. Mivel egyikük sem aratott elsőfordulós győzelmet, május 20-án 2. fordulót kell tartani, amelybe az első fordulóban leg­jobban szereplő két jelölt jut be, vagyis az Európa-barátTadics és TomiszlavNikolicsjobboldali el­lenzéki politikus. A hétfő este közölt, a voksok 97,69 százalé­kának feldolgozásán alapuló Elhalasztott jaltai csúcs Kijev. Ukrajna elhalasztot­ta a közép-európai államfők péntekre és szombatra ter­vezett jaltai csúcstalálkozó­ját, mivel a legtöbb meghí­vott - tiltakozásul a Julija Timosenko volt ukrán kor­mányfővel szembeni bá­násmód miatt - lemondta részvételét. Miután a hét­éves börtönbüntetését töltő Timosenko éhségsztrájkba kezdett, mert állítása sze­rint a börtönben megverték, az ügy miatt eddig több mint tíz európai államfő jelezte, nem vesz részt a csúcson, és több vezető politikus le- mondtarészvételétajúniusi közös lengyel-ukrán rende­zésű futball Európa-bajnok- ságon is. Csak a lengyel, a litván, a moldovai és a szlo­vák elnök jelezte, hogy el- megyJaltába. (MTI) dátumra volt elegendő. Az ered- ményekaztmutatják,hogynehéz lesz kormányt alakítani. Anto- nisz Szamarasz, az Új Demokrá­cia vezetője már hétfőn közölte, hogy nem képes parlamenti több­séggel rendelkező koalíciós kor­mányt alakítani. A tegnap kor­mányalakítással megbízott Ale- xisz Ciprasz, a Sziriza vezére sze­rint semmisek azok az ígéretek, amelyeket az előző kormány tett a több milliárd eurós mentócso- magfejében.ASziriza vezére arra készül, hogy baloldali koalíciót állítson össze, s ezzel megkont­rázza a nemzetközi hitelezők „barbár takarékossági diktátu­mát”. Ha 3 napon belül nem sike­rül összeállítania stabil kor­mányt, az államfő a PASZOK el­nökét bízza meg kormányalakí­tással. Ha május 17-ig nem sike­rül kormányképes parlamenti többséget összeállítani, akkor ismét választásokat kell rendezni Görögországban. részeredményekszerintTadics a voksok 25,33 százalékát kapta meg, Nikolics - a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökjelöltje - pedig a24,99 százalékát. Az elnökválasztással egy idő­ben parlamenti és helyhatósági választásokat is rendeztek. A SNS-neklesz a legtöbb képviselő­je az új szerb parlamentben, a 250 parlamenti helyből 73-at tudhat a magáénak. Az eddig kormányzó DS-nek 68 mandátuma lesz. A Szerb Szocialista Párt (SPS) 45 képviselőt küldhet a szerb par­lamentbe. A Vajdasági Magyar Szövet­ség megerősítette pozícióit. A VMSZ a korábbi négy helyett öt vagy hat képviselőt küldhet a belgrádi parlamentbe. Hollandé: nem lehet kizárólagos a francia-német tengely Az új államfő egy új mozgalom kezdetéről beszélt A leköszönő és a megválasztott francia elnök. Nicolas Sarkozy a választások eredményeinek kihirdetése után azonnal elismerte ve­reségét, és gratulált Francois Hollande-nak. A kti politikus teg­nap együtt koszorúzta meg az Ismeretlen Katona sírját a párizsi Didalív alatt a náci Németország felett aratott győzelem 67. év­fordulóján. Ünnepélyes hangulatú kézfogásuk a megbékélés szim­bólumaként hatott. (TASR/AP-felvétel) Újabb választásokra kényszerülhetnek Lehetetlen kormányt alakítani Görögországban MTl-HÍR A VMSZ megerősítette pozícióit Május 20-án Tadics és Nikolics párbajozhat

Next

/
Thumbnails
Contents