Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-27 / 98. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com Orosz klasszikus a Kassai Állami Színházban A mai Raszkolnyikov FECSÓ YVETT Peter Bebjak és Andrej Dúbravský filmes csapata parafenomén jelenségekkel hozza ránk a frászt A gonosz - a horror szlovák háza Kassa. Ma este kerül bemutatásra Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének színpadi változata a Kassai Állami Színházban. A főszereplő egy diák, Raszkolnyikov, aki életét nyomorban tengeti, közben eltervezi, hogy megöli az öregasszonyt, aki uzsorakamatot szed többek között egy hozzá hasonló diáktól is. Tettét gondosan előkészíti, végrehajtásakor azonban pánikba esik. Váratlanul az asszony húga is megjelenik, kénytelen őt is megölni. Az asszony pénzét nem sikerül megtalálnia, s miközben majdnem lelepleződik elmenekül egy kevés értékkel. A történeten keresztül a főhős elhatalmasodó bűntudatát követhetjük végig. Ajándék poszterrel tavaszi színekben pompázik a MIZUJS? áprilisi száma. A kamaszok ebben a hónapban olvashatnak többek közt Katy Perryről, Dzsudzsák Balázsról, a leghíresebb közösségi portálról, a Fa- cebookról és megtudhatják, milyen hatással vannak az különböző színezett italok a szervezetükre. Nyereményjátékunkban a WTCC szlováldai futamára nyerhetnek páros belépőjegyet a szerencsés megfejtők. A fiataEduard Kudláč rendező szerint egy klasszikus darabot láthat a néző, az előadást a főszereplő jellemére építették. A regény új dramaturgiai feldolgozása azonban egyfajta jelenkori szemlélet átgondolását is indikálta, új filozófiai és morális jelentést próbált feltárni a történettel. Milyen a mai Raszkolnyikov, müyen a gyilkosság kivizsgálója, s milyen további kérdéseket indikál a gyilkosság? A történetet időben drasztikusan kellett rövidíteni, a szöveg hiányzó részét a színészi játéknak kell pótolnia - hangzott el a sajtótájékoztatón. Raszkolnyikov szerepét a hazai Andrej Palkó mellett egy vendégszínész, Marek Geišberg alakítja. A további szerepekben Michal Soltész, Ivan Krúpa, Tatiana Po- láková, Alena Ďuránová, Beáta Drotárová látható a színpadon. lók megmutathatják tehetségüket, mert pályázatot hirdetünk, hogy ki-ki lakóhelye egy nevezetes helyét, tárgyi emlékét írásban mutathassa be a lap olvasóinak. Olyan, két oldalnál nem hosszabb prózai és ötven sornál nem hosszabb verses pályázatokat várnak „Barangoló” jeligére, amelyekkel a legjobb három pályázó meghívhat bennünket élete együk kedvenc, vagy fontos helyszínére. A legjobb írásokat nem csupán közük, de szerzőik értékes jutalomkönyvet is kapnak, (ne) A gonosz (Zlo) - az első szlovák horror, amelyet nagyon is érdemes megnézni. Nem azért, mert első és horror, és nem is csak azért, mert jó, hanem mert az, amiről szól, égetően elgondolkodtató. A film ugyanis arról szól, amit a cím kifejez: a rosszról. A rosszal összefüggő furcsa, megmagyarázhatatlan energiákról. TALLÓSl BÉLA Mondjuk azt, így talán a legtöbben értjük, a parafenomén jelenségek rejtélyeiről. Ezzel összefüggésben nagyon-na- gyon sok mindenről. A hitről és nem hitről - és ez esetben nem csak vallási szempontból kell ezt értelmezni (még ha a szentelt- vizes humor erről is elgondol- kodtatóan üzen). Inkább a rossz és a jó együttlétezéséről van szó, s az ezekhez kapcsolható energiák kibillenéséről, vagyis e két tartomány egyensúlyvesztéséről. Na jó, elég ennyi a filozófiából, a film se kínál belőle többet. Hacsak nem annyit még, hogy eljussunk egyebek közt a dévé- nyújfalui mészárlás és a film történetének összefüggéseihez. Ám itt azonnal tisztázzuk, van némi összefüggés a film tartalma és a mészárlás között, de csak a bölcseleti szférák, a feltételezések tartományában. Konkrétan megfogalmazható összefüggést nem mutat az akkori lövöldözéssel. Kezdjük azzal, hogy a film két tehetséges fiatal alkotó művészi terméke. Peter Bebjak az egyik, akit nem kell bemutatni. Michaela Pavlátová Hűtlen játékok című, magyar környezetben forgatott kamaradrámájának zeneszerző hőseként ismerhettük meg színészként. S ő az, aki rendezőként érző lélekkel nyúlt a Barackliget című film drámai történetéhez, amely a Csallóközbenjátszódik, magyar színészekkel a főszerepben. Andrej Dúbravský a másik fiatalember, akiről már lapunkban is olvashattak, s díjnyertes festményét is láthatták, annak kapcsán, hogy második díjat nyert egy közelmúltban meghirdetett festészeti versenyen. Már egyetemi hallgatóként kiemelkedő utat taposott magának a festészet terén. A rendezés magas fokú művészete és a festészet esztétikája vegyült ebben a horrorban, amellyel valóban sikerült megteremteni a félelemkeltés nem olcsó formáját a kis költségvetés és a tizenegy napos forgatás ellenére. A gonosszal kapcsolatban lehet mérgelődni a kameramozgások miatt, de ebben az esetben ez indokolt, hiszen a film egy élő képrögzítést közvetít. Ezt vagy tudjuk így nézni, vagy nem. Sokkal fontosabb azonban, hogy a látottak az ugráló, sokszor eltűnő képek ellenére sem hagynak érzelmek, benyomások nélkül, s hogy jó nívón félemlítenek meg. S e félelem s az aggódás akár tartósan is rögzül. Benne marad az emberben: egyrészt a látvány miatt, másrészt a rossz jelenléte miatt, amit nem lehet egy filmvéggel lezárni. A szlogenje is arról szól, hogy elég rosszkor rossz helyen lenni, s akkor a pü- lanat töredéke elég ahhoz, hogy utolérjen bennünket a gonosz vagy akár egy végzetes csapás. Ám a film ennél - vagyis a véletlen hangsúlyozásánál - egy kicsit tovább megy a rossz hatásmechanizmusainak keresésében. A parajelenségekre utalva a rossz energiák működésével is indokolja a dolgok olyan horro- risztikus alakulását, ahogy azt láthatjuk. Ha nem csak félelemmel tudunk beleérezni, akkor több ez sima horrornál. Valójában - a történet és az aktorok viselkedése nyomán - elgondolkodtató művészi kinyilatkoztatás ez a rosszról. Ám sima horrorként nézve sem kevés! Mint műfaj is remekül sikerült. Nem sok köze van ugyan a klasszikus, nagy költségvetésű sokhelyszínes, sokszereplős csűrt-csavart történetmenetű, attraktív horrorokhoz. Itt nem csak a horror hat azzal, hogy a gonosz megszállja a rosszkor rossz helyen lévő áldozatát, a műfaj (ahogy fentebb már említettem) humorral, mi több, fekete humorral is társul - fenomenális a jelenet, amelyben Andrej, a hangmérnök elbánik a horror házában talált keksszel. Itt a költségvetés nem tette lehetővé a környezet és az eseményháló barokk cirádáztatá- sát. Ez csaknem egyhelyszínes, kevésszereplős horror, de jól megválasztott helyszínnel, valamint a horror követelményeinek megfelelő technikával: a zenével, a zörejekkel, a fényekkel-árnyakkal. Ha levennénk a hangot, szinte semmi mást nem látnánk, mint hogy egy lepusztult épületben pincétől padlásig fel-le járkálnak filmesek. A köznapi események horrorba fordítása ügyes technika. Elég esetleg más filmből, más közegből, más alaphangulattal megismert jelenetet másként aláhangolni, és megvan a műfaj - tessék majd jól megfigyelni a hosszú folyosót a két gyerekalakkal! A gonosz története a mindennapok egyszerűségével indul: parafenomén jelenségeket dokumentáló filmes stáb, riporter, hangmérnök és operatőr olyan helyszínekre mennek ki forgatni, ahol valami rejtélyes dolog történik. Rögzítik a helyzetet, jól mulatnak rajta, hírnevet és pénzt remélve felteszik az internetre. Ezt a stábot hívja ki lepusztult otthonába egy férfi, áld fia öngyilkosságával és felesége eltűnésével összefüggésbe hozható rejtélyes jelenségek tettenérését ígéri a három fiúból álló stábnak. Ók mennek és filmeznek. S ebből jön össze a horror: hogy (amint fentebb jeleztem) filmesek filmet forgatnak más filmesek filmjében. Mi pedig szorongunk ettől a kettős filmezéstől. De véresen komolyan. Az első szlovák horrorral sikerült jól ránk ijeszteni. Tatiana Poláková és Marek Geišberg (Képarchívum) Megjelent a Mizujs? magazin legújabb száma A fiatalok lapja AJÁNLÓ Egész napos rendezvény egy fiatalon elhunyt költő, publicista emlékére, szavalással, koszorúzással, író-olvasó találkozóval és sok tanulsággal „Gyurcsó István mellszobra a költészet erejének kis lámpása” NAGY ERIKA Garamkövesd. Az idén 18. alkalommal megrendezett Gyurcsó István Emléknap első részében a nemrég elhunyt M. Csepécz Szilvia költőre emlékeztek a vendégek. Zsapka Attila, a Kor-Zár együttes énekese a Madáijós és a tél című megzenésített versével, Hizs- nyai Zoltán József Attila-díjas költő pedig emlékbeszéddel tisztelgett a fiatalon elhunyt költő, publicista emléke előtt. A rendezvény második részében a szavalóversenyé volt a főszerep, ahol a benevezett versenyzők szlovákiai magyar szerzők műveit adták elő. Idén kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de a színvonal kárpótolta a hallgatóságot. A bíráló- bizottságot a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) biztosította, elnöke Hizsnyai Zoltán volt. Az alapiskolások kategóriájában a képzeletbeli dobogó legfelső fokára a párkányi gimnázium tanulója, Glázer Bálint állhatott, aki Kulcsár Ferenc verssel nevezett be. Megosztott második helyezett lett Angyal Gábor, a komáromi Eötvös utcai iskola diákja és a muzslai Veréb Barbara, az előbbi szintén egy Kulcsár Ferenc verset, míg az Gardenö Klaudia (A szerző felvétele) utóbbi versenyző Barak László verset adott eíő. Harmadik lett Garai István versével a na- gyölvedi Kovács Anita és a párkányi Ady Endre alapiskola diákja, Pathó Gyöngyvér, aki Barak László versét szavalta el. Mivel a gimnazisták közül idén csak ketten képviselték kategóriájukat, a zsűri könnyű helyzetben volt. A komáromi Marianum tanulója, Szolga Zsuzsanna lett a második egy Márai verssel, az abszolút győztes, vagyis a mezőny legtehetségesebbje Gál Sándor Könyörgés című versével Gardenö Klaudia, a párkányi gimnázium végzős diákja lett, aki szereplésével évek óta emeli a verseny színvonalát. Ezért nem meglepő, hogy a Csema- dok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István- ösztöndíját idén neki ítélte a kuratórium. A rendezvény író-olvasó találkozóval folytatódott, két József Attila-díjas Zoltánnal, akik a Németh és a Hizsnyai vezetéknevet viselik. Az emléknap Gyurcsó István emlékművének megkoszorúzásával folytatódott. A nagyszámú közönséget az SZMIT nevében Németh Zoltán üdvözölte: „Gyurcsó István mellszobra itt a költészet erejének kis lámpása egy tér kellős közepén. Olyan, mint egy Petőfi- verseskötet bármelyik kövesdi ház könyvespolcán. Ez a szobor a maga természetességével, tájba vetettségével az első lépcsőfok a szépirodalom és a költészet felé, Ady Endre és József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes felé. Garamkövesd szerencsésnek mondhatja magát, hogy van egy olyan helye, amely az irodalmiság egészét idézheti fel akár, és ez a szobor itt erre a célra pontosan megfelel” - fogalmazott Németh Zoltán. Andrej Dúbravský, a hangmérnök, Kamil Kollárik pedig a rendező szerepében (Fotó: Continentalfillm)
