Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-27 / 98. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 27. Külföld 5 Fő céljuk Sierra Leone gyémántbányáinak megszerzése volt, fő eszközük pedig a tömeges megfélemlítés és terror Charles Taylor nem úszta meg Hága. Charles Taylor bűnös. Ali. világháborút követő nürnbergi per óta először mondott ítéletet egy volt államfő felett egy nemzetközi törvényszék tegnap. A volt libériái el­nököt a Sierra Leone-i pol­gárháborúban elkövetett szörnyűségek miatt von­ták felelősségre. ÖSSZEFOGLALÓ A hágai ENSZ-bíróságon a vá­dak között gyilkosság, civilek zaklatása, nemi erőszak, szexuá­lis rabszolgaságra kényszerítés, gyermekkatonák toborzása és bevetése is szerepelt. A bíróság mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a 64 éves Taylor ezek nagy részében nem nyilvánítható közvetlen felelősnek, hanem felbujtóként vagy segítőként ke­zelendő. A Sierra Leone-i polgárhábo­rúban, 1996 és 2002 között 120 ezren haltak meg. Megfigyelők szerint a hágai Nemzetközi Bün­tetőbíróság (ICC) akár életfogy­tiglantiskiszabhatTaylorra. (Az ICC nem tévesztendő össze a volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűncselek­mények ügyében eljáró, ugyan­csak hágai székhelyű Nemzet­közi Törvényszékkel (ICTY), amely korábban Szlobodan Mi­losevics egykori jugoszláv elnö­köt is perbe fogta, ő azonban az ítélethirdetés előtt elhunyt.) Taylort a vád szerint fegyve­rekkel, lőszerrel és egyéb hadi­anyagokkal látta el a szomszé­dos Sierra Leone-ban tevékeny­kedő, kegyetlen módszereikről - pl. áldozataik végtagjainak, or­rának és ajkainak levágásáról - hírhedtté vált felkelőket, s ezért cserébe kényszermunkával bá- nyásztatott, ún. véres gyémán­tokat kapott fizetségként. Aper, s majd az ítéletnemcsak az áldozatok számára jelenthet elégtételt, jogi szempontból is fontos jelentőséggel bír. A HRW emberjogi szervezet szerint az ügy üzenete, hogy a legsúlyo­sabb bűnökben érintettek még akkor is felelősségre vonhatók, ha a hatalom legmagasabb fo­kán állnak. A 2007-ben kezdődött per Egykedvűen ült a vádlottak padján (TAS R/A P-fel véte I) 1997-ben „piszkosnak látszó köveket” kapott ajándékba egy Taylor társaságában elköltött vacsora után, de azt állította, nem tudta, hogy gyémántok vol­tak a zacskóban, sem azt, hogy Taylor küldte neki azokat. Taylor a hetvenes években az USA-ban tanult közgazdaság- tant, majd hazatérve részt vett egy 1980-as puccsban, de egy sikkasztási ügy miatt három év múlva visszamenekült Ameri­kába. Massachusetts államban börtönbe zárták, ahonnan meg­szökött, majd ismét hazatérve líbiai támogatással felkelőcso­portot alapított, s 1997-ben az ország elnöki székét is megsze­rezte. 2003-ban adtak ki vádira­tot ellene. Az államfői posztból távozva nigériai száműzetésbe menekült, 2006-ban fogták el. A bíróság tegnap közölte: a pontos büntetést várhatóan má­jus 30-án szabják ki. Brit bejelen­tés szerint a várható börtönbün­tetést Taylor az európai sziget- országban tölti majd le. A libériái fővárosba, Monro- viába tegnap pótlólagos rendőri erőket vezényeltek, számítva az esetleges tüntetésekre. (MTI, ú) Manning nem szabadulhat Washington. Nem adott helyt az illetékes amerikai ka­tonai bíró a védelem azon ké­résének, hogy ejtse a vádakat Bradley Manning közlegény ellen, akit azzal gyanúsíta­nak, hogy a WikiLeaksnek tit­kos iratok százezreit szolgál­tatta ki. Az ügy hadbírósági tárgyalását a bíró szeptember 21-ére tűzte ki. A közlegény védője arra hivatkozva kérte a védence ellen felhozott 22 vádpontnak, köztük az ellen­ség segítésére vonatkozónak az ejtését, hogy a katonai ügyészség a bírósági tényfel­tárás szakaszában elmulasz­totta kulcsfontosságú iratok átadását, és ezzel megsértette a haditörvényszéki szabály- könyvet. A bíróság nem így látta. Az USA történetének legnagyobb titkosirat-kiszol- gáltatási perében a 24 éves Manning, ha elítélik, az ellen­ség segítéséért életfogytigla­nit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabá­sát). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, altkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva. Manning hírszerzési elemző­ként szolgált egy bagdadi amerikai bázison, a vád sze­rint az ottani számítógépekről töltötte le a titkos szöveges és képi információkat. (MTI) Meglepően magasnak tűnő keretszámok Nem takarékos a büdzsé MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az ideihez képest 6,8 százaléknyi emelést javasol a jövő évi uniós költségvetésen az EB. Ezt a testület költségveté­si kérdésekért felelős tagja, a lengyel Janusz Lewandowski je­lentette be. Az uniós hagyomá­nyoknak megfelelően az uniós büdzsé tervezetét az EB készíti el tavasszal, majd ősszel a tanács és az Európai Parlament hagyja jóvá. A javaslat szerint 2013-ban 138 milliárd euróval gazdál­kodhatna az EU. Lewandowski szerdán este hangoztatta, az első látásra meg­lepően magasnak tűnő, jelentős mértékű növelés az EU korábban vállalt kiadási kötelezettségei­nek fedezésére szolgál. Jövőre befejeződik egy hétéves költség- vetési időszak (2007-2013) az unióban, és emiatt felhalmozód­nak a kifizetési esedékességhez érkező pénzügyi kötelezettség­vállalások. A bizottsági elképze­lésekről egészen biztosan ke­mény vita bontakozik ki a tagor- szágokközött. Manuel Durao Barroso EB-el- nök azzal érvelt a tervezet mel­lett, hogy az unióban szükség van a gazdasági növekedésre, és ki kell nyilvánítani a válság súj­totta országokkal szembeni szo­lidaritást is. Kitért arra, hogy a növekedés fő oka a kohéziós tá­mogatások kifizetéseinek fel- halmozódása. Sürgette a tagál­lamokat, hogy ezt szem előtt tartva fogadják el a bizottsági ja­vaslatot. Brüsszelben emlékeztettek rá, önmagán viszont meghúzza a nadrágszíjat az unió: befa­gyasztja az intézményrendszer adminisztratív költségeit, 1 szá­zalékos (öt év alatt 5 százalékos) leépítést irányoz elő az intéz- ményekdolgozóinakkörében. Elképesztően lassan halad a világszervezet megfigyelőinek kiküldése Nem csökken az erőszak Szíriában ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/New York. Országszerte 102 halottja volt tegnap az erőszaknak a kor­mányellenes erők közlése sze­rint. Az áldozatok száma egy nappal korábban is több tucat­ra rúgott, a rezsim a lakossá­gon torolja meg, hogy kényte­len volt beleegyezni az ENSZ- megfigyelők jelenlétébe. Az ellenzék és a hatóságok tegnap egymást vádolták egy - egyelőre tisztázatlan - szerdai merénylet miatt. A hamai rob­bantásnak legkevesebb 16 ha­lottja volt. A kormány „ter­rorista” pokolgépkészítőket vádolt tegnap, ellenzéki akti­visták viszont másképp szá­moltak be a közép-szíriai vá­rosban történtekről, és a halál­esetekért a kormányerők heves tüzérségi támadását okolták. Az igazságot nehéz megállapí­tani, mert Bassár el-Aszad el­nök korlátozza az újságírók és más külső szemtanúk hozzáfé­rését az eseményekhez. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) hasonló számot közölt, hozzá­téve, hogy a szerda délutáni robbanás oka egyelőre nem vi­lágos. A szintén ellenzéki Helyi Koordinációs Bizottságok (LCC) előzőleg a kormányerők egy rakétájának tulajdonítot­ták a vérfürdőt, és a halottak számát ötvennél többre tették. A Szíriái Nemzeti Tanács (SZNT), az ellenzék legfőbb testületé tegnap az ENSZ BT sürgős összehívását követelte a Hama elleni támadás miatt. Vontatottan halad az ENSZ- megfigyelők küldése az arab or­szágba: a BT által elhatározott 300 ellenőrből az első száz csak egy hónapon belül érkezik Szíri­ába - mondták diplomaták teg­nap New Yorkban. Jelenleg csu­pán egy előőrs tartózkodik ott. A késlekedés hátterében az előké­születek technikai-logisztikai nehézségeit valószínűsítik. Egy­re többen vélik úgy, hogy a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár nevé­hez fűződő szíriai béketerv ku­darcra van ítélve. A185 ezer négyzetkilométer területű Szíriában jelenleg csak tizenöt ENSZ-megfigyelő tar­tózkodik. Kettő közülük Homszba, kettő Hamába ment, a csoport többi tagja pedig a fővárosban, Damaszkuszban maradt. (MTI, ú) Tízezrek tiltakoztak számos norvég városban a tömeggyilkos ellen Breivik a szóban forgó dalt az iskolákba beszivárgott kulturális marxizmus egyik mintapéldájának nevezte. Ez ellen tiltakozva született a tegnapi megmozdulás. A felvétel Oslóban készült. (TASR/AP-fotó) Ének az esőben Oslo. Ťöbb tízezer ember gyűlt össze tegnap Norvégia-szerte a települések terein, hogy eléne­kelje azt a gyermekdalt, amelyet Anders Behring Breivik tömeg­gyilkos szerint a fiatalok agymo­sására használnak. Breivik július 22-én egy pokolgépes merénylet­tel és egy fegyveres támadás so­rán 77 embert, többségében ti­nédzsert ölt meg Oslóban, illetve az Utoya szigetén rendezett munkáspárti ifjúsági táborban. A Facebookon szervezett tiltakozó megmozdulás keretében Oslo fő­terén például 40 ezer ember eső­ben énekelte A szivárvány gyer­mekei című dalt, Peter Seeger amerikai népzenei énekes Szi­várványverseny című alkotásá- naknorvégverzióját. (MTI) ■KMQIDHíi Kiválnának az iraki kurdok lrbil. Irak jelenleg fél­autonóm kurd régiójának elnöke, Maszúd Barzáni azt követelte az ország síi­ta vezetőitől, osszák meg a hatalmat politikai ellen­feleikkel szeptemberig, különben a kurdok elsza­kadhatnak Bagdadtól. Barzáni az AP-nek azt hangsúlyozta, hogy „Irak egységét a diktatúra és a tekintélyelvű kormányzás réme fenyegeti”. A kurd vezető nagyon veszélyes­nek nevezte a jelenlegi po­litikai válságot. Az ameri­kai erők kivonulása után nem sokkal újra felmerült Irak felosztásának lehető­sége. Bár szakértők álta­lában elutasítják ezt a le­hetőséget, Barzáni most megerősítette: nem vár­nak a végtelenségig Bag­dad ocsúdására. (MTI) Félmegoldásra készülnek Pristina. A koszovói és a nemzetközi intézmények arra készülnek, hogy szep­temberben teljesen függet­len állammá alakítják Ko­szovói, de nem rendezik Kosovska Mitrovica és há­rom másik, többségében szerbek lakta északi járás helyzetét. A Koha Ditore vezető koszovói albán lap úgy tudja, 22 alkotmány- módosítással és 21 tör­vénnyel ruháznák át a Ko­szovóban jelen lévő nem­zetközi intézmények jog­körét a terület hatóságai­ra, ám ezek egyike sem ha­tározza meg külön övezet­ként Észak-Koszovót, amelynek kérdését elkü­lönítik a koszovói függet­lenség felügyeletének be­fejezésétől. Az egyik do­kumentum alapján amelybe a lap újságírói be­tekintést nyertek - Ko­sovska Mitrovica kérdését (a függetlenségtől) külön kezelik. Szóba került a te­lepülés kettéosztásának lehetősége is. (MTI) Dühös kínai tiltakozás Peking. Közel tízévi rab­ság után a guantánamói börtönből San Salvadorba telepítettek át két ujgur nemzetiségű kínait, akik el­len az amerikai hatóságok nem emeltek vádat. Peking elítélte a lépést, hivatalo­san tiltakozott Washing­tonnál, és San Salvadort ar­ra kérte, ne fogadja be az ujgurokat. A Pentagon kö­zölte: az afgán hegyekben 19 társukkal együtt elfo­gott, terrorizmussal gya­núsított két férfiről bebizo­nyosodott, hogy ártatla­nok. Salvador a Kínai Nép- köztársaság helyett Taj­vannal tart fenn diplomá­ciai kapcsolatot. (MTI) legnagyobb sajtóvisszhangot ki­váltó eseménye volt, hogy a vé­res gyémántok ügyében Naomi Campbell szupermodell és Mia Farrow színésznő is tanúsko­dott. Campbell elismerte,

Next

/
Thumbnails
Contents