Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-26 / 97. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Új vezetők a vasutaknál Pozsony. Ján Počiatek közlekedési miniszter tegnap leváltotta a három hazai vasúttársaság igazgatóit. A vasúti infrastruktúráért felelős Szlovák Vasutak (ŽSR) új igazgatója Štefan Hlinka lett, aki ezt a posztot már az első Fico-kormány idején is betöltötte. A vasúti személyszállítást biztosító Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) vezérigazgatói posztján Pavol Kravecet Pavol Gábor váltja, míg a Cargo teherfuvarozó új igazgatója Vladimír Ľupták lett. Ez utóbbi eddig a ZSR-t vezette. Tegnap nevezték ki a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) új igazgatóját, Milan Gajdost is, aki eddig az NDS igazgatótanácsának az alel- nöke volt. (TASR) Nagyobb lesz a növekedés Pozsony. A kereskedelmi bankok egyre derűlátóbbak Szlovákia idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzéseikben. A jegybank által e hónapban megkérdezett banki elemzők szerint a bruttó hazai termék (GDP) idén 1,4 százalékkal nőhet az elmúlt évhez képest, ez 0,2 százalékponttal haladja meg a márciusi várakozásokat. A jövő évi növekedés tekintetében azonban rontottak az előrejelzésükön, a márciusi 2,8 helyett jelenleg már csak 2,7 százalékos növekedést várnak 2013-ra. Az árak az elemzők szerint idén 2,9, jövőre 3,1 százalékkal nőhetnek. (SITA) Corgoň: új külső, új csomagolás Pozsony. Szlovákia vezető sörgyártója, a Heineken folyamatosan megújítja termékei csomagolását. A cég elsőként rukkolt elő 1,5 literes (2007-ben), majd 2 literes (2008-ban) űrtartalmú sörös palackokkal, most a Corgoň márka kapott csinosabb külsőt. Loic Morván, a Heineken marketingigazgatója közölte, a vonzóbb és karcsúsított műanyag palackok jobban megfogják a vásárlókat, emellett a hat palackot összefogó fóliaborítást is felújították: sokkal könnyebb felbontani, a vevőnek csupán a perforáció mentén kell feltépni a fóliát, (só) Nem támogatnák aberuházókat Pozsony. A szlovákiai vállalkozók döntő többsége ellenzi a beruházók állami támogatását - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) felméréséből, amelyben arra keresték a választ, mit várnak a vállalkozók az új kormánytól. A támogatások elutasítása azzal függhet össze, hogy ezekhez többnyire csak a nagy külföldi beruházók jutnak hozzá. A vállalkozók többsége kitartana a társasági adó egységes adókulcsa mellett, a kormánytól kiszámíthatóbb jogalkotást, a jogérvényesítés javulását és az adminisztratív terhek csökkentését várják. (SITA) Drágul a magyar termőföld Budapest. Sem a gazdasági válság, sem a végtörlesztési időszak nem tudott visszaesést okozni a magyar termőföldpiacon. Az árak és a kereslet is stabil növekedést mutat az ország egészét tekintve, és csak egy-egy megyében tapasztalható némi csökkenés a forgalom tekintetében, derül ki az OTP közleményéből. A földtranzakciók száma közel 4%-kal nőtt 2010-hez képest. Az egyre bővülő piacon mintegy 8%-kal nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos hektárára. Művelési áganként természetesen nagy árkülönbségek adódnak. A termőföld-forgalom legnagyobb részét adó szántóföldeknél például 811 ezer Ft/ha volt tavaly a legdrágább átlagos megyei fajlagos ár (Hajdú-Bihar), míg erdőterületnél 578 ezer Ft/ha (Pest), gyep-rét-legelő kategóriában 365 ezer Ft/ha (Vas), kert-gyümölcsös esetén 2,17 millió Ft/ha (Veszprém), szőlőnél pedig 2,74 millió Ft/ha (Veszprém) volt a legmagasabb átlag. (Pf) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol fönt 0,8194 Lengyel zloty 4,1738 Cseh korona 24,804 Magyar forint 287,83 Horvát kuna 7,5325 Román lej 4,3765 Japán jen 107,35 Svájci frank 1,2018 Kanadai dollár 1,3016 USA-dollár 1,3206 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,36-1,28 25,73-24,23 309,69-283,01 OTP Bank 1,36-1,28 25,76-24,23 307,41-285,19 Postabank 1,37-1,27 25,86-24,11Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 25,64-24,22 309,95-283,25 Tatra banka 1,36-1,28 25,73-24,23 308,26-284,84 Príma banka 1,38-1,25 26,25-23,75 312,57-282,81 Általános Hitelbank 1,36-1,27 25,73-24,23 311,45-284,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az üzletláncok áltál árult zöldség és gyümölcs több mint 80%-a ma már külföldről származik Kiszorítják a hazai élelmiszert a boltokból Az itthon megtermett gyümölcs lassan eltűnik a szlovákiai üzletek polcairól (Vladimír Šimíček felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akik friss, hazai élelmiszert szeretnének vásárolni a szlovákiai üzletláncokban, azoknak egyre nehezebb a dolguk. Egyes termékcsoportok esetében a külföldi gyártók lassan teljesen kiszorítják a szlovákiai termékeket az üzletek polcairól. A legújabb felmérések szerint azonban az egyes üzletláncok között jelentős különbségek vannak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) e hónapban a Lidi, a Kaufland, a Billa, a Hypemova, a COOP Jednota Slovensko, a CBA és a Tesco üzletláncokat vette górcső alá. Az eredmények elkeserítők - állítja Táňa Belová, az SPPK élelmiszer- ipari osztályának a vezetője. Szerinte a legnagyobb arányban a péksütemények, a tojás, az ásványvizek és a tej esetében vannak képviselve a hazai termékek, az utóbbi időben azonban ezekből is egyre több a külföldi. Az elmúlt egy évben például a hazai tejtermékek aránya több mint 5 százalékkal esett vissza, az üzletekben árult tejnek manapság így már csak a 40 százaléka hazai. „Ennél sokkal rosszabb a helyzet azonban a többi terméknél” - mondta el Belová. A friss zöldség és gyümölcs esetében katasztrofálissá vált, hiszen ezeknek több mint a 80 százaléka ma már külföldről származik. Egyre nehezebben találunk azonban hazai konzervált termékeket is. Mára már szinte divattá vált, hogy az üzletláncok azzal reklámozzák magukat: náluk van a legtöbb hazai élelmiszer. A reklámok azonban gyakran nem fedik a valóságot. Az SPPK elemzése szerint azoknak, akik hazai élelmiszerekre vágynak, a COOP Jednota Slovensko és a CBA üzleteit érdemes felkeresniük, hiszen ezek kínálják a legtöbb ilyen terméket. A sor végén a Lidi kullog. Az SPPK elemzése felhívja a figyelmet arra is, hogy a szlovák tőkével rendelkező üzletekben nagyobb a hajlandóság a hazai termékek árusítására, mint a külföldi tulajdonban lévőknél. „Mindez persze nem azt jelenti, hogy ezek esetében minden ideális lenne, a szlovák kézben lévő üzletláncok azonban közvetlenebbül és intenzívebben kommunikálnak az itteni beszállítókkal” - vallja Belová. Az üzletekben árult élelmiszerek több mint 50 százaléka manapság már külföldről származik, amit sürgősen orvosolnunk kellene - nyilatkozta Dušan Janíček, az SPPK alel- nöke. Szerinte tavaly november óta emiatt több üzletlánc képviselőjével is találkoztak, hogy meggyőzzék őket a hazai termékek arányának növeléséről. „Szóban erre az összes üzletlánc ígéretet tett, azonban a legújabb felmérésünk is azt bizonyítja, hogy a gyakorlatban ez egyelőre nem látszik meg” - panaszkodik Janíček. Szerinte az üzletláncok szlovákiai beszállítóinak az életét az is megkeserítette, hogy az előző kormány hatályon kívül helyezte az üzletláncokról szóló törvényt. A kereskedők így egyre szigorúbb feltételeket szabnak a beszállítóikkal szemben. Az új földművelésügyi miniszter, Ľubomír Jahnátek szerint ezért a közeljövőben újra elfogadhatnák az üzletláncokról szóló törvényt, amellyel a hazai beszállítókat védenék a kereskedőkkel szemben, (mi) Megadóztatnák a lakossági betéteket, újra bevezetnék az örökösödési és ajándékozási adót A lakosság adóterhei is nőnek Pozsony. A Fico-kormány várható döntései miatt a közeljövőben tovább drágulhatnak a lakossági hitelek, miközben a lakossági betétek után a bankok még alacsonyabb kamatot fizethetnek majd. A pénzügyminisztérium legújabb elképzelései szerint ugyanis a pénzintézetek a lakossági betétek után is fizetnek majd bankadót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a bankok jelenleg a vállalati betétek 0,4 százalékának megfelelő bankadót fizetnek. Mivel az államnak szüksége van a pluszforrásokra, eredetileg azzal számoltak, hogy ezt az adót 0,7 százalékra növelik. A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint azonban a pénzügyminisztérium 180 fokos fordulatot vett, és a céges betétek után fizetett adó növelése helyett a lakossági betéteket kívánja megadóztatni. Az előzetesen kiszivárgott információk szerint a bankoknak a lakossági betétek 0,2 százalékának megfelelő adót kellene befizetniük az államnak, miközben természetesen megmaradna a vállalati betétek 0,4 százalékos adókulcsa is. A lakossági betétek megadóztatása mintegy 50 millió eurós pluszforrást jelentene az államnak. Ezzel együtt így mintegy 100 millió eurót szedne be a pénzintézetektől bankadó formájában. További miihókra tehetne szert a bankoktól azonban a nagyobb nyereséget elkönyvelő cégek extra adójának és a tervezett, pénzügyi tranzakciós illetéknek köszönhetően is. Az intézkedés miatt azonban várhatóan nem kerülhetjük el a lakossági hitelek további drágulását, és a lakossági betétekre nyújtott kamatok csökkenését sem - ismeri el Vladimír Dohnal, a Symsite Research elemző társaság igazgatója. Hogy a bankok hogyan reagálnak majd a lépésre, azt egyelőre nem tudni. Ladislav Unčovský, a Szlovák Bankszövetség ügyvezető igazgatója szerint ugyanis csak a hivatalos javaslatok közzétételét követően mondják el véleményüket. A bankokkal azonban még kemény tárgyalások várhatók, hiszen az államnak szüksége van rájuk. Az államadóság finanszírozása érdekében meg kívánja győzni őket, hogy az elkövetkező években szlovák államkötvényeket vásároljanak. Erre nem kötelezheti őket, a megnyerésük egyedüli módja így az lehet, ha a bankok megadóztatásával kapcsolatban több kedvezményt is tesz a pénzintézeteknek. Peter Kažimír pénzügyminiszter tegnap elismerte, hogy gondolkodnak a lakosság körében „haláladónak” nevezett örökösödési adó újbóli bevezetésén is, amit még 2004-ben szüntettek meg. ,A jelenlegi helyzetben, amikor minden egyes cent számít, az örökösödési adót is legális bevételnövelő intézkedésnek tartom” - mondta el a tárcavezető, aki úgy vélte, az örökösödési adó mellett az ajándékozási adót is be kellene vezetniük. Szerinte ugyanis az örökösödési adó kifizetését az érintettek ajándékozással kerülhetnék meg. (mi, SITA) Az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy Magyarország megkezdje tárgyalásait az IMF-fel A jó hírre tegnap látványosan erősödni kezdett a forint MTl-OSSZEFOGLALO Brüsszel. Kész az Európai Bizottság lezárni a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a Magyar Nemzeti Bank ügyében, az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének ügyében viszont a testület az Európai Bírósághoz fordul - jelentette be tegnap a brüsszeli végrehajtó testület szóvivője. Ezzel az Európai Bizottság szabad utat adott arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Olivier Bailly a bizottság e témában tegnap született döntéseit ismertetve elmondta: a biztosok úgy ítélték meg, hogy az elhatározott lépéseknek köszönhetően a magyar jegybank- törvény összhangban lesz az uniós jogszabályokkal. A döntés után valószínűleg „máris megy a telefonhívás Washingtonba”, s az IMF és az EU tárgyalói feltehetően a következő két hétben Budapestre utaznak - fogalmazott kommentárjában Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni banki elemzője. Az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban a bizottság tapasztalt előrelépéseket, de úgy véli, hogy a nemzeti hatóság létrehozása, illetve az intézmény elnökének elbocsátása továbbra is uniós jogba ütközik. A bírói nyugdíjkorhatárt illetően a bizottság azt is kéri, hogy az uniós bíróság sürgősséggel vizsgálja meg a kérdést. A magyar hatóságoktól pedig Brüsszel azt kéri, ennek a szabálynak a gyakorlati alkalmazását a gyorsított ítélethozatalig függessze fel. Lendületes emelkedésnek indult a forint árfolyama a kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló brüsszeli bejelentésre. A forint 292-es euró jegyzés alatt tartózkodott a délelőtt folyamán, majd a bejelentésre a jegyzés 288 alá erősödött, miközben hétfőn délután az eurót még 299 és 300 forint között jegyezték. Az év végére akár 280-285 forintra is erősödhet az euróhoz képest.
