Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-26 / 97. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 26. Vélemény És háttér 7 Csúsztatás: Marine Le Pen vágyait reális lehetőségként, veszélyként taglalják Nem kell temetni a jobboldalt Bár a felmérések szerint a szocialista Hollandé 54:46 arányban a május 6-i második fordulóban is megveri Sarkozyt, semmit sem lehet készpénznek venni. A közvélemény-kutatók az első fordulóra rekordméretű távolmaradást jósoltak, a részvétel mégis nyolcvanszázalékos volt. MAL1NÁK ISTVÁN Élet-halál harc kezdődött Sarkozy és Hollandé között a szavazatokért, az a másfél százalék, amit az első fordulóban a szocialistajelölt rávert az elnökre, nem behozhatadan előny, a verseny nyitott. Mindenki úgy zsonglőrködhet a számokkal, ahogy neki tetszik, ezért nincs értelme az esélylatolgatásnak, nem itt dől el, hogy a tucatnyi,.holtbiztos” számítás közül melyikjön be. Sokkal tanulságosabbak azok az elméletek, amelyek Sarkozy vasárnapi veresége nyomán a francia pártstruktúra átalakulását jósolják. Ezek lényege az, hogy a kormányzó centrista UMP Sarkozy végső veresége miatt szétesik, és a szélsőjobb- oldali Marine Le Pen lép elő a francia jobboldal vezéralakjává. A hölgy kétségkívül nagyon tehetséges politikus, karizmatikus személyiség, vasárnapi sikere (17,9%) lenyűgöző volt, olyannyira, hogy Európa is riadót fújt. Marine Le Pen jó egy éve vette át apjától az FN irányítását, s mint kiderült, nemcsak a ravaszsága, hanem az ambíciói is sokszorosan meghaladják az apjáéit. Ami félrevezető a liberális elemzésekben - és ezekkel van tele a francia sajtó - az, hogy Marine Le Pen vágyait reális lehetőségként, veszélyként taglalják. A kérdés az, ha egy, a hagyományos francia baloldalt képviselő elnökkel történik meg az, ami most a hagyományos francia jobboldalt képviselő Sar- kozyvel, eszébe jutott volna-e valakinek azzal riogatni, hogy a politikai spektrum balszámya egy ultrabalos, kommunista típusú irányítás alá kerül. Álnok dolog feltételezni vagy sugallni, hogy egy elvesztett elnökválasztás miatt a francia jobboldal a hagyományos értékeit feladva önpusztító lépésekre szánja el magát. Még akkor is, ha az UMP- ben már jó ideje gondok vannak, kemény belső csaták folynak a mozgalom irányításának megszerzéséért. Igen, Marine Le Pen azt jósolja, hogy a posztokért folytatott nyílt harc miatt a Népi Mozgalom Uniója szétesik, s az UMP jobboldali szárnya hozzá fog csatlakozni. Mint Le Pen kabinetfőnöke fogalmazott: most „kiváló pozícióban vagyunk az UMP szétveréséhez, mi leszünk a gyűjtőpárt a jobboldalon”. A francia baloldal és a szélsőjobb szinte azonos elméletének közös nevezője van: júniusban parlamenti választások lesznek, a hölgy meg szeretné ismételni a vasárnapi sikert, s minden vágya az, hogy az FN képviselőket küldhessen a nemzetgyűlésbe, mindjárt legalább tizenötöt, és így önálló frakciót alakíthat. Ez az oka annak, hogy a hölgy bejelentette, azt tanácsolja híveinek, a második fordulóban ne támogassák se Hollande-ot, se Sarkozyt, maradjanak otthon. Pedig az FN 6,4 milliós szavazótábora királycsináló lehetne. Őket akarja az elkövetkező tíz napban meggyőzni Sarkozy arról, hogy az igazi tét nem az elnök személye, hanem az ország politikai irányultsága az elkövetkező öt évben. Az, hogy milyen lesz a bevándorlási politika, az adópolitika, a biztonság- politika stb. Még egy megjegyzés: a szélsőbalos egykori trockista, az első fordulóban 11%-ot szerzett Mélenchon a második fordulóban Hollande-ot támogatja. Ezen nem akad ki senki.- Látom, vezérigazgató úr, nem pletyka a busás lelépő... (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Elindul öt nő LAMPL ZSUZSANNA Koncertre mennek, külföldre. Alighogy kimanő- verezneka garázsból, majdnem beléjük hajt egy őrült motoros. Miután a rémületből magukhoz térnek, az egyik nő elővesz a táskájából egy zacskó csokis kekszet. Erreamásikelőveszatás- kájából egy zacskó pogácsát. Ilyenhizlaló dolgokatnem eszem, mondja a harmadik, és elővesz a táskájából öt darab vajas-szalámis kiflit. Te anya, hördül fel a negyedik, ezt mind meg akarod enni? Dehogy, mindenkinekhoztam egyet! És ott fogj uk enni a koncert alatt? Mint amikor augusztus húszadikán a zarándokok a bazüika kapujában ették a kirántott húst? Te is mondtad, hogy ez mekkora illetlenség! Ki mondta, hogy a koncert alatt?! Majd utána,ha éhesekleszünk! Nem leszünk éhesek, nemkell folyton enni, szól az ötödik, és a szájába dug két csokis kekszet. Azért sem eszem csokit, gondolja a negyedik, és visszateszi a kiflit a táskába. Jé, mi az a fekete holmi ott a visszapillantó tükör mellett? A GPS.Es miért van olyan furcsa helyen? Nem tudtam, hova tegyem, mondja a sofőmő. Különben sem fogom nézni, csak hallgatni. Majd mi nézzük, és szólunk, ha valami baj van, nyugtat] a a másik. Nem fogunk eltévedni! Bizakodik a harmadik. Mégha eltévednénk is, rengeteg időnk van, szól a negyedik. Abarátom nevetett, hogyőazországmásikvégébe megy, és két óra alatt ott lesz, mi meg csak he tven kilométerre, mégis négy órával korábban indulunk. Nem mindenki száguld kétszázzal, mint a te barátod. Mondja a harmadik. Fél óra múlva eltévednek. A GPS tehetróla, mert összevissza beszél. Azt mondta géphangon, hogy kétszáz-ötven- méter-után-térj-jobbra, de az első elágazásnál már sürgetett, hogytérj-jobb-ra, pedig még volthatvanméter, ezértnem tértekjobbra, csak a következő letérőnél, azmegmártöbb volt, mint hatvan méter, és rámen- teka sztrádára. Nincs bélyegünk! Itt folyton cirkálnak a rendőrök! Hajönnek, bőgünk! Tefogszvelükbeszélni, mondják a legfiatalabbnak. Azt várhatjátok! A barátom halálra fogja röhögni magát! Ő még soha seholnem tévedtél! Pedig férfiak is eltévednek, figyelmeztetik csöndesen a többiek. Aztán visszatalálnak a helyes útra. Közvetlenül a cél előtt még egyszer eltévednek, de hát ez egy vüágváros, mega hátul ülők, akiktartjákaGPS-t, rosszul navigáltak. Koncert előtt másfél órával érnek oda, hiába, világváros, egy dugó az egész. Miután kiszállnak, a sofőr nő bevesz egy gyógynö- vény-kivonatú szívdobogáscsökkentő tablettát. Akoncert isteni. Magával ragadó. Amikor az egyik énekes felrikkant, hogy tegye fel a kezét, akiszingli, azegyiknő is felteszi. Atöbbiek csaknézik. De hisznemisvagyszingli! Naés?! Milyen igaza van, gondoljáka többiek. Olyan ez, mint egy álom. És az álomban bármi lehetséges! Nem mintha szinglik akarnának lenni, csak... A sofőmő fantasztikus. Egykettőre hazaérnek. Az édesség elfogy, a pogácsa és a kifli megmarad. Senki sem hízott. Mindenkiboldog. KOMMENTÁR Szabadság és matematika KOCUR LÁSZLÓ A szlovák politikai palettáról meglepetésszerű baloldali fordulatát követően levonuló Somogyi Szilárdnak napok óta sikerül izgalomban tartania a paletta szlovákiai magyar oldalát, mióta meglebegtette pártalapítási szándékát. Az új formációról egyelőre nem sokat tudunk, azt sem, hogy Somogyi alapítaná-e vagy csak támogatná, mindenesetre talán nem etnikai, és biztosan baloldali lenne. Nos, virágozzék minden virág, és alapítson mindenki politikai pártot, aki teljesíti a politikai pártokról és mozgalmakról szóló 85/2005-ösz számú törvényben foglaltakat. Mert ha teljesíti, akkor az adott politikai párt legitim, legyen szó a Pali Búcsúpohara Vidám Politikai Pártról, a Független Erotikus Kezdeményezésről, a ROSA Munkáspártról (e kettő nem a képzelet szüleménye, korábban még a választásokon is indultak) vagy éppen a Smerről. Aki kisebbségekkel kapcsolatos pártot alapít - jóhiszeműen feltételezhetjük -, annak a kisebbségek hatékony érdekképviselete lehet a célja. Valószínűleg így voltak ezzel a Független Magyar Kezdeményezés, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Néppárt, a Szlovákiai Magyar Szocialista Párt, a Magyar Föderalista Párt, a Romák Magyar Demokratikus Mozgalma a Szlovák Köztársaságban pártok alapító atyái is, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért esetében a patyolattiszta szándék ugyan megkérdőjelezhető, de esetükben a kérdésfelvetés immár akadémiai. Parlamentbe jutni közülük - nem számítva a rendszerváltás utáni eufórikus időszakot, az első szabad választást, mikor a Szlovák Nemzeti Tanácsban összesen öt párt listájáról 23 magyar képviselő került be - az önálló Szlovákiában csak a Magyar Koalíciónak, a Magyar Koalíció Pártjának és a Hídnak sikerült. De egyszerre mindig csak egynek. így volt ez az egymást nem a megszokott periodicitással követő legutóbbi két választás során is. A pártalapítás jó dolog, ám az állam- polgári szabadság e megnyilvánulása további érdekérvényesítő képességének a kisebbségek esetében - ahogy az említett példa is mutatja - racionális határt szab a matematika. Mivel a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a szlovákiai magyarság még távolabb került a lélektani határt jelentő tíz százaléktól, egyre inkább csak elméletivé vált annak a lehetősége, hogy a jövőben egynél több pártot „szavazzon be”. Ez persze nem jelenti azt, hogy a már meglevőket kell választani, 2016 még nagyon messze van, lehet, hogy akkor éppen a zödmezős beruházásként létrejött pártnak fog állni a zászló. Jó lenne viszont, ha addig egyik pártvezér sem hanyagolná a matekot, a mostani 467 ezer ugyanis addigra valószínűleg még kevesebb lesz. TALLÓZÓ LE MONDE A francia elnökválasztás megosztja az olasz jobboldalt - olvasható a Le Monde című francia napilap honlapján. Az írás szerint „a bosszú Olaszországban is édes”. „Nem szeretném, ha Francois Hollandé győzne, de az biztos, hogy ő friss gondolatokat hozna az európai politikába, például azzal, hogy elutasítja az uniós fiskális paktumot” - jelentette ki az olasz képviselőházban a sajtónak Silvio Berlusconi volt miniszterelnök. Nicolas Sarkozyre mindig úgy tekintett az olasz jobboldal, mint Berlusconi „egy jobban nevelt” változatára, és a francia elnök sokáig ámulatban tartotta a jobboldali olasz politikusokat. Azonban meglehetősen felbosszantotta őket az a sajtóbeli vád, hogy részben Sarkozy feleségének, az olasz Carla Bruninak a közbenjárására adott menedékjogot Brazília Cesare Battisti valamikori olasz szélsőbaloldali aktivistának, akit Olaszországban többrendbeli emberölés miatt elítéltek, valamint döntött úgy Sarkozy, hogy Franciarszág ne adja ki Olaszországnak Marina Pet- rellát, az olasz Vörös Brigádok volt tagját. Carla Bruni többször visszautasította ezeket a vádakat. A 2008-ban még „politikai óriásnak” tartott Sarkozy gyorsan lekerült a piedesztálról a jobboldali olaszok szemében. A Sar- kozytől való elfordulást Berlusconi háromszoros pénzügyminisztere kezdte múlt vasárnap, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz az első forduló eredménye. „Személyes barátja vagyok Nicolas Sarkozynek, de ha francia volnék, Hollande-ra szavaznék, vele sok dologban egyetértek” - jelentette ki Gi- ulio Tremonti egy tévéinterjúban. Példaként „a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálását” hozta fel. Ót gyorsan követte Sandro Bondi volt kulturális miniszter, aki valamikor kommunista párti volt, de nagy tisztelője lettBerlusconinak. (MTI)