Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-03 / 79. szám, kedd
24 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com A rászorulóknak szánt 2012. évi uniós támogatás 500 millió euróra növelték EU-1NFORMÁC1Ó A kiesést a kukorica, a napraforgó és a gabonafélék vetésterületének növelésével fogják ellensúlyozni A szárazság következményei Az irányítóbizottság megszavazta a rászorulóknak nyújtandó 2012. évi támogatás végleges elosztását, amelyet a közeljövőben az Európai Unió Hivatalos Lapjában is közzétesznek. Ezzel bizonyossá vált, hogy az idén összesen 500 millió euró áll rendelkezésre, amelyből a tervek szerint 20 tagállamban 18-19 millió ember támogatható. Szlovákia számára az előzetesen meghatározott 959 383 euró helyett 5 098384 euró áll majd rendelkezésre erre a célra. A döntés előzménye, hogy miután a bíróság 2011. április 13-i ítélete kimondta, hogy a program keretében szétosztott élelmiszer csak intervenciós készletből származhat (a nyílt piacról nem), a 2012. évi kötelezettségvállalást a közraktárak megmaradó készletének megfelelően eredetileg 113 millió euróra korlátozták, a februári döntéssel ezt az összeget módosították 500 millióra. A leginkább rászoruló személyeket támogató uniós élelmiszer-osztási program 1987 decembere óta létezik, amikor a Tanács elfogadta a mezőgazdasági termékek állami intervenciós készleteinek a tagállamok rendelkezésére bocsátására vonatkozó szabályokat. Intenzív tárgyalások után a Tanács 2011. december 15-én politikai megegyezésre jutott a jelenlegi program 2013-ig történő folytatásáról. Az Európai Parlament februári plenáris ülésén jóváhagyta a Tanács álláspontját, hogy az új szabáAz élelmiszerbiztonság az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívása. Az előrejelzések szerint az élelmiszerek iránti globális kereslet mértéke 2050-re 70 “/cikal emelkedik (a FAO szerint), de jelentős mértékben növekedni fog a takarmányok, a rostnövények, a biomassza és a bioanyagok iránti igény is. E kihívásokkal párhuzamosan ugyanakkor lassul a termelékenység növekedése, ami nagyrészt a mezőgazdasági kutatás területén eszközölt beruházások mértékének csökkenésére vezethető vissza, egyúttal növekszik a környezetre, valamint a természeti erőforrásokra gyakorolt nyomás. Példaként említhető, hogy az európai talajok 45 %-ának minősége már most nem megfelelő. A mezőgazdasági földterületek mintegy 40 %-a nitrátszennyezésnek kitett terület. A jövő mezőgazdasága számára nemcsak az a fő kihívás, hogy többet kell termelni, hanem az is, hogy mindez fenntartható módon történjék. E kihívások leküzdése elképzelhe- teden a kutatás és az innováció összefogásának irányába tett jelentős elmozdulás nélkül. Különösen fontos, hogy szorosabb együttműködésre ösztönözzük lyok a lehető leghamarabb hatályba léphessenek. A leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2012. február 15-én fogadták el A módosított program fő rendelkezései a következők: ♦ A költségvetési évenként legfeljebb 500 millió EUR kiadással járó programot továbbra is teljes egészében az uniós költségvetésből finanszírozzák. ♦ A jelenlegi rendszer fokozatosan, a 2013-as éves terv végrehajtásának lezárultával kivezetésre kerül. ♦ Az unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztási programjának jogalapja (a 42. cikk és a 43. cikk (2) bekezdése) a kivezetés időszakában változaúan marad. ♦ A piaci beszerzések a program rendszeres ellátási forrásává válnak az intervenciós készletek kiegészítése érdekében. Ha azonban megfelelő intervenciós készletek állnak rendelkezésre, akkor ezek felhasználása elsőbbséget élvez. ♦ A tagállamok az élelmiszereket objektív kritériumok alapján, a tápérték és a szétosztásra való alkalmasság' figyelembevételével választják ki. ♦ A tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű élelmiszereket. ♦ A jótékonysági szervezetek által viselt tárolási költségek esetében visszatérítés igényelhető. ♦ A program visszamenőleges hatállyal 2012. január 1-jétől alkalmazható, (eu-press) a kutatókat, a mezőgazdasági termelőket és más érdekelteket, hogy ennek segítségével felgyorsítható legyen a tudomány és a gazdálkodási gyakorlat közötti technológiaátadás, valamint hogy a tudomány rendszeresebb visszajelzéseket kaphasson a gazdálkodás területén felmerülő gyakorlati igényekről. A mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal foglalkozó európai innovációs partnerség (EIP) célja a mező- gazdaság, a biogazdaság, a tudomány és az egyéb érdekeltek közötti csatlakozási felület és együttműködés kialakítása uniós, nemzeti és regionális szinten. Az EIP továbbá elősegíti majd a vidékfejlesztési politika, valamint az unió kutatási és innovációs terve által támogatott innovációs fellépések hatékonyságának fokozását is. A mezőgazdaság területét érintő innovációs partnerség két legfőbb célkitűzése a mezőgazdaság termelékenységének és hatékonyságának előmozdítása (a termelékenység növekedését jelenleg jellemző csökkenő tendencia megfordítása 2020-ra), valamint a fenntartható mező- gazdaság megteremtése. Itt a talajműködés megfelelő szintű helyreállítását kell biztosítani 2020-ig. (eu-info) A légköri és a termesztési viszonyok egyre ritkábban kiszámítható rapszo- dikus változásai gyakran állítják komoly problémák és néha szinte megoldhatatlan feladatok elé a mezőgazdasági termelőket. ÖSSZEFOGLALÓ Míg pár évvel ezelőtt a tavaszi árvizek okoztak valóban komoly természeti és gazdasági károkat a dél-szlovákiai térségben, most a több mint egy hónapja tartó csapadékmentes időszak kedvezőtlen következményeivel és e hatások ellensúlyozásával illetve felszámolásával kell foglalkozniuk a gazdáknak. A gondokat fokozza, hogy a tavaszi szárazságnak már tavaly ősszel megvolt az előzménye, hiszen az őszi vetések nagyon sok helyen porszáraz taISMERTETŐ A tavaszi szárazság idén sok gondot és stresszt okoz a növények fejlődésében. Svoreň Pál növényvédelmi tanácsadótól a negatív hatások ellen ilyenkor lehetséges lépésekről érdeklődtünk. „Az aszályos őszi időjárás miatt gyengén keltek, ritkák, fejletlenek a repcevetések. Ennek következtében a 'télállóságuk is romlott, így a szokottnál is érzékenyebbek lettek a kemény hidegre. Ráadásul a kemény februári fagyok alatt nem fedte őket a védelmüket szolgáló hótakaró, így sok helyen ki is fagyott az állomány. A gabonaféléknél is hasonló volt a helyzet, a búzavetések szintén megsínylették az őszi csapadékhiányt. Nagyon sok helyen a szokottnál is gyengébb volt a növények kelése, s nem lajba kerültek, ami egyáltalán nem kedvezett sem a kelésnek, sem pedig a téli időjárási viszontagságok elviselésének. „Ennek az lett a következménye, hogy a termelőinknek már az őszi időszakban az elvetett repce egyharmadát ki kellett szántaniuk, majd a száraz hideg, és a sok helyen hómentes tél után a gyengén áttelelt állományok további egyharmadát kellett felszámolni, tájékoztatott Perleczky Gábor a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara igazgatója. így az eredetileg 3550 hektáron elvetett repcéből ma már csak alig valamivel több, mint 1200 hektár maradt. Az előzetes felmérések szerint a kiesést várhatóan a kukorica és a napraforgó, valamint a gabonafélék vetésterületének növelésével fogják ellensúlyozni a termelők. Azokban a gazdaságokban, ahol már ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy a repcét ki kell szántarfi, és ezt megtették, megfelelő fejlettségi állapotban várták a telet. A január végén beköszöntő tartósan mínusz 15 fok alatti éjszakai hőmérséklet - miközben a nappalok sem voltak melegebbek mínusz 8-10 foknál - nem tett jót az állományoknak, hiszen sok helyen hiányzott a kellően vastag hótakaró, ami megvédte volna a gyenge kelésű gabonaféléket a felfagyástól. Ezért azok a termelők, akik elvégezték a búzavetések koratavaszi hengerezé- sét, jót cselekedtek. Azzal, hogy lenyomtatták a fagy által fellazult gyökerek körül a talajt, a talaj kapilláris vízoszlopára való hatással kedvezően befolyásolták a talaj nedvességtartalmának megtartását és az előre nem látható tavaszi vízhiány ellensúlyozását is. A vegetáció jelenlegi szakaszában rendkívül fontos a növények megfelelő tápanyag-elott még volt lehetőségük a kiszántott termény helyébe őszi gabonát is vetni. Bár még nincsenek pontos összegzések, de ebben a járásban az őszi gabonafélék 11 400 hektárra tervezett vetésterülete ennek következtében feltehetően eléri a 12 ezer hektárt, a kukorica esetében pedig további 500 hektárral növelik majd a termőterületet. A kukorica termőterületének növekedése várható volt, hiszen a térségben hatalmas feldolgozói kapacitások épültek ki. A lipótvári Envirol és a bolerázi Amylum gyáraiban valóban jelentős mennyiségű termény feldolgozására van lehetőség, a térség termelői a közelség miatt a szállítási távolságok terén is kedvező helyzetben vannak. Perleczky Gábor szerint az előző évekkel ellentétben az utóbbi két esztendőben egyre inkább jellemző a mezőgazdasági termények iránti kereslet növekedése. Ma már a termelők zöme látottsága, ami azonban a szárazság miatt most komoly akadályokba ütközik. A növények ugyanis száraz körülmények között nem tudnak a gyökéren keresztül kellő mennyiségű tápanyaghoz jutni. Ezért mindenképpen ajánlatos a levélen keresztül történő tápanyagutánpótlás. Számos lombtrágya valamint egyéb levéltrágya kapható a piacon, amelyekkel némileg pótolható a táp- anyaghiány. Ugyanilyen lényeges szempont a makro-, illetve mikroelemek kijutatása. Mostanra ugyanis az őszi vetésű kultúrák komoly stresszhelyzetbe kerültek a szárazság, valamit az erre az időszakra nem teljesen jellemző magas nappali hőmérsékletek miatt. Az elvégzett tavaszi fejtrágyázás után a növényállományokban a lombtrágyákat az Atonik nevű biostimulátorral szerződésben kötelezte el magát a termények eladására, ami egyrészt biztonságot jelent, ugyanakkor megfosztja őket a nagyobb piaci ármozgások esetén az ebből fakadó előnyök kihasználásának lehetőségétől. Az őszi búza szintén megsínylette az őszi aszályt, ennek következményeit az állományok most is viselik. A kelés után ugyan nem kellett kiszántani belőle, de a gyenge egye- dek egyelőre inkább csak sínylődnek, kellő csapadék hiányában az állományok bokroso- dása is akadozik. A termelők a szokásosnál nagyobb vízadagokkal kijuttatott regeneráló tápanyagpótlásokkal is igyekeznek pótolni a hiányzó nedvességet. A korai öntözéssel való mesterséges csapadékpótlás lehetőségei korlátozottak, mert egyrészt az öntözőhálózat műszaki állapota - az elmúlt évtizedekben folytatott rablógazdálkodás következtében nagyon sok helyen kihasználha- tatlanná teszi azt - másrészt mindennek ára van, így a termelőknek gondosan ki kell számolniuk, mi az ami még belefér az önköltségekbe. A kamara regionális igazgatója szerint a járásban meglévő növénytermesztési kapacitások mellett ijesztő mértékben lecsökkent az állattenyésztés. A termelő gazdaságok és vállalkozások közül csupán alig húsz gazdaságban tartanak állatokat, beleértve a szarvasmarhát és a sertést is. A termelők ezt a leépítést elsősorban a húságazat értékesítési árviszonyaival magyarázzák, de az érdekvédelmi szervezet igazgatója állítja, hogy nemzetgazdasági szempontból a hatékony és sikeres mezőgazdasági termelés egyik alapkövetelménye a kiegyensúlyozott növény- és állat- tenyésztés a speciális ágazatok kínálatával kiegészítve. Amíg azonban 1 liter üzemanyag ára 4 liter tejével egyenlő, nehéz kiegyensúlyozott viszonyokról beszélni, (sz) kiegészítve ajánlatos használni. A készítmény jelentős mértékben elősegíti a növények regenerációját és szinergikus hatása is van a vele együtt alkalmazott készítményekkel. Az Atonik bizonyítottan olyan hatóanyagokat is tartalmaz, melyek befolyásolják a növény biokémiai valamint fiziológiai folyamatait. Hatással van a növényi sejtben a nedvkeringésre, ami segíti a növényt a gyorsabb tápanyag-felvételben. Erősíti a sejtfalat, kedvezően befolyásolja a növény vízháztartását, az asszimilációt, valamint a fotoszintézist. ” A szakember szerint a készítmény sokat segíthet a jelenleg stresszhelyzetben levő növény- állományoknak a nehézségek áthidalásában, amelyek a hosszabb ideje tartó szárazság miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, (sz) Célkitűzés a termelékenység és a hatékonyság Európai innovációs partnerség EU-TÁJÉKOZTATÓ Az őszi búza szintén megsínylette az aszályt (Archív felvétel Az őszi vetésű kultúrák komoly stresszhelyzetbe kerültek a szárazság és a korai meleg miatt Biostimulátorral védhetjük a növényeket
