Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-21 / 93. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 21.

Szombati vendég 9

Hajdú Szabolcs: „Itt élni és most, nagyon fárasztó. Kiszippantja az energiámat. Nem biztos, hogy jót teszek azzal, hogy itt gyengítem magamat..."

Las Vegasban forgatja új filmjét, A játékost

Született művész. Életművész. („Ha nem jó itt, majd jó lesz másutt.”) Eltűnőművész. (Ha alkot, elvonul, és érleli a művet.) Filmművész. (Mace- rás ügyek, Tamara, Fehér tenyér, Off Hollywood, Bibliothéque Pascal.) Hajdú Szabolcs. Las Vegas után ismét Budapesten, negyvenévesen.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Tornásznak készült. Edzették, formálták, idomították. Végigszenvedett nem egy dresz- szúrát. Keserű mosollyal meséli: amikor hosszas gyakorlás után halál fáradtan leült a szőnyegre, edzője ráripakodott, hogy képzeli. Majd felkapott egy szivacsot és a szájába tömte. Nem hogy haragot, még gyűlöletet sem érez. Rég volt, távoli történet. De miután kitépte szájából a szivacsot, bement az öltözőbe, fogta a cuccait, és szó nélkül távozott. Örökre. Másnap már egy színjátszó csoport tagja volt. Sokra vitte: filmekbe is bekerült. Debrecenből! De a zene is érdekelte. Zongorázott. Zenekarokban játszott. Aztán jött a rendezői szak. Vizsgafilmjeit a szakma nagy öregei dicsérték. Irónia, finom humor, szerénység és magas fokú intelligencia. Ez ő. Nemzedéke egyik legjelesebb rendezője. Felesége, Török-Illyés Orsolya erdélyi színésznő több filmjében is játszott.

„Nálunk nincs olyan, hogy most a felesége vagyok, aztán meg a színésznője - mondja.- - Bajtársak vagyunk, összetartozunk. A gyerekeinkben is tisztán látom őt. A kíméletlen őszinteségével, a kíváncsiságával, a világra való rácsodálko- zásával. Mindenre figyel. Azt szereti, ha tiszta, egyértelmű viszonyok veszik körül. Folyamatosan keres. Könyveket búj, zenét hallgat. Ötletei. Ha megvan a téma, minden oldalról körüljárja. A legfelkészültebb rendező, akit ismerek. Módszereit nem vési kőbe. Vannak helyzetek, amelyeket hajszálpontosan beállít, máskor meg teljesen szabad kezet kapok tőle. Rám bízza a legnehezebb monológot.”

Új filmjét, A játékost Dosztojevszkij ldsregénye alapján forgatja. Nem Budapesten és nem is Európában. Amerikában.

A Bibliothéque Pascal hazai és nyugat-európai sikere után nem sokkal csomagoltak és elutaztak. Családostul, mindenestül. Mi volt ennek az elsődleges oka? Mindenképpen olyan filmet akart forgatni, amely Amerikában játszódik, vagy egyszerűen megelégelte az itthoni viszonyokat, és azt mondta: „El innen!”

Régóta érett már bennem a gondolat, hogy elmegyünk Magyarországról. Többször tervbe vettük már az elmúlt tíz év alatt. Tulajdonképpen a mai napig turistaként tartjuk számon magunkat Magyarországon, vagy legalábbis átmeneti az időszak, amíg itt vágjunk. A játékos már akkor jött, amikor kimentünk Amerikába. Tehát nem konkrét, határozott tervvel utaztunk ki, hanem levegőt akartunk vermi, kicsit eltávolodni Magyarországtól, az itteni dolgoktól, az eddig leélt életemtől. Felfrissülni akartunk. A játékos ötlete kint született meg, s viszonylag gyorsan ösz- sze is raktuk, előkészítettük és elkezdtük forgatni. Tulajdonképpen egy évvel ezelőtt.

„Aki diktatúrában szocializálódott, akinek egész életében folyamatosan megmondták, hogy mit és hogyan csináljon, az elképzelhető, hogy nem tudja használni a pénzt - nyüatkozta a filmmel kapcsolatosan. - Azonnal elszórja, vagy gyermeteg vágyai kiélésére használja. Nem tud élni azzal a szabadsággal, amit a pénz megadhat. A filmben kevés a történés azon kívül, hogy nyernek és veszítenek a szereplőink, de a végpontra jutásuknak nem közvetlenül a játék az oka.” Mi motiválta abban, hogy Dosztojevszkij regényét választotta filmje témájául? Vagy közrejátszott a választásában az is, hogy Las Vegasban, a kaszinók városában telepedtek le?

Azért mentünk Las Vegasba, mert az öcsém, Uldi, aki a Fehér tenyér főszerepét játszotta,

ott él a családjával. Ó mindenben segített nekünk. Az életünket berendezni. Ami pedig a filmet illeti: olyan történetet kerestem, ami nincs távol attól, ami itt történik nálunk. Tehát egy olyan metaforát, ami modellezi a Kelet-Európábán kialakult állapotokat. És olyan négy-öt karakterrel, akik a sorsukban hordozzák e kis térséget, ahonnan elindultunk Las Vegasba. S persze elkezdtem olvasgatni, ott volt a kaszinók világa, és ez a sztori nagyon szépen beilleszkedett abba a koncepcióba, amit erről a dologról gondoltam.

Összefoglalva a tényeket: Dosztojevszkij regénye kijelölt egy irányt, adott egy gondolatot, s az alapján írta meg a forgatókönyvet.

így van pontosan. Bár eltávolodtunk az alaptörténettől, a lényegi történések nagyjából ugyanazok, mint Dosztojevszkijnél.

Adott egy komoly összeggel rendelkező házaspár... innen viszik a pénzt, vagy kint, a kaszinóban nyerik?

Ez egy gazdag román házaspár, amelyre rámaradt egy vízüzem. Már a második világháború előtt a család birtokában volt, a kommunizmus alatt elvették tőlük, a rendszerváltás után pedig visszaadták nekik. Erdélyben nagyon sok borvíz- forrás van, én hallottam is egy konkrét esetről, hogy valald

visszakapott egy ilyet. Aztán van, aki tudott élni a lehetőséggel, más meg jól elkótyavetyélte, vagy odaadta egy nagy- vállalatnak, s az viszi tovább. A háttér természetesen csak érintőlegesen szerepel a forgatókönyvben. Hozzáteszem: vannak, akik váratlanul meggazdagodva már odáig jutottak, hogy karitatív adományokkal is segítik a rászorulókat, azokat az embereket, akiknek segíteni akarnak, vagy akiket arraméltónak találnak.

Romániában.

Igen. Las Vegasban pedig, az ott élő romániai ortodox közösségnek templomot építenek. Ez a filmbeli alaphelyzet. Egyébként tényleg van Las Vegasban ortodox román templom. A sivatag szélén. Szürreális a

dolog. Ugyanis nincs teljesen befejezve a templom. De akire ez az egész úgy rá van bízva a család által, eljátssza a pénzt. Ebből erednek aztán a filmbeli konfliktusok.

Hol tart a forgatás?

A film fele készen van. Las Vegasban vettük fel. Most próbáljuk meg összerakni a másik felét.

Könnyebb Amerikában forgatni, mint itthon?

Egyszerűbb. Amerika nagyon filmbarát.

Kinti stábbal dolgozott?

Vittem a saját stábomat, a

legközelebbi munkatársaimat, plusz a román színészeket, de a világosítók, a hangmérnök, meg sokan mások, amerikaiak voltak. Sok belső, eredeti helyszínen forgattunk, javarészt híres kaszinókban.

Román színészekkel.

Nagyjából ugyanazokkal, akik a Bibliothéque Pascalban is szerepeltek. Szerettem őket.

Akkor az a színész is megjelenik a filmben, aki a Bib- liothéque-ben a tengerparti homokszőnyeg alól jön elő?

Ó a főszereplő. Szerelmi viszonya lesz Orsival, a feleségemmel, aki a másik főszerepet játssza.

Öccse, Uldi azért nem jutott színészi feladathoz, mert

a produceri munkát vállalta magára?

Lehet, hogy kap majd egy epizódszerepet. Abban még feltűnhet. Sőt lehet, hogy én is feltűnök. Majd ahogy a sors hozza.

A film hátralevő részét is kint forgatja?

Vissza kell mennünk, igen.

S mennyire sikerült közben friss levegőhöz jutnia?

Nagyon pozitív élményekkel jöttem vissza.

Szerencsés az átültetés?

Amerikában sokkal egyszerűbb gyökeret ereszteni, és elindítani az életet, mint visszatérve, itthon, ahol döbbenetes a hétköznapi bürokrácia. Semmi összehasonlítási alapom nem volt a kintivel, de tudtam, hogy az itthoni annyi energiát visz el, hogy nincs értelme maradni.

Ha visszamennek, akkor most átutazók Budapesten?

Nem tudjuk még pontosan, meddig maradunk, de biztos, hogy visszamegyünk.

Furcsa lehetett visszaköltözni az itthoni életükbe.

Nem abba költöztünk vissza, hanem egy másikba. De mondom: ideiglenesen.

És kint ugyanott folytatják, ugyanazon a helyen?

Nem. De már sokkal köny- nyebb lesz. Azon a nagy lépésen, amit sokan nem mernek megtenni, mert ott a gyerek, a bizonytalanság, mi már túl vagyunk, innentől kezdve pedig bármikor meg tudjuk tenni újra. Ez a nagy előnye a dolognak. Még akkor is, ha máshova megyünk vissza, nem Las Vegasba. Oda csak forgatni van értelme visszamenni. Nyitott előttünk az út, hiszen már tudjuk, mit hogyan kell csinálni.

Nem is visznek magukkal, gondolom, mást, csak amit a két kezükben el tudnak vinni.

Pontosan. Megnyugtató érzés, hogy bárhova mehetünk. Amerikába vagy Európába. Maradni nem szeretnénk, csak egy rövidebb időre. Las Vegas ugyanolyan nemzetközi város, mint New York. A nyugati parton nagyon sok a mexikói, ázsiai, a keleti parton pedig sokkal több az európai. Engem ez nagyon inspirál, hogy különböző kultúrák vesznek körül. És nagyon jót tesz a gyerekeknek is a szocializálódásban. Lujza lányunk, aki játszott a Bibliothéque Pascalban, hétéves, Zsigmond másfél. Lujza már járt egy évet iskolába Amerikában, elkezdte felszippantani a nyelvet. Nyilván most felejt belőle, de majd gyorsan vissza- rázódik. Amerika vonzásában kétségtelenül ez is benne van. A gyerekek távlatait, lehetőségeit szem előtt kell tartani.

Az angollal, gondolom, az édesapjuknak sincs gondja. Talán mert volt mire alapoznia.

Nekem ez sosem jelentett problémát. Bárhova mentem. Ha nem beszélem a nyelvet, kommunikálni akkor is tudok valahogy. Az angollal is úgy vagyok, hogy még nem tanultam meg rendesen. De nem zavar különösebben. Átmeneti állapot. Ez is változni fog.

S ha elkészül A játékossal? Hazajön?

Megvan már a következő tervem is, ami magyar film lesz, de nem feltétlenül kell itt élni a várakozás időszakában. Főleg, hogy ismerem a közeget, amiről filmet akarok forgatni. Viszont itt élni és most, nagyon fárasztó. Kiszippantja az energiámat. Nem biztos, hogy jót teszek azzal, hogy itt gyengítem magamat.