Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-19 / 91. szám, csütörtök
6 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com KOMMENTÁR Tanácstalan liberálisok KOCUR LÁSZLÓ ~ ~ Levelet kaptam kedden Richard Suliktól, a i Á Szabadság és Szolidaritás elnökétől. A külde- •*ményben a pártvezető arra kér, mondjam el vé- JmjUB leményemet a pártról, online közvélemény- kutatás formájában. Sulíkéknak kb. fingjuk nincs, mihez kellene kezdeniük a jelen hely- 'ílSfe wPB zetben. Amilyen magasra emelték a választók az SaS-t 2010-ben, annyira megbüntették 2012-ben: 5,88 százalék már-már lécrezgető teljesítmény önmagában is, nem még a két évvel korábbi, 12,14 százalékhoz viszonyítva. És ezt a pofont nem a marihuánadekriminalizáció és a melegházasságok könnyelmű elhagyásáért kapták, hanem azért, mert abból, amit ígértek, erős hatalmi pozícióik ellenére vajmi keveset tudtak szavazótáboruk számára érzékelhető formában elérni, akár csak a Híd. A Jozef Mihál munkaügyi exminiszter által előkészített járulékbónusz pedig egyenesen merénylet volt a párt fő támogatói rétegét képező kis- és középvállalkozói szektorral szemben. Sulíkék éppen abban buktak el, amiben szakértelmük nehezen lenne megkérdőjelezhető, a következetes liberális gazdaságpolitika érvényesítésében. A vállalkozókra háruló terhek csökkentése helyett majdnem sikerült elérni az ellenkezőjét; kisebb, takarékosabb államot akartak, nem lett az; még jó, hogy a magántulajdon védelme vagy a szabad piac terén nem történt visszalépés. Mert előrelépés sem. Az SaS képviselői pedig egyre inkább elrugaszkodtak a valóságtól. Jól példázza ezt a választások előtt prezentált (anti)szociális programjuk is, mely napi egy meleg ételt juttatott a szociális segélyen tengődőknek, ha azok nem akartak volna bekapcsolódni a felállítandó állami ügynökség által felkínált látszatmunkákba. Szintén kevéssé életszerű gondolkodásra vallott, amikor gazdasági programot kínáltak a kétharmad határait alulról nyaldosó Smemek, az ő témáik felvállalásáért cserébe. Az, hogy a magukat liberálisként meghatározó pártok Szlovákiában egyszer általában bejutnak a parlamentbe, azt jelzi, hogy legalábbis minimális - olykor magasabb - szinten van igény erre a fajta politikára is. A választások után Sulíkék pozitívumként próbálták feltüntetni, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban az SaS az egyetlen „zöldmezős beruházásként” létrehozott párt, mely másodszor is bekerült a parlamentbe, de ezt a kijelentést mindenképpen árnyalja, hogy az első választási ciklust - melynek részben nekik köszönhetően lett vége - két évig sem húzták, és már e rövid időszak során kibújt a szög a zsákból: az SaS épp olyan kft., mint Pavol Rusko ANO-ja volt vagy a cseh Közügyek. A választóktól most esélyt kaptak arra, hogy megpróbálják megtalálni liberális arcukat. Ha az nem fog menni, akkor lehet, hogy legközelebb a süllyesztőben végzik. FIGYELŐ Javított a Jobbik Az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása alapján az elmúlt hetekben a Fidesz és az MSZP 2-2 százalékpontos veszteséget könyvelhetett el februári, valamint márciusi szavazatgyűjtése után, míg a Jobbik 3 százalékpontot javított helyzetén, amivel egyetlen hónap alatt sikerült behoznia az utóbbi negyedév veszteségeit. A cég felmérésének eredménye azt mutatja, nem változott a pártok sorrendje: az aktív szavazók körében a Fidesz39 százalékon, azMSZP 25 százalékon, a Jobbik 22 százalékon áll, míg az LMP 7 százalékot, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig most először 5 százalékot érne el a magukat biztos pártválasztóknak mondóknyilatkozatai alapján. A közvélemény-kutató az elemzésben hangsúlyozza: az elmúlt hetek, hónapok intenzív politikai megnyilvánulásai felrázták a közvéleményt, de tartósan nem erősítették egyik pártot sem. Úgy látják, az elmúlt hetekben szokatlanul élénk volt a politikai élet, az emberek vélhetően felfigyeltek a március 15-i beszédekre, felvonulásokra és nagygyűlésekre, továbbáaköztársasági elnök lemondására, valamint az IMF-tárgyalások körüli hírekre, a szocialisták kongresszusára és az LMP aláírásgyűjtésére, de sokakat elérhetett a Jobbik képviselőjének tiszaeszlári vérvádat felemlegető parlamenti beszéde, illetve az arra adott reakciók, köztük a miniszterelnök válasza. Az Ipsos szerint a heves közéleti megnyilvánulások az elkötelezett szavazókat mind erősebben kötik a saját pártjukhoz, erősítik választói identitásukat. A korábban „passzivitásba, apátiába menekülő” szavazópolgárok közül legalább félmillióan érdeklődést mutattak a közelmúlt számos eseménye iránt, azonban az ő pártválasztásuk nem bizonyult tartósnak - olvasható az Ipsos összegzésében. (MTI) Sok érdekességre, politikai csemegére lehet számítani az elnökválasztási folyamatban Taktikázhatnak a franciák Mikor szavaztak a szocialisták jobboldali elnökjelöltre? 2002-ben, amikor a hivatalban levő elnök, Jacques Chirac mellett nem a mindenki által várt Lionel Jospin volt kormányfő, hanem a szélsőséges Nemzeti Front hírhedt vezére, Je- an-Marie Le Pen jutott be a második fordulóba. AAAL1NÁK ISTVÁN Óriási szégyenként, a francia demokrácia nemzetközi megaláztatásaként élte ezt meg a francia társadalom, s a szocialisták is kiadták híveik számára a jelszót: inkább szavazz a korrupt tolvajra, mint a fasisztára. így választották újra Chiracot. Egyebek között ez a félelem is rányomja bélyegét a francia elnökválasztás vasárnapi, első fordulójára. Sok érdekességre, politikai csemegére lehet számítani az elnökválasztási folyamatban, s ez az egyik. Vagyis: feltehetően most is sokan fognak taktikázni, s arra szavaznak, akit nem szeretnek, nehogy megismétlődjön a tíz évvel ezelőtti megab- lamázs. Az más kérdés, hogy a Nemzeti Frontot a múlt év januárja óta Le Pen legkisebb lánya, egy karizmatikus és népszerű jogász, Marine Le Pen vezeti. Csavarjunk a dolgon egyet: mások ugyanilyen katasztrófának tartanák a radikális baloldali jelölt, Jean- Luc Mélenchon előretörését, akit Marine Le Pen nemes egyszerűséggel „triplán hasznos idiótának” nevezett. Elemzők szerint rendkívül érdekesnek ígérkezik a szélsőjobb és a szélsőbal, azaz Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon különcsatája a harmadik hely megszerzéséért. Megfelelő hőfokon tartja az érzelmeket, hogy e pillanatban tényleg nem lehet tudni, ki lesz az új elnök. A felmérések szerint nem Nicolas Sarkozynek áll a zászló, de tegyük hozzá: igazából az ő végső győzelme sem lenne túl nagy meglepetés. Az szinte biztos, hogy ő, valamint a népszerűségi mutatókat vezető szocialista rivális, Francois Hollandé jut a második fordulóba. A legutóbbi felmérések szerint Sarkozy még győzhetne is az első fordulóban, hiszen eléggé fej-fej mellett haladnak, de a másodikban biztosan Hollandé nyerne 52-56 százalékos támogatottsággal. A mérkőzés mégis teljesen nyitott, aminek több oka van. A bizonytalan választók nagy aránya (26%) miatt. A várhatóan nem túl magas részvételi arány miatt, ami állítólag a jobboldalnak kedvez. A holdudvarok miatt. Hollandé arra számít, hogy az egész baloldal - Mélenchonnal az élen - felsorakozik mögötte. Sarkozy is kikacsingat a szélsőjobbra, ezt szolgálták a tolouse-i vérengzés után bejelentett idegenellenes intézkedések csakúgy, mint az egy éve bevezetett burkatörvény most ismertetett kiértékelése is. És ott van a nagy adu, a ki- rálycsinálónak elkeresztelt, centrista Francois Bayrou. A harmadik utas politikát képviselő Modem 60 éves elnöke harmadszor indul elnökválasztáson, de esélyei most a leggyengébbek, a támogatottsága tíz százalék alá zuhant. Pedig öt évvel ezelőtt sokan még az államfői posztra is esélyesnek tartották, végül 18,8 százalékkal a harmadik helyen végzett az első fordulóban. Még mindig nem tudni, kinek a támogatására fogja biztatni szavazótáborát a május 6-i második fordulóban. Sarkozy már üzent neki, amikor azt mondta, nem biztos, hogy a saját pártjából választ kormányfőt, ha újraválasztják. Alain Juppé külügyminiszter egyértelműbb volt, kijelentette: az elnök bizonyára kinevezné Bayrou-t miniszterelnöknek, s azt is hozzátette: reméli, hogy a második fordulóra Bayrou visszatalál a politikai családjához. JEGYZET Ügynökmese LAMPL ZSUZSANNA B Az ügynököket sokan nem bírják. Pedig ez is csak munka, és senki sincs rákényszerítve, hogyvegyen tőlük valamit, ha nem akar. Nem minden ügynök szélhámos, és nem minden bóvli, amit árul. A masszázspáma és a porszívó sem. Sok éve becsöngetett egy kicsit megfáradtnak látszó férfi. Hatalmas porszívót cipelt. Bemutathatom, mit tud? Ez nem olyan masina, mint a többi, majd meglátja! Avállán is lógott egyjókora táska, tele a porszívó tartozékaival. Nem akartam, hogy fölöslegesen strapálja magát. Mielőtt bemutatná, árulja el, mennyibe kerül ez a gép. Biztosan drága, és akkor nem veszek, mondtam. De ő akkor is szívesen bemutatja. Tényleg szuper masina volt, ára (mai pénzben) 600 euró. Nem vettem meg. De a porszívónál még érdekesebb volt, amit magáról mesélt. Egész életében a katonaságnál volt mérnök (nagyon élvezte, hogy részletesen elmagyarázhatja a gép motorjának működését), de a sereg leépítésekor elbocsátották. Szo- kogatta az új életet, azt, hogy ötvenhárom évesen nem talál a képzettségének és tapasztalatának megfelelő munkát. Azt, hogy sok ember gúnyolja, amint látják, hogy ki- és behuzigálja a porszívót az autóba. És a családja is szégyelli, amit csinál. Aztán megköszönte, hogy meghallgattam, és elment. Meglepetésemre este visszajött, és megkérdezte, nem akarok-e én is porszívót árulni, mert nagyon figyelmesen tudokhallgatni, és ez fon- tostulajdonságegy ügynöknél. Én nem tudnám ezt a nehéz munkát végezni, mondtam neki őszintén, és tetszett, hogy nem kezd el győzködni. Bezzeg a masszázspárnás! Jövök ki az üzletből. Két kezemben öttáska. Nehéz. Rámenősen letámad egy huszonéves fiú. Ha kihúzok egy borítékot, visszanyerhetem a bevásárlásom árát. Lehet, hogy van ilyen, de biztosan nem itt és most, gondolom, viszont kíváncsi vagyok. Követem őt. A bejáratnál három székben három masszázspárna. Szóval ez lesz az áru, amit ha veszek, akkor talán kapok valami kedvezményt, amit egyébként eleve beépítettek az árba, tűnődöm. A fiú szétterít vagy tíz borítékot. Válasszak kettőt. Szerintem mind egyforma, mondom én. Igen. Mondja ő. De megfontoltan húzzak, hogy biztosan nyeljek. Nézek rá, de nem viccel. Kiválasztok két borítékot. Ezután szó szerint belelök az egyik székbe, és a hátam mögé benyom egy fickán- dozó párnát. Itt fog ülni öt percig! Érti?! Öt percig! Aztán megnézem, hogy nyert-e. De én nem akarok öt percig itt ülni ! Ha maga ennyire nem törődik az egészségével, akkor álljon fel, és mehet! Na, nyomás! Magának ezt tanították, hogy így kell beszélni a vevővel? Kérdezem döbbenten. Mit ért ahhoz maga! Válaszol undok hangon. Es a borítékok? Világosan megmondtam, hogy öt perc! Világosan érzem, hogy szeretném megrúgni egy bizonyos helyen. De ez nem elegáns, tudom, mert vagy tíz éve tanítok kommunikációt. Ezért csak felállók, és mosolyogva mondom: viszlát, bunkókkal nem tárgyalok! Pedig gyerekek, ennél rosszabb ügynök is létezik. \ _____1____LA___Ll_____i • ^mT ......-k.-ľse^g- Ha csődbe megy a kórház, én Németországba megyek, maga Ausztriába, de hova küldjük a betegeket? (Peter Gossányi rajza)
