Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-19 / 91. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 19. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 Az elmúlt években jóval több kölcsönt vettünk fel, mint a cseh polgárok, és jobban is törlesztünk Kisebb a csehek hitelkamata Pozsony/Prága. Csehország és Szlovákia húsz évvel ezelőtti szétválása óta a két ország hitelpiaca is másként alakult. A csehek kevésbé tartanak az eladósodottságtól, Szlovákia lakossága ugyanakkor megbízhatóbb hiteltörlesztőnek számít, mint a csehek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakossági hitelpiac az elmúlt öt évben Szlovákiában jóval gyorsabban nőtt, mint nyugati szomszédjánál. „Míg Csehországban a lakossági hitelek összege az elmúlt év végére a duplájára nőtt 2006-hoz képest, Szlovákiában 2,6-szo- ros növekedést mértek” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője a pénzintézet legfrissebb elemzését ismertetve. A cseh bankok számára a lakossági hitelek szempontjából a 2007-es év számított a legsikeresebbnek, míg Szlovákiában a csúcs egy évvel később következett be. Az elmúlt években a 2007-es év volt az egyetlen, amikor a cseh hitelpiac növekedési üteme meghaladta a szlovákét, amely az elmúlt öt év folyamán sorra kétszámjegyű növekedést tudhat maga mögött. „A dinamikus bővülés ellenére az egy főre jutó hitelek esetében azonban még mindig nem sikerült utolérnünk Csehországot” - ismerte el Sadovská. Míg egy gazdaságilag aktív lakosra Szlovákiában az elmúlt év végén átla-' gosan 6130 eurónyi hitel jutott, nyugati szomszédunknál ez 6918 euró volt, vagyis a csehek eladósodottsága 13 százalékkal nagyobb. Az elmúlt öt évben ez az összeg mindkét országban jelentősen megugrott, hiszen 2006-ban még az egy főre jutó eladósodottság nálunk 2499, Csehországban pedig 3277 euró volt. Mindkét országra érvényes ugyanakkor, hogy a lakosság a legtöbb hitelt lakásvásárlásra vagy -építésre használja fel, így (Gabriel Kuchta felvétele) a lakáshitelek dominálnak, jelentős összeget képviselnek azonban a fogyasztási hitelek is. A lakáshitelek aránya az összes kölcsönön belül Csehországban 76,6, Szlovákiában pedig 73,5 százalékomig a fogyasztási hitelek esetében ez 15,7 és 13,6%-nak felel meg. Szlovákia lakossága ugyanakkor jóval nagyobb arányban használja a hitelkártyákat: míg a kártyás hitelek aránya nálunk eléri a 13 százalékot, Csehországban ez csak 7,7 százalék. A cseh bankok alacsonyabb kamatokkal terhelik az ügyfeleiket, mint a szlovákok. A szomszédos országa lakossága az elmúlt év végén például átlagosan 13,58%-os éves kamatot fizetett a fogyasztási hitelekért, míg Szlovákiában ez 15,50% volt. A lakáshitelek esetében hasonló a helyzet, míg nálunk 4,85%-os volt az átlagos kamat, Csehországban csak 3,94%. Annak ellenére, hogy a csehek kevésbé félnek az eladósodottságtól, a Postabank elemzése szerint esetükben nagyobb az esélye annak is, hogy nem fizetik vissza a kölcsönt. A bedőlt hitelek Csehországban 2011 végén az összes kölcsön 4,9%-át, Szlovákiában pedig a' 4,6%-át tették ki. (mi, SITA) Magyarország a készenléti hitel fejében részlegesen eleget tesz az Európai Unió követelményeinek Matolcsyt is küldik tárgyalni a Valutaalappal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter szombaton tárgyalóasztalhoz ülhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettesével, David Lipton- nal, így alkalma nyílik első kézből megismerni azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén megindulhatnak a tárgyalások az esetleges készenléti hitelmegállapodásról az IMF-fel. Mióta a magyar kormánynak már ötödik hónapja nem sikerül elérnie, hogy megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások a tavaly novemberben kért elővigyázatossági készenléti IMF-EU-hi- telcsomagról, a nyilvánosság minden pillanatban azt várja, hogy mikor ülnek le tárgyalni egymással a felek, és történik-e végre valami. A nemzetközi szervezetek tavaly decemberben azért szakították meg az informális megbeszéléseket, mert a kormány a jegybank függetlenségét súlyosan sértő törvényeket nyújtott be a parlamentnek. Azóta a bírált jegybanktörvény már életbe lépett, és elégtelennek bizonyultak azok a változtatások is a jogszabályban, amelyekkel az Orbán-kormány a nemzetközi szervezetek elvárásainak próbált megfelelni. Hétfőn egyébként az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselőinek részvételével informális egyeztetés tartottak Frankfurtban a jegybanktörvényről. Az IMF-hitel nélkül akár államcsőd is jöhet, és londoni felzárkózó piaci elemzők múlt héten már úgy értékelték a magyar IMF-megállapodás esélyét, hogy „megmerevedtek az álláspontok” mind Magyarország, mind az IMF részéről. Az Orbán-kormány kedden nyújtotta be az Ország- gyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény néhány pontját és az Alaptörvényt módosító javaslatait. A törvényjavaslat megszüntetné a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását lehetővé tévő passzust, amellyel a jegybank mostani vezetőjét, Si- mor Andrást és a PSZÁF-ot vezető Szász Károlyt alelnökké fokozná le az új szuperintézményben, föléjük emelve a kormánypártok által választott csúcsvezetőt. Ez sérti az uniós jogban garantált jegybanki függetlenséget, ezért az Európai Központi Bank kezdettől fogva fellépett ellene. (Ind., Nol) Romló kilátások Borúlátó cseh fogyasztók Prága. A csehek 74 százaléka az utóbbi két évben valamilyen módon visszafogta kiadásait - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet ebben a témában az AWD tanácsadó társaság készíttetett. A megkérdezettek 59%-a azt mondta, kevesebbet költ kultúrára, s többet nézi a televíziót vagy intemete- zik. Az élelmiszerekre fordított kiadásokat az emberek 49%-a csökkentette, míg 45% az alkoholfogyasztáson spórol. Szintén 45 százalék azt állította, hogy kevesebbet utazik, míg 39% a hobbitevékenységre fordított pénzeket csökkentette. A megkérdezettek 81 százaléka lehetőségeihez képest igyekszik többet spórolni, mint korábban. A csehek 33 százaléka ugyanis azt várja, hogy a gazdasági helyzet, s ezen belül személyes anyagi helyzete is, a jövőben romlani fog. (-kés) /R\ ft Mladý tvorca A szakközépiskolák és gyakorlati képzési központok diákjai által készített termékek 20. kiállítása és vására 2012. április 19.-21. ^ Gardénia 16. nemzetközi kertészeti kiállítás kertészkedőknek, bonsai fák és virágok kedvelőinek 2012. április 19.-22. 2012. április 19.-22. DOMEXPO BONSAI SLOVAKIA EZOTÉRIA A-TÓL Z-IG EGÉSZSÉG-SZÉPSÉG-RELAX EXPO SCHOLA - VVI SPORT ÉS SZABADIDŐ www.agrokomplex.sk ■ AGROKOMPLEX ■ i VÝSTAVNÍCTVO ■ NITRA Felfutóban a járműgyártás, bővít a Volkswagen 780 ezer autót gyárthatnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia három autógyárát tavaly 639 ezer gépkocsi hagyta el, az ágazat teljesítménye így meghaladta a válság előtti csúcsév, 2008 teljesítményét, amikor 575 ezer autót gyártott a pozsonyi Volkswagen, a nagyszombati PSA Peugeot Citroen és a zsolnai KIA Motors - hangzott el a Szlovák Autóipari Szövetség tegnapi tájékoztatóján. Jozef Uhrík, a szövetség elnöke szerint idén 780 ezerre kúszhat fel a darabszám. Az autóipar adja a teljes ipari termelés 34%-át. Ä pozsonyi Volkswagen Slovakia tovább bővíti kapacitásait. Napjainkban napi 182 ezer négyzetméternyi megmunkált karosszériát állít elő a SUV kategóriájú (városi terepjárók) számára, ezt a mutatót rövidesen 200 ezer négyzetméterre növeli. A kapacitás bővítése 10 új munkahelyet teremt. A cég eleve óriási beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban, köszönhetően a New Small Famüy mo- dellcsalád bevezetésének. A modellcsalád 308 millió euró volumenű beruházást igényelt, és együttesen több mint 1500 új munkahelyet hívott életre. Idén a három társaság közül a VW Slovakia tervezi a legnagyobb teljesítménynövekedést, hiszen a 2011 -es 210 ezer darab helyett „2012-ben tartjuk magunkat a tervünkhöz, és mintegy400 ezer autó gyártásával számolunk” - mondta Vladimír Machalík, a cég szóvivője, aki szerint tavaly 20%-kal növelték alkalmazottaik számát. „A New Small Family család gyártása érdekében további 650 alkalmazottra van szükségünk” - közölte Machalík. (SITA,shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Agresszívak az üzletláncok Pozsony. A hazai agrártermékek visszaszorulásáért nem kizárólag a diszkriminatív uniós agrárpolitika a felelős, hanem a nagy üzletláncok is, amelyek kiszorították a hazai termelőket - nyüatkozta Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke, aki ezzel František Ťapuš, a Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség első alelnö- kének arra a keddi kijelentésre reagált, amely szerint a hazai termelők versenyképességének csökkenése elsősorban a diszkriminatív uniós dotációs rendszer számlájára írható. Semančík szerint az üzletláncok az agresszív üzletpolitikájuk - a rejtett díjak és a lenyomott árak - miatt már akkor sok hazai kis- és közepes termelőnek megkeserítették az életét, amikor Szlovákia nem is volt az Európai Unióban. „Az üzletláncok képviselői ugyan most is hangoztatják, hogy növelni szeretnék a szlovákiai termékek arányát, a gyakorlatban azonban ezért nem tesznek semmit” - vallja az SPPK elnöke. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8191 Lengyel zloty 4,1804 Cseh korona 24,816 Magyar forint 296,84 Horvát kuna 7,4898 Román lej 4,3788 Japán jen 106,64 Svájci frank 1,2032 Kanadai dollár 1,2966 USA-dollár 1,3093 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,28 25,52-24,04 309,95-283,25 OTP Bank 1,36-1,27 25,54-24,03 308,19-285,91 Postabank 1,36-1,27 25,65-23,91Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 25,44-24,03 310,32-283,60 Tatra banka 1,35-1,27 25,51-24,02 308,63-285,17 Prima banka 1,38-1,25 26,04-23,56 312,22-282,48 Általános Hitelbank 1,35-1,27 25,51-24,02 311,54-284,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) SPP: külföldön terjeszkedik • Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) a cseh lakossági gázpiacon is megjelent. A szlovák piacon továbbra is domináns gázszolgáltató nyugati szomszédunknál elsősorban az alacsonyabb árakkal próbálja meg felvenni a versenyt az ottani cégekkel, és már az idei év végére 6-10 ezer új ügyfelet kíván szerezni Csehországban. (SITA) Lejtőn a hazai építőipar Pozsony. A szlovák építőipar termelése ugyan továbbra is csökken, az ágazat visszaesése azonban korántsem olyan markáns, mint az eurózóna országainak a többségében. Míg nálunk februárban 8,8 százalékkal volt alacsonyabb az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, az eurózóna átlagában csaknem 13 százalékos visszaesést mértek. A legnagyobb zuhanást a szlovén (-27,5 százalék), az olasz (-23%) és a német (-21,4%) építőipar könyvelhette el. (SITA) RE 120254
