Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-18 / 90. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Népegészségügyi szakember a Világbank élén Kim lesz az új bankvezér MTI-HIR Washington. A Világbank 12. elnökévé választotta az amerikai Jim Yong Kim népegészségügyi szakembert, akit Barack Obama amerikai elnök jelölt erre a posztra. Az 52 éves, koreai születésű Kim a nigériai pénzügyminiszterrel, Ngozi Okonjo-Iwealával szemben nyerte el a posztot. Kim, aki jelenleg a Dartmouth College igazgatója, július 1-jén lép a leköszönő Robert B. Zoellick elnök helyébe. Megbízatása öt évre szól. Kim az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Kanada, valamint több feltörekvő gazdaság, köztük Oroszország, Mexikó és Dél-Korea támogatására támaszkodott. A Világbank korábbi elnökeinek megválasztásával ellentétben a hétfői voksolás nem volt egyhangú a 25 tagú kormányzó tanácsban. Az intézmény 1944-ben történt megalakulása óta az elnöki posztot kivétel nélkül amerikai vezetők töltötték be. Az új bankelnök az elődjeivel ellentétben nem politikus, bankár vagy diplomata. Barack Obama március 23-án jelentette be Jim Young Kim jelölését a Világbank élére. Az orvosi diplomával rendelkező, Dél-Koreában született Kim a közegészség- ügy szakértője, korábban az Egészségügyi Világszervezet HIV/AIDS főosztályának igazgatója volt. A187 tagállammal rendelkező Világbank fő célja a szegénység leküzdése és a fejlődés előmozdítása. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK kormány, az állami támogatás autónként 1000 és 1500 euró között mozgott. ,A kereskedők most hasonló problémákkal küszködnek, hiszen a haszonrésük ma is rendkívül alacsony” - nyüatkozta Peter Mmka, a PwC menedzsere. A legfrissebb statisztikai adatok szerint ugyanakkor Szlovákiában tavaly 64 ezer új személykocsit adtak el, az eladások növekedésében így megelőztük Magyarországot és Csehországot is. (SITA) Argentína újra államosít Buenos Aires. A magánnyugdíjpénztárak után jön a külföldi vállalatok államosítása Argentínában. Azonnali hatállyal kivezették az irodájából a spanyol Repsol YPF igazgatóját, miután Cristina Kirchner argentin elnök bejelentette : valóban államosítja a spanyol többségi tulajdonban levő olajvállalatot. A hír óriási felháborodást okozott Madridban, a spanyol kormányfő azonnal összehívta a kabinetet, és ellenlépéseket helyezett kilátásba. A világ 15. legnagyobb olajvállalatának számító Repsolnak 5 7%-os tulajdona van az argentin piac felét birtokló Repsol YPF cégben. (NOL) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA I ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8234 Lengyel zloty 4,1905 Cseh korona 24,799 Magyar forint 297,35 Horvát kuna 7,4900 Román lej 4,3753 Japán jen 105,96 Svájci frank 1,2018 Kanadai dollár 1,3082 USA-dollár 1,3132 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,35-1,27 25,50-24,02 311,31-284,49 OTP Bank 1,35-1,26 25,51-24,00 309,32-286,96 Postabank 1,35-1,26 25,65-23,91Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,43-24,02 311,62-284,78 Tatra banka 1,34-1,27 25,50-24,01 309,77-286,23 Príma banka 1,37-1,24 26,03-23,55 313,82-283,94 Általános Hitelbank 1,34-1,26 25,49-24,01 313,01-286,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Cargo: újabb büntetés fenyeget Pozsony. A versenyhivatal egy újabb eljárást indított a Cargo vasúti teherfuvarozó ellen, mivel az szerinte 2005 és 2010 között az elektromos mozdonyok bérbeadása és egyéb szolgáltatások során visszaélt domináns piaci helyzetével. Ha a hivatal gyanúja bebizonyosodik a cég akár a forgalma 10 százalékának megfelelő büntetést is fizethet, az eljárás azonban hónapokig is eltarthat. A Cargo tavaly januárban már kifizetett egy 2,5 millió eurós büntetést, mivel a versenyhivatal szerint 2004-ben és 2005-ben szintén visszaélt a piaci helyzetével. (SITA) Roncsprémiumra váró kereskedők Pozsony. A szlovákiai autókereskedők többsége jó ötletnek tartaná, ha a kormány újra bevezetné a roncsprémiumot - derül ki a PwC tanácsadó társaság elemzéséből. Az első Fico-kormány idején az autócsere-program két fordulójában 44 200 új gépkocsi vásárlását támogatta az állam. A programra akkor 55,3 millió eurót különített el a FicoAz energiacégek ügynökei az ügyfélcsalogatás érdekében a törvénysértéstől sem riadnak vissza Fogyasztók a hivatalok hálójában Az energiaszolgáltatók becsapott ügyfelei nem tudják, mely állami intézményhez fordulhatnak panaszukkal (Vladimír Šimíček felv.) Pozsony. A lakossági gázpiac liberalizációja rohamléptekkel halad előre. Míg két évvel ezelőtt a Szlovák Gázművek (SPP) egyedül uralta a piacot, addig ma már a lakossági ügyfelek 12 szolgáltató közül válogathatnak. Az új szolgáltató kiválasztásánál a szakemberek a lehető legnagyobb óvatosságra intenek, a jogorvoslat ugyanis továbbra is nehézkes. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakossági gázpiacon az első alternatív szolgáltatók csak tavalyjelentek meg: az első fecskéknek az RWE Gas és a ČEZ számítottak. A sikerükön felbuzdulva, hamarosan több társaság is követte őket, amit mára a korábban monopolhelyzetben lévő Szlovák Gázművek is meg- érzett. ,A céges ügyfelek piacán kiéleződött konkurenciaharcot követően 2011-ben a lakossági piacon is megjelentek a versenytársak, ami azt bizonyítja, hogy a szlovák gázpiacon mára hatékony konkurencia alakult ki” - nyilatkozta Dušan Ran- duška, az SPP kereskedelmi részlegének a vezetője. A gázpiacon megjelent alternatív szolgáltatók elsősorban az alacsonyabb árakkal próbálják meg felvenni a versenyt az SPP- vel, egyelőre sikerrel. „Tavaly több tízezer új ügyfelet sikerült szereznünk az alacsonyabb áraknak köszönhetően” - mondta Andrea Danihelová, az RWE Gas Slovensko szóvivője. Az új szolgáltatókkal együtt azonban a lakossági gázpiac szereplőinek váratlan problémákkal is szembe kell nézniük. A legtöbb gondot az alternatív szolgáltatók ügynökei okozzák, akik többnyire az őket alkalmazó társaságok tudta nélkül olyan trükköket vetnek be az ügyfelek megszerzésének érdekében, amelyek nem egyszer túlmennek a törvényesség határán. Nem egy ügynök az SPP alkalmazott) ának adta ki magát, csak hogy megszerezze az új ügyfél aláírását, többen pedig az árakkal kapcsolatban hazudtak, sok ügyfél így csak később jött rá, hogy a váltással nem hogy semmit sem nyert, hanem még többet is fizet, mint korábban. A fogyasztóvédelmi szabályok szerint ugyan a lakossági ügyfeleknek az új szolgáltatóval kötött szerződés aláírását követően hét napjuk van arra, hogy elálljanak a szerződéstől, azonban ha ezt nem használják ki, már nincs kihez fordulniuk. Az állami intézmények ugyanis ezt a problémát egymásra hárítják, érdemben így egyik sem foglalkozik vele. ,A lakossági fogyasztók kétfajta módon védekezhetnek. Hivatkozhatnak a Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelmi paragrafusaira és az energiapiacot szabályozó ágazati törvényre” - magyarázza Da- nuša Krkošová, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SOI) szóvivője. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet hatásköre azonban a szóvivő szerint csak másodlagos, vagyis ehhez akkor fordulhatnak a fogyasztók, ha az említett területet nem felügyeli egy másik intézmény. „Mivel az energiapiacot a fent említett ágazati törvény szabályozza, Krkošová szerint az alternatív szolgáltatók által becsapott fogyasztóknak az Állami Energetikai Felügyelethez kellene fordulniuk. ,A mi hatásköreinket az energetikai törvény határozza meg, amely szerint az említett ügyben nincs ellenőrzési jogkörünk” - vég vissza Peter Eckmann, az Állami Energetikai Felügyelet ügyvezető igazgatója. A pórul járt ügyfeleken nem segít az árszabályozási hivatal (ÚRSO) sem. ,A hivatal csak azokban az ügyekben dönthet, amelyek kapcsolatban vannak a szabályozott árakkal, vagyis a szolgáltatókkal kötött szerződések esetében nincs beleszólási lehetősége” - nyilatkozta Miroslav Lupták, az árszabályozási hivatal szóvivője. Szerinte az elégedetlen ügyfeleknek a Szlovák Kereskedelmi Felügyelethez vagy az Állami Energetikai Felügyelethez kellene fordulniuk - és ezzel a kör be is zárult. Az energiaszolgáltatók egy része ezért a jogszabályok olyan módosítását szorgalmazza, ami lehetővé tenné a fogyasztók hatékonyabb védelmét. (mi, SITA) Csehország az ipari só illegális használata miatt kitiltaná a lengyel élelmiszereket a piacáról Lengyel-cseh pengeváltás lesz Brüsszelben KOKES JÁNOS Prága. Csehország megpróbálja elérni az Európai Unió illetékes fórumain, hogy betilthassa a lengyel élelmiszerek behozata- lát-jelentettekiPetrBendl, cseh mezőgazdasági miniszter. A szakminiszter arra reagált, hogy a lengyel fél Prága ismételt kérései ellenére sem hajlandó részletes tájékoztatást adni arról, milyen cégek használtak az élelmiszeriparban használatos só helyett a sokkal olcsóbb ipari sót. Ezek a lengyel termékek a cseh és a szlovák boltokba is elkerültek, s miután az ügyre fény derült, hatalmas botrányt okoztak. Andrzej Butra lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint a cseh reagálás hisztérikus. „Nincs semmi ok arra, hogy bárki is megkérdőjelezze a lengyel élelmiszertermékek minőségét” - nyilatkozta Butra. Elmondta: a lengyel élelmiszereket a törvények követelményeinek megfelelően gyártják és ellenőrizve vannak. Petr Bendl viszont azt állítja, hogy a cseh hatóságok aggályai megalapozottak. .Aggályaink a lengyel fél hozzáállásából adódnak, amely ismételt kéréseink ellenére sem képes megfelelő tájékoztatást adni nekünk, amellyel eloszlathatná kételyeinket. Az ügyet brüsszeli tárgyalásainkon is megnyitjuk” - mondta. A Smer stratégiai partner bevonásán gondolkodik, a privatizációt azonban elutasítja Bérbe adható a repülőtér ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico ugyan továbbra is mereven elutasítja, hogy a pozsonyi repülőteret privatizálják, a Sme napilap információi szerint a kormányfő azonban már nem zárkózik el a légikikötő bérbeadásától. „Az államnak semmüyen körülmények között nem szabadna elveszítenie befolyását a repülőteret üzemeltető társaságban” - vallja Peter Pellegrini pénzügyi államtitkár, aki azonban a bérbeadást nem zárta ki. ,A stratégiai partnerség lehetséges, a privatizációt azonban elutasítjuk” - áll a kormányhivatal nyilatkozatában is. Hogy a stratégiai partnerség hogyan is nézne ki, azt a Smer képviselői egyelőre nem kívánják részletezni, erről az elkövetkező hónapokban kellene dönteniük. Laptársunk információi szerint a repülőteret 20-30 évre adhatnák bérbe, az államnak ugyanis nincs pénze az újabb modernizációra, miközben csak a leszállópályák felújítására mintegy 230 millió euró- ra lesz szüksége az elkövetkező években. A pozsonyi repülőteret a második Dzurinda-kormány kívánta privatizálni. Az állam ezért 300 millió eurót kapott volna, további 150-230 millió euró pedig a reptér felújítására kívántak fordítani. Az első Fico- kormány azonban leállította a magánosítást. A főváros légikikötője az elmúlt években sorra működési nyereséggel zárta az évet, vagyis az államnak egy centtel sem kellett dotálnia. Kivételnek a 2010-es év számított, amikor 4,8 millió eurós veszteséget értek el, mivel az új terminál építése miatt megugrottak a költségeik. (S,mi) Kísérleti léggömb a légikikötő bérbeadása? A kormánynak sürgősen pénzre van szüksége, ezért átmenetileg megválhat a családi ezüstként kezelt pozsonyi reptértől. (Tomáš Benedikovič felvétele)
