Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-18 / 90. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. Vélemény és háttér 5 Romney megtestesíti mindazt, ami miatt az alsó rétegekben sokan óvakodnak a republikánusoktól Republikánus remények Legnagyobb riválisa, Rick Santorum kampányának felfüggesztésével úgy tűnik, immár senki és semmi nem áll Mitt Romney egykori mas- sachusettsi kormányzó útjában a Republikánus Párt elnökjelöltségének megszerzése felé. RAVASZ ÁBEL Ugyan formálisan még két ellenjelölt is versenyben van Romneyval szemben, erejük szinte biztosan nem lesz elég ahhoz, hogy komoly ellenállást fejtsenek ki a republikánus előválasztásokon eddig is legnagyobb esélyesnek tartott ex- kormányzóval szemben. Romneyjelölése azt is jelenti, hogy a republikánus párton belül nem sikerült győzedelmeskednie a fundamentalista szárnynak, amely egy nála konzervatívabb jelöltet szeretett volna állítani Barack Obama elnökkel szemben. Romney az egész előválasztási kampány során mérsékelt pozíciót igyekezett elfoglalni, álláspontját pragmatikusan alakította az elvárásokhoz, és hatékonyan használta fel a pénzügyi fölényét az ellenjelöltek kiszorítására. Romney egyenlőre mégsem vált a „nép jelöltjévé”, mi több, a felmérések szerint ő minden idők legnépszerűtlenebb republikánus elnökjelölt- várományosa. Ez részben az elhúzódó, kemény harcoknak a következménye, részben azonban az exkor- mányzó személye is hozzásegített. Romneynak ugyanis viszonylag kevesen hiszik el, hogy valódi konzervatív, és hogy őszinte meggyőződéssel képviseli a republikánus vonalat. Sokan azt is nehezen bocsátják meg neki, hogy kormányzása idején államában az Obama elnök által most bevezetetthez hasonló egészségügyi ellátórendszert működtetett-hiszen pártja egyik nagy ásza a kampányban éppen az egészségügyi reform szétzúzásának kísérlete lehet. A kógazdag Romney legnagyobb ígérete a választók számára az, hogy a privát szektorban eredményes menedzseri módszereit a nemzetgazdaság irányításában is érvényesíteni tudja majd. Munkahelyteremtést, a gazdaság felélénkítését és erős Amerikát ígér, miközben kulturális kérdésekben futja a kötelező köröket a bázis megszólítására. A nagy kérdés, hogy mindez mire lesz elég. Egyrészt, hogy egy konzervatív jelölt által potenciálisan könnyen mobilizálható konzervatív fundamentalisták hajlandóak lesznek-e összezárni Romney mögött. Ezt a kérdést valószínűleg egy konzervatív alelnökjelölt kiválasztásával próbálja rendezni a republikánus kampánystáb. Másrészt, hogy sikerül-e a mormon vallású exkormányzónak szavazókat megszólítani az elbizonytalanodott Obama-hí- vek közül. Ez már keményebb dió: Romney ugyanis megtestesíti mindazt, ami miatt az alsó rétegekben sokan óvakodnak a republikánusoktól. Bár Obama gazdasági reformjai nem váltották be sokak reményeit, népszerűsége pedig nagyon megcsappant, maga az elnök változatlanul közvetlennek és elérhetőnek tűnik, és ez a kampány során még inkább így lesz. Ezt a figurát Romneynak soha nem lesz esélye hozni. Ráadásul a demokraták máris a leggazdagabbak extra adóztatásának tervével támadnak, amit a republikánusok nem hajlandók elfogadni. Ha Romneyt sikerül benyomni a gonosz nagytőkés szerepébe, akkor az egyre nagyobb szerepet játszó kisebbségi szavazók körében aligha tud helytállni a címvédővel szemben. Márpedig nélkülük ma az USA-ban nagyon nehéz lesz választásokat nyerni.- Mi lesz velünk, ha az új kormány nem segít befolyásos kapcsolatokhoz jutnunk? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Verspolitika VERES ISTVÁN Két új verset olvastam az elmúlt héten, az egyiket Tóéi Krisztina írta, a másikat Günter Grass. Az előbbi szerző Koravén cigány címmel tette közzé versét. Szubjektív, talán kicsit frusztrált vallomás a jelenkor egy szeletéről. Akár még politikai olvasatot is lehet rá erőszakolni, viszont minek. A másik vers címét több fordításban is megtaláljuk. Amit el kell mondani - valahogy így hangzik. Szubjektív, talán kicsit frusztrált vallomás a jelenkor egy szeletéről. Akár még politikai olvasatot is rá lehet erőszakolni, de minek. A világ két legkönnyebb dolga: zsidózni, illetve antiszemitizmussal vádolni valakit. Ahogy várható volt, Grass versének megjelenése óta mindkét tábor szajkózza, amit eddig: akinek nem tetszik, antiszemitát kiált, akinek tetszik, zsidózik. Aböl- csebbek azt mondják, a vers szimplán ostoba, a nyolcvan- négy éves Grass eddig sem volt komplett, nemrég azt is bevallotta, hogy kamaszként a Waffen SS-ben szolgált. Korábban ugyan Nobel-díjat kapott, de az ilyesmi előfordul. Szóval ez a Grass azt merte csinálni, hogy szabadverset írt arról, milyennek kellene lennie az Izrael és Irán közti nukleáris fegyverkezésnek (mert hogy ilyen is van). Ellenőrizze mindkét ország atomfegyverzetét egy nemzetközi szervezet mindkét kormány engedélyével - javasolja Grass, akinek főleg az piszkálja a csőrét, hogy Izrael atom-tengeralattjárókat kapott Németországtól, és hogy az izraeli atomkutatások folyhatnak külföldi ellenőrzés nélkül, az irániak meg nem (a valóságban egyébként azok is ellenőrzés nélkül folynak). Közben a szerző nyüvánvaló- vá teszi, hogy nem a zsidókkal vagy bármely más néppel lenne baja (mellesleg az egyetlen sértő jelzőt az iráni elnökkel szemben használja), sokkal inkább magával a helyzettel. Erre az történik, hogy a fél vüág lenácizza Grasst, a másik fele meg ennek hatására örül, azt hivén, hogy született végre egy zsidóellenes vers is. Mindkét fél téved. Angela Merkel német kancellár adta az egyetlen normális választ: Németországban művészi szabadság van, és kész. Hogy a Közel-Keleten kinek legyen vagy ne legyen joga így vagy úgy fegyverkezni, arról könyveket lehetne írni. Azt is régóta tudjuk, hogy nem a zsidók fenyegetik hatvan éve kiirtással az arabokat, hanem fordítva. Grass verse mégsem antiszemita, ahogy az író sem az, bebizonyította már elégszer (ha az lenne, valószínűleg nem kellene találgatnunk). Ha a verse antiszemita, akkor Tóth Krisztina Koravén cigánya rasszista költemény. Abban ráadásul még olyasmit is olvasni, hogy: „Elűzz el cigány, míg nem váglak szájon”. Az igazságot (ami egyébként nem létezik) nagyon egyszerűen ki lehet deríteni. Elég elolvasni mindkét verset. KOMMENTAR Áder, avagy az emberarcú orbánizmus SZOAABATHY PÁL jjmugjg Van abban valami abszurd, hogy 2012-ben ép- pen az a pártpolitikus lehet Magyarország új ál- I lamfője, aki a 2005-ös köztársaságielnök-vá- 9 lasztás egyik főhőseként - sőt hőseként - kitar- tó és furfangos taktikázással megakadályozta i egy szocialista pártapparatcsik, Szili Katalin ál- _M9kjM lamfői székbe szavazását. Áder János hét éve levezényelte a politikai győzelmet azok számára is, akik hittek a függetlenségben, a teljesítményben és a kívülről jött ember esélyeiben. Valószínű, nem ezért tette, sokkal inkább egyszerű ellenzéki logikából cselekedett, de Sólyom László 185-182-es parlamenti szavazási győzelme a Fidesz akkori frakcióvezetőjének kiemelkedő érdeme. Azok az idők beh nagyon elmúltak. Áder János hezitált, majd ráállt, hogy ezentúl ő legyen a legújabb kori magyar demokrácia első igazán pártemberből, politikusból lett elnöke. Különös kör, különös pályaív az övé, ám meglehetősen logikus is az övéi felől. Kiválasztása nagyjából egyetlen ember ízlését, megfontolásait, aggodalmait és biztonságérzetét tükrözi: azét az Orbán Viktorét, akivel Áder korántsem ütött meg mindig egyforma és harmonikus hangot, s akinek áldozata is lett a 2006-ban elbukott választás következtében. Az akkor leharcolt harcos, a hatalmas munkabírású és jól teljesítő egykori frakcióvezető komoly jutalmat kap, s korához képest nem éppen késeit. Ifjú elnöke lesz a köztársaságnak. Az orbánizmus ezúttal sem keresgélt lehetséges államfőt nagytekintélyű, bölcs tudósok, konzervatív értelmiségiek között. Két éve, kétharmaddal a birtokában szakított ezzel a húszéves hagyománnyal (Göncz, Mádl, Sólyom-nagyon mások, mégis egyformák), először egyjópofa sportdiplomatával szúrt mellé, most megpróbálják a pártpolitikusból faragott elnök modelljét - ami nagyon is létezik Európában, s vannak kiváló művelői, felfedezettjei, akiknek sikerült nemzeti egységet kifejezni működésükkel. Csak remélhetjük, hogy ez lesz a hitvallása az Orbán Viktor által már korábban is főnöknek, most meg horgonyembernek nevezett brüsszeli emigránsnak, aki azért a választójogi törvényt, meg a bíróságokról szóló jogszabályt távelőkészítette a mostani többség számára. Áder János szimpatikus, értelmes ember, akiben megvan a lehetőség az autonóm elnöki szerepfelfogásra - is. Hát keresse is meg magában: avval tenne jót a magyar politikai közösségnek. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Magyar katonák újratemetéséről Több orosz hírműsorrészle- tesen beszámolt arról, hogy a Voronyezsi területen fekvő Rudkinóban újratemették magyar katonák maradványait. A múlt pénteken ökumenikus egyházi szertartással és katonai tiszteletadás mellett temették újra a magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáinak maradványait. A szertartáson Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott búcsúztatót. A magyar sírkert mintegy három hektáron terül el a Don partjának legmagasabb pontján. Az NTV riportjában beszámolt arról, mostanáig a hasonló megemlékezéseket csendben rendezték, hogy elkerüljék a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temető megnyitása kapcsán tíz éve kirobbant felháborodást. 2002 júliusában a megyei hatóságok - helyi háborús veteránok panasza alapján - ideiglenesen megtiltották a sírkert felavatását, amit hosszas egyeztetések után a következő év májusában nyitottak meg. Vaszilij Tolocsko, a Vojennije Memoriáli katonai emiékmegőrző nemzetközi együttműködési társaság képviseletében elmondta, a mostani újratemetés az utolsó volt, a temetőben húszezer magyar katona nyugszik. Hende Csaba közölte, Magyarország nem végez több kutatást az Oroszországban elesett magyar katonák exhumálásának céljából. Az NTV arról is beszámolt: orosz történészek javasolták a magyar félnek, tartsanak idén közös konferenciát a keleti fronton lezajlott harcokról, a hiteles történelmet csak együtt lehet újrateremteni. Az 5Kanal tv riportjában elhangzott, hogy a magyar hadsereg veszteségéből csupán a múlt század kilencvenes éveiben kezdtek beszélni. Amikor Magyarország a Varsói Szerződés tagja volt, ez a kérdés tabu volt. Valószínűleg ezért nem ítélték oda Voronyezsnek a Hős város címet, pedig sok háborús veterán kérte. Az 5 Kanal Hende Csabától azt idézte, hogy a nagy háborúk százada befejeződött. Reményét fejezte ki, hogy a 21. a béke és a szabadság évszáza- dalesz. (MTI)
