Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-18 / 90. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. Vélemény és háttér 5 Romney megtestesíti mindazt, ami miatt az alsó rétegekben sokan óvakodnak a republikánusoktól Republikánus remények Legnagyobb riválisa, Rick Santorum kampá­nyának felfüggesztésével úgy tűnik, immár senki és semmi nem áll Mitt Romney egykori mas- sachusettsi kormányzó útjában a Republikánus Párt elnökjelöltségének megszerzése felé. RAVASZ ÁBEL Ugyan formálisan még két el­lenjelölt is versenyben van Romneyval szemben, erejük szinte biztosan nem lesz elég ahhoz, hogy komoly ellenállást fejtsenek ki a republikánus elő­választásokon eddig is legna­gyobb esélyesnek tartott ex- kormányzóval szemben. Romneyjelölése azt is jelenti, hogy a republikánus párton be­lül nem sikerült győzedelmes­kednie a fundamentalista szárnynak, amely egy nála kon­zervatívabb jelöltet szeretett volna állítani Barack Obama el­nökkel szemben. Romney az egész előválasztási kampány során mérsékelt pozíciót igye­kezett elfoglalni, álláspontját pragmatikusan alakította az el­várásokhoz, és hatékonyan használta fel a pénzügyi fölé­nyét az ellenjelöltek kiszorítá­sára. Romney egyenlőre még­sem vált a „nép jelöltjévé”, mi több, a felmérések szerint ő minden idők legnépszerűtle­nebb republikánus elnökjelölt- várományosa. Ez részben az elhúzódó, ke­mény harcoknak a következmé­nye, részben azonban az exkor- mányzó személye is hozzásegí­tett. Romneynak ugyanis vi­szonylag kevesen hiszik el, hogy valódi konzervatív, és hogy őszinte meggyőződéssel képvise­li a republikánus vonalat. Sokan azt is nehezen bocsátják meg ne­ki, hogy kormányzása idején ál­lamában az Obama elnök által most bevezetetthez hasonló egészségügyi ellátórendszert működtetett-hiszen pártja egyik nagy ásza a kampányban éppen az egészségügyi reform szétzú­zásának kísérlete lehet. A kógazdag Romney legna­gyobb ígérete a választók szá­mára az, hogy a privát szektor­ban eredményes menedzseri módszereit a nemzetgazdaság irányításában is érvényesíteni tudja majd. Munkahelyterem­tést, a gazdaság felélénkítését és erős Amerikát ígér, miközben kulturális kérdésekben futja a kötelező köröket a bázis meg­szólítására. A nagy kérdés, hogy mindez mire lesz elég. Egyrészt, hogy egy konzervatív jelölt által potenciálisan könnyen mobili­zálható konzervatív fundamen­talisták hajlandóak lesznek-e összezárni Romney mögött. Ezt a kérdést valószínűleg egy kon­zervatív alelnökjelölt kiválasz­tásával próbálja rendezni a re­publikánus kampánystáb. Másrészt, hogy sikerül-e a mormon vallású exkormányzó­nak szavazókat megszólítani az elbizonytalanodott Obama-hí- vek közül. Ez már keményebb dió: Romney ugyanis megteste­síti mindazt, ami miatt az alsó rétegekben sokan óvakodnak a republikánusoktól. Bár Obama gazdasági reformjai nem váltot­ták be sokak reményeit, nép­szerűsége pedig nagyon meg­csappant, maga az elnök válto­zatlanul közvetlennek és elér­hetőnek tűnik, és ez a kampány során még inkább így lesz. Ezt a figurát Romneynak soha nem lesz esélye hozni. Ráadásul a demokraták máris a leggazda­gabbak extra adóztatásának tervével támadnak, amit a re­publikánusok nem hajlandók elfogadni. Ha Romneyt sikerül benyomni a gonosz nagytőkés szerepébe, akkor az egyre na­gyobb szerepet játszó kisebb­ségi szavazók körében aligha tud helytállni a címvédővel szemben. Márpedig nélkülük ma az USA-ban nagyon nehéz lesz választásokat nyerni.- Mi lesz velünk, ha az új kormány nem segít befolyásos kapcsolatokhoz jutnunk? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Verspolitika VERES ISTVÁN Két új verset ol­vastam az el­múlt héten, az egyiket Tóéi Krisztina írta, a másikat Günter Grass. Az előb­bi szerző Koravén cigány címmel tette közzé versét. Szubjektív, talán kicsit frusztrált vallomás a jelenkor egy szeletéről. Akár még po­litikai olvasatot is lehet rá erőszakolni, viszont minek. A másik vers címét több fordí­tásban is megtaláljuk. Amit el kell mondani - valahogy így hangzik. Szubjektív, talán ki­csit frusztrált vallomás a je­lenkor egy szeletéről. Akár még politikai olvasatot is rá lehet erőszakolni, de minek. A világ két legkönnyebb dol­ga: zsidózni, illetve antisze­mitizmussal vádolni valakit. Ahogy várható volt, Grass versének megjelenése óta mindkét tábor szajkózza, amit eddig: akinek nem tet­szik, antiszemitát kiált, aki­nek tetszik, zsidózik. Aböl- csebbek azt mondják, a vers szimplán ostoba, a nyolcvan- négy éves Grass eddig sem volt komplett, nemrég azt is bevallotta, hogy kamaszként a Waffen SS-ben szolgált. Ko­rábban ugyan Nobel-díjat ka­pott, de az ilyesmi előfordul. Szóval ez a Grass azt merte csinálni, hogy szabadverset írt arról, milyennek kellene lennie az Izrael és Irán közti nukleáris fegyverkezésnek (mert hogy ilyen is van). El­lenőrizze mindkét ország atomfegyverzetét egy nem­zetközi szervezet mindkét kormány engedélyével - java­solja Grass, akinek főleg az piszkálja a csőrét, hogy Izrael atom-tengeralattjárókat ka­pott Németországtól, és hogy az izraeli atomkutatások folyhatnak külföldi ellenőrzés nélkül, az irániak meg nem (a valóságban egyébként azok is ellenőrzés nélkül folynak). Közben a szerző nyüvánvaló- vá teszi, hogy nem a zsidókkal vagy bármely más néppel lenne baja (mellesleg az egyetlen sértő jelzőt az iráni elnökkel szemben használja), sokkal inkább magával a helyzettel. Erre az történik, hogy a fél vüág lenácizza Grasst, a másik fele meg en­nek hatására örül, azt hivén, hogy született végre egy zsi­dóellenes vers is. Mindkét fél téved. Angela Merkel német kancellár adta az egyetlen normális választ: Németor­szágban művészi szabadság van, és kész. Hogy a Közel-Keleten kinek legyen vagy ne legyen joga így vagy úgy fegyverkezni, arról könyveket lehetne írni. Azt is régóta tudjuk, hogy nem a zsidók fenyegetik hatvan éve kiirtással az arabokat, hanem fordítva. Grass verse mégsem antiszemita, ahogy az író sem az, bebizonyította már elég­szer (ha az lenne, valószínű­leg nem kellene találgat­nunk). Ha a verse antiszemi­ta, akkor Tóth Krisztina Kora­vén cigánya rasszista költe­mény. Abban ráadásul még olyasmit is olvasni, hogy: „Elűzz el cigány, míg nem vág­lak szájon”. Az igazságot (ami egyébként nem létezik) na­gyon egyszerűen ki lehet derí­teni. Elég elolvasni mindkét verset. KOMMENTAR Áder, avagy az emberarcú orbánizmus SZOAABATHY PÁL jjmugjg Van abban valami abszurd, hogy 2012-ben ép- pen az a pártpolitikus lehet Magyarország új ál- I lamfője, aki a 2005-ös köztársaságielnök-vá- 9 lasztás egyik főhőseként - sőt hőseként - kitar- tó és furfangos taktikázással megakadályozta i egy szocialista pártapparatcsik, Szili Katalin ál- _M9kjM lamfői székbe szavazását. Áder János hét éve levezényelte a politikai győzelmet azok számára is, akik hittek a függetlenségben, a teljesítményben és a kívülről jött ember esélyeiben. Valószínű, nem ezért tette, sokkal inkább egyszerű ellenzéki logikából cselekedett, de Sólyom László 185-182-es parlamenti szavazási győzelme a Fidesz akkori frakcióvezetőjének kiemelkedő érdeme. Azok az idők beh nagyon elmúltak. Áder János hezitált, majd ráállt, hogy ezentúl ő legyen a legújabb kori magyar demok­rácia első igazán pártemberből, politikusból lett elnöke. Kü­lönös kör, különös pályaív az övé, ám meglehetősen logikus is az övéi felől. Kiválasztása nagyjából egyetlen ember ízlé­sét, megfontolásait, aggodalmait és biztonságérzetét tükrö­zi: azét az Orbán Viktorét, akivel Áder korántsem ütött meg mindig egyforma és harmonikus hangot, s akinek áldozata is lett a 2006-ban elbukott választás következtében. Az akkor leharcolt harcos, a hatalmas munkabírású és jól teljesítő egykori frakcióvezető komoly jutalmat kap, s korához képest nem éppen késeit. Ifjú elnöke lesz a köztársaságnak. Az orbánizmus ezúttal sem keresgélt lehetséges államfőt nagytekintélyű, bölcs tudósok, konzervatív értelmiségiek között. Két éve, kétharmaddal a birtokában szakított ezzel a húszéves hagyománnyal (Göncz, Mádl, Sólyom-nagyon mások, mégis egyformák), először egyjópofa sportdiploma­tával szúrt mellé, most megpróbálják a pártpolitikusból fa­ragott elnök modelljét - ami nagyon is létezik Európában, s vannak kiváló művelői, felfedezettjei, akiknek sikerült nem­zeti egységet kifejezni működésükkel. Csak remélhetjük, hogy ez lesz a hitvallása az Orbán Viktor által már korábban is főnöknek, most meg horgonyember­nek nevezett brüsszeli emigránsnak, aki azért a választójogi törvényt, meg a bíróságokról szóló jogszabályt távelőkészí­tette a mostani többség számára. Áder János szimpatikus, ér­telmes ember, akiben megvan a lehetőség az autonóm elnöki szerepfelfogásra - is. Hát keresse is meg magában: avval tenne jót a magyar politikai közösségnek. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Magyar katonák újratemetéséről Több orosz hírműsorrészle- tesen beszámolt arról, hogy a Voronyezsi területen fekvő Rudkinóban újratemették magyar katonák maradványa­it. A múlt pénteken ökumeni­kus egyházi szertartással és ka­tonai tiszteletadás mellett te­mették újra a magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáinak maradványait. A szertartáson Hende Csaba honvédelmi mi­niszter mondott búcsúztatót. A magyar sírkert mintegy há­rom hektáron terül el a Don partjának legmagasabb pont­ján. Az NTV riportjában be­számolt arról, mostanáig a ha­sonló megemlékezéseket csendben rendezték, hogy el­kerüljék a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temető megnyitása kapcsán tíz éve ki­robbant felháborodást. 2002 júliusában a megyei hatóságok - helyi háborús veteránok pa­nasza alapján - ideiglenesen megtiltották a sírkert felavatá­sát, amit hosszas egyeztetések után a következő év májusá­ban nyitottak meg. Vaszilij To­locsko, a Vojennije Memoriáli katonai emiékmegőrző nem­zetközi együttműködési társa­ság képviseletében elmondta, a mostani újratemetés az utol­só volt, a temetőben húszezer magyar katona nyugszik. Hen­de Csaba közölte, Magyaror­szág nem végez több kutatást az Oroszországban elesett ma­gyar katonák exhumálásának céljából. Az NTV arról is be­számolt: orosz történészek ja­vasolták a magyar félnek, tart­sanak idén közös konferenciát a keleti fronton lezajlott har­cokról, a hiteles történelmet csak együtt lehet újrateremte­ni. Az 5Kanal tv riportjában el­hangzott, hogy a magyar had­sereg veszteségéből csupán a múlt század kilencvenes évei­ben kezdtek beszélni. Amikor Magyarország a Varsói Szer­ződés tagja volt, ez a kérdés ta­bu volt. Valószínűleg ezért nem ítélték oda Voronyezsnek a Hős város címet, pedig sok háborús veterán kérte. Az 5 Kanal Hende Csabától azt idézte, hogy a nagy háborúk százada befejeződött. Remé­nyét fejezte ki, hogy a 21. a béke és a szabadság évszáza- dalesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents