Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-13 / 86. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 13. Régió 5 A lakosok többsége inkább az üzletben, a többi élelmiszerrel együtt veszi meg a tejet Egyre kevesebb tejet vásárolnak az automatákból Galánta. A csökkenő érdeklődés miatt egyre több helyen szüntetik meg a tejautomaták üzemeltetését. B. JUHOS MELINDA Legutóbb Zólyomban három automatát helyeztek üzemen kívül. A Mátyusföldön és a Csallóközben is csökken az érdeklődés az automatából vásárolható tej iránt. Gutái Árpád, a nádszegi mezőgazdasági vállalat igazgatója elmondta, hogy az automaták nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem nőtt meg a tejfogyasztás. „Korábban csak reggelente árusítottuk a friss tejet a falu központjában. Jelenleg a nap 24 órájában vásárolható, de naponta csak 100 litert tudunk eladni. Egy közel négyezer lakosú község esetében ez kevés” - mondta Gútai Árpád. Hozzátette, ennek ellenére nem kapcsolják ki az automatát. Megtudtuk, hogy egyelőre nem térült meg a két évvel ezelőtt vásárolt gép ára. A vásárláskor a vállalatok állami támogatást igényelhettek, legfeljebb 7000 eurót kaphattak erre a célra. A nádszegi üzem is megkapta ezt az összeget, ami a teljes ár 40 százalékát teszi ki. Á vállalat naponta 9000 liter tejet értékesít, ennek tehát csak a töredékét adják el helyben. Az üzem az automata üzemeltetésével nem tud nyereséget termelni, mint megtudtuk, ez a fajta árusítás inkább az egészséges tehéntej népszerűsítésére jó. A vállalat vezetője szerint a nagyobb pro- pagáció sem segítene, ugyanis a község lakói mindannyian tudnak a gépről, de a lakosok többsége az élelmiszerüzletben veszi meg a tejet. A két évvel ezelőtti fogyasztáshoz képest napi 10-20 literrel csökkent az eladás. Mátyusföldön működik egy ún. tejexpressz is, amelyet a ki- rályrévi mezőgazdasági vállalat üzemeltet. Ezzel bejárják a galántai és a dunaszerdahelyi járás községeit. „Kezdetben 600-700 litert tudtunk eladni, mostanság 500 litert, ezt a mennyiséget csak úgy tudjuk tartani, hogy több községbe megyünk el” - mondta Szikura Ferenc, az üzem igazgatója. Perleczky Gábor, a Galántai Járási Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója elmondta, a Galántai járásban tudomása szerint nem helyeztek üzemen kívül egy automatát sem, de egyértelműen csökkent az eladás. Véleménye szerint a vásárlók többsége még mindig nem foglalkozik azzal, milyen minőségű a tej, amit vásárol, éppen ennek számlájára írható a csökkenés. A gombai (Dunaszerdahelyi járás) Agro-Bio Hubice Rt. két évvel ezelőtt Somorján és Úszoron helyezett üzembe tejautomatát, amelyeket saját pénzükből vásároltak. Eleinte naponta átlagosan egy-egy gépből 190 liter tej fogyott el. A somorjai automata már nem működik, mert folyamatosan megrongálták. Dalmady Zita, a cég képviselője elmondta, ha ezt előre tudják, biztosan nem vásárolták volna meg a gépeket. Molnár Attila javaslatára a Magyar Országgyűlés is napirendre tűzi a kérdést A kitelepítésekre emlékeztek Dél-Komáromban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dél-Komárom. Emlékülést tartott tegnap a Monostori Erődben Dél-Komárom képvi- selő-testülete abból az alkalomból, hogy 1946-ban ezen a napon indultak az első transzportok Csehszlovákiából Magyarországra az otthonukból kitelepített magyarokkal. Az ülésen a város elöljárói mellett részt vettek a Kecskés László Társaság tagjai, Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő, Prohászka Marcell nyugalmazott pedagógus, a kitelepítések komáromi tanúja, Stubendek László, a Csema- dok észak-komáromi szervezetének elnöke, valamint a helyi intézmények igazgatói, a városi diáktanács tagjai és az iskolák küldöttségei. Az előadásokat követően a résztvevők megkoszorúzták a kitelepítettek emlékművét. „Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, ország- gyűlési képviselő javaslatára a Magyar Országgyűlés a közeljövőben napirendre tűzi a kitelepítettek ügyét - tájékoztatta lapunkat Radics Gábor, a városi hivatal kommunikációs vezetője. - Történelmünk e korszakáról a kádári évek alatt beszélni sem volt szabad. A Csehszlovák állam által megbélyegzett kitelepítettek sorsát egyszerűen agyonhallgatta a kommunista diktatúra. Épp ezért bír rendkívüli fontossággal, hogy most húsz évvel a rendszerváltás után a szülőföldjükről elűzött kitelepítettek végre megkapják az őket megillető figyelmet.” Hozzátette: a városvezetés szándéka szerint jövő évtől kezdve minden esztendőben megrendezik majd á Kitelepítettek Emléknapját, amellyel Dél-Komárom az „erődök városa” állandó jelző mellett „a felvidéki kitelepítettek emlékvárosaként” is bevonulhat majd a történelem- könyvek lapjaira. (vkm) Születésének 112. évfordulója alkalmából emlékeztek meg az íróról szülővárosában Márai Sándorról neveznék el a teret MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Márai Sándorra emlékeztek születésének 112. évfordulóján az író szülővárosában. A főpolgármester-helyettes elmondása szerint van esély arra, hogy egyszer Mára- iról nevezik el azt a teret, ahol a világirodalom kiemelkedő alakjának szobra áll. Kassán minden évben megemlékeznek az 1900. április 11-én született Márai Sándorról. „Kettős ünnep ez Gáspár Péter alkotását 2004. december 11-én avatták fel (A szerző felvétele) a mai. A huszadik századi magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának születésnapja, hiszen ezen a napon - igaz 5 évvel később, mint Márai - született József Attila is, és Magyarországon József Attila születésnapja 1964 óta a költészet napja. Kassa, Európa Kulturális Fővárosa lévén, végre megtalálta Márait. Szülővárosa ma már több eseménnyel is tiszteleg az író emléke előtt” - hangzott el egyebek mellett Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzuljának beszédében. Az ünneplők a tragikus hirtelenséggel elhunyt Csala Kornéliáról is megemlékeztek, akinek komoly szerepe volt abban, hogy Márai szobrát felállították Kassán. Az ünnepség a Márai Stúdióban folytatódott, ahol levetítették a Gilberto Martinelli által rendezett A szabadság keserű íze - Márai Sándor és Nápoly című filmet. A finom mintázatú tojások valódi remekművek Tojásritkaságok a párkányi múzeumban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Közel kétszáz faragott tojásból nyűt kiállítás a Párkányi Városi Múzeumban. A leheletkönnyű, finom mintázatú tojások mindegyike páratlan remekmű. Minden kiállított tojás egyedi és különleges. 'Cseppet sem emlékeztetnek a hagyományos hímes tojásra. Kremmer Dezső egy súlyos betegségből lábadozva vásárolta meg első gravírizó készletét. „Az üveggravírozásban nem láttam fantáziát, viszont a tojások formája megmozgatta a képzeletemet. Első ránézésre minden kacsatojás egyformának tűnik, de ez csak látszat. A természetben nincs két teljesen azonos mintázat vagy forma. Gravírozásnál is ügyelek arra, hogy ne egyazon motívumokkal díszítsem a tojásokat” - mondta az ebedi születésű Kremmer Dezső, aki jelenleg Bényben lakik. Otthon kialakított műhelyében dolgozik. Egy- egy tojás elkészítése általában két napot vesz igénybe. „Volt példa arra is, hogy egy hétig dolgoztam egy strucctojáson” - jegyezte meg az alkotó. A füij-, tyúk-, kacsa-, libatojások mellett emu- és strucctojásokat is faragott már ki.,A tojáshéj vastagságától függ, hogy milyen motívumot használok. Ritkán fordul elő, hogy előre megtervezett mintát faragok ki. Nagyon kedvelem a kacsatojást, mert kecses mintázattal lehet díszíteni” - nyilatkozott Kremmer Dezső. Volt példa arra is, hogy a finoman megmunkált tojás legurult az asztalról és összetörött vagy összeroppant. Kremmer Dezső különféle alkalmakra (születésnapra, névnapra) is készített már faragott tojást. Mága Zoltán hegedűművésznek egy galántai koncert alkalmával személyesen adott egy tojásból készített remekművet. Korábban szülőfalujában és Dunaszerda- helyen volt kiállítása. Párkányban június 10-ig tekinthetők meg a kisplasztikának is beillő tojásritkaságok. Minden tojás egyedi és különleges (A szerző felvétele) Szombaton kilenc órakor kezdődik a munka Tavaszi nagytakarítás az erődrendszerben MÉSZÁROS GYÖRGY Komárom. Szombaton civilek takarítják a komáromi erődrendszer területét. Harmadik allalommal szerveznek ilyen akciót. Kiss Réka televíziós újságíró, a megmozdulás szervezője elmondta, többször forgatott a várban, és felfigyelt rá, milyen sok szemét van a területen. Sétát szervezett, amelynek során felhívta az ott élők figyelmét a tarthatatlan állapotokra. Tavaly novemberben és októberben már takarítottak a környéken. Szombaton kilenc órakor kezdődik a munka, délutánig dolgoznak majd az önkéntesek. Kicsiket és nagyokat egyaránt várnak a szervezők. Amíg a szülők dolgoznak, a gyerekekkel pedagógusok foglalkoznak, sok érdekességet hallhatnak a várról és történetéről. Bővebb információkat a Takaríts a várad táján szervezet Facebook-oldalán olvashatnak az érdeklődők. Az Új Szó a rendezvény médiatámogatója. 1 tejexpressz által kínált tej iránt is csökkent a kereslet
