Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-07 / 82. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Orbán gratulált Ficónak Budapest. Orbán Viktor levélben gratulált Robert Ficónak miniszterelnöki kinevezéséhez. Orbán szerint a sikeres kö­zép-európai együttműködés és a két ország közti kapcsolatok fejlődése szempontjából is fontos, hogy Szlovákiában stabil politikai hátországgal rendelkező kormány alakult. A magyar miniszterelnök reményének adott hangot, hogy Szlovákia és Magyarország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez, (ú) Martonyi meghívta Lajčákot Pozsony. Telefonon gratulált szlovák kollégájának, Miro­slav Lajčáknak kinevezése alkalmából Martonyi János ma­gyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője buda­pesti látogatásra hívta Lajčákot. A felek leszögezték, érdekük a konstruktív párbeszéd és a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­se. Lajčák azt várja, hogy mindkét ország főként a gazdasági és szociális élet kihívásaira igyekszik megoldásokat keresni. A két állam viszonyában felmerülő kérdésekre tárgyalóasz­talnál keresne választ, nem benyomások és érzések, hanem elemzések alapján, a valós állapotokat az uniós standarddal egybevetve fogalmazna meg álláspontokat. (SITA) Ismert szóvivők a tárcáknál Pozsony. Boris Gandel lesz a külügyi tárca űj szóvivője, Ľuboš Schwarzbachert, korábbi tévés riportert váltja a posz­ton. Gandel korábban tizennégy évig dolgozott a külügyben, szóvivőként 1999 decembere és 2003 augusztusa közt - tehát Mikuláš Dzurinda első kormánya idején. Magda Tóth Želeňáková lesz a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz­térium új szóvivője. A közgazdász végzettségű Želeňáková ed­dig a Szlovák Televízió hírszerkesztőségénél dolgozott gazda­sági és politikai szerkesztőként. Pavol Chovanec volt televíziós és rádiós riporter pedig Pavol Paška parlamenti elnök szóvivője lesz. A Hospodárske noviny lap akár két szóvivőt is adhat, ugyanis a tervek szerint Martin Koňa lehet a közlekedési tárca, Radko Kuruc pedig a pénzügyminisztérium arca. (SITA) Május 2-án lehet kormányprogram Pozsony. Várhatóan május 2-án szavaz a parlament bi­zalmat a Fico-kormánynak. Pavol Paška házelnök azt nem tudta megmondani, hogy a programnyilatkozaton kívül már törvényjavaslatok is kerülnek-e a képviselők elé. Paška jelez­te, az első megvitatandó dolgok között lesz a képviselők bün­tetőjogi mentelmi jogának eltörlése. A házelnök a pártok közti nézetazonosság alapján azt feltételezi, hogy a mentel­mi jog megszűnik. A parlament elnöke nagy figyelmet akar szentelni a pozsonyi vár felújításának folytatására, amely az előző Fico-kormány idején kezdődött. (SITA) Marad a Harabin elleni eljárás Pozsony. Nem vonja vissza a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Štefan Harabin elleni fegyelmi eljárásra tett javaslatokat Tomáš Borec. Az új igazságügy-miniszter szerint meg kell várni az alkotmánybíróság állásfoglalását. Lucia Žitňanská előző tárcavezető négy fegyelmi eljárást kezdeményezett Harabin ellen. Borec kinevezése óta még nem találkozott Harabinnal. (SITA) A kisnyugdíjasok jobban járnának a fix összegű emeléssel Nyugdíjemelés másképp (Képarchívum) Pozsony. A Fico-kormány minden bizonnyal változ­tat a nyugdíjvalorizáció eddigi rendszerén, hogy csökkenjen a különbség az alacsony és a magas nyugdíjak között. A vál­toztatást a Radičová-kor- mány dolgozta ki. SÁNDORRENÁTA Jelenleg az ún. svájci indexá­lás alapján történik a nyugdíjak emelése: azaz az átlagos öregsé­gi nyugdíj és az előző év első fél­évi országos átlagbér összegét megfelezik, s ezzel a százalékkal emelik minden év január elsejé­től a nyugdíjakat. Idén ez 3,3% volt, tavaly közel 2. így akinek magasabb a nyugdíja, annak többel emelkedik a járadéka. A Radičová-kormány az ún. nyugdíjasinfláció bevezetése mellett döntött, azaz a nyugdíj a- sok által leginkább fogyasztott termékek árnövekedését és az átlagnyugdíj arányát vennék alapul. Ha az új kormány ezen nem változtat, 2013-tól ez lép érvénybe. A Fico-kormány azonban egy egységes, fix összeggel emelné a nyugdíjakat, hogy mennyivel, még nem tudni. A kisnyugdíja­soknak kedvezne a fix összegű emelés - különösen azoknak, akik még a rendszerváltás előtt mentek nyugdíjba -, a maga­sabb nyugdíjjal rendelkezők (450-500 euró) rosszabbul jár­nának. A kisnyugdíjasok hely­zetén az első Fico-kormány nem javított, a karácsonyi nyugdíj- kegészítést vezette be, ami most maximum 66,39 euró. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemző­je szerint Robert Ficónak azt kellene eldöntenie, hogy a nyugdíjvalorizáció megváltoz­tatásával fokozatosan közelíte- né-e egymáshoz a kisnyugdíja­sok és a magasabb juttatást ka­pók helyzetét, vagy az állami költségvetést akarja rendbe rakni. Az elemző úgy véli, a megoldás az lenne, hogy ha a Szociális Biztosítóba nem folyik be több nyugdíjjárulék, mint az előző évben, akkor a nyugdíja­kat nem emelnék. Kiléptető rendszer Fico a második nyugdíjpillér ellen érvel Pozsony. Robert Fico kész kampányolni a II. nyugdíjpillér­ből való kilépés mellett. A mi­niszterelnök figyelmeztetett, hogy az állam évente egymilli- árd euróval dotálja a Szociális Biztosítót, mert az a II. nyugdíj- pillér miatt komoly bevételtől esik el, miközben a nyugdíj- pénztáraknál veszít értékéből az államkasszából átutalt pénz. „Tényleg azt kell néznünk, hogy 30 év takarékoskodás után az infláció felzabálja a pénzüket, és azután mindenki jön az állam után, hogy adjon, mert semmit semkapottall. pülérből?”-tette fel a kérdést a kormányfő. Úgy véli, a polgároknak ismét meg kell adni a lehetőséget, hogy ki­lépjenek a rendszerből. „Szor­galmazom a II. pülér megnyitá­sát, annak érdekében, hogy az emberek kilépjenek. Arra is kész vagyok, hogy kampányt indít­sunk ezért, éppen úgy, mint a nyugdíjpénztárak tették a belé­pés érdekében”-jelentette ki Fi­co. A kormányfő azt mondta, nem tervezi a II. nyugdíjpülér felszámolását, de abba már olyan sokan léptek be, hogy az veszélyezteti a nyugdíjrend­szert. (TASR) A jelek szerint már csak idén jutnak be nagyobb számban a diákok a gimnáziumokba Pár napig még gondolkodhatnak a 9-esek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A húsvéti szünet alatt még gondolkodhatnak a pályaválasztáson azok a kilen­cedikesek, akik még nem dön­tötték el, melyik középiskolában folytatják tanulmányaikat. Az alapiskolák április 10-ig, vagyis keddig várják a jelentkezési la­pokat. Azok is most jelentkez­hetnek újra, akik sikertelenül abszolválták a márciusi tehet­ségvizsgákat. A középiskolai és gimnáziumi felvételik május 14-e és 17-e közt lesznek. Egy diák legfeljebb két középiskolá­ba, ületve ugyanazon iskola leg­feljebb két szakirányára jelent­kezhet. Aki az egyik felvételin sem jár sikerrel, jelentkezését még egy helyre beadhatja, de csak olyan iskolába, ahol tarta­nak pótfelvételit. Erről legké­sőbb június 6-ig tájékoztatniuk kell az igazgatóknak. A pótfelvé­teli mindenütt június 19-én lesz. A felvételik eredményeit egyéb­ként három napon belül, vagyis május 20-ig közzé kell tenni. A szülők az adott középiskola végzőseinek elhelyezkedési és továbbtanulási mutatóit is ta­nulmányozhatják. Az oktatás­ügyi minisztérium honlapján (minedu.sk) ajobb oldali menü­sorban találhatók a gimnáziu­mok és a szakközépiskolák fél évente frissített munkanélküli­ségimutatói. A jelek szerint viszont a kö­vetkező években sokkal keve­sebb jelentkezőből válogathat­nak majd a gimnáziumok. Dušan Čaplovič (Smer) oktatási miniszter csak azokat a kilence­dikeseket engedné gimnázium­ba, akik az alapiskola felső tago­zatán legalább 1,5-ös átlagot ér­tek el, a többiek csak szakközép- iskolába mehetnének. Čaplovič így akarja megerősíteni a szak- középiskolákat. „Ez a legfonto­sabb feladat. Nem akarom, hogy munkanélkülieket képezzünk” - nyilatkozta a miniszter. Sze­rinte Németország, Franciaor­szág és Finnország sikeres okta­tási rendszerének is ez a kulcsa. „Maradhatnánk a jelenlegi úton is, hogy feleslegesen ké­pezzünk jogászok, régészek, történészek, politológusok ez­reit. De nekünk az a feladatunk, hogy megmondjuk, mire van szüksége a társadalomnak” - érvel Čaplovič. Hozzátette, a jövőben azok a középiskolai szakirányok kapnak nagyobb teret, amelyek együtt­működnek a leendő munkál­tatókkal. (TASR, vps) 153-mal száguldott a rendőrfőnök Új gyorsasági rekord a rendőrségnél ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 153 km/órás sebes­séggel száguldott az autópályán Milan Hamar, a közlekedésren­dészet főnöke, tehát 43 km/órával lépte túl a megenge­dett sebességet. Az eddig ismert adatok szerint Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány volt a csúcstartó, aki tavaly júliusban 123-mal ment Perbete közelé­ben, 90 helyett. Hamart Nagyszombat köze­lében mérték be a rendőrök, és megállították. Az igazoltatáskor derült ki, hogy kiről van szó. Szolgálati autóval száguldott, büntetést nem kapott. A sajtó­nak azt mondta, sürgős munka­köri kötelességek várták Po­Hamarabb akart munkába ér­ni (SITA-felvétel) zsonyban. Más sofőrt ekkora se­besség-túllépésért 200 euróra bírságolnának és bevonnák a jo­gosítványát. (ú,tasr) Az ellenzéki pártok közül a Híd kapta a legtöbb bizottsági elnöki posztot Kész a parlamenti bizottságok névsora ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ellenzéki pártok közül a Híd kapta a legtöbb el­nöki posztot a parlamenti bi­zottságokban. Tíz bizottságot smeres politikus vezet, kilencet ellenzéki. Eredetileg kettőben elnökölhetett volna a Híd jelölt­je, végül a külügyi bizottság vezetése is az ölébe hullott, mi­vel más párt nem pályázott a posztra. A Híd jelöltjei így há­rom, az OĽaNO, a KDH és az SDKÚ jelöltjei két bizottságot vezethetnek. Az SaS a viták miatt lemondott a neki járó posztokról. A gazdasági bizott­ság vezetőjéről nem volt egyez­ség, a KDH-s Ján Hudacký en­nek ellenére meg tudta szerez­ni a pozíciót. Gyakorlatilag minden az előzetes egyezteté­seknek megfelelően zajlott, bár Erika Jurinová parlamenti al- elnökké választását viszonylag sokan nem támogatták, az OĽaNO jelöltje csupán 106 voksot kapott. A kisebbségi bizottságba Ru­dolf Chmel mellett Bugár Béla pártelnök került. Ez az egyetlen bizottság, ahová két tagot dele­gált a Híd. A kulturálisba Sóly­mos László frakcióvezető, az egészségügyibe Bastmák Tibor, a védelmi és az európai ügye­kért felelős bizottságba Andrej Hrnčiar, a gazdaságiba Csicsai Gábor, a földművelésügyibe Simon Zsolt, a költségvetésibe Ivan Švejna, a szociálisba Nagy József volt környezetvédelmi miniszter, az oktatásügyibe Ér­sek Árpád volt közlekedésügyi államitkár került, (vps) A parlamenti bizottságok elnökei Mentelmi bizottság: Miroslav Číž (Smer); alkotmányjogi bizottság: Róbert Madej (Smer); pénzügyi és költségvetési bizottság: Daniel Duchoň (Smer); közigazgatási és régió­fejlesztési bizottság: Igor Choma (Smer); szociális bizott­ság: Ján Podmanický (Smer); egészségügyi bizottság: Ri­chard Raši (Smer); védelmi bizottság: Jaroslav Baska (Smer); művelődési, ifjúsági és sportbizottság: Mojmír Mamojka (Smer); kulturális és médiabizottság: Dušan Jar- jabek (Smer); európai ügyek: Ľuboš Blaha (Smer); titkos- szolgálatot (SIS) felügyelő bizottság: Dániel Lipšic (KDH); a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) döntéseit felülvizsgáló különbizottság: Gál Gábor (Híd); katonai hírszerzést fel­ügyelő különbizottság: Martin Fedor (SDKÚ); a Nemzet- biztonsági Hivatal (NBÚ) tevékenységét felügyelő különbi­zottság: Martin Fecko (OĽaNO); gazdasági bizottságban Hudacký (KDH); földművelésügyi bizottság: Mikuláš Hu­ba (OĽaNO); embeijogi bizottság: Rudolf Chmel (Híd), külügyi bizottság: František Šebej (Híd); összeférhetetlen­ségi bizottság: Miroslav Beblavý (SDKÚ)

Next

/
Thumbnails
Contents