Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-05 / 54. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 5. www.ujszo.com ■etzee^h Robbanás a raktárban Brazzaville. Felrobbant tegnap a Kongói Köztársa­ságban egy fegyverraktár, kioltva legalább 150 ember életét, és megsebesítve 1500 személyt - jelentette egy európai diplomáciai forrás. A robbanássorozatot egy brazzaville-i fegyver­raktárban keletkezett tűz okozta, és a detonációt a szomszédos Kongói De­mokratikus Köztársaság fő­városában, Kinshasában is érezni lehetett. (MTI) Átadták a holttesteket Damaszkusz. Átadták a francia, illetve az Egyesült Államokat képviselő len­gyel nagykövetségnek a Szí­riában megölt francia fotós és amerikai újságírónő holt­testét. Eric Chevallier, Fran­ciaország damaszkuszi nagykövete beszállt abba a mentőbe, amely Rémi Och- lik maradványát szállította, a lengyel nagykövetség gépkocsija pedig a másik mentőt követte, amelyben Marie Colvin holtteste volt. A mentők a Damaszkusz Ká- sza nevű negyedében lévő francia kórházba vitték a koporsókat, amelyeket re­pülőgéppel Párizsba szállí­tanak. (MTI) Tagad a berlini kormány Berlin. A berlini kor­mány cáfolta a Der Spiegel német hetilap értesülését, hogy négy európai uniós konzervatív vezető megál­lapodott abban: nem fogad­ják Francois Hollande-ot, a francia szocialisták elnökje­löltjét. A német hetilap teg­nap azt írta, hogy Angela Merkel német kancellár Mario Monti olasz és Maria­no Rajoy spanyol kormány­fővel megegyezett abban: nem fogadják a baloldali francia elnökjelöltet, aki­nek a közvélemény-kutatá­sok szerint jó esélye van ar­ra, hogymegnyerjeaválasz- tást Nicolas Sarkozy ellen. A hetilap szerint a konzerva­tív kormányfőket az háborí­totta fel, hogy Hollandé ki­látásba helyezte: megvá­lasztása esetén szorgal­mazná az európai uniós fis­kális paktum újratárgyalá­sát. (MTI) Ellopták a védőszent szívét Dublin. Ellopták az ír fő­város védőszentjének, Szent Laurence O'Toole- nak a szívét, amelyet a 12. század óta őriztek a dublini Christ Church-katedrális- ban. Az egykori dublini ér­sek utolsó földi maradvá­nyának eltűntét szombat délután fedeztékfel. (MTI) Vlagyimir Putyin megválasztásán kívül minden más meglepetésnek számított volna Visszaélésekről is beszámoltak Moszkva. Oroszország­ban tegnap elnökválasz­tást tartottak: Moszkvá­ban közép-európai idő szerint reggel öt órakor nyitottak a szavazóhelyi­ségek, miközben az or­szág távol-keleti vidéke­in ekkor már a záráshoz készülődtek. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szavazásra jogosultak száma mintegy 110 millió, ők öt jelölt közül választhattak. A megméretésen indult Vlagyi­mir Putyin miniszterelnök, az Egységes Oroszország párt je­löltje, aki 2000 és 2008 között már volt államfő, de az orosz alkotmány nem tette lehetővé, hogy sorrendben harmadszor is induljon a posztért. Elnökjelölt és Putyin ellenfe­le volt Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnöke, Szer- gej Mironov, az Igazságos Oroszország párt első embere, Vlagyimir Zsirinovszkij, a libe­rális demokraták vezetője és Mihail Prohorov milliárdos üz­letember. Utóbbi volt az elnök- választás egyetlen új arca, az üzletemberből lett politikus, Oroszország harmadik leggaz­dagabb embere, akinek 18 mil­liárdos vagyona van. Zjuganov után ő végzett a 3. helyen. A legnagyobb esélyes egy­értelműen Vlagyimir Putyin volt, a legutolsó közvélemény­kutatások is azt mutatták, hogy már az első fordulóban meg­szerzi a szavazatok többségét, 50-66 százalékra számítottak. A mostani elnök, Dmitrij Med- vegyev Putyin miniszterelnöki székét foglalhatja el. A nap folyamán egyébként Oroszország-szerte számos vá­lasztási visszaélésről számoltak be. Az ellenzéki Jabloko párt internetes oldalán azt állította, a távol-keleti Vlagyivosztok 155. számú választási irodájá­ban egyes szavazók megérke­zésükkor meglepve hallották, hogy ők már leszavaztak. Egy internetező azt írta, hogy a dél­oroszországi Rosztov-na-Do- nuban a helyi választási bizott­ság egy tagja, akinek azt volt a feladata, hogy egy börtönbe el­juttassa a szavazóurnát, hirte­len mozdulattal 30 szavazóla­pot dobott be a ládába. A Golosz jogvédő szervezet és a Forbes amerikai magazin orosz kiadásának közös inter­netes oldalán nagy számban voltak visszaélésekről szóló be­számolók. Mihail Kaszjanov ellenzéki politikus, aki Putyin korábbi elnöksége idején kormányfő volt, felettesére célozva tegnap közölte: „a mostani elnökvá­lasztás nem szabad... nem fog­juk törvényesnek elismerni az elnököt.” Voltak rendbontások is, a Femen ukrán mozgalom három női aktivistája például meztelen felsőtesttel tiltako­zott tegnap Moszkvában abban a szavazóhelyiségben, ahol az­előtt nem sokkal Vlagymir Pu­tyin adta le voksát. A fiatal lányok testükre azt írták, hogy „Lopnék Putyinért, Tolvaj”. A meglepő akcióikról is­mert mozgalom aktivistáit a rendőrök és a biztonsági erők gyorsan őrizetbe vették őket. Erre az is indokul szolgált, hogy a lányok el akarták vinni azt a szavazóurnát, amelybe Putyin szavazatát bedobta. Dmitrij Peszkov miniszterel­nöki szóvivő „fiatal bolondok” akciójának minősítette a tör­ténteket. Hangoztatta, hogy szerinte az aktivisták a „roman­tika szellemében” élnek. Az orosz miniszterelnök egyébként nem sokkal koráb­ban feleségével, Ljudmilával együtt szavazott az irodában. A politikus újságíróknak azt mondta, hogy jól aludt az, éj­szaka, reggel sportolt és csak ezt követően indult el. Külföldi megfigyelők azon­ban a késő délutánig érkezett hírek szerint nem találkoztak komolyabb szabálysértésekkel az elnökválasztáson. A szuperkedd előtt Mitt Romney győzött Washingtonban Washington. Mitt Romney győzött a Washington állam­beli szombati republikánus je­löltállító gyűléseken (caucu- sokon) - jelentette az ameri­kai média a leadott szavaza­tok 83 százaléknak össze- számlálása tán. Mitt Romney egykori mas- sachusettsi kormányzó a rész- eredmények szerint a szava­zatok 37 százalékát kapta, és ezzel sorozatban immár a ne­gyedik forduló győzelmét érte el a republikánus jelöltállítási küzdelemben. Ron Paul texasi képviselő 25 százalékkal lett a második, Rick Santorum volt pennsyl­vaniai szenátor pedig 24 szá­zalékkal a harmadik helyen végzett. A sort Newt Gingrich volt képviselőházi elnök zárta 11 százalékkal. A Washington államban megnyert erőpróba erős lélek­tani kezdőlökést jelenthet Romney számára a március 6-i „szuperkedden”, amikor egy­szerre 10 államban szavaznak arról a republikánusok, hogy ki legyen Barack Obama kihívója, további egyben pedig ezen a napon megkezdődik a véle­ménynyilvánítás. A „szuperkedden” összesen 419 olyan delegátusnak a sor­sa dől el, akik részt vehetnek majd a hivatalos elnökjelölt személyéről folytatott végső szavazáson a párt augusztusi országos konvencióján. Washington állam 43 kül­döttel képviselteti majd ma­gát a konvención, ebből 40 mandátuma a szombaton le­adott szavazatok arányától függ­A The Washington Post legutóbbi, pénteki összesítése szerint Romneynak a wa­shingtoni caucusok előtt 167, Santorumnak 87, Gingrich- nek 32, Paulnak pedig 19 tá­mogató szavazata van. Az el­nökjelöltség elnyeréséhez ösz- szesen 1144 voksra lesz szük­ség. (MTI) Orosz katonák sorakozója az egyik moszkvai szavazóhelyiségben (TASR/AP-felvétel) Ahmadinezsádnak ellenségesebb törvényhozással kell számolnia Hamenei híveinek elsöprő győzelme MTl-HÍR Az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos MTl-HÍR Teherán. A szavazatok 90 százalékának összeszámlálása alapján Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak a hívei elsöprő győzelmet arattak a pénteken tartott parlamenti választásokon - derült a bel­ügyminisztérium tegnap nyil­vánosságra hozott adataiból. Beigazolódott az az előre­jelzés, hogy Mahmúd Ahma- dinezsád elnöknek mandátu­ma utolsó másfél évében az eddiginél jóval ellenségesebb törvényhozással kell számol­nia. Megfigyelők szerint Ah- madinezsád kitölti ugyan hi­vatali idejét, de elnöki befo­lyása a politikai életre jelentő­sen gyengülni fog. A Hamanei mögé felsorako­zott hívek a parlamenti helyek több mint 75 százalékát szerez­ték meg, fölényes győzelmet arattak Teheránban és más fontos nagyvárosokban is. A teheráni 30 mandátum­ból 19-et szereztek meg a 290 tagú parlamentben. Ugyan­csak az Ahmadinezsád ellenes konzervatív erők diadalmas­kodtak a síiták két szent váro­sában, Kúmban és Mashad- ban, és győzelemre állnak Iszfahánban és Tabrizban is. A vidéki választási körze­tekben, amelyek eddig Ah­madinezsád fellegvárainak számítottak, az eddig nyilvá­nosságra hozott eredmények szerint ugyancsak a konzerva­tív vallási erők győzedelmes­kedtek a mandátumok mint­egy 70 százalékának az elhó- dításával. A pénteki volt az első jelen­tős választás Ahmadinezsád vitatott 2009-es újraválasztá­sa óta, amelyet tömeges utcai megmozdulások és a tiltako­zók elleni megtorlások követ­tek. Az azóta súlyos elnyo­másnak kitett reformista el­lenzék most nem állíthatott jelölteket, s nagyobb része bojkottot is hirdetett. Ezért a választások eredménye aligha változtatja meg érdemben Irán politikáját a legfontosabb kérdésekben, köztük az or­szág sokat támadott nukleáris programjának ügyében. Az állami média szerint a szavazásra jogosult 48 millió iráni több mint 67 százaléka adta le voksát pénteken. . Budapest. Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos - közölte tegnap a Kossuth-díjas író sajtóirodája. „A közösségi por­tálokon megjelent hír igaz. Ker­tész Ákos író február 29-én Kana­dába távozott, és ott menekült­státust kért” - olvasható a közle­ményben, amelyben azt írják, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után „politikai hecckampány in­dult nemcsak a Fővárosi Közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, hanem kor­mányzati szinten és a parlament­ben is”. „A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsősége­seket. Ennek köszönhetően ál­landó fizikai zaklatásnak, fenye­getettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, az utcán megtámad­ták, életét veszélyben érezte” - közölték, hozzátéve, hogyha egy 80 éves író, akit minden a szülő­földjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van, az eset pe­dig „sokat elmond arról az or­szágról is, ahonnan egy írónak bármely írása miatt menekülnie kell”. Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megje­lent nyílt levélben Kertész egye­bek közt ügy fogalmazott: „a ma­gyar genetikusán alattvaló”. Ké- bőbb ezt visszavonta, s helyre- igazítását így fogalmazta meg: „helyesenilyen mondat nincs”.

Next

/
Thumbnails
Contents