Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-28 / 74. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 28. Régió-szülőföld 13 Összefogott a muzeológus szakma - egyetlen hét alatt minden megmaradt műtárgyat elvittek Mentették az értékeket a por és a hamu alól Krasznahorka várából Megkoszorúzták Vámbéry mellszobrát (A szerző felvétele 180 éve született a híres orientalista Vámbéry Árminra Krasznahorka. Abajban a gyorsan érkező segítség a legértékesebb - ezekkel a szavakkal jellemezte Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója a szlovákiai muzeológus szakma példaértékű összefogását a kraszna- horkai tűzesettel és a műkincsek mentésével kapcsolatban. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A március 10-i tűzben megrongálódott krasznahorkai várban épségben vagy sérülten megmaradt kiállítási tárgyak mentését és biztonságba helyezését mintegy ötven szakember - muzeológusok, régészek, történészek, dokumentátorok, restaurátorok, technikusok, műszaki és adminisztratív dolgozók - alig egy hét alatt elvégezték. Akik szemtanúi voltak a tűznek A mentésben a Betléri és a Krasznahorkai Múzeum munkatársai mellett a Túrócszent- mártoni Múzeum, a Vöröskői Múzeum és a Rozsnyói Bányászati Múzeum dolgozói vettek részt, köztük Petronela Potoc- ká. A Rozsnyói Bányászati Múzeum szakembere a vár melletti Andrási (Paca) községben lakik, ő volt az, aki a vár alatt terjedő bozóttűzről az elsők közt értesítette a tűzoltókat és a rendőrséget. „Leírhatatlan érzés volt látni az égő várat. Amikor március 12-én felkérték a múzeumunk dolgozóit, hogy vegyünk részt a műtárgyak kimentésében, mindenki jelezte, szívesen segít. Nagyon jól megszervezett munka kezdődött. Én a vár Franciska-múzeum részében dolgoztam. Ott szerencsére nem sérültek meg a kiállítási tárgyak, de mindent vastagon hamu és por borított. Nagyon lassan és óvatosan lehetett csak dolgozni, a helyiségek megközelítése sem volt egyszerű. A tűzoltók is ott dolgoztak, a romokat takarították, a még mindig izzó gerendákat távolították el. Bent a várban mi is védősisakban dolgoztunk. Nagyon mély nyomot hagyott bennem az a pár nap” - mondta Petronela Potocká lektor, dokumentátor. Sylvia Holečková történész Rozsnyón él. Évente többször is ellátogatott a krasznahorkai várba. „Az alsó vár alagsorában elhelyezett raktárakból mentettük a kiállítási tárgyakat kollégáimmal, ezek a raktárak a vár bejárata mellett, a középkori konyha alatt vannak. Minden egyes darabot külön csomagolva, gondosan elhelyezve szállítottunk el. Ez egy nagyon nagy figyelmet kívánó, precíz és pontos munka volt. A raktárakban szerencsére nem volt akkora por és hamu sem, mint a vármúzeum többi részében, ahol a tűz borzalmas pusztítást végzett” - mondta a történész. Mindenkit mélyen megérintett az eset Badin Gabriella múzeumpedagógus személyes traumaként élte meg a krasznahorkai vár pusztulását. „Várhosszúréti házunk udvarából földbe gyökerezett lábbal néztük, mi történik. Amikor felkértek minket, hogy vegyünk részt az értékek mentésében, természetesen én is azonnal felajánlottam a munkám. Amikor ott dolgoztunk, nyugodt, csendes, nagyon fegyelmezett légkör uralkodott a várban, mindenki a lehető legnagyobb figyelemmel tette a dolgát. Ott értem meg a március 15-i ünnepséget, könnyezve, csendesen ünnepeltünk, szomorúan ugyan, de bizakodva is egyben. Azért fohászkodtunk, hogy a vár régi fényében a lehető leghamarább újjáépüljön” - mondta Badin Gabriella. Szükség van az összefogásra Az eddigi becslések szerint a kiállítási tárgyak mintegy 90 százaléka megmaradt a tűz után, bár több darab is megsérült, eltört, megégett, de a legrosszabb állapotban lévő tárgyakat is biztonságba helyezték. A megmaradt műkincsek a betléri kastélyba, a Kassai Műszaki Múzeumba és a Kelet- Szlovákiai Múzeumba kerültek. A gyűjteménynek csak az a része maradt a várban, amelyet csak nehezen vagy esedeg szétszerelve lehetne elszállítani, de ezeket is gondosan becsomagolták, hogy további kár ne étje őket. Csobádi József úgy látja, példamutató összefogás volt a krasznahorkai munka. „Felvettem a kapcsolatot a vármúzeum igazgatójával, Lázár Évával, felkínáltam a segítségünket. Amíg égett, amíg a tűzoltók dolgoztak, megközelíteni sem lehetett a várat. A válságstáb másnapi ülése után azonnal szervezni kezdtük a mentést” - mondta az igazgató. „A Rozsnyói Bányászati Múzeum nyolc dolgozója vett részt a mentésben. Egy hét után, március 16-án, pénteken két órára minden tárgyat sikerült biztonságba helyezni. Optimista vagyok, abban bízom, hogy ez a csodálatos erőd, amely a templomainkat, kastélyainkat védte, hamarosan megújul. Ehhez legalább olyan emberi összefogásra lesz szükség, mint amilyen példás volt a szakemberek összefogása. A vár megóvása már megkezdődött, nagyon sok pénz kell hozzá. Az ideiglenes tetőt már úgy építik, hogy a későbbiekben annak anyagát fel lehessen használni a végleges tető építésekor. Mivel az alsó és a középső vár nem sérült meg komolyabban, remélem, legkésőbb jövő őszre újra látogatható lesz Krasznahorka vára” - mondta Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója, (szekeres) emlékeztek KISS BALÁZS Dunaszerdahely. Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Vámbéry Ármin Polgári Társulás a Vámbéry Napokat. A híres keletkutató születésének 180. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés első napján Hodossy Gyula köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Vásáry István, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke mutatta be a közönségnek Vámbéry Ármin Oroszország és a Kelet című könyvét. Hodossy Gyula bevezetőjében kiemelte, fontos megemlékeznünk azokról az elődeinkről, akik komoly örökséget hagytak ránk. „Vámbéry példája minden nemzedék számára pozitív példa, amely azt mutatja, hogy vált egy szegény beteg gyermekből világhírű tudós. Élete és tevékenysége üzenet a du- naszaszerdahelyi és minden szlovákiai magyar ember számára, hogy erről a helyről elindulva is hatalmas életutat járhatunk be, ha kellő kitartással és akarattal vágunk neki az útnak. Ázsiában végzett kiterjedt kutatásainak eredményeire mind a mai napig büszkék lehetünk. Nem csupán mi, itt élő magyarok, hanem a többi nyugat-európai nemzet is, hiszen az ő külpolitikai kapcsolataik kialalakítása szinte teljes egészében Vámbéry útmutatása alapján történt. Vámbéry Ármin hagyatéka ezért nem csak dunaszerdahelyi, hanem világraszóló hagyaték is egyben” - emelte ki Hodossy Gyula. A megemlékezés másnapján rendezték meg a keletkutató nevével fémjelzett földrajzversenyt a Csallóközi Múzeumban. A versenyen a levelezés előfordulókat követően a tíz legjobb csapat vett részt, a madari alapiskola diákjai szerepeltek a legsikeresebben. Az iskolások megmérettetését követően megkoszorúzták Vámbéry mellszobrát. A koszorúzáson jelen volt Balogh Csaba magyarországi, valamint a török és a kirgiz nagykövet, továbbá Kazahsztán külképviseleti ügyvivője. Hodossy Gyula elmondta, Magyarországon jövőre Vámbéry-évet tartanak, ézért is fontos, hogy minél több olyan ország képviselőjével felvegyék a kapcsolatot, ahol korábban Vámbéry Ármin kutatásokat végzett. A raktárakban szerencsére nem volt akkora por, mint a vármúzeum többi részében A Franciska-múzeum értékes napernyői épségben maradtak (A Rozsnyói Bányászati Múzeum felvételei) Mimim ismét Két hant), egy a ze - nővérekként ugyanannak a színháznak, a Komáromi Jókai Színház társulatának tagjai. Hoiocsy Krisztinával és Holocsy Katalinnal beszélgettünk. Neveljük gyerekünket a horoszkópjegye szerint - eláruljuk, milyen készséget, tehetséget kell fejleszteni a különbözőjegyben született lurkóknál férfiak és nők - megtudhatják, hogy a köztudatban tényként élő állítások közül melyek igazak, és melyek csupán mítoszok Havonta 16 oldalon az (Jí SZÓ ban! '
