Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-03 / 53. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Obama: ez nem blöff Washington. Egy idő előtti támadás lehetővé tenné Irán számára, hogy az áldozat szerepét játssza el a nukleáris válságban, de ha Teherán nem hagy fel az atomfegyverhez jutás programjával, Amerika akcióba léphet - jelentette ki Barack Obama egy tegnap megjelent interjújában. Ez az eddigi legkeményebb hangú Obama-nyilatkozat, s három nappal azelőtt jelent meg, hogy az elnök a Fehér Házban fogadja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Obama figyelmeztette Izraelt és Iránt: vegyék komolyan azt a figyelmeztetést, hogy az USA esetleg akcióba lép az iráni nukleáris létesítmények ellen. (MTI) A vének előre eldöntötték Teherán. Parlamenti választásokat tartottak tegnap Iránban, az első jelentős választást a vitatott eredményű 2009-es elnökválasztás óta. Az ország 74 millió lakosából 48 millió jogosult szavazni. A parlament 290 mandátumáért 3200 jelölt szállt harcba. Eredetileg 5395-en jelezték indulási szándékukat, de miután a kormány irányítása alatt álló bizottságok és az Őrök Tanácsa, egy öreg papokból és jogászokból álló konzervatív testület ellenőrizte az iszlám iránti elkötelezettségüket és a vallási törvényekbe vetett hitüket, ennyinek engedélyezte az indulást. (MTI) Észak ismét fenyegetőzik Szöul. Az USA-val történt közelmúltbeli megállapodás ellenére Észak-Ko- rea tegnap ismét szent háborúval fenyegette meg Dél-Koreát arra az esetre, ha megsértené határait. Az ok: Dél-Koreában nagyszabású, több mint 200 ezer katonát megmozgató hadgyakorlat kezdődött. Phenjan azzal is megvádolta a déli hadsereget, hogy az északi vezetőket sértő plakátokat függeszt ki a laktanyákban és más katonai létesítményekben. Észak tavaly is pont üyen infantilisán reagált, amikor megtudta, hogy dél-koreai katonák Kim dinasztia tagjainak portréit használták céltáblának lőgyakorlataikon. Az USA szerdán közölte: Észak-Korea hajlandó felfüggeszteni urándúsító tevékenységét, nukleáris moratóriumot hirdet és hosszú hatótávolságú rakétáinak kipróbálását is szünetelteti - élelmiszerért cserébe. (MTI) Nem a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az uniós csúcsértekezlet középpontjában Csak óvatosan szabad nyújtózkodni Brüsszel. Optimista értékelések szerint tegnap állították két lábra az uniót a fiskális paktum aláírásával. A szkeptikus britek szerint az új szerződés csak több bürokráciát és több jogi bo- nyodalmat jelent. A szigorítások lényege: minden ország addig nyújtózzon, ameddig a takarója ér, különben megbüntetik. ÖSSZEFOGLALÓ Pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződést írtak alá az európai uniós tagországok állam- és kormányfői a Brüsszelben tegnap befejeződött kétnapos értekezletükön. A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc csatlakozott hozzá. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között. A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célldtűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. A szerződés tartalmazza az ún. adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét. Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Szerbia már tagjelölt Az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy az EU hivatalos tagjelöltnek nyilvánítja Szerbiát. A volt jugoszláv köztársaság számára mérföldkőnek számító döntésről van szó, tekintetbe véve, hogy az ország integrációs folyamata más balkáni államokénál lassabban haladt, hiszen korabeli vezetése volt a felelős a küencvenes években lezajlott délszláv háborúkért. Borisz Tadics szerb elnök a hírre úgy reagált, hogy ez nagy lépés előre, de nem korszakalkotó, az majd a teljes Menekülőre kellett fognia Nicolas Sarkozy francia elnöknek csütörtökön, s egészen Brüsszelig futott. Közvetlenül az esti EU-csúcs előtt, az elnökválasztási kampány keretében a franciaországi Baszkföld székhelyére, Bayonne-ba látogatott, ahol füttykoncerttel fogadták és tojásokkal dobálták meg. Sarko, a gazdagok elnöke! és Sarko takarodj! - skandálták a baszkok. Kimenekítéséhez a rendőrségnek erősítést kellett kérnie. (TASR/AP-felvétel) jogú uniós tagság megvalósulása lesz. Keményebben fogalmazott a Szerb Radikális Párt alelnöke, Drágán Todorovics: ,Ahhoz, hogy megkapjuk a tagjelöltséget gyakorlatilag és de jure is, Szerbiának el kellett ismernie Koszovó-Metohiját. Ehhez többé nem férhet kétség.” kormányfői csütörtökön, hogy még ebben a hónapban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM). Ezt Herman Van Rompuy uniós elnök jelentette be csütörtök éjszaka. Az eredeti tervek szerint az állam- és kormányfők most határoztak volna a jelenleg 500 milliárd euróbán meghatározott keret végleges nagyságáról, de Németországnak több idő kell ahhoz, hogy el tudja fogadni az értékhatár emelését. Van Rompuy leszögezte azt is: a jóváhagyáshoz miniszteri szint is elég, nem feltétlenül jelent újabb csúcstalálkozót. A mechanizmus tőkeerejét a tagországok azért tartják kulcsfontosságúnak, mert azáltal lehet garantálni, hogy a görög adósságválság nem terjed át az euróövezet más országaira is. Várhatnak a görögök is Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök bejelentése szerint Görögország teljesítette minden feltételét annak, hogy hozzájuthasson az újabb nemzetközi pénzügyi támogatási csomaghoz. Megerősítette azt is, hogy ezzel együtt egyelőre nem született döntés a 130 milliárd eurós újabb program elindításáról. Utóbbival kapcsolatban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a jóváhagyásra a jövő hét végén, március 9-én kerülhet sor. Mindketten jelezték, hogy az újabb csomag elindítása attól függ, sikeresen és magas részvétel mellett alakul-e a magánhitelezőkkel szemben fennálló görög adósság átütemezése, azaz az értékpapírcsere a gyakorlatban. Az unió már értésre adta, hogy kellően magasnak a legalább 75 százalékos részvételi arányt tartja. A jelszó: növekedés A csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint a gazdasági növekedés javítása érdekében a tagállamoknak gyorsabb tempóban kell haladniuk az évtized végéig szóló versenyképességi és munkahely-teremtési program (EU 2020 program) közösen kitűzött céljainak teljesítésével, és fokozniuk kell erőfeszítéseiket a szükségesnek látott reformok végrehajtására is. Egyszerre kell járni a pénzügyi konszolidáció, valamint a növekedés és foglalkoztatás javításának útját. Van Rompuy értékelése szerint az előző csúcstalálkozókkal ellentétben most nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt a kormányfői értekezlet középpontjában. Ő is hozzátette ugyanakkor, hogy ha a tagállamok nem tartanak ki államháztartási célkitűzéseik következetessége mellett, a piacok büntetni fogják az EU-t. Elfogadták a tagországok az EB javaslatát arra is, hogy az unió vizsgálja meg úgynevezett projektkötvények kibocsátásának lehetőségét a fontos infrastruktúra-beruházások (részben a magánszektorból való) finanszírozásának segítésére. E témában a tanács már félévzáró, júniusi ülésén szeretne megál- lapodásrajutni. (MTI, TASR, ú) Van Rompuy, a műkedvelő költő-politikus Schengen nem nyílt meg A csúcstalálkozón felkérték az uniós tagországok belügyminiszteri tanácsát, hogy szeptemberben döntsön Bulgária és Románia csatlakozásáról a határellenőrzés nélküli nemzetközi mozgást biztosító schengeni övezethez. Ennek a döntésnek már tavaly megkellett volna születnie, de - elsősorban a két ország igazságügyi reformjai miatt aggódó Hollandia ellenkezése miatt - eddig még nem sikerült egyhangú megállapodásra jutni az ügyben. ESM: elnapolt döntés Megerősítették az euróöve- zetet alkotó országok állam- és Brüsszel. Herman Van Rompuy, a „széplélek és a hatalompolitikus ritka keveréke” lett újabb két és fél éves időszakra az Európai Tanács elnöke. A 64 éves volt belga miniszterelnököt 2009 decemberében választották meg az unió első elnökévé, ezt a posztot az ugyanakkor hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre. Van Rompuy lett egyúttal az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl Van Rompuy elnöklete alatt évente legalább kétszer külön is tartanak legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez. Van Rompuy (TASSR/AP Rompuy a Leuveni Katolikus Egyetemen filozófiát és üzemgazdaságtant tanult. Négy éve még teljesen ismereden volt a nemzetközi porondon. 2008- ban vette át a belga miniszter- elnöki tisztséget a kormánykoalíció létrehozásával sikertelenül próbálkozó Yves Leterme- től, és kormányozta az országot az államválsággá fajult flamand-vallon ellentét tetőpontjáról nyugodtabb vizekre. Külsejével hóbortos professzorra emlékeztet. Híjával van a politikai karizmának, de a maximumot hozta ki abból a kevésből, amit a Lisszaboni Szerződés számára előírt. Erőssége a háttérben zajló kompromisszumkeresés, az érdekek kiegyensúlyozása és a konfliktusok elsimítása. Mindmáig ír japán haikukat, rövid, szigorú formai követelményeket támasztó verseket, amelyék távolról sem a politikáról szólnak. (MTI) Az EU nem ért egyet a beavatkozást ellenző kínai és orosz állásponttal - kimenekítették a sebesült újságírókat Kemény európai uniós figyelmeztetés a szíriai rezsimnek ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Figyelmeztették tegnap az uniós állam- és kormányfők a szíriai rezsimet, hogy felelnie kell tetteiért, így azokért az atrocitásokért, amelyeket a politikája miatt tiltakozó megmozdulások elleni kemény fellépés során követett el. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke bejelentette: az unió kész segíteni az elkövetett bűnökre vonatkozó információk és bizonyítékok összegyűjtésében. Nicolas Sarkozy elnök Brüsszelben azt jelentette be, hogy Párizs bezárja szíriai nagykövetségét. Korábban ezt tette London és az USAis. Sarkozy elmondta, a damaszkuszi hatóságok nem működtek együtt a két utolsó nyugati újságíró Libanonba való kimenekítésében az ostrom alatt álló szíriai Homszból. A február 22-én súlyosan megsérült francia újságírónő, Edith Bouvier és fotóriporterkísérője, William Daniels, a Le Figaro című lap külsős munkatársai többszöri kísérlet után csütörtök este érkeztek meg Bej- rútba. A nemzetközi beavatkozással kapcsolatban Sarkozy egyértelművé tette, hogy ahhoz ENSZ-felhatalmazásra van szükség. Az uniós kormányfői közös nyilatkozat azt is világosan értésre adta, hogy az EU nem ért egyet a beavatkozást ellenző kínai és orosz állásponttal. Az OSDH szíriai emberjogi központ tegnap közölte: Da- maszkuszban csütörtök este öten sebesültek meg, amikor a biztonsági erők gépkarabélyokból tüzet nyitottak a demonstrá- lókra. Az emberek azért vonultak utcára, hogy a rezsim tudomására hozzák: Bába-Amr bevétele nem vet véget a forradalomnak. Tegnap Dmaszkuszban és Aleppóban is több ezren vonultak az utcára. A kétmilliós Alep- pó az ország második legnépesebb városa, összesen 12 helyen szerveztek itt tüntetést, a katonák tegnap itt is tüzet nyitottak a tömegre. A demonstrálok a homszi lázadókat támogató jelszavakat skandáltak, valamint a rezsim távozását és a Szabad Szíriai Hadsereg felfegyverzését követelték. (MTI, ú)
