Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-24 / 71. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2012. MÁRCIUS 24. www.ujszo.com REJTVÉNYSZIGET Vilmának nincs pénze arra, hogy a nyári szünetekre hazautazzon, a nyarakat is a világhírű professzor laboratóriumában tölti. A harmadik év letelte után már a klinikai munkában is részt vehet. Ekkor - Hermann ajánlására - Edmund Rose mellé kerül. Hazai hasonlattal élve Rose a torókgyíkos gyermekek meg- mentője: megfelelő gyógyszerek hiányában kidolgozza azt a róla elnevezett gégemetszési eljárást, amely megmenti a gyermekeket a fulladásos haláltól. Hugonnai Vilma nemcsak a klinikai munkában és a műtéteken vesz részt, hanem a professzor megbízásából kidolgozza a Rose-féle eljárás alkalmazásának tízéves tapasztalatairól szóló jelentést. 1879. február 3. a magyar tudománytörténet fontos dátuma: ezen a napon avatják orvosdoktorrá Hugonnai Vilmát, az első magyar, egyetemet végzett asz- szonyt. Bár Rose állást eszközöl ki számára, a friss diplomás szülőhazájában kíván tevékenykedni. Hogy milyen lehetőség kínálkozik erre, az a miniszterrel folytatott beszélgetés során válik világossá számára. Mivel hazatértekor már a Hugon- naiak nagytétényi kastélya, valamint férjének pándi birtoka is idegen kezekbe került, neki kell családját eltartania, kénytelen elfogadni Trefort megalázó ajánlatát: beiratkozik a bábaképző tanfolyamra. Tauffer Vilmos, az intézet vezetője nem kívánta kitenni négy évvel idősebb kolléganőjét annak a tortúrának, hogy félanalfabéta falusi asz- szonyságokkal kelljen egy padban ülnie, ezért közli vele, hogy két hónap múltán jelenjen meg az oklevél átvételére. Ezt követően az egész magyar orvostársadalom részvéte mellett elkezdi „bábaasz- szonyi” tevékenységét: mindenki szemet huny fölötte, hogy valójában orvosi gyakorlatot folytat. Csakhogy szakmai fejlődésében teljes mértékben akadályoztatva van: kongresszusokon, szakmai összejöveteleken mint „bába” nem vehet részt. Ráadásul újabb akadályokat gördítenek útjába: n Folyamatosanfolytatja harcát egyetemi diplomájáért, s a magyar nöemancipáció egyik kulcsfigurájává válik. hogy eleget tegyen a hazai feltételeknek, 1881-ben megszerzi az érettségi vizsgát, be is iratkozik a budapesti egyetemre, ahol rendkívüli hallgatóként látogathatja ugyan az előadásokat - amelyeket mellékesen tapasztalatai birtokában ő tarthatna -, de vizsgára nem mehet, mivel a politikusok véleménye szerint, ha a nők is egyetemet végezhetnének, az állam alapjait veszélyeztetnék. Mindezt azon az egyetemen, amelynek orvosi karát egy nő Mária Terézia - alapította meg! így Zürichbe távozik, ahol a kórház sebészeti osztályán elfoglalja a számára felajánlott állást. 1890-ben, második hazatérését követően elfogadta Veres Pálné, a magyar nőnevelés élharcosának felkérését, hogy egészségtant adjon elő a Magyar Nőképző Egyesület iskolájában. Előadásai óriási vihart kavarnak: a prűd szülők nagy része kikéri magának, hogy a rom- ladan lányoknak az emberi testről adjanak elő. Hugonnai nem tágít: meggyőződése, hogy fiatalkorban kell felkészíteni a lányokat az anyaszerepre. Ezzel párhuzamosan folyamatosan folytatja harcát egyetemi diplomájáért, amivel a magyar nőemancipáció egyik kulcsfigurájává válik. Magánélete sem szűkölködik fordulatokban: elfogadja egykori vetélytársnőjének, Angerer Katalinnak az ajánlatát - akivel férje házasságuk egész ideje alatt csalta -, hogy elválik Szilassytól, csupán egy feltételt szab: majd csak akkor, ha fia leérettségizik, és tanulmányait külföldön folytatja. Erre 1884-ben kerül sor, ezt követően a két régi szerető egymással éli öreg napjait. A gyerekkori pajtás, Máriássy Fruzsina lelkén szárad Vilma következő házassága is: férjének - Meszlényi Pálnak - jó barátját, Wartha Vince Műegyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját kéri fel, hogy a tudományos körökön keresztül segítsen az első magyar orvosnőt diplomájának honosításában. A két egykori zürichi diák - akik tanulmányaik során nem találkozhattak, mivel Vince tizenöt évvel korábban végzett, annak ellenére, hogy csak három évvel idősebb Vilmánál — között már első találkozásukkor fellobban a szerelem, amelynek mélységére jellemző, hogy a már cseppet sem fiatal Vilma túl a negyvenen vállalkozik második gyermeke világrahozatalá- ra. Amennyire félresiklott első házassága, annyira jól sikerült a második: éveken keresztül alig merül fel találkozásuk fő indoka, diplomája honosításának a kérdése. A gyors észjárásáról és széles látóköréről cseppet sem híres uralkodó 1895-ben beadja a derekát: feleségének, Erzsébetnek mintegy névnapi ajándékul, november 18-án aláírja azt a rendeletét, amelynek értelmében az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karaira nők is beiratkozhatnak. Hugonnai Vilma az elsők között jelentkezik. 1896-ban teszi le első, egy év múlva utolsó vizsgáját. A magyar oktatásügy tragikomikus mozzanataként így ő lesz az első, hazájában végzett orvosnő: 1897. május 14-én veheti át diplomáját. Ötvenéves fejjel, 18 évvel az után, hogy Zürichben egyszer már orvossá fogadták. Az avatási ünnepségen valamennyi magyar medika részt vett, hogy köszöntsék a legerősebb magyar asszonyok egyikét, aki még az ő születésük előtt kezdte el negyedszázados küzdelmét, melynek eredményeként ők is egyetemi polgárok lehettek. A kétszeresen első magyar orvosnő kilencven évvel ezelőtt, 76 éves korában, 1922. március 30-án hunyt el Budapesten. Ozogány Ernő ietlen táj jelzője armüvek hátra- felé hajtása 3 §met rmű- árka Sugár- hajtású rep. gép —T— Kertet művel Hamis Szarvval támadják Felélesztő, megfiatalító Müve a Solans Jelfogók zékel Monda 3ortZkÓ7 Nagy növény ötven %-OS Halfajta Háborús óvóhely vmm* .... Alarm magyarul A Dada típusváltozata laci mák Peckel ngjel r—' Túlsó partra Brassói autójel Erőd Pikáns testkép Szlovák folyó Hajlat Fél husi! zeli lyre •Ifai Téli ruhadarabja
