Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-02 / 52. szám, péntek
J 16 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 2. www.ujszo.com Az ajándékba kapott primula kiültethető Nőnapra kankalint KUKOR TAMÁS Március a tavasz első hónapja, ekkor kezd virágba borulni a természet és március nyolcadi- kán ünnepeljük a Föld legszebb virágait, a hölgyeket. Nagyon sokféle virág kapható és adható ezen a napon, hiszen vágott és cserepes példányokból óriási választék található a boltokban. A tavaszi kínálatból ez alkalommal a nagyon közkedvelt, kecses virágú és viszonylag olcsó cserepes kankalint (Primula) ajánlom a férfiak figyelmébe. Ez a virág ugyanis nagyon sok színárnyalatban kapható és viszonylag hosszan, 3-5 héten keresztül virágzik. Védett helyre kiültetve tavaszonként újra virágba borul. A primula a hűvös világos helyet kedveli, ezért tartsuk fitteden szobában vagy helyezzük a két ablak közé. A növény érzékeny a kiszáradásra, így gyakorta ellenőrizzük a földjét. A víz pótiása a cserép alá helyezett tálból felszívatással történjen. Lehetőleg felülről ne öntözzük, mert felülről öntözve elősegítjük a növény tőlevélrózsájának gombás fertőzését és a fertőzés terjedését. Lehetőleg mindig lágy (eső-) vízzel öntözzük, ennek hiányában használhatunk állott vagy forralt, néhány napig pihentetett csapvizet is. Az elnyílott virágokat és az elsárgult leveleket távolítsuk el, így helyet adunk a következő virágok nyílásának. A növény a virágzás után nyugalomba vonul, ilyenkor elveszíti dekoratív értékét, és fia nem kerül kiültetésre, elpusztul. így a virágok elhervadása után mindenképp ültessük védett helyre. Akik szeretnének megpróbálkozni a szaporításával, válasszanak különböző nemű virágokat. A kankalin ugyanis egyivarú két- laki növény. A nőivarú virágokat ezután finom sörtéjű ecsettel be kell porozni, hogy magot teremjenek. Aki több helyről kap ebből a szép virágból, az szép asztali kompozíciót készíthet, ha egy tálba, kosárkába több kankalint helyez. A kankalin lakásunk nagyon szép tavaszi színfoltja lesz. A szerző kertészmérnök (Fotó: képarchívum) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8349 Lengyel zloty 4,1152 Cseh korona 24,890 Magyar forint 287,86 Horvát kuna 7,5670 Román lej 4,3505 Japán Jen 107,95 Svájci frank 1,2052 Kanadai dollár 1,3120 USA-dollár 1,3312 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 25,64-24,15 301,14-275,20 OTP Bank 1,39-1,30 25,58-24,06 297,84-276,31 Postabank 1,39-1,29 25,70-23,97Szí. Takarékpénztár 1,39-1,29 25,51-24,10 300,75-274,84 Tatra banka 1,39-1,31 25,56-24,07 298,54-275,86 Príma bankaÁltalános Hitelbank 1,37-1,29 25,61-24,12 302,61-276,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A zöldborsó értékes táplálék. Kalóriaértéke a burgonyáéval azonos, a fehérjetartalma azonban háromszorosa. (Fotó: Hocsi) Kezdő kertészek is bátran próbálkozhatnak kifejtő vagy velő típusú zöldborsó termesztésével Fehérjebomba a kertből Az egyik legkorábban vethető zöldségünk a zöldborsó. Termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, ezért a kezdő kertészkedők is bátran próbálkozhatnak vele. A kifejtőborsókat már most elvethetjük, a velőborsókat néhány héttel később. ÖSSZEFOGLALÓ Akármilyen furcsának tűnik is, a borsót térségünkben csak a múlt század harmincas éveiben kezdték „népélelmezési cikként” emlegetni. Elődeink korábban is ismerték, de elsősorban takarmánynövényként hasznosították (magja kitűnő tejtermelő abrakja volt a szarvasmarháknak, a borsószalma pedig a juhok legértékesebb téli takarmányának számított). Források szerint a borsónak két őshazája is volt. Az egyik Afganisztán, a másik Abesz- színia területén, innen került mindkét faj a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak már fontos gazdasági növényként tartották nyilván. Az egyiptomi ásatások során a Nílus deltájából 4000 évesnek becsült borsószemek kerültek elő egy raktározókosárból. A középkorban mindenütt termesztették, és az írásos emlékek kisebb magvú mezei és nagyobb magvú kerti borsókat különböztetnek meg. A nálunk jelenleg termelt zöldborsófajtákat három csoportba soroljuk: A legrövidebb tenyészidejűek a kifejtőborsók, melyek magja éretten sima, nem töppedt. Ezek korán vethetők és általában rövid tenyészidejűek. Fajtái közül a legismertebb és legkedveltebb a Rajnai törpe vagy más néven Petit Provencal, amit a köznyelv Petiborsónak nevezett el. A második csoportba sorolhatóak a velőborsók, amelyek hosszabb tenyészidejűek, magjuk felülete ráncos, töppedt, viszont ezeket később, március derekán kell vetni. A harmadik csoportba tartoznak a cukorborsók, melyek jellegzetessége, hogy a hüvelyük is ehető. A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) csak távoli rokona a közönséges borsónak. Indiában elsőrendű fontosságú néptáplálkozási cikk, de nálunk nem terjedt el. Magját megpörkölve kávépótlóként használják. A zöldborsó termesztése nem követel különösebb szakértelmet és felszerelést. Talajban nem válogat. Legjobban a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokon díszük. Homokon - különösen, ha száraz a tavasz - a szélveréstől kell védeni. Jóllehet a borsó a hüvelyes növények közé tartozik, tehát a gyökerén élő baktériumok közbejöttével gyűjti a nitrogént, mégis megköveteli és meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát. Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is. Ha azonban az elvetett magvak csírázását öntözéssel segítjük elő, és a virágzás, illetve a kötődés idején is ellensúlyozzuk öntözéssel a szárazságot, akkor bőséges hüvelyhozamra számíthatunk. A borsó hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetések sorát vele szoktuk kezdeni. Magja már 3-4°C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5°C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, a megkésettel ne kísérletezzék, és csak később, nyáron vessen újra borsómagot. A friss zöldborsóhüvelyek mintegy 10 napig fogyaszthatok. A folyamatos, frisszöld- borsó-ellátás szakaszos vetéssel és a különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. Először a kifejtőborsókat vessük és valamivel később a velőborsókat. A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk, az alacsony növésűeket sűrűbben, a magasabbra kapaszkodókat ritkábban vessük. A magok legalább 5-6 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt. A magasra növő velőborsók támaszték hiányában elfekszenek, és ez csökkenti a termésmennyiségüket. Ezért a soraikban szüljünk le elágazó gallyakat, amelyekben a borsó levélkacsaival jól meg tud kapaszkodni. A babkaró erre a célra nem alkalmas, mert a borsó nem csavarodik reá. A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzko- dásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is. A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetők. A hüvelyek szüretelését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, könnyen megfőzhe- tők, kellemes zamatúak. A kifejtőborsók viszonylag gyorsan lesznek lisztesek, a velőborsók némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat. Júliusban a borsóvetést megismételhetjük. A nyári borsó alacsonyabb és kevesebb hüvelyt köt, de szeptemberben újdonságnak számít. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. A zöldborsó beérett talajt hagy maga után, ami másodveteményeknek (bimbóskel, kínai kel, karalábé, káposzta, uborka, cékla stb.) nagyon alkalmas, (bálint, g, w) Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZAMA A tartalomból: • Hogy szabadulhatunk meg az értéktelen részvényektől? • Panaszkönyyben a villanypózna! • A pozsonyi magyarok papja segédpüspök lett • Olvasók még mindig az orvosokról! Keresse újságárusoknál Micsoda VAS ARNAP!
