Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-02 / 52. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 2. _____________________________________________________________________________________Kertészkedő 17 A sűrűn benőtt koronában nemcsak kisebb és kevesebb gyümölcs terem, hanem még a betegségek és a kártevők is gyorsabban szaporodnak A szép és egészséges termés érdekében A gyümölcsfák metszése nem nehéz, csupán néhány aranyszabályt kell betartani. Elsőként a zavaró és beteg ágaktól kell megszabadulni, majd szellős és világos koronát kell formázni, hogy a gyümölcsfa vagy cserje elegendő éltető napfényhez jusson. BEIUCZ JÁNOS Minden évben tavasszal, rügyfakadás előtt kell elvégezni az alakító és a fenntartó metszést. (Csak a kajszi- és az őszibarackfák metszését hagyjuk későbbre, amikor a virágrügyek már bomlani kezdenek.) Ugyanis a sűrűn benőtt koronában nemcsak kisebb és kevesebb gyümölcs terem, hanem még a betegségek és a kártevők is gyorsabban szaporodnak. Tudják ezt a kertészkedők, mégis sokan ódzkodnak attól, metszőollót és - a vastagabb ágak esetén - fűrészt vegyenek kézbe. A biológiai egyensúly fenntartása Többször buzdítottam a ker- tészkedőket arra, hogy inkább metsszék meg a fákat, bokrokat, mintsem - ismeret- és tapasztalathiányra hivatkozva - hanyagolják a műveletet. Ugyanakkor tudniuk kell azt is, hogy ha egyszerre sok vastag ágat vágnak le, akkor sok új hajtás képződik majd a vegetáció során. Ezeket év közben kell zöldmetszéssel ellensúlyozni, ellenkező esetben ugyanolyan besűrűsödés áll be a koronában, mintha egyáltalán nem metszettünk volna. Ha pedig nem éri napfény, növényvédő szer a korona belsejét, akkor a kórokozók elszaporodnak, a gyümölcsök pedig aprók, színtelenek és a betegségekre fogékonyabbak lesznek. A túlságosan megmetszett fában könnyen megbomlik a biológiai egyensúly. Ahelyett, hogy a vegetatív növekedéssel arányosan kifejlődnének a termőrügyek, a fa a rendelkezésre álló tápanyagait a vízhajtások növesztésére fordítja. Ebből az elméleti felvezetésből az a tanulság, hogy inkább rendszeresen, évente metsszünk, de ugyanakkor átgondoltan. Metszéskor nézzük meg azt is, hogy miként reagált a fa a tavalyi metszésre. Ha például tavaly egy jó helyzetű fejlett vesszőt két rügyre vágtunk vissza, és abból lett két új erős vessző, akkor idén egy ilyen vesszőt - ha nem kell - tőből kivágunk. Ha kell a vessző és ép, egészséges, akkor egész hosz- szában meghagyjuk, esetleg vízszintesre lekötjük. Az almafák metszése A korona besűrűsödésére az összes gyümölcsfa hajlamos. Almánál ez csak a hagyományos koronaformáknál fordul elő, a karcsú orsónál nem. A karcsú orsó esetében a törzsön a föld felett 0,4 m-től a tervezett 2,2 méteres törzsmagasságig 10-15 centiméterenként körkörösen meghagyjuk az oldalágakat. Amikor elérjük a tervezett törzsmagasságot, akkor a fő vezérveszőt oldalra kikötjük. Abban az esetben, ha pl. az M 9-es alanyú fácskát a sorban 1,5 méterre ültettük egymástól, akkor évek múlva az oldalágakból félkarok fejlődnek s ezek hossza 0,5 m lesz. A rajtuk kinevelt termőrészek csak 20-25 centiméterrel haladják meg a félkarok hosszát, így a két szomszédos fa néhány év után gyakorlatilag összeér. A félkarok most már a fa egész életében megmaradnak, a termőrészeket váltogatjuk rajta: ez első évben a hajtás megnő, a második évben berakódik termőrügyekkel, a harmadik évben terem és ezt követően - ha neveltünk helyette új vesszőt - akkor levágható. Ezzel a metszési módszerrel fenntartjuk a fa termőképességét, és egyben az ifjításról is gondoskodtunk. Magyarországon a nagyüzemekben a leggyakrabban előforduló koronaforma almánál a termőkaros orsó. Ezeket a fákat általában 3-4 méteres sortávolságra ültetik, mert M 4-es alanyuknál fogva terebélyesebb fát nevelnek. Itt a karok hossza elérheti akár a 2 métert is. Sudaras koronájú almafák A termő gyümölcsfákat - az őszibarack kivételével - nem metsszük, hanem ritkítjuk. Magyarországon . ezt felügyeleti metszésnek, nálunk karbantartó metszésnek hívják. Amikor megállunk a metszendő fa előtt, akkor először felméijük, hogy mennyire sűrű a korona, van-e kellő évi hajtásnövekedés, mennyire van a fa berakodva termőrügyekkel, látjuk-e a lisztharmat jelenlétét az ágvégeken stb. Ennek megfelelően előbb a fűrészt vesszük kézbe, és ha sűrű a korona, kifűrészelünk belőle olyan galy- lyakat, ágakat, amelyek nem feltétlenül fontosak. Ezzel a művelettel szellőssé tesszük a koronát. Ezt követően a megtört, a vízszint alá csüngő esetleg beteg részeket távolítjuk el. Ha vannak felesleges vízhajtások, akkor azokat tőből eltávolítjuk. Rendszerint vannak olyan új hajtások a korona belsejében, amelyek besűrítik a fát. Ha ezek nem kellenek, akkor tőből kivágjuk őket. Lerövidítjük azoknak a gallyaknak a hosszát is, amelyek összeérnek. Ha úgy látjuk, hogy a fajól, sőt nagyon be van rakodva termőrügyekkel, akkor leredukálhatjuk az elágazott termőképletek mennyiségét. (Ez leginkább a Starkrimson fajtánál fordul elő.) Én az említett szétágazott termő képlet alsó részét ollóval levágom. Hasonló ritkításban részesítem a váltvatermő almafákat is (pl. Ontárió), amelyek az egyik évben hajlamosak sokat teremni, a másik évben semmit, vagy nagyon keveset. Ezekről a fákról a sokat termő év tavaszán sok termőképletet távolitok el, viszont a nem termő évben alig metszem őket. Ha napos időben végezzük a metszést, a figyelmes kertészkedő az almánál észlelheti a lisztharmatos ágvégeket, ezek ugyanis visszaverik a fényt. A fertőzött vesszőket úgy kell visszavágni, hogy az egészségesnek látszó hajtásból is vágunk egy kétrügynyi hosszú hajtást. A kikönyököltetés lényege írásaimban gyakran használom a kikönyököltető metszés kifejezést. Ez a metszésmód már szinte minden gyümölcsnél használható, de leginkább az almánál. A metszés lényege a következő: Ha meghagynánk az oldalágak éves gyarapodását, akkor ezek túl hosszúra nőnének, a fa nagyon terebélyessé fejlődne, miközben a hosszú ágak nem bírnák el az ágvégi terhelést. Ezért az ágakat egy kifele menő vékony vessző után megcsonkítjuk. Tehát kikönyököltetjük a oldalágat egy vékony vesz- szőre. Növeljük ezáltal az ágak teherbírását. Mivel tápanyagtorlódást idézünk bennük elő, ezáltal sok termőrügy képződik az ágon. Más sudaras koronájú fák metszése A körtét hasonlóképpen metsszük, mint az almát. Különbség a két faj között csak abban van, hogy a körte ágai szívesen felveszik a vertikális állapotot. Ezt részben lekö- tözéssel vagy kikönyököltető metszéssel oldhatjuk meg. Hasonlóképpen a szilvafa ágai is felfelé törnek. Ezeket is le lehet kötni. Sőt, ha két szilvafa van egymás mellett, akkor a szomszédos fák oldalágait is össze lehet kötni, hogy azok ne törjenek felfelé. A cseresznyénél és a meggynél karbantartó metszést végzünk. A cseresznyénél az ágvégek hajtásai közül a lefele és a felfele megnyúlt vesszőket távolítjuk el. Ha az oldalágak nagyon megnyúltak, akkor ezeket is kikönyököltetés formájában megcsonkíthatjuk. Lényegesen aprólékosabb metszést végzünk a meggyen. Ezeken a fákon igyekszünk ágcsoportokat kialakítani, és évente ilyenkor az indaszerű vesszőket eltávolítjuk az ágcsoportok között. A kajszinál szintén bevált a sudaras korona. Ne engedjük, hogy a (főleg régi alanyú) fa túl magasra nőjön, legfeljebb 3 emeletet alakítsunk ki rajta, majd vágjuk ki a sudarat. A fa 2-3 éves korában, amikor még nem terheli le a gyümölcs, képes évi 2-3 méter hosszú, elágazásmentes hajtásokat hozni. Ezekre a vesszőkre nincs szükség. Ezért ezeket akár év közben (június elején) is lerövidíthetjük. Itt is lehet alkalmazni a kikönyököltetést, de itt egy kifele menő rügyre. A kajszit és az őszibarackot metsszük a gyümölcsfák közül utoljára, rügyfakadás idején. A szerző kertészmérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 29-én Komárom február 29-én Rimaszombat február 29-én Zselíz február 29-én Losonc február 25-én Szepsi február 29-én Kassa február 29-én sárgarépa 0,80 euró/kg 0,70-0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1 euró/kg 0,40-0,75 euró/kg 0,30-0,60 euró/kg 0,45 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1,10 euró/kg 2,10 euró/kg 1,80 euró/kg 1,20-1,35 euró/kg 2 euró/kg 0,99 euró/kg burgonya 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,70 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,20 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,40-0,50/2,50-3,50 euró/kg 0,40/5,20 euró/kg 0,30/3,60-3,80 euró/kg paprika 1,90-3 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,40 euró/kg 2,60 euró/kg 2,21-3,39 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2-2,25 euró/kg 1,50-2,20 euró/kg 2,69 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,70-0,80 euró/kg 1,30 euró/kg 0,85 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70-2,50 euró/kg 0,80/1,20 euró/kg 1-1,80/2,50 euró/kg 1/1,20 euró/kg 0,60-0,90/0,90 euró/kg 1/1,66 euró/kg 0,59-0,95/1,29 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12-0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,14 euró/db 0,12 euró/db 0,13 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 0,90/0,60 euró/kg X 0,50-0,90/0,20-0,50 euró/kg 1,20/0,20-0,55 euró/kg 0,79/0,69 euró/kg karfiol/karalábé 2,25/0,60 euró/db x/0,60 euró/kg 2,50 euró/kg/0,50 euró/db x/0,55 euró/db x/0,50 euró/db 1,60 euró/db/0,60 euró/kg 2,45 e/db/0,29—0,35 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/4-6/4,20 euró/kg 5-6/5,50-6,50/4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/6 euró/kg 8/5—6/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök/savanyú káposzta 2,50/1/1 euró/kg x/0,80-1/1 euró/kg 1,40/1,40/1 euró/kg x/x/0,85 euró/kg 2,25/x/l euró/kg 2/x/l,08 euró/kg 2,50/0,60/0,55 euró/kg
