Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-21 / 68. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 21. Régió-szülőföld 13 Egyre több gyalogos töri össze magát a rossz járdákon, de a város nem ismeri el a felelősségét Kátyúba esett, kezét törte - háromezer eurót kap-4 közútkezelő vállalat 1999-ben vette át a járdákat és azóta nem csinált a kátyúval semmit (Miriam Hojčušová felvétele) Nyitra. Négy évig tartó pereskedés után nem egészen 3000 eurós kártérítést ítélt meg a kerületi bíróság annak a nőnek, aki 2008 márciusában egy kátyúba lépve esett el és törte el mindkét csuklóját. VRABEC AAÁR1A A városi közútkezelő vállalatnak a biztosító sem téríti meg a kárt, mert a cég tíz éve tudott a húsz centiméter mély gödörről és csak a balesetet követően tömte be. Lépegessenek óvatosan! A közútkezelő végig tagadta a felelősségét és nem volt hajlandó peren kívül megegyezni az asszonnyal. A cég igazgatója, Jozef Chrenko azzal védekezett, hogy a kátyú régóta ott volt, ezért az asszonynak kellett volna óvatosabban lépegetnie a járdán. ,A lakosok kötelessége jelezni nekünk, ha valahol gödröket, kátyúkat látnak. Ezt ez az asszony nem tette meg” - mondta az igazgató. Hogy akkor sem történt volna semmi, ha megteszi, mert városszerte rengeteg a kátyú, arra már nem tért ki, de a bíróság részben igazat adott neki. Huszonöt százalékban a felperesre, hetvenöt százalékban azonban a közútkezelő vállalatra hárította a felelősséget a balesetért. A vállalat elmarasztalásához nagyban hozzájárult a biztosító álláspontja is, amely a közútkezelő hozzáállását „durva nemtörődömségnek nevezte”. Mint a bíróságnak elküldött indoklásában áll, a szóban forgó 1x0,5 m széles és 20 cm mély gödör a járda 1993-as felbontásakor keletkezett. A közútkezelő vállalat 1999-ben vette át a járdákat és azóta nem csinált a kátyúval semmit. Csak a baleset után tömte be, de nem messze még számos hasonló gödör van.” Az asszony, akit a baleset után többször is műtötték, és öt hónapig volt betegállományban, már első fokon is pert nyert, de a közútkezelő vállalat fellebbezett és azt kérte, a kártérítés csak 936,60 euró legyen. A felperes 3560,40 eurót kért, ezt csökkentette a kerületi bíróság 2809,79 euróra. A perköltségeket a felperes és az alperes egyforma arányban állja. Azt sem tudták, hogyövék ajárda A precedensértékű pert nemsokára másik követi, mert az a nő is feljelentést kíván tenni a város ellen, aki ez év február 22-én a buszpályaudvaron botlott meg egy kátyúban. A rosszul megvilágított állomáson egy gödörbe lépett le a járdáról és arccal a földre zuhant - eltörte az orrát és a bal karját. Azonnal megműtötték, várhatóan két hónapig lesz betégál- lományban. „Naponta járok arra, borzasztó állapotban vannak a járdák, és a lámpák sem világítanak. Azért fogok feljelentést tenni, hogy végre tegyenek valamit, mert ez már nem csak szégyen, de veszélyes is” - mondta az asszony. Az eset külön érdekessége, hogy a városi hivatalban először azt állították, a buszpályaudvar járdái a Veolia közlekedési vállalat tulajdonában vannak. Csak miután a Veolia ezt cáfolta, néztek utána a dolognak, és kiderült, hogy a kérdéses útszakasz valóban a városé. Eddig nyilván azért sem tudhatták, mert 1975 óta - akkor épült a buszpályaudvar - egyáltalán nem javították ott az utakat. A pályaudvar újjáépítését évek óta tervezik, de a Veoliá- nak nincs rá pénze, a befektetőket nem érdekli a dolog, a város pedig nem törődik vele. Idén sem tervezték a kátyúk betömését, de miután baleset történt, valamennyire befoltozzák a legnagyobb lyukakat. Útjavításra a város ebben az évben 80 ezer eurót szán, ebből 20 ezret a járdák rendbehozására. Tavaly 200 ezer eurót költöttek el a kátyúk betömésére, de a városban közlekedők szerint ez sem volt elég. Óvodások mérhették össze ügyességüket Megválasztották az év gyermekét- GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A párkányi szabadidőközpont idén is meghirdette Az év gyermeke vetélkedőt, ahol a párkányi és környékbeli óvodások mérhették össze ügyességüket. A különféle feladatok teljesítése mellett a szabadon választható versenyszámban a résztvevők megvillanthatták tehetségüket is. „Sajnos Párkányból csak két óvoda - a Szent Imre Egyházi Óvoda és a Bartók utcai Micimackó óvoda - jelentkezett a vetélkedőre, melyre csak óvodák nevezhetnek. Nagyon sajnáljuk, hogy az öt párkányi óvoda közül három nem adott lehetőséget óvodásainak a bemutatkozásra, pedig nyilván oda is nagyon sok tehetséges és ügyes gyerek jár” - mondta Július Hégli, a szabadidő- központ igazgatója. A versenynek tizenkét résztvevője volt. Az óvodásoknak több versenyszámban kellett bizonyítaniuk ráteremettségüket. ,A feladatok összeállításánál ügyeltünk a játékosságra és arra, hogy a gyerekeknek sikerélményt nyújtson teljesítésük. Külön öröm számunkra, hogy a szabadon választható versenyszámban a résztvevők sokoldalúan mutatták meg tehetségüket. A vers- és mesemondók mellett voltak bábozók, táncosok is. Voltak, akik énekeltek és volRigó Hanna Róza és Horváth Dávid lett az év gyermeke (A szerző felvétele) tak, akik hangszeren játszottak” - tájékoztatta lapunkat Július Hégli. A háromtagú zsűri (Simonka Natasa, a mozi igazgatója, Takács Erzsébet nyugalmazott óvodaigazgató és Július Hégli, a szabadidőközpont vezetője) választása végül Rigó Hanna Rózára és Horváth Dávidra esett. Rigó Hanna Róza mesetündérként Gárdonyi Géza verses meséjével, Horváth Dávid gitárjátékával nyűgözte le a zsűritagokat. „Minden résztvevő ajándékot és oklevelet is kapott. A zsűri több különdíjat osztott ki. Bízom benne, hogy a jövőben az összes párkányi óvoda bekapcsolódik a megmérettetésbe” - fogalmazott a szabadidőközpont igazgatója. A norvég-szlovák házaspár a passzívházak megszállottjává vált - ezeket szinte egyáltalán nem kell fűteni, maximálisan hasznosítják a hulladékhőt Szalmaházakat tervez, vályogházakat újít fel B. JUHOS MELINDA Hegysúr. Zuzana Kierulffal jó másfél évvel ezelőtt találkoztam először, mikor tizennégy ország építészeivel közösen a Szene melletti községben éppen egy egyedi szalmaházat fejeztek be. Zuzana, aki alacsony energiafelhasználású és úgynevezett passzívházak tervezésére szakosodott, évek óta azon dolgozik, hogy elfogadtassa az emberekkel, környezetkímélő anyagokból is lehet otthont építeni és nem biztos, hogy érdemes a betonhoz és a polisztirol- hoz ragaszkodni. Csak beton és tégla A bazini születésű tervezővel az irodaként funkcionáló, egyedi formájú szalmaházban találkoztunk, amelyet egy öt méter belmagasságú központi kupola alkot és ezt nyolc kisebb, 2,30 m belmagasságú boltív vesz körül. „Nem is tudtam igazából, mit szeretnék tanulni, annyi bizonyos volt, hogy valami művészethez közelit. Az építészet mellett döntöttem” - kezdi a beszélgetést Zuzana Kierulf, aki 1992-ben műépítészként végzett Pozsonyban. Zuzana még középiskolásként ismerkedett meg férjével, a norvég Bjömnel, aki 1988-ban ide is költözött Szlovákiába. Björn ipari dizájnt tanult, de hiába nyerte sorra a különféle versenyeket, nem tudott elhelyezkedni a szakmájában, így autodidakta módon tanulta az építészetet. „Az egyetem után folyamatosan kerestem az új lehetőségeket, azt, hogyan lehetne másként építkezni. Akkoriban csak a téglát és a beLegközelebb Kurucz Ottó operatőrt mutatjuk be. tont tudták elképzelni építőanyagként, az emberek nem törődtek a lakás filozófiájával és azzal, hogy az otthonuk egészséges legyen” - mondja Zuzana, aki szerint az emberek még ma is aránytalanul sok pénzt fektetnek egy ház építésébe, mégsem kapják vissza az elvárható kényelmet, jó minőségű lakteret. A malommal kezdődött Zuzana családjának volt egy régi, omladozó malomépülete Hegysúron. A fiatal házaspár hallani sem akart a bontásról. Ma már a malom Zuzanáék otthona. „Az épület belső része fa tartóelemekből állt, fából volt a mennyezet is. A statikus azt javasolta, mindent cseréljünk le betonra vagy bontsuk le az épület egy részét. Ekkor saját kezünkbe vettük az irányítást”. Keresték az energiatakarékos megoldásokat és azt, hogyan lehet új életet vinni a régi épületekbe. Alternatív, egészségesebb, környezetbarát metódusokkal kezdtek foglalkozni, a természetes anyagok, a szalma, a fa felé orientálódtak. A passzívházakat szinte egyáltalán nem kell fűteni. A megfelelő rendszerrel minimalizálják a hőveszteséget, és maximálisan felhasználják az ún. hulladékhőt - a lakók által kilélegzett levegőt, a háztartási gépek által kibocsátott hőt. Az energiatakarékos házak építésénél nagyjából 20 százalékkal magasabb költségekkel lehet számolni. Zuzana szívügye a régi házak megmentése is. ,A legideálisabb klímát a vályogházak nyújtják. Régen a vályogházak átépítésénél a fa padlót felszedték és betont öntöttek a talajra, ezáltal a falak nedvesedni kezdtek, mert a nedvesség már nem tudott a talajon keresztül elpárologni. Ugyanúgy nedvesedni kezdtek a vályogfalak, ha azokat cementes vakolattal javították ki” - tudtuk meg Zuza- nától. A hőszigetelésnél a po- lisztirol sokkal hatékonyabb és egészségesebb anyagokkal is helyettesíthető, ilyen az ásványgyapot, a cellulóz, a préselt szalma. Fontos a szakemberképzés, mert hiába propagáljuk az ökoházakat, ha nem lesz elég iparos” - mondja Zuzana, aki vendégelőadóként a Műszaki Egyetem Műépítészeti Karán oktat. Zuzana Kierulffal a világon egyedülálló kupola formájú szalmaházban találkoztunk A hegysúri szalmaház építéséhez préselt (120kg/m2) szalmát használtak (A szerző felvétele)
