Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-21 / 68. szám, szerda
12 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Nem ugyanazt a munkát végzi a kórházban és a rendelőben dolgozó egészségügyi nővér (TASR-felvétel) Minden nővérnek jár a fizetésemelés Nehéz helyzetbe kerülnek a magánrendelők A csallóközi faluból kilencen kapták meg a Népek Igaza kitüntetést a Yad Vashem Intézettől A várkonyi igaz emberek B.JUHOS MELINDA Galánta. A magánorvosok szerint meggondolatlan lépés volt úgy emelni a nővérek bérét, hogy az illetékes egészségügyi tárca és a biztosítók nem különítenek el erre pénzt. Az orvosok, mint mondják, nem sajnálják a pénzt a nővérektől, de a rendelkezésükre álló keretösszeg valószínűleg nem fedezi majd kiadásaikat. „Úgy állították be az orvosokat, hogy maguknak kiharcolták a béremelést, a nővérkéktől pedig sajnálják a pénzt. Magánorvosként nem kapunk fizetés- emelést. Azok, akiknek emelik a bérét, nem alkalmaznak nővéreket. Magánorvosként ma- gunknakkehkigazdálkodnunka bérekre a pénzt. Körzeti rendelőnkben szinte semmiért nem fizet a páciens. Ezen a jövőben sem változtatunk. Nem akarom, hogy abetegeink érezzék ennekahely- zetnek a hátrányát” - mondta a Galántai járás egyik községében ■ rendelő körzeti orvos. Áprilistól a nővérek minimálisan bruttó 640 eurótfognakke- resni, de bérük a ledolgozott évek és a beosztásuk függvényében elérheti a 930 eurót is. A doktornő szerint könnyen előfordulhat, hogy a nővér többet keres majd, mint az őt foglalkoztató orvos. „A törvény nem tesz különbséget a nővérek között. Ugyanolyan fizetésemelésben részesül az a nővér, aki egy kórházi osztályon 12 órán keresztül ellátja a magatehetetlen beteget, mint az, aki a rendelőben munkaideje felét adminisztratív teendőkkel tölti. Ő nem jár éjjeli szolgálatba” - mondta a doktornő. Az orvosnő elmondta, köte- lesekkifizetnimegemeltbért, ellenkező esetben büntetést szabhatnak ki rájuk. Kiváncsiak lennének viszont arra, mi történik, ha nem fizetik ki. Becsukják a rendelőt? Mi lesz akkor a páciensekkel? „Összesen havi 3500 euró áll a rendelkezésemre, ebből kell fizetnem a nővér és a saját béremet, a számlákat, a bérletet, a segédeszközöket. Ne- künknem nézik el sehol a késést. A saját példámból kiindulva bizton állítom, hogy azok a rendelők, ahol a páciensek száma nem éri el az 1600-at, bezárhatnak” - mondta az orvosnő. Valkó Ildikó ideggyógyász szerint a rendelőkben várhatóan módosítják a nővérek munkaköri leírását, mondjuk félállásban lesz nővér és félállásban adminisztratív munkaerő, így valamicskét spórolhatnak az orvosok, de ez nem megoldás., A törvény kötelez bennünket, mi magánszféra vagyunk. A betegtől nem kérhetek pénzt, minden beteg fizeti az egészségbiztosítást, nálunk csak akkor fizetnek, ha konkrét időpontot kémek a vizsgálatra. Legalább húszszázalékos emelésre lenne szükség a biztosítók részéről ahhoz, hogy a nővér megemelt bérét és minden más költséget is ki tudjunk fizetni” - mondta Valkó Ildikó, aki Galántán működtet magánrendelőt. Ha nem történik változás, a legvégső esetben az orvosok tömegesen felmondják a szerződést a biztosítókkal. Nyékvárkony. Nem mindennapi tisztességről és helytállásról tettek tanúbizonyságot a második világháborúban a csallóközi Nyékvárkony lakói, akik három zsidót bújtattak hónapokig néma összefogással. VRABEC MÁRIA Volt, aki menedéket nyújtott nekik, volt, aki a továbbjutásukat biztosította, és még többen voltak, akik „csak” hallgattak, amikor a nácik zsidókat rejtegető árulókról kérdezték őket. Mindannyiuk nevében hat család leszármazottai kapták meg az izraeli Yad Vashem Intézet által adományozott Népek Igaza kitüntetést. Padláson, szénakazalban bújtak el Kántor István a szülei nevében vette át a plakettet és az oklevelet, ő maga csak elbeszélésekből tudja, hogy a szülei házában annak idején Feldmár Jenő, a sógora Reisz Jenő, és annak a testvére Reisz Sándor lelt menedéket. „A Pozsony melletti Engerau táborból jöttek ide, Feldmár Jenő megbízott a szüléimben, mert szomszédok voltak. 1945-ben, gyertyaszentelő napján alkonyaikor zörgettek be hozzánk és a szüleim a spájzban bújtatták el őket. Napközben a kredencet az ajtó elé húzták, úgy rejtették Kántor Julianna el az ajtót, később a padláson alakítottak ki búvóhelyet. Csak este adták fel a három férfinak a napi ennivalót és ürítették ki a szükségletekre használt vödröket, mert rengeteg volt a faluban a német katona. Két hétig laktak nálunk, aztán to- vábbálltak, mert kezdett veszélyessé válni a helyzet” - emlékezik vissza a szüleitől hallottakra Kántor István. A zsidók Kántoréktól egy a faluvégen lakó háromgyerekes özvegyhez, Szőke Rozáliához mentek, aki a pajtájában bújtatta őket, de mivel gyakran kutakodtak nála a csendőrök, a hely nem volt biztonságos. A három száműzött Koszorúsék farmján talált menedéket, ahonnan márciusban a nyilaskeresztesek miatt kellett egy éjszakára Bugár Juliannához szökniük. Onnan Szutter János birtokára menekültek, ott találkoztak Nagy Imre fiával, Andrással aki katonaszökevény volt, és elvezette őket az apja birtokára. Valamennyien ott várták ki a háború végét. Az egész falu hallgatott „A szalmakazalban bújtak meg, oda hordták nekik az ennivalót a felszabadulásig. Utána Feldmár Jenő bácsi Duna- szerdahelyre költözött, Reiszék pedig Izraelbe. A hatvanas évek végén jártak látogatóban nálunk. Én tulajdonképpen csak ekkor tudtam meg, milyen nagy kockázatot vállaltak a szüleim. Beszéltek néha a háború alatt történtekről, arról is, hogy zsidókat bújtattak, de mindig úgy mondták el, mintha ez lett volna a világ legtermészetesebb dolga. Feldmár Jenő bácsi gyakran ellátogatott hozzánk, tőle hallottam, hogy az életét köszönheti a szüleimnek, de csak felnőtt fejjel fogtam fel, hogy ez mit is jelentett. Kántorék és a többi várkonyi igaz ember nem élte meg, hogy kitüntessék őket a helytállásukért, valamennyiük nevében a gyerekeik vették át az emlékérmet. Kántor István azt mondja, amikor megkapta az értesítést, az volt az első gondolata, hogy ez nem csak az ő szüleinek szól, nem is kizárólag a Kántor István többi öt családnak, akik bújtatták, élelemmel látták el Feldmár Jenőt és társait, hanem minden várkonyinak, aki cinkos hallgatással fedezte a három üldözöttet. „Mi már csak a szüléink visszaemlékezéseiből meg a történelem- könyvekből tudjuk, milyen kegyetlen idők voltak azok, amikor egy szelet kenyérért elárulták egymást az emberek. Ezért is rendkívüli dolog, hogy ebben a faluban senki nem ment el valamilyen előny reményében a csendőrségre azzal, hogy a Kántorék spájzában, vagy a Nagyék szénakazlában zsidók kuporognak. A helyiek ismerték Feldmár Jenő bácsit, volt bennük emberség, és szerencsére a náci propaganda sem tudta őket kifordítani önmagukból.” — mm p O J : \ \ Alapiskolák, T^i u u a figyelem! é* a a x Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában Téma: A világ környezeti problémái, környezetvédelem (6., 7. és 8. osztályos tanulók részére) A munkafüzetet, valamint naponta az Új Szót, hetente a Vasárnapot a program időtartama alatt (2012. április 23. - május 18.) a tanulók és az oktató pedagógusok ingyen kapják. Ha az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni ebbe a programba, kérjük az adatokat 2012. március 27-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. További információk a 02/592 33 266-os telefonszámon. I Jelentkezési adatok Téma: Környezetvédelem Az iskola neve és címe: Telefon: ........................................... E-mail:............................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma: .............................................. A tantárgyat oktató pedagógusok Mpi20197 ' száma: A kitüntetés (Somogyi Tibor felvételei
