Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-21 / 68. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 21. www.ujszo.com Díjazták Grecsó regényét Budapest. Grecsó Krisztián vehette át az AEGON Művészeti Díjat Mellettem elférsz című regényéért (Megvető, 2011). A nettó 3 millió forinttal járó elismerésre, amelynek odaítéléséről szakmai zsűri döntött, idén összesen 28 jelölés érkezett. Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus, a zsűri tagja kiemelte: erős mezőnyt kellett értékelniük. Az első tízbe olyan művek jutottak be, mint Bodor Ádám Verhovina madarai, Borbély Szilárd Szemünk előtt vonulnak el, Grendel Lajos Négy hét az élet, György Péter Apám helyett, Horváth Péter Bogárvérrel, Láng Zsolt A föld állatai vagy Tóth Krisztina Pixel című műve. (MTI) Szinte biztos, hogy otthagyja az Új Színházat Eperjes megsértődött? MT1-HÍR Ízelítő Bohus Zoltán, a zenész és zeneszerző eddigi életpályájából színpadon és hanghordozón „Sokan felkapják majd a fejüket” Buják Andor, Bohus Zoltán és Rusznák Gábor (A szerző felvétele) Budapest. Elhagyja az Új Színház társulatát Eperjes Károly, ami azért meglepő, mert a Kossuth-díjas színművész baráti kapcsolatot ápol Dörner Györggyel, a teátrum új igazgatójával. Eperjesnek ugyan március 31-ig kell választ adnia, távozik-e a társulattól, ám a Blikk szerint Pozsgai Zsolt főrendező nem lát esélyt arra, hogy Eperjes náluk maradjon. Színházi berkekben nyílt titok, hogy Eperjes volt az, aki lobbizott Dörner György pályázata mellett. Az írás szerint Eperjes Károly egyre kevésbé érezte már jól magát az Új Színházban. Komoly feltételekhez kötötte maradását, és mivel ezt az új vezetés nem tolerálta, úgy döntött, a szezon végén elhagyja a társulatot. Állítólag Eperjes Károly csak három rendezővel hajlandó együtt dolgozni, és azért távozik, mert másokkal is együtt kellene működnie. „Még nem tartunk ott, hogy erről beszéljek. Nincs kiforrva ez a helyzet, ezért ezzel kapcsolatban nincs mit mondanom” - közölte Eperjes, aki valószínűleg Veszprémbe szerződik. A színház.hu-nak Pozsgai Zsolt azt mondta: „Eperjes Károly március 31-ig eldöntheti, hogy marad-e az Új Színházban. Azt szeretnénk, ha nálunk is dolgozna, gondolkodunk benne. Való igaz, hogy ajánlottunk számára olyan szerepet és olyan rendezőt, akiben nem bízik. Én nagyon szeretném, ha fiatal rendezőkkel dolgozna együtt, akik esetleg megújulást hozhatnak az ő színészi pályáján. Viszont egy Kossuth-díjas művészről beszélünk, tehát azt gondolom, eldöntheti, kivel szeretne együttműködni”. Zumi 50. címmel érdekesnek ígérkező koncert készül szombaton a somorjai művelődési központban. Bohus Zoltán „Zumi” brácsás, zongorista és zeneszerző születésének kerek évfordulóját ünneplikmeg zenésztársai, és a lista hosszú, mivel az ünnepelt tevékenysége rendkívül sokrétű. JUHÁSZ KATALIN Az ős-Ghymesben kezdett, zenélt rockzenekarban, népi zenekarban, táncházakban és besorolhatatlan, izgalmas kompozíciókat alkot, amelyek nemrég CD-n is megjelentek. Vele, illetve két egykori zenésztársával, Buják Andorral és Rusznák Gáborral beszélgettünk az előzményekről. A koncert apropója az életjubileum mellett ez a bizonyos CD. Népzenei indíttatású muzsika hallható rajta? Rusznák Gábor: Nem, abszolút nincs köze a népzenéhez. Ha mindenáron kategorizálnom kellene, azt mondanám rá, hogy ezoterikus hatású instrumentális zene, de nevezhetjük akár kortárs komolyzenének is. Azért használtam az ezoterikus szót, mert ha zaklatott vagyok és a kocsiban beteszem a lejátszóba ezt a CD-t, mindig megnyugszom. Többen mondták már, hogy képeket indukál bennük ez a zene. Ha Zumi Amerikában született volna, talán most filmzeneszerző lenne. A plakát alapján nagyszabásúnak ígérkezik a szombati somorjai koncert. Buják Andor: Az alapötlet az volt, hogy szervezzünk Zumi- nak egy koncertet, ahol zongorán játssza saját szerzeményeit. Gábor erre azt mondta, ez így kevés, legyen egy-két további hangszer a zongora mellett. Aztán jött a következő ötlet, hogy a Régimese is lépjen fel vele, majd a Csalló neve is felmerült, és végül odáig nőtt a projekt, hogy a fináléban több mint harmincán leszünk a színpadon. Hegedűsök, brácsások, bőgősök, két cimbalom, kórus, és az énekesek, Écsi Gyöngyi, Kiss Bernadett, Kovács Koppány a Rómeó Vérzik zenekarból, Nagy Melinda, szóval ott lesz mindenki, akivel Zumi valaha játszott. Olyan kuriózumok is várhatóak, mint a zongora és két cimbalom trió, vagy Németh Imre, aki egy barokk dalt fog előadni Zumival közösen. És, ami nagyon fontos, mindannyian első szóra, ingyen vállalták a fellépést. Rusznák Gábor: Az est gerincét a CD-n szereplő dalok alkotják, amelyek jól jellemzik Bohus Zoltánt, a zeneszerzőt. Úgy is mondhatnám, szerzői koncert lesz, ahol a szerzőt úgy köszöntik fel a barátai, hogy együtt muzsikálnak vele. Attól, hogy a szerző a népzenében is otthonosan mozog, még szélesebb lesz a felvonultatott műfajok skálája. Akkora energiát fektettünk a szervezésbe, hogy ennyi gőzzel már akár egy zenekart is lehetne alapítani. Á bőség zavarával küzdöttünk, azt volt a legnehezebb eldönteni, mi maradjon ki a műsorból. Menjünk vissza a történelemben, egészen odáig, amikor megalakult a Tilinkó zenekar, amely a Ghymes elődjének tekinthető, és amelyben mindhárman játszottak. Kevesen tudják, hogy a történet 1982 őszén kezdődött. Rusznák Gábor: Igen, én akkor lettem katona Nyitrán, akkor találkoztam Zumival, aki brácsás volt, Szarka Gyula bőgőn játszott, én pedig furulyán, és volt egy hegedűsünk is. Az első időkben főleg gyerekeknek zenéltünk a környékbeli falvakban, illetve táncházakban. Andor és Szarka Tamás később csatlakoztak hozzánk. Aztán amikor megtudtuk, hogy Székesfehérváron már működik egy Tilinkó nevű zenekar, Ghymesre változtattuk a nevünket. 1984-ben az Ifjú Szivek táncegyüttes zenekart keresett, és minket szólítottak meg. Az Ifjúság, sólyommadár című első Ghymes-lemezen Zumi még játszott, aztán kilépett. Erről a Beatles ötödik tagja jutott eszembe, aki pár hónappal azelőtt lépett ki, mielőtt a zenekar világhírű lett. Szokott azon gondolkodni, mi lett volna, ha tovább marad a Ghymesben? Bohus Zoltán: Biztos, hogy sokminden másképp alakult volna, de nem igazán foglal- kozkoztat ez a gondolat, hiszen nem hagytam abba a zenélést, és mindig azt csináltam, amihez kedvet éreztem. Például játszom egy rockzenekarban, No Smoking a neve, és a magyar rock nagy klasszikusainak számait adjuk elő. A Csallóban is nagy élvezettel zenélek, szerzőként pedig a saját utamat járom. Itt az alaphangszerem a zongora, sőt sokak szerint az az igazi hangszerem. És ne felejtsük ki a Régimese együttest, valamennyi egykori Ghymes-tag gyűjtőzenekarát. Hány tagú ez utóbbi együttes és hogy képzeljük el a repertoárt? Buják Andor: Mivel alapvetően egy hobbizenekarról van szó, azokat a Ghymes-dalokat játsszuk, amelyek a legközelebb állnak a szívünkhöz, és abban az időszakban születtek, amikor Ghymes-tagok voltunk. A cimbalmosunk, Pukkai Attila ösztönzésére jöttünk össze 2005-ben, úgy, hogy sokaknak hosszú évek óta nem volt hangszer a kezében. A próbákon kiderült, hogy mindenki számára öröm a régi idők felelevenítése. Ha jól számolom, tizenhárom emberről van szó. Ketten az egykori Bendő zenekarból is csatlakoztak hozzánk, ahol Attila kezdett. Bohus Zoltán: Fontos megemlíteni, hogy új szerzemények, újfajta hangszerelések is születnek, úgyhogy ez egy élő, fejlődő zenekar. Mi a koncert célja amellett, hogy kedveskednek az ünne- peltnek? Rusznák Gábor: Szeretnénk, ha minél többen hallanák azokat a dalokat, amelyeket Zumi húsz év alatt írt. Szerintünk megérdemlik a figyelmet. Vagyis önök ketten egy kicsit menedzselni kívánják Bohus Zoltánt, a zeneszerzőt? Rusznák Gábor: így is mondhatjuk. Mert Zumi nem tolakszik mindenáron előtérbe, nem hajszolja a sikert. A koncertet egyébként Lovász Attila barátunknak köszönhetően a Pátria rádió is rögzíti, úgyhogy később azok is hallhatják, akik nem tudnak eljönni. Alighanem sokan felkapják majd a fejüket, hogy úristen, ki ez az ember és hol volt eddig? Buják Andor: Egy kicsit ebből a célból született a CD is, amelyet a hálószobámban rögzítettünk két mikrofonnal. A tizennégy dalból tízben egy szál zongora szól, négyben én is besegítek szaxofonon. Egy helyen azt is hallani, amikor reccsen az ablak, de úgy hagytuk, hadd legyen még autentikusabb... Holnap 18.30-kor nyitják meg a somorjai At Home Galleryben Alison Safford kiállítását, melynek címe: Hello Goodbye. A zsinagógabeli új kiállítás április 20-ig tekinthető meg. (Képarchívum) Erik Bošnák első nagyjátékfilmje, az lmmortalitas című misztériumthriller azt boncolgatja, mi mindent hajlandó feláldozni az ember a szerelméért Az ördöggel kötött szövetség ára TALLÓSl BÉLA Apokaliptikus látványnak nagyon is elmegy ez az ördöggel kötött szövetségről szóló mozi. Olyan képei vannak, hogy Hollywood is rábólinthatna. Csak azért érdemes az álomgyárat felhozni, mert ott köny- nyű, legalábbis az anyagiak szempontjából könnyebb megalkotni egy misztériumthrillert, mint itt, Szlovákiában. Erik Bošnák első nagyjátékfilmjével ezt a műfajt teremtette meg idehaza, nem több mint hétezer euróból. Igen, ennyiből. Úgy, hogy főiskolásként „verbuvált” magának egy csapatot a hallgatótársai köréből. És kiemelkedően jó alkotócsapat ez, emeljük ki csupán David Kollar zeneszerzőt, őt mindenekelőtt, aki a misztikus-apokaliptikus látványhoz tökéletesen illeszkedő muzsikát komponált. A zene és a hangeffektusok a legerőteljesebb komponensei a filmnek. És ismételjük meg, Vladimír Straka kamerájával olyan képeket vetít elénk, amelyekből teljességgel lejön a misztika. S a szroti? Abból valamelyest az érződik, hogy ez az egész egy húszperces diákfilmnek indult. Ezt tornázták fel egészestés filmmé, vagyis 85 percre. Ilyen összegből, amenynyiből kihozták ezt a produkciót, nem lehet csúcstechnikájú démonikus űrlényeket, ellenséges robotokat megalkotni, nem igazán lehet többet belevinni egy moziba, amennyit e fiatal alkotók belevittek. Nem hibátlan a film. De ebben a műfajban ritkán szólalnak meg ilyen művészi igénnyel, ilyen valamit mondani akarással, valami poétikus és filozofikus üzenetet megfogalmazni akarással. Nem lesz ebből kultfilm, ám az az erő, ami benne van, a képei, a hangzása által azért kisugároz. Lesz, lehet ebből jobb is. De ígéretes elrugaszkodás az lmmortalitas - a maga műfajában. Hatásos apokaliptikus akcióképekkel manipulál a film (Fotó: Film Europe)