Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-21 / 68. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 21. www.ujszo.com Díjazták Grecsó regényét Budapest. Grecsó Krisztián vehette át az AEGON Művészeti Díjat Mellettem elférsz című regényéért (Megvető, 2011). A nettó 3 millió forinttal járó elismerésre, amelynek odaítélé­séről szakmai zsűri döntött, idén összesen 28 jelölés érke­zett. Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus, a zsűri tagja kiemelte: erős mezőnyt kellett értékelniük. Az első tízbe olyan művek jutottak be, mint Bodor Ádám Verhovina ma­darai, Borbély Szilárd Szemünk előtt vonulnak el, Grendel Lajos Négy hét az élet, György Péter Apám helyett, Horváth Péter Bogárvérrel, Láng Zsolt A föld állatai vagy Tóth Krisz­tina Pixel című műve. (MTI) Szinte biztos, hogy otthagyja az Új Színházat Eperjes megsértődött? MT1-HÍR Ízelítő Bohus Zoltán, a zenész és zeneszerző eddigi életpályájából színpadon és hanghordozón „Sokan felkapják majd a fejüket” Buják Andor, Bohus Zoltán és Rusznák Gábor (A szerző felvétele) Budapest. Elhagyja az Új Színház társulatát Eperjes Ká­roly, ami azért meglepő, mert a Kossuth-díjas színművész bará­ti kapcsolatot ápol Dörner Györggyel, a teátrum új igazga­tójával. Eperjesnek ugyan már­cius 31-ig kell választ adnia, tá­vozik-e a társulattól, ám a Blikk szerint Pozsgai Zsolt főrendező nem lát esélyt arra, hogy Eper­jes náluk maradjon. Színházi berkekben nyílt ti­tok, hogy Eperjes volt az, aki lobbizott Dörner György pályá­zata mellett. Az írás szerint Eperjes Károly egyre kevésbé érezte már jól magát az Új Szín­házban. Komoly feltételekhez kötötte maradását, és mivel ezt az új vezetés nem tolerálta, úgy döntött, a szezon végén elhagy­ja a társulatot. Állítólag Eperjes Károly csak három rendezővel hajlandó együtt dolgozni, és azért távozik, mert másokkal is együtt kellene működnie. „Még nem tartunk ott, hogy erről beszéljek. Nincs kiforrva ez a helyzet, ezért ezzel kapcso­latban nincs mit mondanom” - közölte Eperjes, aki valószí­nűleg Veszprémbe szerződik. A színház.hu-nak Pozsgai Zsolt azt mondta: „Eperjes Ká­roly március 31-ig eldöntheti, hogy marad-e az Új Színház­ban. Azt szeretnénk, ha nálunk is dolgozna, gondolkodunk benne. Való igaz, hogy ajánlot­tunk számára olyan szerepet és olyan rendezőt, akiben nem bí­zik. Én nagyon szeretném, ha fiatal rendezőkkel dolgozna együtt, akik esetleg megújulást hozhatnak az ő színészi pályá­ján. Viszont egy Kossuth-díjas művészről beszélünk, tehát azt gondolom, eldöntheti, kivel szeretne együttműködni”. Zumi 50. címmel érdekes­nek ígérkező koncert ké­szül szombaton a somorjai művelődési központban. Bohus Zoltán „Zumi” brá­csás, zongorista és zene­szerző születésének kerek évfordulóját ünneplikmeg zenésztársai, és a lista hosszú, mivel az ünnepelt tevékenysége rendkívül sokrétű. JUHÁSZ KATALIN Az ős-Ghymesben kezdett, zenélt rockzenekarban, népi zenekarban, táncházakban és besorolhatatlan, izgalmas kom­pozíciókat alkot, amelyek nem­rég CD-n is megjelentek. Vele, illetve két egykori zenésztársá­val, Buják Andorral és Rusznák Gáborral beszélgettünk az előzményekről. A koncert apropója az élet­jubileum mellett ez a bizo­nyos CD. Népzenei indíttatá­sú muzsika hallható rajta? Rusznák Gábor: Nem, ab­szolút nincs köze a népzenéhez. Ha mindenáron kategorizál­nom kellene, azt mondanám rá, hogy ezoterikus hatású instru­mentális zene, de nevezhetjük akár kortárs komolyzenének is. Azért használtam az ezoterikus szót, mert ha zaklatott vagyok és a kocsiban beteszem a leját­szóba ezt a CD-t, mindig meg­nyugszom. Többen mondták már, hogy képeket indukál bennük ez a zene. Ha Zumi Amerikában született volna, ta­lán most filmzeneszerző lenne. A plakát alapján nagysza­básúnak ígérkezik a szombati somorjai koncert. Buják Andor: Az alapötlet az volt, hogy szervezzünk Zumi- nak egy koncertet, ahol zongo­rán játssza saját szerzeményeit. Gábor erre azt mondta, ez így kevés, legyen egy-két további hangszer a zongora mellett. Az­tán jött a következő ötlet, hogy a Régimese is lépjen fel vele, majd a Csalló neve is felmerült, és végül odáig nőtt a projekt, hogy a fináléban több mint harmincán leszünk a színpa­don. Hegedűsök, brácsások, bőgősök, két cimbalom, kórus, és az énekesek, Écsi Gyöngyi, Kiss Bernadett, Kovács Koppány a Rómeó Vérzik zenekarból, Nagy Melinda, szóval ott lesz mindenki, akivel Zumi valaha játszott. Olyan kuriózumok is várhatóak, mint a zongora és két cimbalom trió, vagy Németh Imre, aki egy barokk dalt fog előadni Zumival közösen. És, ami nagyon fontos, mindannyi­an első szóra, ingyen vállalták a fellépést. Rusznák Gábor: Az est ge­rincét a CD-n szereplő dalok al­kotják, amelyek jól jellemzik Bohus Zoltánt, a zeneszerzőt. Úgy is mondhatnám, szerzői koncert lesz, ahol a szerzőt úgy köszöntik fel a barátai, hogy együtt muzsikálnak vele. Attól, hogy a szerző a népzenében is otthonosan mozog, még széle­sebb lesz a felvonultatott műfajok skálája. Akkora ener­giát fektettünk a szervezésbe, hogy ennyi gőzzel már akár egy zenekart is lehetne alapítani. Á bőség zavarával küzdöttünk, azt volt a legnehezebb eldönte­ni, mi maradjon ki a műsorból. Menjünk vissza a történe­lemben, egészen odáig, ami­kor megalakult a Tilinkó ze­nekar, amely a Ghymes előd­jének tekinthető, és amelyben mindhárman játszottak. Ke­vesen tudják, hogy a történet 1982 őszén kezdődött. Rusznák Gábor: Igen, én akkor lettem katona Nyitrán, akkor találkoztam Zumival, aki brácsás volt, Szarka Gyula bő­gőn játszott, én pedig furulyán, és volt egy hegedűsünk is. Az el­ső időkben főleg gyerekeknek zenéltünk a környékbeli falvak­ban, illetve táncházakban. An­dor és Szarka Tamás később csatlakoztak hozzánk. Aztán amikor megtudtuk, hogy Szé­kesfehérváron már működik egy Tilinkó nevű zenekar, Ghymesre változtattuk a ne­vünket. 1984-ben az Ifjú Szivek táncegyüttes zenekart keresett, és minket szólítottak meg. Az If­júság, sólyommadár című első Ghymes-lemezen Zumi még játszott, aztán kilépett. Erről a Beatles ötödik tagja jutott eszembe, aki pár hó­nappal azelőtt lépett ki, mi­előtt a zenekar világhírű lett. Szokott azon gondolkodni, mi lett volna, ha tovább ma­rad a Ghymesben? Bohus Zoltán: Biztos, hogy sokminden másképp alakult volna, de nem igazán foglal- kozkoztat ez a gondolat, hiszen nem hagytam abba a zenélést, és mindig azt csináltam, amihez kedvet éreztem. Például ját­szom egy rockzenekarban, No Smoking a neve, és a magyar rock nagy klasszikusainak szá­mait adjuk elő. A Csallóban is nagy élvezettel zenélek, szer­zőként pedig a saját utamat já­rom. Itt az alaphangszerem a zongora, sőt sokak szerint az az igazi hangszerem. És ne felejt­sük ki a Régimese együttest, va­lamennyi egykori Ghymes-tag gyűjtőzenekarát. Hány tagú ez utóbbi együt­tes és hogy képzeljük el a re­pertoárt? Buják Andor: Mivel alapve­tően egy hobbizenekarról van szó, azokat a Ghymes-dalokat játsszuk, amelyek a legközelebb állnak a szívünkhöz, és abban az időszakban születtek, ami­kor Ghymes-tagok voltunk. A cimbalmosunk, Pukkai Attila ösztönzésére jöttünk össze 2005-ben, úgy, hogy sokaknak hosszú évek óta nem volt hang­szer a kezében. A próbákon ki­derült, hogy mindenki számára öröm a régi idők felelevenítése. Ha jól számolom, tizenhárom emberről van szó. Ketten az egykori Bendő zenekarból is csatlakoztak hozzánk, ahol Atti­la kezdett. Bohus Zoltán: Fontos meg­említeni, hogy új szerzemé­nyek, újfajta hangszerelések is születnek, úgyhogy ez egy élő, fejlődő zenekar. Mi a koncert célja amellett, hogy kedveskednek az ünne- peltnek? Rusznák Gábor: Szeret­nénk, ha minél többen hallanák azokat a dalokat, amelyeket Zumi húsz év alatt írt. Szerin­tünk megérdemlik a figyelmet. Vagyis önök ketten egy ki­csit menedzselni kívánják Bohus Zoltánt, a zeneszerzőt? Rusznák Gábor: így is mondhatjuk. Mert Zumi nem tolakszik mindenáron előtérbe, nem hajszolja a sikert. A kon­certet egyébként Lovász Attila barátunknak köszönhetően a Pátria rádió is rögzíti, úgyhogy később azok is hallhatják, akik nem tudnak eljönni. Alighanem sokan felkapják majd a fejüket, hogy úristen, ki ez az ember és hol volt eddig? Buják Andor: Egy kicsit eb­ből a célból született a CD is, amelyet a hálószobámban rög­zítettünk két mikrofonnal. A ti­zennégy dalból tízben egy szál zongora szól, négyben én is be­segítek szaxofonon. Egy helyen azt is hallani, amikor reccsen az ablak, de úgy hagytuk, hadd le­gyen még autentikusabb... Holnap 18.30-kor nyitják meg a somorjai At Home Galleryben Alison Safford kiállítását, melynek címe: Hello Goodbye. A zsina­gógabeli új kiállítás április 20-ig tekinthető meg. (Képarchívum) Erik Bošnák első nagyjátékfilmje, az lmmortalitas című misztériumthriller azt boncolgatja, mi mindent hajlandó feláldozni az ember a szerelméért Az ördöggel kötött szövetség ára TALLÓSl BÉLA Apokaliptikus látványnak nagyon is elmegy ez az ördöggel kötött szövetségről szóló mozi. Olyan képei vannak, hogy Hollywood is rábólinthatna. Csak azért érdemes az álom­gyárat felhozni, mert ott köny- nyű, legalábbis az anyagiak szempontjából könnyebb meg­alkotni egy misztériumthrillert, mint itt, Szlovákiában. Erik Bošnák első nagyjátékfilmjével ezt a műfajt teremtette meg idehaza, nem több mint hétezer euróból. Igen, ennyiből. Úgy, hogy főiskolásként „verbuvált” magának egy csapatot a hallga­tótársai köréből. És kiemelke­dően jó alkotócsapat ez, emel­jük ki csupán David Kollar zene­szerzőt, őt mindenekelőtt, aki a misztikus-apokaliptikus lát­ványhoz tökéletesen illeszkedő muzsikát komponált. A zene és a hangeffektusok a legerőtelje­sebb komponensei a filmnek. És ismételjük meg, Vladimír Stra­ka kamerájával olyan képeket vetít elénk, amelyekből teljes­séggel lejön a misztika. S a szroti? Abból valamelyest az érződik, hogy ez az egész egy húszperces diákfilmnek indult. Ezt tornázták fel egészestés filmmé, vagyis 85 percre. Ilyen összegből, amenynyiből kihoz­ták ezt a produkciót, nem lehet csúcstechnikájú démonikus űrlényeket, ellenséges roboto­kat megalkotni, nem igazán le­het többet belevinni egy mozi­ba, amennyit e fiatal alkotók be­levittek. Nem hibátlan a film. De ebben a műfajban ritkán szó­lalnak meg ilyen művészi igénnyel, ilyen valamit monda­ni akarással, valami poétikus és filozofikus üzenetet megfogal­mazni akarással. Nem lesz eb­ből kultfilm, ám az az erő, ami benne van, a képei, a hangzása által azért kisugároz. Lesz, lehet ebből jobb is. De ígéretes elru­gaszkodás az lmmortalitas - a maga műfajában. Hatásos apokaliptikus akcióképekkel manipulál a film (Fotó: Film Europe)

Next

/
Thumbnails
Contents