Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-19 / 66. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com A benzin 1,58, a gázolaj 1,48 euróba kerül Csúcson az üzemanyagárak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Szlovákiában a benzint követően a hétvégén a gázolaj ára is történelmi csúcsra ugrott. A 95-ös oktánszámú benzin literje 2, a gázolajé 1,5 centtel drágult, az előbbit így átlagosan 1,58, az utóbbit 1,48 euróért tankolhatjuk. Ilyen magas üzemanyagárakkal az ország története során még nem találkozhattunk, Szlovákia így már a 13. olyan uniós tagország, ahol a benzin és a gázolaj ára is megdöntötte a történelmi csúcsot. Ľubomír Koršňák, az Uni- Credit Bank elemzője szerint az üzemanyagok drágulását nem csupán az autósok érzik meg, hiszen a magasabb költségek miatt a tömegközlekedés is drágul, és a drágább üzemanyagok az élelmiszerek árán is meglátszanak majd. Javulásra nem számíthatunk az előttünk álló hetekben sem. Koršňák szerint az elkövetkező időszakban tovább nőhet az üzemanyagok ára. Nem jobb a helyzet a szomszédos országokban sem. Magyarországon például már a múlt héten egységesen 7-7 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj ára, e héten pedig a gázolaj esetében 2-3, a benzinnél 3-4 forintos áremelés is várható. Emiatt minden eddiginél magasabb, akár 440 forintos 95-ös benzin- és 442-443 forintos átlagos gázolajár várható a magyarországi töltőállomásokon. A drágább helyeken, például az autópályák mentén mindkét üzemanyagfajta esetében is több mint 450 forintos literár várható. A szlovákiai autósoknak azonban még mindig megéri a szomszédos országokban tankolni, ha ezért nem kell túl sokat autózniuk. Magyarországra például már csak akkor éri meg átruccanni megtankolni az autót, ha a töltőállomástól legfeljebb 14 kilométerre lakunk. Ausztria esetében ez 13, Csehországéban 9, Ukrajna esetében pedig 40 kilométer. (mi, Nt) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az atomenergia nagyobb szerepe Pozsony. Míg egyes nyugat-európai országokban az atomerőművek bezárását tervezik, addig Szlovákiában az elkövetkező években tovább nőhet az atomenergia szerepe. Míg idén a szlovákiai atomerőművek 15 tera- wattórányi villanyenergiát állítanak elő, 2016-ra ez 23,6 terawattórára nőhet - derül ki a Nemzeti Atomenergia Alap elemzéséből. Ezt részben a már működő erőművek teljesítményének a növelésével, részben pedig a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának az átadásával szeretnék elérni. (SITA) Igazságosabb támogatásokat Pozsony. Az új kormánynak el kellene érnie az uniós agrártámogatások igazságosabbá tételét - vallják a Szlovák Baromfitenyésztők Szövetségének a képviselői. A jelenlegi diszkriminatív támogatási rendszer miatt ugyanis szerintük az olcsó és silány minőségű külföldi termékek kiszorítják a hazai élelmiszereket. Timotej Husár, a szakmai szervezet elnöke szerint emiatt a hazai üzletekben árult baromfinak már csak alig valamivel több, mint a fele származik Szlovákiából, ami újabb elbocsátásokhoz vezet az ágazatban. (SITA) Több raktárra van szükség Pozsony. A gazdasági válság ugyan továbbra is súlyos érvágást jelent Szlovákiának, pozitív hímek számíthat ugyanakkor, hogy a középeurópai régióban tavaly Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben az ipari ingatlanok iránti kereslet. Míg 2010-ben még csak 61 ezer négyzetméternyi raktárcsarnokra kötöttek üzletet, tavaly ez már meghaladta a 116 ezer négyzetmétert - derül ki a Cushmann & Wakefield ingatlan-tanácsadó cég elemzéséből. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8295 Lengyel zloty 4,1300 Cseh korona 24,511 Magyar forint 290,64 Florvát kuna 7,5368 Román lej 4,3823 Japán jen 109,81 Svájci frank 1,2070 Kanadai dollár 1,2990 USA-dollár 1,3116 VÉTEL - ELADÁS Bank dollarcseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 25,35-23,88 306,13-279,77 OTP Bank 1,35-1,26 25,31-23,81 302,35-280,49 Postabank 1,35-1,26 25,39-23,67Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,19-23,79 304,01-277,83 Tatra banka 1,35-1,27 25,22-23,75 302,29-279,31 Príma banka 1,37-1,24 25,79-23,33 305,89-276,75 Általános Hitelbank 1,34-1,26 25,25-23,78 305,47-279,28 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A 2000 és 2010 közötti időszakban Európában éppen Szlovákia gazdasága nőtt a leggyorsabban A siker titka a termelékenység Az ipart már nem a füstölgő kémények jellemzik (Jón Kroslókfelv.) Pozsony. A 2000 és 2010 közötti időszakban Európában éppen Szlovákia gazdasága nőtt a leggyorsabban, az átlagos éves növekedés 4,8 százalék volt - derült ki az UniCredit Bank tanulmányából. A siker egyik titka a termelékenység látványos javulása volt. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szlovákia gazdasága 2000 és 2010 között évi 4,8 százalékos növekedést produkált, Románia idevágó mutatója 4,1%, Lengyelországé 3,9% és Csehországé pedig 3,2 százalék. Miroslav Strokendl, az UniCredit Bank befektetési részlegének igazgatója külön kiemelte, hogy ezen belül főleg az ipar bizonyult húzóágazatnak, a maga évi 10,9%-os tempójával. Ha pedig csak az iparra összpontosítunk, akkor azt kapjuk, hogy a fogyasztási elektronikai cikkek gyártása és az autóágazat bizonyult a leginkább lendületesnek - mindkettő éves szinten 20% fölötti bővüléssel. Az elmúlt tíz évben egyre nőtt a legmagasabb és a közepesen magas hozzá- adott-értékkel bíró iparágak aránya: 2000-ben az ipar 25%-a, 2010-ben pedig már közel 40%-a tartozott ebbe a kategóriába (ez magába foglalja az autó- és tévégyártást, az informatikai ágazatot és a gyógyszeripart). Az okokat vizsgálva nem elég csupán a képzett munkaerőre és a jó földrajzi helyzetre hivatkozni, ugyanis még egy lényeges tényezőt kell figyelembe venni: ez pedig az a kevéssé ismert tény, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül nálunk a legmagasabb a munkatermelékenység. Nálunk az egy főre eső éves teljesítmény az ipar összességében már elérte a 45 ezer eurót, a máTermelékenység az iparban Szlovákia 45 000 Szlovénia 44 000 Csehország 40 500 Magyarország 39 500 Észtország 38 000 Lengyelország 37 000 Lettország 34 000 Litvánia 30 000 Bulgária 23 000 Az iparban alkalmazottak egy főre jutó termelékenysége 2010-ben, euróbán (Forrás: Eurostat, UniCredit Bank) sodik helyen álló Szlovénia idevágó mutatója 44 ezer euró, Csehországé alig 41 ezer euró, Magyarországé pedig 39,5 ezer euró. 2000 és 2010 között átlagosan évi 11,8%-kal nőtt a pro duktivitás, azaz a vizsgált évtizedben egyenesen megháromszorozódott - igaz, ezzel párhuzamosan az ágazatban érdemben nem emelkedett a foglalkoztatottak száma. Szlovákia egy területen abszolút elsőséget szerzett az Európai Unióban, ez pedig a külföldi tulajdonú társaságokban alkalmazottak aránya. Nálunk az alkalmazottak egyharmada dolgozik ilyen cégben, míg Magyarországon a munkavállalók 24%-a, Lengyelországban 23%-a, Németországban pedig csupán a 12%-a - mondta Miroslav Štrokendl. A gazdaság sebezhetőségét viszont jelzi, hogy egyre inkább az exportpiacoktól függ. Az ezredforduló táján a szlovák ipari termékek 46°/o-a talált külföldön gazdára, 2011-ben mára 64%-a, miközben a hazai piac felvevőképessége napjainkban hanyatlik, (shz) Az idei választási év, ami az állami megrendelések megtorpanása miatt nem jó a gyártóknak Enyhén drágulhatnak az építőanyagok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az építőipari alapanyagok ára 2008 vége óta csökken, másrészt az előállítási költségek, az energiaárak folyamatosan emelkednek. Ezért idén az alapanyagok némi drágulásával kell számolni - közölte Patrik Polakovič, a Holcim Slovensko cementgyár értékesítési igazgatója. A vezető szlovák cementgyártó tavaly ugyan 1,2 millió tonna cementet értékesített, ami 13%-kal haladja meg a 2010-es mutatót, mégis, az alacsonyabb árszint révén a forgalma 106,3 millió euróra mérséklődött, igaz, betonból 60 ezer tonnával kevesebbet adott el. A cég tavaly 15 millió eurót fordított korszerűsítésre és további 32 milliót szán erre a célra -ennek köszönhetően, továbbá a munkahelyi balesetek példás visszaszorítása révén a világ 70 országában tevékenykedő Hol- cim-csoport egyik zászlóvivőjévé vált a környezetbarát megoldások és az újrahasznosítás kategóriájában. „Minden parlamenti választás egy ideig fékezi az építőipari tevékenységet, mivel kérdésessé válhat az államilag finanszírozott nagyberuházások folytatása. Ezért fontos volna, hogy az új kormány gyorsan átvegye a stafétabotot. Emiatt idén sem számolunk azzal, hogy az építőipar számára jó év lesz” - tette hozzá Polakovič. A cég vezetése szerint sokkal olcsóbb volna, ha az autópályaprogram keretében aszfaltozás helyett betonborítást alkalmaznának, mivel ez 25-30 éves időtávot figyelembe véve jóval olcsóbb. Európa környező országaiban is már ezt a módszert al: kalmazzák, aminek előnye, hogy nem kell 7-8 évenként cserélni az aszfaltszőnyeget. (só) A silány külföldi termékek óvatosabbá teszik a vevőket, ami a fogyasztói szokásokat is befolyásolja Visszafogottan vásárolunk A vevők egyre inkább a hazai zöldséget és gyümölcsöt részesítik előnyben (Vladimír Simíček felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság, az élelmiszerbotrányok és a piacot elárasztó silány külföldi termékek egyre óvatosabbá teszik a szlovákiai vásárlókat, ami a fogy asztói szokásokra is kihatással van. Emiatt az elmúlt időszakban az élelmiszerüzletek is jelentős változáson estek át., A vásárlók egyre érzékenyebben reagálnak az árakra, a legnagyobb keletje így a kedvezményes áron kínált termékeknek van” - mondta Olga Hmčiarová, a Tesco áruházlánc szóvivője. Állításával egyetért a többi áruházlánc is. ,A fogyasztók óvatosabbak, inkább többször mennek el vásárolni, és egyszerre csak kevesebb árut vesznek” - állítja Martin Katriak, a Coop Jednota Slovensko igazgatótanácsának alelnöke. A szakemberek szerint azonban nem lehet általánosítani, hiszen Szlovákia egyes régiói között jelentős jövedelem- különbségek vannak, így a fogyasztói szokások is eltérőek. A regionális különbségekhez az elmúlt hónapokban ráadásul az is hozzáj árult, hogy a határ menti régiókban élők tömegesen jártak át a szomszédos országokba vásárolni. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? A gazdasági bizonytalanság és a továbbra is rendkívül magas munka- nélküliség miatt - a Pravda napilap által elvégzett piaci elemzés szerint - a jövőben egy-egy vásárlás során még kevesebb árut teszünk majd a kosarunkba, és inkább többször látogatunk el az üzletekbe. Magyarul, csak azt vesszük meg, amire valóban szükségünk lesz. Olga Hmčiarová szerint a hazai fogyasztók évente csak kétszer engedik el magukat igazán az üzletekben: karácsony és húsvét előtt. Nem lesz ez másként idén sem, ráadásul a vásárlók még az eddigieknél is jobban odafigyelnek majd az árakra. Csak egybevetésül: a 2008-as csúcsidőszakhoz viszonyítva napjainkban a hazai kiskereskedelmi forgalom közel az egyhatodával zuhant vissza. Az elmúlt időszak élelmiszerbotrányai miatt azonban egyre többen keresik a hazai élelmiszereket is, amit már az üzletek is észrevették, a hirdetéseikben így a szlovákiai élelmiszerekkel csalogatják a vásárlókat. „Vásárlóink a hazai zöldséget és gyümölcsöt részesítik előnyben, ezek így egyre nagyobb szerepet kapnak a kínálatunkban. Ez az igyekezetünk leginkább a burgonya, a hagyma és az alma esetében járt eredménnyel” - nyilatkozta Jiŕí Králiček, a Billa Slovensko műveleti igazgatója, aki szerint például a kínai, spanyol és olasz fokhagymát cserélték le hazaira. (P, mi, SITA)
