Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-15 / 63. szám, csütörtök
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com Magyar állami kitüntetések hazai kezekbe Öt kitüntetett Holnap bemutató a Komáromi Jókai Színházban, a Caligula helytartóját Béres Attila rendezi Meddig terjed a hatalom? Új SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából Schmitt Pál államfő kitüntetést adományozott öt szlovákiai magyar közéleti személyiségnek. A kitüntetéseket Németh Zsolt magyar külügyi államtitkártól és Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövettől vehették át Dunaszerdahelyen, a magyar nagykövetség hagyományos ünnepi fogadásán. Dolník Erzsébetnek a szlovákiai magyarság érdekében évtizedeken át végzett áldozatos pedagógiai és közösségépítő tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta a magyar államfő. Jégh Izabella sokoldalú, változatos, a szlovákiai magyarság, ezen belül a pozsonyi magyar közössség megmaradását és összetartását elősegítő munkájának elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta. Méry Gábor a Kárpát-medencei kulturális örökség megőrzése érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréséül a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. László Béla professzornak a szlovákiai magyarság érdekében végzett tudományos, oktatói és közéleti munkássága elismeréseként, a Nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának létrehozásában, a nyitrai pedagógusképzés színvonalának egyetemi rangra való emelésében szerzett érdemeiért a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adományozta a magyar államfő. Hama István professzor hosszú távú tudományos, oktatói és politikai munkájáért a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta. (ú) Béres Attila, az Operettszínház rendezője, a Miskolci Színház frissen kinevezett főrendezője Komáromban Székely János Caligula helytartója című drámáját állítja színre. Folyamatosan úton van, az egyik legkeresettebb színházi rendezők egyike ma Magyarországon. VARGA EMESE Ahogy az életrajzát nézegeti az ember, érdekes dolgokat talál. A Babes Bolyai Egyetem matematika tanszéke, ezzel párhuzamosan a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem. Milyen út vezet a matematikától a színházig? Mindig színész akartam lenni, de az édesapám, aki tanított a Színművészeti Egyetemen, többek között dramaturgiát, nem engedte, hogy színész legyek. Megértem, én sem engedném a fiamnak. Azt mondta, akkor lehetek színész, ha elvégzem a matematika szakot. Hát elvégeztem. Kolozsváron az egyetem és az albérletem között volt a színház, így előfordult, hogy nem jutottam el az egyetemre, órára, hanem megálltam a színházban. Különös hangulata volt, furcsa emberekkel... Statisztáltunk is néhány előadásban, az első színpadi szerepem épp a Caligula helytartójában volt. Akkor már biztos voltam benne, hogy színész akarok lenni. így kerültem be végzős matematika szakos hallgatóként a vásárhelyi színész osztályba. Egy év után eljöttem, mert felvételiztem Budapestre rendezői szakra, és felvettek. Ha mindig színész akart lenni, miért lépett át mégis rendező szakra? Novák Eszter eljött Vásárhelyre, s megrendezte a Chiog- giai csetepatét az osztályunknak. Nagyon jó előadás volt, mi is nagyon élveztük. Elvarázsolt, Béres Attila munka közben ahogy Eszter rendezett, azt éreztem, én is ezt akarom csinálni... Nekem sose volt elég, hogy egyszerre egy dolgot csinálok. Mindig attól rettegtem, hogy elkényelmesedek. Ez a paranoia hajtott végig számtalan színházon, helyzeten, lehetőségen. Amint valamit megcsináltam, jött a kétely, hogy úristen, elég ez? Szóval felvettek Babarczy László osztályába - Bodó Viktor, Balázs Zoltán osztálytársaként. Csúszott a hivatalos kezdet, ígyjártam egy évet Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor zenés rendezői osztályába is. Tíz éve van a pályán. Melyek voltak a legfontosabb rendezései? A Valahol Európában biztos mérföldkő, de fontos állomás volt, hogy rendezhettem a Jordán Tamás által vezetett Nemzeti Színházban, a frissen indult szombathelyi színházban vagy Kecskeméten. Vagy hogy Brech- tet, a Menyasszonytáncot, az Ibusárt rendezhettem az Operettszínházban. San Francisco is fontos. Jekatyerinburgban mínusz 30 fokban dolgoztunk. Az egyik lábad Európában van, a másik Ázsiában. Ezeket nem lehet kihagyni. Ennyi siker után, ilyen pörgés mellett mi mozgatja, mi hajtja? A történetek, melyekről azt gondolom, fontosak számomra. Ä Caligula például azért fontos, mert Komáromban ez egy hatványozottan igazabb történet, mint bárhol Magyarországon, ahol többen megrendezték, de ők nagyon evidensen szóltak a hatalom kiszolgálójának a helyzetéről, a hatalom és a humánum viszonyáról. Ha ezt Komáromban vagy Marosvásárhelyen csinálja meg az ember, ugyanezekről szól, de sokkal összetettebben, érzékenyebben, sokkal húsba vágób- ban. Az expresszionistább színházat keresem, ahol nemcsak a nagy lélektani folyamatok, hanem az egyszerűbb megfogalmazások is érvényre jutnak. Ön többféle színházi kultúrában megfordult. Hogy érzi, van értelme a színházcsiná- lásnak a 21. században? Szerintem a színház megtartotta azt a többezer éves egyedi szentségét, amelyre szükségük van az embereknek. Nem tudják, mért, de ha bejönnek, érzik, hogy ez nekik kell. Aztán, ha kimennek, elfelejtik. De amikor bent vannak, tudják. És remélem, hogy a mi generációnk nem teszi tönkre ezt a fajta szakralitást. Hadd mondjak egy példát: amikor Churchillhez odament a hadügyminisztere, hogy miniszterelnök úr, háború van, abba kell hagyni a kultúra támogatását, mert nincs több pénz. Erre Churchill azt mondta: akkor miért háborúzzunk? A Petronius-Barakiás pólusú rendszerben ön hol helyezi el magát? Mi a véleménye a hatalomról? A tétlen vagy a tevékeny hatalmi helyzet áll közel önhöz? Egyik pólusnak sem adnám meg magam. Székely drámája annak az embernek a harcáról szól, aki mer gondolkodni. Én nem hiszek a tétlen hatalomban, amit Barakiás emleget. A hatalom ne legyen tétlen, valamiért tegyen, s ne valami ellen. A legfontosabb mondat, amit Petronius meghall, hogy „meddig terjed a hatalom”? Es az beleül a fejébe, és egyszer csak lebontja magában. Azért szeretem ezt a katonai világot az előadásban, mert ez van legközelebb ahhoz a rendhez, diktatúraszerűséghez, amit ez a világ képvisel. Egy katonaember egyszer eljut arra a szintre, hogy meghall dolgokat, utána eljut oda, hogy átgondolja, és ha átgondolta, tenni is akar valamit... Ez a gyötrődés juttatja el oda, ahova reményeink szerint az előadás végére eljut... Mutat kiutat az előadás? Ad választ a feltett kérdésekre? Nem akarok választ adni, csak kérdéseket teszek fel, melyek esetleg rámutatnak arra, hogy ne a dogma határozza mega helyzetet, ne a párthűség, hanem az ember! Ha a politikusok füléből kihúznánk a szűrőt - a személyes érdek, politikai dogma, személyes utálat szűrőit - s meghallanák egyszer az embereket, nem itt tartana Kö- zép-Európa. A Béres Attilával készült teljes intertjút I ..-’•t az ujszo.com-on--------------olvashatják. Az egyik díjazott, Jégh Izabella (Somogyi Tibor felvétele) Kiemelkedő művészeti díjak A magyar állami ünnep alkalmából kiemelkedő művészeti díjakat adtak át tegnap Budapesten. Jászai Mari-díjat vehetett át Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház jelenlegi igazgatója. Irodalmi tevékenységéért József Attila-díjban részesült Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem docense, (ú) Április 15-éig tekinthető meg a Mirbach-palota kiállítótermeiben a Pozsonyi Városi Galéria és a losonci Szabó Gyula Emlékház közös kiállítása Bolond festők és Margaréták TALLÓS1BÉLA Két témakör képeit gyűjti egybe a tárlat (Peter Procházka felvétele Pozsony. A Pozsonyi Városi Galériában látható Szabó Gyula festőművész (1907-1972) Bolond festők című kiállítása, mely a művész utolsó évtizedének alkotói korszakából mutat be válogatást. A Mirbach- palotában 29 alkotást tekinthet meg a fővárosi közönség a művész születésének 105. és halálának 40. évfordulója alkalmából rendezett tárlaton. Szabó Gyula ebben a festői korszakában, vagyis 1963 és 72 között szintézisre törekedett, s mind gyakrabban foglalkoztatta az élet és a művészi alkotás értelme. Ennek festői levonata kísérhető nyomon a „Bolond festők” körébe kapcsolható műveken - a Bolond festők a művész egyik emblematikus festményének a címe. A tárlat másik vonala a késői szerelem ábrázolása, vagyis a Margaré- takoszorú-sorozat darabjai. Amint Szabó Kinga művészettörténész, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, még van a látogatók között, aki a festmények alkotóját személyesen is ismerte, ám mások, a fiatal nemzedék számára már a művészettörténet egyik alakja ő. Ismert vagy ismerteden művész. Ez a kiállítás jó alkalom arra, hogy ők is közelebb kerüljenek művészetéhez. „Szabó Gyulát életében grafikusként tartották számon. Erről egy kicsit ő maga is tehetett, mivel a legtöbb kiállítására a csodálatos fametszeteit küldte. A pozsonyi közönség többször is láthatta, ám olyan nagy időközökben mutatkozott be festményeivel, hogy közben mindig felnőtt egy generáció. 1949-ben, ’57-ben, majd ’66-ban, amikor gyűjteményes kiállítást rendezett munkáiból Kubička Kucsera Klára művészettörténész. Azóta is annyi idő eltelt már, hogy kevesen emlékezhetnek arra a tárlatra. Szabó Gyula az ötvenes években még realisztikusan és olajjal festett. A hatvanas években azonban áttért egy más technikára s egyben más témakörre is. Ekkor már nem a környező világot ábrázolta, hanem a saját lelki világát vetítette ki képeire. Ebből a korszakból válogattam a festményeket, két témakör köré. Az egyik a késői szerelem. A másik vonal pedig az élet és a művészet értelmét keresi, illetve a művészet és a társadalom kapcsolatát vizsgálja. Úgy ábrázolta saját korát, hogy művei a 21. század minőségi alkotásokra érzékeny közönségét is meg tudják szólítani” - ajánlotta a látogatók figyelmébe a tárlatot Szabó Kinga.
